Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-10-03 / 40. szám

1901. deczember 12. MAGYAR PAIZS 3 gazda, nem gyúlnak örömtüzek, nem ropog a puska ; szóval csendes a hegy, kerülik benne a zajt mint az olyan háznál, a hol nagy beteg van. Hát bizony, igaz is. Nagy beteg ott maga a szőlő ! A honnan jól látni a hegyoldalt, rögtön szemünkbe ötlik — kivált igy ősszel — a szőlőhegyek rongyossága, Nyár elején még elég kellemes látványul szolgál, mert a buzavetések zöldszinükkel eltakarják ideig, óráig a folytonossági hiányokat, de esztendő ilyenkorra látunk-e a mostani rohamos pusztulás mellett annyit is a szőlőből ? Nem ; még pedig azért sem, mert — noha a törvény megadta a módot — a községek, vagy a kiken múlik, a szőlő felújítás iránt nem intézkednek, pedig az elpusztult szőlő földjét sok gazda egyéb termelésre nem használhatja. Nyugodtan fizetheti tovább néhai szőlője adóját. Bátran a szemembe vághatják, hogy fölöslegesen csevegek, mikor a szőlőhegyek mindenki által tudott és latható pusztulásáról beszélek; de hát azt kérdezem, miért nem tudnak róla hivatalosan is? Vidékünk több községének szőlőhatárát a phyloxera már felénél jobban megette, de hivatalosan még most sincs kimondva. Ez pedig nagy baja a gazdának, mert a mig a phyloxera jelenléte megállapítva nincs, addig a törvény által engedélyezhető agrár-kölcsönért hiába folyamodnék, de adóleirásban sem részesülhet. S/.amos gazda van ki összevéve a szőlője után fizetendő adókat, 40—50 koronát fizet s terem 1 hectoliter bora. Ha még hozzá számítjuk a 60—70 koronara tehető munkáltatási költséget : érthető, ha a gazdának nincsen kedve az 1 hectoliter must elsztirésekor rikogatni. A nép jóvoltáért az arra hivatottaknak kellene intézkedni, hogy a szőlők felújíttassanak s igy a szüretnek mindannyian örülhessünk. Csiszár lózsef. Állatdijazás A zalamegyei gazdasági egyesület allatdijazast rendezett szept. 29-én, amint a 38. számban jeleztük Volt a dijakat az adományozókká! együtt. 485 koronát s egy Sack-féle ekét lehetett volna kiosztogatni jutalmul, de csak 235 koronát tudott a bizottság kiosztani, mert, dicséret illeti a lelkes megjelenőket és érdeklődőket, de nem illetheti dicséret, akik hivatásuk mellett sem érdeklődnek a közgazdaság fejlődése iránt. Kevesen jelentek meg, s kevés állatot hajtottak fel. A bíráló bizottság elnöke Grunner Lajos s a tagok: Csillagh Gyula, Szűcs Dezső, Ballhauser Ottó, Krosetz Gyula, VarhidyEajos polgármester, Voigt Ede ga/.d. titkár s Gallé Pál és Wüst Ede allator vosok. A tehenek csoportjában Vas Péter teskándi gazda nyerte az I. állami dijat, 50 K, a II. dijat 35 koronát Varga Mihály zalaegerszegi gazda, a III. dijat 20 koronát Kondor József zalaegerszegi gazda, a IV dijat 10 koronát Melles József zalaegerszegi gazda. — Az üszők csoportjában Takács Endre zalaistvándi gazda 40 koronát s ezenkívül elismerő oklevelet is, Sumecz Lajos zalaegerszegi gazda 25 koronát nyert, Borsos János zalaegerszegi gazda 15 koronát, Aczél Ádám zalaistvándi gazda 10 koronát; a valasztott üszőknél az I. dijat nem lehetett kiadni, a II. dijat, 20 ko; ronat Pesti Pál nyerte el. a községi bikák gondozásáért Grablics József (Zalaistvánd) nyert 5—5 koronát, a ki két derék bikát mutatott fel. — A dijakat a helyszínén azonnal kiosztották s Gruner elnök a jelen volt érdeklődőknek elismerést és köszönetet mondott a gazd. egylet nevében. Az életből. Hogyan van az Ella, hogy most nem látlak sohasem czigaretázni az utczán ? — Abba hagytam ; mert tudod, mindenki én tőlem kért tüzet. Vágás : férj. Asszonyi az ingemről hiányzik egy gomb. Asszony• Ugye, ha most én nem volnék? Férj: Akkor talán nem hiányoznék a gomb. Kéretnek az igentiszt, férjek, hogy ha a fenti választ alkalmazzák, ne áruljanak el engem, sogy én tőlem tanulták ezt, mert én mindenkivel békességben szeretek élni. még az - asszonyokkal is. Tromf. Férj : Te asszony ! ez a kutya aligha meg nincs veszve ? Asszony Miért ? Fi; Mert nem issza a vizet. Asszony. Akkor te már régen meg vagy veszve. Vannak emberek, kik embertársaikról egyáltalán nem tudnak jót mondani. Ugy látszik ez a hiba nem az emberek rosszaságában, hanem önmagukban rejlik. Egy piros tollas Don Juon czirogatja Erzsikét, Erzsike: i\yan ne korteskedjék. Fizetés javításért folyamodott a Zsztb. harangozó, a községtárgyalta a folyamodványt s elhatározta, hogy a fogos kérelemnek helt ad és — vesz egy uj harangot még a számára. De a kisbíró azt mondja, hogy akkor kötél is kell! Hát persze, mondták rá. En is az mondom . Hát persze. (Li Tsüng.) U. i. Komoly. Az a beszéd tárgya, hugy a kik egerszegen felléptették Dr. Hajóst 48-as Ugron-párti jelöltnek, már evvel a cselekedettel ugyanok buktatták meg a 48-as Ugron-párti zászlót, — még pedig először is a?ért, mert a fölléptetök nagyobbrészt és főrészt nem is 48-as Ugron-párti emberek. Heti hirek, Október 6. Emlékezzünk résziekről, az | aradi tizenhárom vértanúról. Előbb a ; szabadságot akarták kivivni, melylyel aztán megélhetéséről gondoskodhassék j a nemzet Most is folyik a harcz. Most a megélhetésért, hogy azután szabadságot is lehessen szervezni. A választott vármegyei bizottsági tagoknak folyó év végén kilépő fele része, illetőleg az időközben tagsági képességüket vesztett, elhunyt vagy leköszönt tagok helyébe teljesítendő valasztasok határnapjának kitűzése czéljaból folyó 1901. évi október 8-an d. e. 9 órakor Zalaegerszegen avarmegyeház g) ülés termében rendkívüli bizottsági közgyűlés fog tartatni, melyre a törvényhatósági bizottság t. tagjait tisztelettel s azon megjegyzéssel hívom meg, miszerint ezen közgyűlés tárgyát kizarólag a fentidézett választások határnapjának kitűzése képezendi. Kelt Zalaegerszegen, 1901. szeptenber hó 26-án, Dr. Jankovich László gróf sk., Zalavarmegye főispánja, Tanitógyiilés Szt -Gróton. A zalamegyei altalános tanítói testület zalaegerszegi járás köre szept 26-án Zala-S/.ent-Gróton az állami elemi iskolában tartotta meg évi rendes közgyűlését. Csiszár Jószef elnökletével. Az elnöki jelentés és a jegyzőválasztás utan Farkas Anna k. a. szentgróti tanítónő negyedik osztályú tanítványaival gyakorlatilag mutatta be az igék módjait. Arvai Ignácz értekezett a felekezeti iskoláról. Nóvák Mihály (Réztolli) a "Tanügyi tárczak> derék irója, az uj gondnoksági utasításról olvas fel, kimutatja annak jó és rossz oldalait és általánossagban az egészet hibásnak, rosznak tartja. Nem hiszi, hogy Wlassits miniszter csinálta. Bárkitől eredt, kicsiny feje volt a nagy munkához. Novaknak különösen az nem tetszik, hogy az igazgatónak igen nagy hatalmat adnak. Az év végén az igazgató a majszter, az osztály tanitó a legény. Milyen viszony lessz ezután az igazgatóné és az oszt. tanítónők közt ? Azután az a kukucslyuk, kiált fel Novak. Ő ugyan hiszi, hogy azon becsületes magyar ember be nem néz ; de mar az maga, hogy létezik, nagyon lealázó az állami tanítóságra. Novak iditvanyozza, hogy az igazgatót 3—3 évre válasszak ott, a hol két tanitónal több működik, egyúttal hatarozatba megy, hogy Nóvák felolvasása emlékiratképen a közoktatásügyi miniszterhez terjsztessék fel, oly kérelemmel, hogy az uj gondnoksági utasítást vagy dolgoztassa át, vagy vonja vissza egészen. A mint Nóvák a felolvasásai bevégezte, kartarsai tapsolták és éljenezték. Elnök indít ványára, hogy Novaknak jegyzőkönyvi köszöő Felsége kormánya komoly lelkiisméretet csinál a nép megmentéséből. Tudja, hogy azt a járásbirót, ki a/, igaztalan kazar-követeléseknek állott szolgálatában, elmozdították. Tudja, hogy az a szolgabíró megfosztatott állásától, ki a népnek küldött kétezer forint inségkölcsönt nem osztotta föl, hanem azzal önmagának sertéseket vásárolt és hizlalt. Elismeri, hogy bérbe adott földjein uj és termékeny kultura fakad. Hallja, latja, hogy a szomszédos Schönberg báró uradalomban rutének végzik nagy ügyességei a belső szolgálatot ; az úrnő gyakran meglátogatja az áru- | raktart, ellenőrzi a könyvelést, segit a megren deléseknél ; szövésre, varrasra, harisnyakötésre, fonásra, oktatja a falu leányait : istápolja, segíti az iskolát, ruházza a szegénysorsu gyermekeket. Magyaraz, fedd, dicsér, oktat. Utasitasokat ad a veteményes helyesebb müvelésére, a baromfi ápolására, a borjú nevelésére. Kézi patikat tart, gyógyszereket osztogat, sebeket kötöz. Egyszóval, gondozza a népet. Ez aztan divattá lesz. A papné, a tanitóné, a fobiróné, a jegyzőne iparkodik a jó példát utánozni. Minél többet foglalkoznak a néppel annál jobban megszeretik. Hiszen még a kutyát, a madarat, a csemetét is megszeretjük, ha sokáig bíbelődünk vele. Az ilyen szeretet terjeszkedő képességgel bir. Szunyadó kötelességek ébrednek föl. Ismeretlen örömök keletkeznek a szívben. Üresnek tetszik az a nap, a melyen válami csekélyke jót nem műveltünk a népmentés hangyamunkaiában. A szívnek e fönséges aramlása beözönlik a hitbizományi kastélyba is. Az ifjú gróf csak az imént házasodott meg s állandó lakója lesz Beregvarnak. Midőn látni fogja az értelmes szivek fölbuzdulasát. bizonyara megérzi azokat a kötelességeket, melyek ezen elhanyagolt nép körében rea varnak. Többé nem fog megtörténni, a mi Izvorhután történt, a hol 320 telepes minden lelki gondozás nélkül válik a kocsma martalékaivá. Ezt látva, a szomszéd lelkész rábeszélte a népet, hogy követ hordjon ingyen össze és önkéntes napszammal templomot építsen. Ugy, de nem volt telek. A lelkész az uradalomtól kért 100 négyszögölnyi területet. Egyebüt sem nagy érték : itt ha négyszögölét husz krajezárra teszem : akkor fölötte nagyrabecsiiltem a földet. Ilyen magas becsű mellett is kuss forint értékű telket kért a pap. Kérte egy templom szamára. Kérte olyan urodalomtől, a mely kétszazezer hold földet ajandékoz a szorvasoknak és vaddisznóknak Az uradalom megtagadta a 100 négyszögöl területet a templomtol. Hej pedigegy ilyen kis templom erős var a kommunisztikus és anarchikus iranyzatok ellen Körutunkban a nép a boltok előtt gyülekezett ; zászlókkal és éljenzéssel fogadott, ha tudott érkezésünkről. Férfi és asszony ünnepnapi öltönyben jelent meg. Hatartalan szeretettel és bizalommal nézték Egaut. Erezték és éreztették, hogy ót a jó Isten küldötte nekik. Ugy közeledtek feléje, mint egy földi megváltóhoz. Pedig Egán a színpadi hatasoknak minden nemét megveti. Nem igen láttam ilyen posementes vezért. Az áradozásnak, szentimentáiizmusnak még a látszatát is kerüli. Alig biczc/ent az éljenzésre, gyorsan ugrik le a kocsi bakjáról, lazas sietséggel néz korul a boitban, apróra veszi a naplót, bemegy a raktárba, megszagolja a lisztet, hogy nem lett-e kesernyés, vizsgál, rendelkezik, hibát födöz föl, tanácsot ad, kérdezősködik a kelendősegi viszonyok felől. Beható vizsgálat utan kimegy a nép közé. Rá szól az egyikre: van-e panaszod a bolt ellen? Húszan kiáltják: az eczet nem elég erős, a dohány penészes volt. a potroleum két fillérrel olcsóbb a zsidónál, az ostor igen vékony, csak magyar bocskortalp van, de ! lengyel nincs. Minden vadat megállapít, letargyal, a hibát elenyészted. Kinek van még panasza ? Megint husz torok: Medvetánczoltatók jartak a községben, de nem kerestek egy fillért se. Abránkan is igy jártak, Volóezon is. Bergóczon is. Erre aztán a nyomorult czigányok megszöktek a silány keresettől s h' rom kiéheztetett medvéjüket szabad lábra helyezték. A medvék besétáltak a legközelebbi erdőbe, ott megváltak egymástól s különkülön mindenik munka utan nézett, mindenik a maga felelősségére. Viszszanyert szabadságukat arra hasznalták föl a medvek, hogy eddig megöltek üt üszőt és négy sertést; de a zabföldet és kukoriczast is nagyon pusztítják