Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-05 / 36. szám

II. év. Zalaegerszeg, 1901. szeptember 19. Egy évre 4 korona Fél évre 2 korona Negyed évre I korona Egyes szám 8 fillér. YAR PA Szerkeszti és kiadja: BORBÉLY GYÖRGY. 38. szám. Kazal dolgok hirdetése féláron: egy oldal 20 K. Nyiltlér sora I korona. Szerk. és kiadóhivatal: Wlassics-utcza 25. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE. imj. ai

im. Mikor minek az ideje. Most az iskoláztatásnak az ideje, beszéljünk tehát csak arról és ne kicsinyeljük s ne unjuk meg, ha minél többet beszélünk és irunk róla. Arról beszél e napokban majdnem minden ember és arról ir minden újság. Széles mező is az a paedagogia. Sokat lehet disputálni a filléres tollszártól elkezdve a Locke vagy Bacon elméletéig. Hát még mennyi tanácsot lehet adni az ifjúnak s a szülőnek, hogy melyik milyen pályát válasszon? Pedig nem ez a fődolog. Nem az ember választja a pályát, hanem a pálya találja meg az emberét — néha. Adnak tanácsokat a tanuló ifjúságnak is, hogy miként viselkedjék és adnak tanácsot a tanitói kornak és karnak is, hogy miként tanítson, neveljen, sőt hogy miként viselkedjék is. Mióta a gyermekkorból kinőve éretten kezdék gondolkozni, azóta sokat törtem a fejemet, hogy miért mondtam én fel annyi könyvnélkülí leczkét az iskolában ? .Kitenne egy könytárt. Guatemalának, Uruguaynak, Paraguaynak minden tetübogarát felsoroltam ; tudtam a Salamandra tulajdonságát, hogy hányat tojik a gyöngytyúk s mi a periferiája az orrszarvúnak. — Hanem azért, hogy a mi tyukunk hányat költ egyszerre, azt csak anyámtól tudom. — Amazokat tanultam és elfelejtettem, erre nem tanítottak, hanem azért tudom. Minthogy erre van szükségem és nem azokra. Isten ellen való véteknek tartottam s halálra szégyeltem volna magam, ha a La-Platának valamelyik mellékfolyóját kifelejtettem volna a sorból. De azt most is alig tudom, hogy a Dunán mit hordanak a hajóink? s hogy azoknak a járásaik vájjon előnyünkre vannak é, vagy inkább hátrányunkra? Szóval sok olyant tanultam, a mire nincs szükségem és sok olyat nem tanultam, a mit kellett volna. S amint igy töprengve összevetem Boíondistókként a mi volt, van s a mi nincs: arra az óhajtásra jutok, hogy mégis csak jobb volna előbb az életre tanítani az embert, mert e nélkül semmi sincs: sem tudomány, sem művészet, sem túlvilági élet. " Gondolkozás után arra a meggyőződésre kell jutni mindenkinek, hogy előbb a gyakorlati életre kell szoktatni az embert s azután tanitani neki az elméletet; előbb a íöldet kell megismertetni s azután a csillagokat; előbb gazdaságot és azután költészetet; előbb a természetet, azután a művészetet; nekünk először Magyarország szépségét kell megszeretni s azután Brazília és New-York szépségét; előbb hazafiak legyünk s azután világpolgárok. A fokozatosan felmenő, rávezető rendszert, a Bacon inductióját kell követnünk. Mert előbb csinálnak a háznak fundamentumot s a végin rakják rá a fedelet. A külvilági dolgok ismereténél elsőbb az emberismeret. Ismerd meg tenmagadat; igy int egy görög bölcs. Az emberismeret az első, legnehezebb, de legnemesebb dolog. Az emberismeret és az emberfejlesztés. És ritkán találják el, hogy egyenletesen művelődjék, fejlődjék az ember. Többnyire nagyfejüek és kisszivüek lesznek s erkölcsi derekukban még gerincz sincs. — És itt romlik el a pályaválasztás. Mert nem elég kellék a pénztárnoki pályához a mathematika tudása. Mit használ a közügynek, ha meg tudja számlálni a pénzt s aztán ellopja? Az iskolának első és legszentebb feladata, hogy a test egészségtanát és a lélek erkölcstanát tárgyalja. Ez az ábécéje a nemzetgazdaságnak. gyIparpártolás a trónon. Az angol ipar tudvalevőleg eléggé kifejlődött és különleges pártoló intézkedésekre nem igen szorul. Készítményei hitelt és becsületet szereztek maguknak az egész világon és az angol gyárosoknak nem igen kopik föl az álluk. A hazai gyártmányú föliratra ott nem bigyesztik félre az ajkukat az emberek és ha talan kevesebb az iparfejlesztési, iparpártolási «akc/.ió», mint némely más országban és kevesebb az iparfejlesztési bankét, a valóságban mégis több az ilyen irányú cselekedet. Az iparnak szinte minden ágában megszerezte magának az elsőséget az angol termék : csak egy tér maradt, a melyen a vezetés dicsősége egy másik államé, Francziaországé, A női divatot a párisi mesterek csinálják az egész világ Khazár földön. Irta : Bartha Miklós. XXVI. Hitelszövetkezet. Vegyük szemügyre ezt a kerek fejű embert, a kinek nem annyira haja, szakálla, bajusza van, mint inkább szőre. Ez a szőrzet különös rőt vcgyülékét képezi a farkas keveréknek a rókával. Alsó álkapcsa előre nyúlik, hogy túlfejlett fogsorának elég tágas legyen a fészke. Mikor beszél, önkénytelenül várjuk, hogy csattogtassa a száját. Szemfogai mindegyre megvillannak rövid felső ajaka alól, mint a mérges kuvaszé, ha orozva akar harapni. Ugy hiszem, hogy nem is szemfogak, hanem agyarok. Szeme kicsiny, alattomos, nyughatatlan és csipás. Nem tükör, hanem fátyolos ablak, a melyen kifelé igen, de befelé látni nem lehet. Széles karimájú selyemlombos kalapot visel, alatta kis kerek bársony sipkát, testén hoszszu kaftánt szürke lüszterből. Kezén a száraz ujjak az üllü karmaira emlékeztetnek. Ezek a karmok mindig csak félig nyilnak ki és görcsösen csukódnak azonnal össze, mintha jellemezni akarnák az embert, a ki mindig kész az aldozatot megragadni, de soha sem hajlandó azt kibocsájtani. Nevezzük el ezt az alakot Jáger Herschnek. Tegyük hozzá, hogy bukóczi lakós és hogy Alsó Vereczkén született ezelőtt 48 évvel. Már most, ha ezen személyleírás alapján a beregszászi kir. törvényszék bünfenyitő iratai közül adatokat adnának ezen férfiú erkölcsi allapota felől : akkor megtudnók, hogy Jáger Hersch ur ellen 52 uzsora eset volt folyamatba téve. A vadak igen nagy része alól fölmentetett. Egy része a vádaknak függőben van. Mértek-é rá büntetést egyik másik eset miatt ? nem tudom. Az esetek ilyen formák: 1870.ben Jáger Hersch tíz forintot adott kölcsön Popelics Vaszilinek 25 százalék kamatra. Ezenkívül hitelezett neki bolti czikkeket is. Négy év múlva, 1874-ben össze számoltak s a kamatokkal és áruhitellel felgyűlt tartozás kerek egyszáz forintban állapíttatott meg közös egyetértéssel. (Az áruhitel a legrosszabb esetben 15 forintra rúghatott. Tehát 25 forint valódi tartozás fejében vállalt magára Vaszili 100 frt. terhet.) Ezen 100 frt. névleges tartó zás törlesztésére fizetett Vaszili 1882-ig, nyolez éven át kétszáz forintot. Jáger Hersch ur ezzel nem találta magat kielégítve s bepörölte Vaszilit 150 frt. tartozásért. A dolog egyezkedésre került és megállapodtak 145 frtban. Ennek a 145 frtnak törlesztésére 1888-ig fizetett Vaszili egyszázkilenczvenkét frtot. Ilyen formán kapott Jáger Hesch ur 25 frt. effektív kölcsöneért egyizben 200, egy másik izben 192, öszszesen 392 forintot. Ezek után csak természetes, ha ezidő sze rint Jáger Hersch ur pöröli Vaszilit 105 forint tőketartozásért. Az sem lesz szokatlan, ha a kir. biróság megítéli a követelést, mert a Jágerek és Herschek fel vannak szerelve hamis bizonyítékokkal, hamis tanukkal és hamis eskükkel. A biróság tudja, hiszi, emberileg meg is van győződve, hogy tanú, eskü, bizonyíték hamis; de a bíróságot köti a szent eljárási szabaly, a szent perrendtartás és a szent paragrafus. 1875.ben Rjaskó Vaszili 5 forintot vett kölcsön Jáger Hersch úrtól s azt köteles lett volna kamatostól megfizetni még abban az évben. Azonban nem tudott fizetni. A drága pör és pusztító végrehajtás kikerülése ezéljából az áldozat ugy egyezett ki a ragadozóval, hogy 1876 végén fizetni fog 40 frtot. A fizetést meg is kezdte, de csak 5, 10, 14 frtos részletekben. A mikor csak lehetett, fizetett. Mikor pénzre tett szert, pénzt vitt; mikor pénze nem volt, gabnát vitt. Mikor jót csavarintott Hersch ur a hurkon, akkor lovat is vitt. Egy hatalmas csavarintás után elvitte az ökreit is. De mivel az ökör féltett ambicziója a ruthénnek, mielőtt erre a kincsre került volna a sor : odavitte rendre öt darab tehénkéjét és tizenöt darab juhát. Egyszóval az 5 frt tartozás fejében eddigelé hatszáz forint értéket adott Rjaskó Hersch urnák. A dolog pörre került. Hersch ur tagadja, hogy csak 5 frtot adott volna s azt is tagadja, hogy 600 frt. értéket kapott volna. Azonban nem tudja, hogy mennyit adott Rjaskónak és mennyit kapott tőle. 1872-ben Jáger Hersch ur 10 frtot adott kölcsön Panykulics Gyuszinak. Azóta az adós fizetett 168 frtot, de mivel ezen összeg nem törlesztette a 10 frt tartozást, hogy kikerüljék a pört, kiegyeztek 90 frtban. Ebből megfizetett Gyuszi 47 frtot. Jelenleg Hersch ur még 77 frtot követel. E szerint kapott Hersch ur 10 frtért 168 meg 47 összesen 215 frtot s ha isten élteti, még kapni fog 77 frtot. Az ilyen esetek nem szórványosak; a Jáger Herschek pedig nem ritkák. Harmincz negyven eset bármelyik faluban könnyen összegyűjthető. Mi következik ebből ? Az, hogy a legelőbérlet, a legelőkultura, az állami marha,a televértenyésztés mind mind meddő munka, s ha ez a nép az uzsorások körme közül telje-