Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-17 / 42. szám

II. év. Zalaegerszeg, 1901. november 21. 47. szám. Egy évre 4 korona Fél évre 2 korona Negyed évre I korona Egyes szám 8 fillér. Hazai dolgok hirdetése félároo: egy oldal 20 K. Nyiltter sora I korona. Szerk. és kiadóhivatal: Wlassics-atcza 25. Szerkeszti és kiadja: BORBÉLY GYÖRGY. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE. Tisztelettel kérjük vidéki előfizetőinket, hogy az illető postahivataloknál az előfizetés megújítása iránt lehetőleg gyorsan intézkedni szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldése fennakadást szenvedjen. Előfizetési felhívás a szövetkezeti ntmntatő czimű munkámra. E mü folyó év végén, 35—40 iv terjedelemben jelenik meg. — Ara fűzve, portómentes küldéssel: 7 K 60 f, tanítóknak 6 K ; egész vászonkötésbe kötve, aranyozással, 1 K 40 fillérrel drágább. Megjelenés után ára fűzve : 8 K 60 f, kötve: 10 K leend. Gyűjtőknek tiz előfizető titán egy tiszteletpéldányt adok. Az előfizetési összegeket kérem f. évi november hó 1-éig hozzám beküldeni, illetőleg a megrendelést nálam ez ideig megtenni, s a gyűjtő iveket hozzám beküldeni kérem, hogy a nyomatandó példányok száma iránt magamat tájékoztathassam. A közkívánatnak engedek, midőn munkámat könyv alakban is, a nyilvánossságra bocsátom. A szövetkezeti eszme barátait, úgyszintén a szóvetkezetek vezetőit, igazgatósági-, felügyelőbizottsági tagjait, a napibiztosokat s a fogyasztási szövetkezetek üzletvezetőit tisztelettel kérem, hogy munkámat jóakaratú támogatásukban részesíteni s minél több előfizetőt gyűjteni szíveskedjenek, hogy a könyv megjelenése által is a humánus eszme minél szélesebb körben elterjedjen, s hatása minél nagyokb kórben meglegyen. Munkám tartalma a következő : Előszó. — Bevezetés. — Min kell kezdenünk ? (Nehézségek, akadalyok ) — A szövetkezetek hasznosak és szükségesek. — Hányfélék lehetnek a szövetkezetek ? -— Erkölcsileg és anyagilag minő hasznot hajthatnak a szövetkezetek? — A hitelszövetkezetek. Nagyobb hitelszövetkezetek. — Ipari szövetkezetek. — Fogyasztási szövetkezetek. — Kivonatok a kereskedelmi és ipartörvényből. Iparigazolvany. — Czégbejegyzés. — Bélyegek. — Pénzügyi engedélyek. — Bélyeg- s dohányeladás. — Italmérés. — Az italmérési törvény. — Iromány-peldák. — Bejelentések. — Aláírási iv. — (Minta.) Részjegy-minta. — Forgó-tőke. — A vezetés. — (Szerződés-minta.) Az összetartás nagy ereje, hatalma és hihetetlennek látszó haszna. — A vidéki központi fogyasztási szövetkezetek vezetése. — Értelmi, kereskedői, könyvelői, pénztári vezetés és ellenőrzés, mintákkal és példakkal felvilágosítva. A kereskedelmi törvénynek ide vonatkozó határozatai. — Kereskedelmi könyvek. — Leltározás és becslés. — Leitar. — Leitarmérleg, vagy vagyonmérleg. — Az egyszerű könyvvitel lényeges könyvei. — Előjegyzék. (Strazza.) — Pénztárkönyv. — Napló. Főkönyv.Panaszkönyv. Kivanalomkönyv. Másolati könyv. (Rendelések, levelezések) Állománykönyv. Bolti könyv. Leltár-könyv. Leltárpótlékkönyv. Hitelkönyv a betüsorossal. A hitelkönyv részletes feljegyzési segédkönyve, illetőleg a tag bevásárlási könyve. A fiókok részlete-s feljegyzési könyve. A nagyban való eladásról szóló feljegyzési könyv. Lejarati könyv. Bizományi könyv. Cselekvő váltókat nyilvántartó könyv. Szenvedő váltókat nyilvántartó könyv. Napi bevételi és feljegyzési könyv. Napigyüjtő. Áruraktár-könyv, litató-könyv. Jegyzőkönyvek könyve. Postakönyv. Könyvtarkönyv. Pénztári vezetés. Pénztári napló. Egyéni törzskönyv. Betüsoros mutató a törzskönyvhöz. Üzletrészekre történt fizetések könyve. Beiratási dijak könyve. Bevásárlási könyvek ára. Üzletrészi okmányok ara. Napló a kiállított részjegyekről. Részjegykönyv. Házi kiadások. Tartalékalap könyve. Belépők és kilépők. Ellenőrzés. A napibiztos teendői. Ellenőrzőkönyv. Kiadási napló. Értékesítő szövetkezetek. Gabonaértékesitő, vagy magtárszövetkezetek. A «Hangya> és fiókjai. JászNagykun-Szolnok vármegye gazdasági egyesületének fogyasztási és értékesitő szövetkezete. Aradvármegyei gazdasági egyesület fogyasztási és értékésitő szövetkezete. Zalaegerszegi központi fogyasztási és értékesitő szövetkezet. Malom- és sütődeszóvetkezetek. Tej- és vajszövetkezetek. Tojásértékesitő szövetkezetek. Borértékesitő, vagy pinczeszövetkezetek. Állatértékesitő szövetkezetek. Magyar mezőgazdák szövetkezete. Biztosító szövetkezetek. A kereskedelmi törvénynek a biztosítási ügyletre vonatkozó része. Gazdák • iz'osito szövetkezete. Magyar kölcsönös állatbiztosító társaság, mint szövetkezet. Magyar élet- és járadékbiztosító intézet, mint szövetkezet. Egyéb szövetkezetek. Egyről-másról. 1. A mérleg és mérték. 2. A szövetkezeteknek a krisztusi tanok szolgálatában kell állniok. 3. A szövetkezetek és a tanitók. 4. Döntvények és rendeletek. 5. A betegsegélyző pénztarak (1891 : XIV. t.-cz.). 6. Kivonatok a bélyegtörvényből. Hogyan kell szerveznünk a szövetkezeteket ? Miért szükségesek a szövetkezetek ? Statisztika. Alap- és ügyviteli szabály-minták. Szövetkezeti irodalom. Munkám előszava a következő : Akinek nem az a czélja, hogy csupán máról holnapra éljen, s magának bármiféle uton-inódon minél nagyobb hasznot, vagyont, kincset összeharácsoljon, hanem szive-lelke telve szeretettel hazájának jövője iránt, s magasabb szempontból éles, kritikai szemmel vizsgálja a jelent, s következtetést von ebből a jövőre, ha átérti és érzi a mit körülötte lát és tapasztal, s ismeri az államfentartó elem és iparososztály szegénységét, elhagyatottságát, ezeknek rengeteg adósságát, hazai iparunk árvaságát és elhanyagolt voltát, az általános elszegényedést, a nagy mértékben való kivándorlást, a rengeteg szamu exekueziót, liczitácziót, az erkölcsi romlást, sülyedést és elzüllöttséget: lehetetlen, hogy arra a meggyőződésre ne jöjjön, hogy fel kell ébrednünk tespedésünkből s ateltsagunkból, tennünk és cselekednünk kell, vagyis társadalmilag is meg kell tenni mindazt. mi ez idő szerint megtehető. Azon kell lennünk, hogy ezen őseinkről reánk maradt, vérrel áztatott föld a magyaroké legyen, s ne az idegeneké, legyen ismét • ur a magyar abban a hazában, hol sajnos, több már a koldus, mint a jómódú, ahol naponkint ijesztőbb mértékben terjed a kivándorlás csak azért, mert hosszú idő óta éppen az államjentartó eJejMhiel nem törődnek, mert nem tették meg azokat az óvó, segítő és támogató intézkedéseket, miket joggal várhatott volna el ezen elem, mely vérével tartotta fönn e hazát egy ezredéi>enát. Önmagunkban is sok volt a hiba ; nem tudtunk gazdálkodni, takarékoskodni, jövedelmeinket okosan beosztani; viszonyainknak meg i nem felelő módon éltünk, szertelen fényűzést fejtettünk ki még akkor is, mikor adóssagaink napról-napra szaporodtak, g a tönk szélén álltunk. Kevés volt az akaraterőnk, kevés volt az összetartásunk; azt hittük, mindig ugy lesz, mint volt régen ; pedig a világ kereke, a gőz és villám korszakában nagyot fordult; minden féle, de különösen a gazdasági téren ugy egyesek, mint a nemzetek között óriási mértékben megindult a verseny, mit eddig kellő figyelemre nem méltattunk. Lenéztük a munkát, az ipart és kereskedést, semmibe sem vettük a takarékosságot s vártuk magától a sült galambot, s mindenben az állami segítséget; önerőnkre, összetartásunkra semmit sem adtunk. Ezen óriási nagy erőforrásokat még most sem tudjuk kellően ki- és felhasználni. Az álliberalismus czégére alatt nagyra nőtt a börze s az uzsora; orgiáját ülte minden téren a hamisítás, nem vetettünk gátot a kétes és veszedelmes existencziák beözönlésének; könnyű szerrel megengedtük az idegen bornak, s általában az idegen portékáknak a beözönlését, sőt még a műbőr készítésére is törvényt alkottunk ; mindent, ami külföldi, nagyra tartottunk, a hazait becsméreltük, s lenéztük, s igy a külföldet gazdagítottuk, magunkat pedig szegényitettük. A magyarságért keveset tettünk; keblünkön viperakat neveltünk, s nevelünk s ugy vesszük, mintha ezek nem is árthatnanak. Számos idegen nyelvű közép-iskolánkban még mindig, egy-egy ellenséges fészkét láthatjuk a magyarságnak. Oly gyámoltalanok voltunk, hogy nem tudtunk semmit venni, nem tudtunk semmit eladni közvetítők nélkül, s e czimen ezek évenkint milliókat tettek és tesznek el; s igy keletkezett lassankint nagyban és egészben két osztály : egyik mely éjjel-nappal huz, von. dolgozik, s e mellett alig élhet és egy másik, mely a nehezebb munkát következetesen kerüli. csak közvetít, a hasznot ő rakja el, jól él, s e mellett szemlátomást gyarapodik. Az adóteher nincs igazságosan beosztva, s az óiom-sulylyal nehezedik a kis-emberekre és a földbirtokosokra. Ily eljárás mellett nem csuda, ha ott állunk már, hogyha egy szívvel-lélekkel össze nem tartunk, eddigi szokásunkon, gazdasági politikánkon, életmódunkon, könnyelmű adósság csinalásunkon, s őrült fényűzésünkön nem változtatunk, idejekorán észre nem térünk: attól ZALAEGBBSSEGEl, Kossuth Lajos- (Febérkép) nitz% 15. sz. Fiseber-bás. Ajánlja magát az őszi-téli idényre a legelegánsabb ruhák, téli bundák elkészítésére a legolcsóbb árak mellett. A legfinomabb szövetek raktáron vannak. — Husz évi Budapesten és Bécsben szerzett szakképzettségemmel oda fogok törekedni, hogy igen tisztelt vevőim legkényesebb igényeinek megfelelhessek. Magamat a nagyérdemű közönség pártfogásába ajánlva, vagyok tisztelettel ^ 114 5-5 ' SXJC&EB IMBE, férfi-szabó mester^ ^