Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-05 / 36. szám

II. év. Zalaegerszeg, 1901. szeptember 19. Egy évre 4 korona Fél évre 2 korona Negyed évre I korona Egyes szám 8 fillér. YAR PA Szerkeszti és kiadja: BORBÉLY GYÖRGY. 38. szám. Kazal dolgok hirdetése féláron: egy oldal 20 K. Nyiltlér sora I korona. Szerk. és kiadóhivatal: Wlassics-utcza 25. MEGJELENIK HETENKÉNT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE. imj. ai im. Mikor minek az ideje. Most az iskoláztatásnak az ideje, be­széljünk tehát csak arról és ne kicsinyel­jük s ne unjuk meg, ha minél többet beszélünk és irunk róla. Arról beszél e napokban majdnem minden ember és arról ir minden újság. Széles mező is az a paedagogia. Sokat lehet disputálni a filléres tollszártól el­kezdve a Locke vagy Bacon elméletéig. Hát még mennyi tanácsot lehet adni az ifjúnak s a szülőnek, hogy melyik milyen pályát válasszon? Pedig nem ez a fődolog. Nem az ember választja a pályát, ha­nem a pálya találja meg az emberét — néha. Adnak tanácsokat a tanuló ifjúságnak is, hogy miként viselkedjék és adnak tanácsot a tanitói kornak és karnak is, hogy miként tanítson, neveljen, sőt hogy miként viselkedjék is. Mióta a gyermekkorból kinőve éretten kezdék gondolkozni, azóta sokat törtem a fejemet, hogy miért mondtam én fel annyi könyvnélkülí leczkét az iskolában ? .Kitenne egy könytárt. Guatemalának, Uruguaynak, Paraguaynak minden tetü­bogarát felsoroltam ; tudtam a Salamandra tulajdonságát, hogy hányat tojik a gyöngy­tyúk s mi a periferiája az orrszarvúnak. — Hanem azért, hogy a mi tyukunk hányat költ egyszerre, azt csak anyám­tól tudom. — Amazokat tanultam és el­felejtettem, erre nem tanítottak, hanem azért tudom. Minthogy erre van szüksé­gem és nem azokra. Isten ellen való véteknek tartottam s halálra szégyeltem volna magam, ha a La-Platának valamelyik mellékfolyóját kifelejtettem volna a sorból. De azt most is alig tudom, hogy a Dunán mit hor­danak a hajóink? s hogy azoknak a já­rásaik vájjon előnyünkre vannak é, vagy inkább hátrányunkra? Szóval sok olyant tanultam, a mire nincs szükségem és sok olyat nem ta­nultam, a mit kellett volna. S amint igy töprengve összevetem Boíondistókként a mi volt, van s a mi nincs: arra az óhajtásra jutok, hogy mégis csak jobb volna előbb az életre tanítani az embert, mert e nélkül semmi sincs: sem tudomány, sem művészet, sem túlvilági élet. " Gondolkozás után arra a meggyőző­désre kell jutni mindenkinek, hogy előbb a gyakorlati életre kell szoktatni az em­bert s azután tanitani neki az elméletet; előbb a íöldet kell megismertetni s az­után a csillagokat; előbb gazdaságot és azután költészetet; előbb a természetet, azután a művészetet; nekünk először Magyarország szépségét kell megszeretni s azután Brazília és New-York szépségét; előbb hazafiak legyünk s azután világ­polgárok. A fokozatosan felmenő, rávezető rend­szert, a Bacon inductióját kell követnünk. Mert előbb csinálnak a háznak funda­mentumot s a végin rakják rá a fedelet. A külvilági dolgok ismereténél elsőbb az emberismeret. Ismerd meg tenmaga­dat; igy int egy görög bölcs. Az ember­ismeret az első, legnehezebb, de legne­mesebb dolog. Az emberismeret és az emberfejlesztés. És ritkán találják el, hogy egyenletesen művelődjék, fejlődjék az ember. Többnyire nagyfejüek és kis­szivüek lesznek s erkölcsi derekukban még gerincz sincs. — És itt romlik el a pályaválasztás. Mert nem elég kellék a pénztárnoki pályához a mathematika tudása. Mit használ a közügynek, ha meg tudja számlálni a pénzt s aztán ellopja? Az iskolának első és legszentebb fel­adata, hogy a test egészségtanát és a lélek erkölcstanát tárgyalja. Ez az ábécéje a nemzetgazdaságnak. gy­Iparpártolás a trónon. Az angol ipar tudvalevőleg eléggé kifejlő­dött és különleges pártoló intézkedésekre nem igen szorul. Készítményei hitelt és becsületet szereztek maguknak az egész világon és az angol gyárosoknak nem igen kopik föl az ál­luk. A hazai gyártmányú föliratra ott nem bigyesztik félre az ajkukat az emberek és ha talan kevesebb az iparfejlesztési, iparpártolási «akc/.ió», mint némely más országban és ke­vesebb az iparfejlesztési bankét, a valóságban mégis több az ilyen irányú cselekedet. Az ipar­nak szinte minden ágában megszerezte magá­nak az elsőséget az angol termék : csak egy tér maradt, a melyen a vezetés dicsősége egy másik államé, Francziaországé, A női divatot a párisi mesterek csinálják az egész világ Khazár földön. Irta : Bartha Miklós. XXVI. Hitelszövetkezet. Vegyük szemügyre ezt a kerek fejű embert, a kinek nem annyira haja, szakálla, bajusza van, mint inkább szőre. Ez a szőrzet különös rőt vcgyülékét képezi a farkas keveréknek a rókával. Alsó álkapcsa előre nyúlik, hogy túlfejlett fogsorának elég tágas legyen a fészke. Mikor beszél, önkénytelenül várjuk, hogy csattogtassa a száját. Szemfogai mindegyre megvillannak rövid felső ajaka alól, mint a mérges kuvaszé, ha orozva akar harapni. Ugy hiszem, hogy nem is szemfogak, hanem agyarok. Szeme kicsiny, alattomos, nyughatatlan és csipás. Nem tükör, hanem fátyolos ablak, a melyen kifelé igen, de befelé látni nem lehet. Széles karimájú selyemlombos kalapot visel, alatta kis kerek bársony sipkát, testén hosz­szu kaftánt szürke lüszterből. Kezén a száraz ujjak az üllü karmaira emlékeztetnek. Ezek a karmok mindig csak félig nyilnak ki és gör­csösen csukódnak azonnal össze, mintha jel­lemezni akarnák az embert, a ki mindig kész az aldozatot megragadni, de soha sem haj­landó azt kibocsájtani. Nevezzük el ezt az alakot Jáger Herschnek. Tegyük hozzá, hogy bukóczi lakós és hogy Alsó Vereczkén született ezelőtt 48 évvel. Már most, ha ezen személyleírás alapján a bereg­szászi kir. törvényszék bünfenyitő iratai közül adatokat adnának ezen férfiú erkölcsi allapota felől : akkor megtudnók, hogy Jáger Hersch ur ellen 52 uzsora eset volt folyamatba téve. A vadak igen nagy része alól fölmentetett. Egy része a vádaknak függőben van. Mértek-é rá büntetést egyik másik eset miatt ? nem tudom. Az esetek ilyen formák: 1870.ben Jáger Hersch tíz forintot adott kölcsön Popelics Vaszilinek 25 százalék kamatra. Ezenkívül hitelezett neki bolti czikkeket is. Négy év múlva, 1874-ben össze számoltak s a kamatokkal és áruhitellel felgyűlt tartozás kerek egyszáz forintban állapíttatott meg közös egyetértéssel. (Az áruhitel a legrosszabb eset­ben 15 forintra rúghatott. Tehát 25 forint valódi tartozás fejében vállalt magára Vaszili 100 frt. terhet.) Ezen 100 frt. névleges tartó zás törlesztésére fizetett Vaszili 1882-ig, nyolez éven át kétszáz forintot. Jáger Hersch ur ezzel nem találta magat kielégítve s bepörölte Va­szilit 150 frt. tartozásért. A dolog egyezke­désre került és megállapodtak 145 frtban. En­nek a 145 frtnak törlesztésére 1888-ig fizetett Vaszili egyszázkilenczvenkét frtot. Ilyen formán kapott Jáger Hesch ur 25 frt. effektív kölcsöne­ért egyizben 200, egy másik izben 192, ösz­szesen 392 forintot. Ezek után csak természetes, ha ezidő sze rint Jáger Hersch ur pöröli Vaszilit 105 fo­rint tőketartozásért. Az sem lesz szokatlan, ha a kir. biróság megítéli a követelést, mert a Jágerek és Herschek fel vannak szerelve ha­mis bizonyítékokkal, hamis tanukkal és hamis eskükkel. A biróság tudja, hiszi, emberi­leg meg is van győződve, hogy tanú, eskü, bizonyíték hamis; de a bíróságot köti a szent eljárási szabaly, a szent perrendtartás és a szent paragrafus. 1875.ben Rjaskó Vaszili 5 forintot vett köl­csön Jáger Hersch úrtól s azt köteles lett volna kamatostól megfizetni még abban az évben. Azonban nem tudott fizetni. A drága pör és pusztító végrehajtás kikerülése ezéljából az áldozat ugy egyezett ki a ragadozóval, hogy 1876 végén fizetni fog 40 frtot. A fizetést meg is kezdte, de csak 5, 10, 14 frtos részletekben. A mikor csak lehetett, fizetett. Mikor pénzre tett szert, pénzt vitt; mikor pénze nem volt, gabnát vitt. Mikor jót csavarintott Hersch ur a hurkon, akkor lovat is vitt. Egy hatalmas csavarintás után elvitte az ökreit is. De mi­vel az ökör féltett ambicziója a ruthénnek, mielőtt erre a kincsre került volna a sor : oda­vitte rendre öt darab tehénkéjét és tizenöt darab juhát. Egyszóval az 5 frt tartozás fejé­ben eddigelé hatszáz forint értéket adott Rjaskó Hersch urnák. A dolog pörre került. Hersch ur tagadja, hogy csak 5 frtot adott volna s azt is tagadja, hogy 600 frt. értéket kapott volna. Azonban nem tudja, hogy mennyit adott Rjaskónak és mennyit kapott tőle. 1872-ben Jáger Hersch ur 10 frtot adott kölcsön Panykulics Gyuszinak. Azóta az adós fizetett 168 frtot, de mivel ezen összeg nem törlesztette a 10 frt tartozást, hogy ki­kerüljék a pört, kiegyeztek 90 frtban. Ebből megfizetett Gyuszi 47 frtot. Jelenleg Hersch ur még 77 frtot követel. E szerint kapott Hersch ur 10 frtért 168 meg 47 összesen 215 frtot s ha isten élteti, még kapni fog 77 frtot. Az ilyen esetek nem szórványosak; a Jáger Herschek pedig nem ritkák. Harmincz negyven eset bármelyik faluban könnyen összegyűjthető. Mi következik ebből ? Az, hogy a legelőbérlet, a legelőkultura, az állami marha,a televér­tenyésztés mind mind meddő munka, s ha ez a nép az uzsorások körme közül telje-

Next

/
Thumbnails
Contents