Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-29 / 35. szám

1901. augusztus 29. MAGTAR PAIZS 5 tervszerű elhelyezése mellett a miniszter az ország dunántuli részének ipari igényét kivánja kielégíteni, illetve ez igények kielégítését meg­kezdeni, Az intézet az országos ipari és keres­kedelmi oktatási tanács javaslatára az ország többi hasonló irányú iskoláinak szervezete sze­rint a faipar köréből az épület- és mülakatos­ságot fogja felkarolni. Ugyanez intézeten asz­talossági, gép-, épület és mülakatossági és a fölmerülő igényekhez képest más iparágakat is félkaroló téli rajztanfolyamok szervezése is tervbe van véve. Az intézet czéljaira szüksé­ges épület 240.000 korona költséggel most épül és bár csak a jövő év nyarán lesz ren­deltetésének átadható, Hegedűs Sándor mi­niszter intézkedett, hogy az uj iskola az 1901— 1902. tanévvel működését — bár ideiglenes helyiségben — megkezdje. A tanszemélyzet már ki van nevezve. Az intézeten a kiképzés ideje négy év. Rendes tanuló lehet az, aki valamely közép- vagy polgári iskola legalább két osztályát, vagy pedig az elemi iskola hat osztályát elvégezte, vagy ezeknek megfelelő felvételi vizsgát tesz le, élete 12. évét már betöltötte és ehhez képest kifejlett testalkat­tal bir, amit hitele? orvosi bizonyitványnyal kell igazolnia, A tandij félévenként tiz korona; szegénysorsu és érdemes tanulók tandíjmen­tességet nyerhetnek. A fölvételre vonatkozó és az ujraoltást is igazoló okmányokkal föl­szerelt kérvényt legkésőbb szeptember 5-éig kell az iparoktatási kir. főigazgatósághoz (ke­reskedelemügyi minisztérium) benyújtani. Felhivás ! Felkéietnek a tanoneztartó iparos urak, hogy tanonczaikat a kezdődő iskolai tanév alkalmával pontosan beírassák, mert ennek elmulasztasa esetén az ebből eredő kel­lemetlenségeket önön maguknak tulajdonítsák. Ipartestület elnöksége. Az utószemle a tapolczai, sümegi, keszt­helyi, kanizsai, zalaegerszegi, novai, zalaszent­gróthi és pacsai járásokra továbbá Nagy­kanizsa és Zalaegerszeg városok részére Nagy­kanizsán, a honvéd kiegészítő irodában az al­sólendvai, csáktornyai, perlaki és letenyei já­rás részére pedig November hó 20-án tarta­tik meg. Az öreg Hortig Károly lakatosmester volt, 57 évet élt, de az utolsó Í7 évet — ugy látszik — gyógyíthatatlan betegségben, mert beleug­rott a Zalába, hogy haljon meg s meg is halt. «Fáj in csemete. 1 Ságodra küldött szegény apjának Márton Zsigának 10 koronát Bpestről a leánya. A biró küldöncze Májzli Kálmán 15 éves s már szereti a pénzt, aláirta a Si­mon József biró nevét s a pénzt kivette ma­gának. Hamar rájöttek. Jön Mayersberg Frida táneztanító Pápáról Zalaegerszegre, a hol volt már. Mint levélbsn irja, szept. 8-án megkezd: a tánczoltatást Vásár elnapolás: Pölöske község kérelmére a keresk. miniszter megengedte, hogy ott a f. évi szeptember l-re eső országos vásár ez évben kivételesen f. é. augusztus 30-án tartassék meg. Honvédségi ellenőrző szemle lesz Pacsán: Október 3, 4, 5. Szentgróton : Október 7, 8. Sümegen: Október 10, 11, 12. Tapolczán: 14, 15. 16, 17. Balaton füreden : október 19, 21. Keszthelyen : október 23, 24, 25. N-Kanizsa: október 1, 2. Kanizsai járás: október 3, 4, 5. Letenyén: október 7, 8, 9. Perlakon október 11, 12, 14. Csáktornyán: október 16, 17, 18, 19. Alsólendván: október 21, 22, 23, 24. No­ván: október 26, 28. Zalaegerszegváros: 30, 31. Zalaegerszegi járás: november 2, 3, 4 Kétmillió magyar a külföldön. Igen érdekes adatokat gyűjtött össze a külföldön élő ma­gyarságról egyik Berlinben élő hazánkfia. Ki­tudódik belőle, hogy a világ minden részén szétszórtan élő magyarok száma megközelíti a kétmilliót. Amerikának minden államában vannak magyarok, számuk 965 ezer, Romániá­ban 370 ezer, Ausztriában 216 ezer, Horváth­országban 130 ezer, azonkívül Európa minden államában élnek kisebb-nagyobb számban tő­lünk elszakadt honfitársak. — Miért nincsenek ezek itthon. ? Ismeretlen Ok. Rácz Teréz 18 éves, Hajik István ügyvédnél szobalány megmérgezte magát s meghalt. Elégedetlen sörfözök. Baranya-, Somogy- és Tolnavármegye, továbbá Szlavónia sörfőzői a napokhan Pécsett gyűlést tartottak, hogy meg­beszéljék ügyes-bajos dolgaikat. A pécsvidéki központnak elnöke, Scholtz Gyula sörfőző el­nökölt a kereskedelmi és ipárkamara helyisé­geiben tartott értekezleten. A sörtermelés ugyanis Magyarországon visszafelé fejlődik, igy a pécsi sörösök is már 1900-ban keveseb­bet termeltek, mint az előző évben és 1901­ben előreláthatólag még kisebb lesz a terme­lés, minek oka a sört sújtó nagy adókban keresendő, mely Magyarországon hektoliteren­kint immár 7 forintot meghalad. A nagy adó következtében drágább a sör és ezért csökkent annak fogyasztása. Csakis Spanyolországban terheli a sört nagyobb adó, mint nálunk. Más­hol jóval mögötte marad a megadóztatás mérve a magyar söradónak. Ez ellen állást foglalni ült össze az értekezlet. Üdvözlet a Tisza mellől. Felcsendülő lantod, bűbájos zengése A szivekbe hatol édes, bus rezgése, Reggeli harmatként magasba nem áhít, Kedves minden sora: éltet és világit. Az «Iparinduló® kitör, mint a Vulkáu, Szivet nemesítő, igy terem a pusztán, < A Havasi gyopár* meleg napra vágyik . . . «Nem jön a mi Gólyánk !» ugyan hol tanyázik ? «Tanyai sirató» «Bünbánó> mint regél, A Róna a büszke kastélylyal nem cserél . . Lantod «Márcziusra» megzendülő húrja Néha mélabús lesz, majd csiripel újra . . . Azért a tanyára, üdv tőlünk Bácskából, Kérünk szép danákat — várunk a javából, Addig is minden jót, Isten legyen veled ! Iparos mint «Költőt» soha el nem feled! Obecse, 1901. Horváth László, ipartjegyző. Ez a kis kedves, meleg őszinte megemlé­kezés, ha a kezdőbetűk nem mutatnák is, tudjuk, hogy Farkas Antalnak szól, az alföldi poétanak. — A Tisza mellől az Alföldre szí­vesen all a «Magyar Paizs* postának Zala­egerszegen. Apróbb hirek. Hofman Ida tanítónőt áthelyezték Perlak­ról a gyöngyösi áll elemi iskolához. — Kes/ler Gyula tapolczai polgáriiskolai tanárt 34 évi szolgálat után kérel­mére nyugalomba helyezték. — A keresk. miniszter Eötvös Bálintnak, a balatonparti visut engedményesének további egy évre megadta a vasút építkezési jogát. — Zalavárme­gye g.izdasági egylet tagjai szeptember 7-én s 8-án állami segélyezéssel a szentimrei íöldmives iskolához mennek ta­nulmányútra. — A földm. miniszter Szigethy Ödön gazd vándortanítót megbízta, hogy a télen Gyulakesziben tartson gazdasági előadásokat. — A tapolczai és sümegi iparos ifjak Önképző körei sikerült mulatságot tartottak aug. 15-én és 18-án. — Az orsz. tűzoltó szövetség nyári tan­folyamán részt vett vármegyénkből Deák Péter nagykanizsai rendőrkapitány, Szollár György keszthelyi és Szigethy Ödön tapolczai tanító. — Slemmer Irma kisasszonyt Zalaegersze­gen eljegyezte Kogler László államvasuti hivatalnok. — A felső mihályfai körjegyzői teendők elvégzésére a főszolga­bíró Kopjár Lajos jegyzőt rendelte ki. — A földmiv. mi­niszter ifj. Schmidt József oki. mérnököt a sátoraljaújhelyi kulturmőrnöki hivatalhoz kinevezte műszaki gyakornoknak. — A miniszter Hajgató Sándor nagykanizsai polgáriskolai tanitót a IX-ik fizetési osztályba rendes tanítóvá, Papné Svastits Janka nagykanizsai polgári iskolai tanítónőt a X-ik fizetési osztályba rendes tanítónővé, továbbá Sauermann Julis, Lőrinczy Géza és Pránger Katalin nagykanizsai is­kolai tanitókat a Xl-ik fizetési osztályba segédtanítókká kinevezte. — Vegele József segédjegyzőt kinevezték gelsei anyakönyvvezetöhelyettesnek. — Blumenschein Márkus Zala­egerszegen Borosra változtatta a nevét. — A földm. minisz­ter két éves pinczemesteri tanfolyamot nyittat Budafokon, hová vinczellériskolát vég/ett ifjak vétetnek fel. — Széli Kálmán miniszterelnök tegnap tartotta Szombathelyen érett­ségi vizsgájának 40 éves emléknapját kilencz tanulótársával. — Tízkoronás bankjegyünk is lesz már szeptember 2-átóI kezdve, mintegy 80 millió értékű. Lehet több is, de 180 millió korona értékűnél több 10 koronás nem lesz. — Ro­senkrancz Vilmos Nagykanizsán .Rédei»-re változtatta a nevét. Különfélék. Az esetleges hátralékban levőket tisztelettel kéri a kiadó, küldjék el ez első évi előfizetést a «Magyar Paizs»-ért. A «Magyar Paizs» panaszol a postára Több előfizető nem kapja meg a lapot. És sokszor oknélkül reklamalják, legjobb akarat mellett sem tehetünk eleget, mert nincs miből. — Sokan meg akarják szerezni az elmúlt számokat, de egyik-másik szám egészen elfogyott. — Figyelmeztetni figyelmeztettem az olvasókat, hogy a lappéldányokat nem kell eldobálni, főképen a Bartha Miklós és dr. Kele Antal czikksorozatos müveikért. Botfa községe egy kis község Zalamegyében s arról nevezetes legújabban, amint Farkas József orsz. képviselő is megemlítette beszá­molójában, hogy Botfaban egyetlen egy napon kilencz végrehajtást csináltak — Még se volnB tehát szükség a szövetkezésekre ? Van bizony. — És kevesebb kamatoztató bankra van szük­ség, amit elejétől fogva hirdet és végig hirdetni fog a »Magyar Paiss. > A zalaegerszegi népkonyha. 1900/1 évi pénz­táforgalmi kimutatása szerint bevétel volt: pénz­tármaradvány 216 kor. 20 fill., adományok 1.594 kor. 60 fill., összesen 1.810 kor. 80 fill.; kiadás 3196 ebédre 1.135 kor. 96 fill., s igy pénztármarudvány 674 kor. 84 fill. A nép­konyha vagyonkimutatása: pénztármaradvány 674 K 84 fill , takarékpénztarban elhelyezve 2 442 kor. 95 fill., s igy a népkonydia tiszta vagy 7ona 3.117 kor. 79 fill. Szász hazafiság. Marosvásárhelyről irják: Az ottani dohánytőzsdében a napokban egy szász régeni szász uri ember csinos szivarszipkát vásárolt s mindjárt hasznalatba is vette. Ké­sőbb tűnt fel a felírásból, hogy a vásárolt szipka pozsonyi gyártmány. Azonnal vissza­dobta s külföldivel cserélte fel. Ugyanez az ur visszadobta az eléje tett tanítók háza gyufá­ját is s bécsi gyufát kért, amit nem kapott. Ilyen a szász hazafiság. A székelyek nyakra főre agitálnak a brassói és szebeni szász posz­tók terjesztése érdekében s a bakszaszok ez­zel fizetnek. Szégyeljék magukat. Az erzsébetfalvai ipartestületi hitelszövetke­zet kimondotta, hogy kölcsönöknél az adóstól a 7°/ 0-on felül semmi czimen sem szed több dijat. Erről a szövetkezetről nem is irja senki, hogy a pénzintézetek megölik a magyart. Honi ipar pártolás. Megígérték volt egyszer, hogy ezután a nagyköveteink is tekintettel lesznek a honi ipar pártolásara. Erre jött aztán Calice nevü bárónak, konstantinápolyi nagy­követünknek az építkezése. O 4500 font ster­lingért, vagyis százezer koronáért hozatta Londonból nyarilakanak a bútorait s összes berendezését. Csak magyarul! Weiner és Grünbaum cs. és kir. udvari szabók Budapestről körlevelet kül­döztek szét az orszagban, hogy megrendelőket gyűjtsenek. A levél első lapján németül be­szélnek s csak a második lapra teszik a magyar szót. A szegedi «Iparosők Közlönye® erre azt jegyzi meg. hogy először mégis csak mutat­kozzanak be magyarul, mert Magyarországon a szabókat tiszteljük, de a schneidereket a pokolba küldjük. Magyar márvány Oroszországba. Egy Moszk­vában megtelepedett magyar-orosz beviteli és kiviteli vállalat, melyre a magyar keresk. mu­zeum már több izben felhívta a hazai érde­keltek figyelméf, érdekes sikert jelént. Moszk­vában III. Sándor czár emlékére nagy muzeum épül és ehez a márványszállitást, az olasz és a franczia versenynyel szemben, a jelzett ma­gyar vállalat nyerte el, mely az idén 60,000 és 1902 ben mint egy 100,000 korona értékű magyar márványt fog szállítani a nevezett orosz monumentális épitkezéshez. Magyar kősó. Viddinből írjak, hogy a lefolyt hóban ott 3000 mm. kősót Magyarorszagból rendeltek. Magyar zab termelése Görögországban. Pat­rasi konzulátusunk junius havi jalentésében irja, hogy Calanataban a magyar zab terme­lésével történt kísérletezés oly kitűnően bevált, hogy az érdekelt mezőgazdak elhataroztak, miszerint a magyar zabot nagyobb mennyiség­ben fogják vetőmag gyanánt használni. Maláta. Ruscsukból\rják, hogy az ottani sörfő­zők juniusban 101 mm. magyar malatát impor­táltak. Zalaegerszegi piacz. Métermázsánkint: buza 14-90 K, rozs 12 80 K, árpa 12 40 K, zab 12-20 K, kukoricza 13 K, krumpli 4 K; ká­poszta százanként 16 K-tól 24 koronáig. A szerk. levele. B. Kolozsvár. Pár nap múlva megké­szítem. — K. Kolozsvár. Mig levelet irhatok, addig is tudd meg. hogy csinálom számotokra a diadalkaput — a Jánka­hegy tövében. Hát még ha szőlőm volna 1 — R. Trencsén. Nyakig hibás vagyok, hogy sem Hévízről, sem Keszthely­ről, sem Mikláról nem küldöttem. Majd kipótolom egyszer százszorosan, csak győzze olvasni. — F. J. Orosztony Baksa­háza. Igen lekötelezett nemes indulatával. Kérem folytatni. Hosszú levélben majd szebben megköszönöm. — F. N.­Szt.-Miklós. Nem hiszem, hogy a többinek is jutna hely most hamarjában.

Next

/
Thumbnails
Contents