Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-19 / 38. szám

2 MAGYAR PAIZS 1901. szeptember 12. 1 lasztó közönség, hogy az országos ügyek intézésénél nem utolsó az iskolaügy sem. Hogy a tanitóság a nemzetnek a szivelelke s nem rabszolgája, mint a letűnt nemzeteknél volt, hol a hadi foglyokat és rabszolgákat fogták be gyermeknevelőknek, mint a barmot az igába, mintha a paedagogia olyan alacsony mesterség volna. Több tiszteletet, elismerést és figyelmet a gyermeknevelésnek ! Különben válasszon kiki, nem szabados lelkiismerettel, hanem lelkiismeretbeli szabadságával. Borbély György. Közgazdaság. Felhívás! A Zalavármegyei gazdasági egyesület folyó évi szeptember hó 29-én Zalaegerszegen állami segélylyel Tenyészállat Díjazást rendez, amelyben részt vehet saját nevelésű szarvasmarhájával minden Zalaegerszegen és vidékén a megye területén lakó tenyésztő, a külföldről esetleg behozott marhának kizárásával. Természetesen egészséges és szép testál lásu tenyész és növendék allatokat kell elővezetni. 485 koronát fognak arányosan kiosztani. 300 koronát a nagyméltóságú földmivelésügyi minisztérium, 75 koronát a vármegyei gazdasagi egyesület, 50 koronát a Zalamegyei központi takarékpénztár, 50 kor, Egerszegi takarékpénztár, 10 koronát a Zalavármegyei takarékpénztár adott és Weiser, kanizsai gépgyaros ur adományozott 1 drb. Sack ekét is szintén dijazasra. Nyugoti származású vöröstarka marha, tisztavér vagy keresztezésekre dijosztás : Á) Tehenek borjukkal; I. dij 50 kor., II dij 35 kor., III. dij 20 kor., IV. dij 10 kor. B) Üszők (1—3 évig) I. 40 kor., II. dij 25 kor., III. dij 15 kor., IV. dij 10 kor. C) Választott borjuk: á) bika borjú I. dij 30 kor., II dij 20 kor., III. dij 10 kor., b) üsző borjuk: I. dij 30 kor., II. dij 20 kor., III. dij 10 kor. D) Tenyész bikák : I. dij 40 kor., II. dij 25 kor., III. dij 10 kor., IV. dij 5 kor. E) Községi bikák gondozóinak díjazására 5 dij á 10 kor. — 50 kor. F) Jólgondozott tenyészállatok ápolóinak díjazására 6 dij á 5 kor. — 30 kor. Felhivatnak tehát a Zalaegerszegen és vidékén lakó kisebb és nagyobb tenyésztők, hogy ezen díjazáson sikerültebb állatjaikkal minél számosabban megjelenjenek, a bemutatni kivánó állatjaik számát és nemét pedig folyó évi szeptember hó 24-ig a saját körjegyzőjüknél bejelentsék. A díjazás kezdete délelőtt 9 órakor Kelt Zalaegerszegen, 1901. szept. hó 12-én. Zalavármegyei gazdasági egyesület. Heti jegyzetek. Drága széna, drága hus ; pedig az első drágasága az utóbbit olcsóbba kell hogy tegye. Baj, hogy nem teszi ; különösen baj a gazdának, ki egy 30 kilós borjut elad 16—18 koronáért, a húsának kilóját pedig megveszi 1 K 08 fillérért. Ugyanígy van a sertésekkel. De hát ne adja a gazda oly olcsón a marháját, mondják a szalonban. Nem is adna, csak volna mivel eltartani, de a mostani bő esőzés már nem nevel sem szénát sem tengerit. Azon tűnődöm, nem rendjén van-e, hogy a gazda szorultságát szabadon kihasználhatják ? Ez a mostani állapot mintha belevágna a nemzetgazdászat körébe, mert lehetetlenség, hogy valaki a midőn a várt menynyiségnek csak felét termett búzáját-, kényszerűségből marháját oly olcsón adja el, hogy később kétszeres árat ad érte kicsiben, akkar tönkre ne menjen. Ám ki törődik azzal, hogy a kis gazda és az ezer koronás fizetésű kis hivatalnok hogyan tud megélni, mondjuk-7—8 tagu családjával. Kis gazda is hivatalnok is több van, mint nagy. * * * Eseti eg ha külföldi ember tanulmányozná vidékünket és városunkat, azt gondolná, hogy itt naponkint kerül egy—egy

7 tyúk minden család fazekaba, Pedig dehogy! Csak a sok selyemruha van télre a záloghazba téve — a zseb meg üres * * * Szóval, keserű lehet szerkesztő úr kényszervegetáriánus kicsodája is, a Szemlélő. Az életből. Legújabb udvarlás. Egy fiatal ember, ki böbeszédességéről s kitiinö szellemességéről volt hires, elmegy menyasszonyát meglátogatni. Leül és szokásához hiven, nem szól semmit. Töriént egyszer, hogy menyasszonya valamiben megbotlott, majdnem elesett. Segitségkép erre mégis azt mondta: hoplá! Rá pedig köhögési roham jött a menyasszonyára, mire szánakozóan azt mondja : khucz, khucz, khucz. És mégis hozzá ment feleségül. Ja! tudta az, mit csinál I Ugy látszik, okosabb volt, mint férje. Királygyakorlatokból. Egy, a községen átvonuló főhadnagy azt kérdi egy épen nem szaloniasan öltözött uri embertől: — Hallja maga? Nincs itt valami intelligens ember? — De igenis főhadnagy ur ! Ketlőnk között — én. I a khazárok monopoliuma marad. A mit nyerni lehet a szövetkezeti és legelő réven, mind elúszik a pálinka vámján. Mégis nehéz volt keresztül vinni, hogy az «allamszki bolt» italt is arulhasson. Khazár fel fogas szerint ők szerzett jogaiktól fosztatnak meg az cállamszki bolt»-ok versenye altal Volóczon egy öreg khazár igy beszélgetett velem : sHerr von Deputirter, értsük meg egymást.» — Figyelek. «Mondja meg a gnadiger Herr von fonagyságos-nak (ez Egán), hogy ne legyen nekünk ellenségünk*. — Ő csak a rosznak az ellensége. «Mi nem vagyunk rosszak, még is ellenségünk ?» — Mivel bizonyítja? A legelővel? «Nem». — Az allami tehénnel ? íNemi, — Az állami bankkal ? <Azzal sem. Ezt mi kitudjuk heverni*. — A bolttal ? «Nohát, mire is való az a bolt ? Nem ért ahoz a paraszt. A pap sem ért hozzá ; az alkalmazott sem. Ehcz csak mi értünk, De ez sem nagy baj, mert mi olcsóbban tudunk árulni, mert több a hitelünk . . .» — És silányabb a portéka. «Mit tud ahoz ez a nép ? — És hamis a mérleg. «Nem méregetjük bizazt unciák szerint, hiszen nem vagyunk patikáriusok*. — Akkor hát rendben vagyunk, mert a régi holtok kiállják a versenyt. «Igenis kiállanák uram, ha az állami bolt nem árusítana italt. De igy elpusztulunk. Bízzák az italmérést reánk, eddig is mi folytattuk, ez a mi mesterségünk. Ne vegyék ki a kenyeret a szánkból*, — Nézze Gotteszmar. ha maguk árulnak, miért ne árulhatna a parasztok szövetkezete is ? Talán csak nem akarja eltiltani a néptől, hogy a saját áruját fogyassza ? 'Én csak anynyit mondok, hogy ez a mi mesterségünk s a ki elveszi tőlünk, az nekünk ellenségünk*. Mikor azokról a viszszaélésekről beszéltem, a melyeket ők ezen a népen elkövettek, ugy nézett rám, mint a ki nem érti, hogy miről van szó Kifosztani embertársainkat — miért volna az viszszaélés ? Kis-Szolyvan hasonló párbeszédem volt. «Mondok valamit gnadiger Herr von Deputirter; a mit az urak csinálnak, nem jó dolog. Az urak elveszik tőlünk a boltot, a pálinkát ; legelőt, marhát adnak a népnek. Azért a nép mégis csak szegeny marad. A népen tehát nem segítenek. Azonban mi tönkre megyünk. Itt nagy volt az ínség eddig. Ezentúl még nagyobb lesz. Mert eddig legalább nekünk volt valamink, de ezentúl nekünk sem lesz semmink. > Felvilágosító magyarázatom nem fogott rajta. Ekkor ezt kérdezem : — Hány sertést öltek tavaly ebben a faluban ? ^Tréfálkozni tetszik ; mi nem élünk sertéshússal*. — Nem magukról beszélek, hanem a ruthén gazdákról. Hányan és hány sertést öltek ? «A gazdák? A gazdák egyet sem. A pap hármat ölt, a tanitó kettőt.* — Helyes. Hát az idén sem öltek a gazdák sertést? De gondoljon jól utánna. Az öreg khazár gondolkozóba esett, Aztán számított. Kezét a felszeg felé emelte s integetett a házakra. Az is, ez is, amaz is. Ekkor az alszegnek fordult. Tovább számított. Végre megszólalt: ^Tizennyolcz gazda huszonhárom sertést, ezenkívül a pap hármat, a tanitó kettőt*. — Es hany fejős tehén volt a községben tavaly ? «Ezt könnyebb megmondani. Nekem volt kettő ...» — Csak a parasztokról beszéljen. «Azoknak öt volt; a feles marhákkal együtt tizennégy*. — És most hány tehenet fejnek a gazdák? «Kis borjas tehén van tizenhét, feles tehén öt, összesen huszonkettő. De rúgott is van négy, ezek még tejelnek . — Még egy kérdést. Volt itt a gazdáknak tavaly annyi szénájuk, mint most ? • A fele sem volt». — Rendben vagyunk. Nézze barátom, ez a tönkre ment nép egyetlen év alatt abból a 6062 koronából, a mit az állami bankból kapott kölcsön, a szövetkezet jegyzőkönyvei szerint kifizetett 4154 kor. uzsora tartozást, marha állományát megszaporította, hússal és tejjel kezd táplálkozni, a mit eddig nem tehetett. Igaz ? Az allami bérlet utján szénára tett szert. Borjukat adhatott el. Látva, hogy támogattatik, megjött a munkakedve s mivel jobban táplálkozik, megjött a munkaképessége is. Eddig hitelbe vásárolt a régi boltokban ; most készpénzre vásárol az állami boltban. Nálam van a kis-szolyvai boltról a hiteles kimutatás. Egyetlen év alatt, holott ez az első év, bevett az üzlet 6824 koronát. Mondhatja-e ezek után, hogy ez a nép ezentúl is olyan ínséges marad, mint a milyen ezelőtt volt? (Folyt, köv.) ZALAEGERSZEGEN, Kossuth Lajos- (Fehérkép) uteza 15, sz. Fischer-ház. Ajánlja magát az őszi-téli idényre a legelegánsabb ruhák, téli bundák elkészítésére a legolcsóbb árak mellett. A legfinomabb szövetek raktáron vannak. — Husz évi Budapesten és Bécsben szerzett szakképzettségemmel oda fogok törekedni, hogy igen tisztelt vevőim legkényesebb igényeinek megfelelhessek. Magamat a nagyérdemű közönség pártfogásába ajánlva, vagyok tisztelettel ZUCKER IMRE, férfi-szabó mester.