Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-15 / 33. szám

268 MAGYAR PAIZS 1901. augusztus S. pénzük. Ők csinálhatnak is jobb utat. De nem is szükséges, hogy olyan messze menjenek tanulni a mérnökök, vagy azok, a kik az utakat dirigálják. Itthon is tanulhatnának. Utazzanak be csak néhány különböző vidéket, hol különböző «fedanyag»-gal van boritva az ut. S jobb, ha bicziklivel utaznak ; ez a <jármü» igen érzékeny, s leghamarabb megmondja, melyik a legjobb s melyik a legrosszabb «fedanyag". De legjobb lenne, ha mezítláb utaznának; vékony talpuk sehogysem állaná ki a kőszikla «fedanyag»-ot. Ez a legrosszabb «fedanyags, ha már nem lehet oly nagy czeremoniával és nagy költséggel csinálni, mint Svajczban és Francziaországban. Ha pedig a mi csupasz bokánkat ez sérti leginkább, akkor ez sérti leginkább a vasas szekeret is s az állatok lábat is. A gazdának pedig nem mindegy, hogy két hónapig tart a szekere, vagy négy hónapig. Az utazásban rájöhetnének, hogy a többek között a mészkő egyike a legjobb <fedanyag»-oknak. Egerszeg mellett is van pár kilóméterre mészkővel ifedanyag»-ozott országút. Jó is. Egyebütt pedig nem jó az ut. Már pedig, a mint a bazaltot elhozza a vasút, ugy el tudja hozni a mészkövet is. Ez könnyebb. — Mindezeket azonban csak bevezetésül emiitettem meg. Főtárgyam az, hogy a szomszéd Gutorföldi országúton sem kősziklából, sem mészkőből nincs «fedanyag». Lehet, hogy ez csak másodrendű ut. De azt mondják az emberek, hogy ezelőtt három évvel kövezték az utat. Lehet, mondom, hogy kendtek ezelőtt három évvel, fizettek útadót, s most nem fizetnek. — De bizony fizetünk most is, a rossz seb egye meg, azt felelik. — Azt kell hinnünk, csakugyan, hogy egyenlően fizetnek útadót Gutorföidön épen ugy, mint Brassóban és Dorozsmán. S akkor csakugyan nem igazság, hogy nem csinálnak utat. De 1 hát hova lettek onnan a tisztviselők ? vagy hol vannak a nadrágos emberek, hogy figyelmeztetnék a tisztviselőket ? Mert az a szegény, tanulatlan ember csak nem mehet panaszra ura és istene ellen. Könnyen azt mondhatnák neki: magának nincs joga igazságot keresni, Hol vannak, mondom, a nadrágos emberek ? Mert az ők szekerük is tengelyig sülyed a sárba. Ott vannak, de ha az ők szekerük megreked ökröstől, lovastól: kihoznak a pajtából négy bivalyat, s ha ez nem elég, kihoznak nyolczat vagy tizenhatot s kivontatják a szekeret. — .S nincs semmi baj. Nincs bö szüretje a földműveseknek, ennélfogva az országban senkinek sincs oka vígságra. Az aratás megtörtént s mindenütt pa naszolnak, hogy keveset ereszt a buza; még a szalma is kevés. Az őszi és tavaszi búzával bevetett terület 5 millió 877 ezer 378 kath. hold, melyen az adatok szerirt 35—36 millió métermázsa termett Szemben a tavalyi terméssel, mintegy kétmillió métermázsával kevesebb az idei termés. — A mi vidékünkön is gyenge a termés. Hirdetmény. Utalással a vármegye törvényhatósági bizottságának a kutak, vizfogók és tókák bekerítése tárgyában alkotott 8842/84. számú szabályrendeletére, fölhívja a rendőrhatóság a város közönségét, beleértve a hegyi lakosokat is, hogy a tulajdonát képező kutak káváját ott, a hol ez nem volna, legalább egy méter magasságra emeltesse föl; a vizfogókat és tokákat pedig ezen hirdetmény közzétételétől számítandó 15 nap alatt bekerittesseAzokat a vizfogó gödröket és tokákat pedig, melyeket nem hasznai, ugyanezen határidő alatt betemesse. Ezen rendelkezés elmulasztása esetén az illető ellen a megtorló eljárás fog inegindittatni. Zalaegerszegen, 1901. julius hó 30-án. Gaál, rendőrkapitány. A kétnyelvűek hazája. A gelsei fogyasztási szövetkezethez a napokban jött egy levél. A bélyegző lenyomata: <Moller K. Nagyszombat.® Ez magyar volna. Alatta egy csinos svájczi ház, még pedig emeletes. Ezalatt: «Tyrnau, (Ungarn). Dátum des Poststempels.i S jön a levél: »P. T. Der ergebenst gefertigte Weingrosshandlund- und Weinguts-Bezitzer Kari Moller in Tyrnau (Ungarn), im eigenen Hause, beehrt sich Naturweine zu empfelen. Preise nettó. Tischwein weiss 1898-er pr. 100 L. fl. 26. Portugieser Rothwein 1899» — stb. — És elküldte a levelet Gelsére, hogy értsék meg s vegyenek tőle bort. — Vájjon mit gondol Kari Moller ur? Teljesen bolondnak tartja a magyart? S azt hiszi, hogy az lesz a világ végéig? Ne higyje. Becsületes magyar ember Magyarorszagon nem vásárol öntől bort erre a német czinczogásra. S higyje el a «Magyar Paizs»-nak, hogy a nagy és hatalmas Németországban is bün a németnyelv elhanyagolása, annál rútabb hazaárulás szegény magyar hazánkban a magyarnyelv elhanyagolása. Még József császár is visszavonta vala a rendeletét, vonja vissza Kari Moller ur is illetlen levelezéseit, germanizálását s akkor szent a béke közöttünk. Az „Apolló" gyár. Van Pozsonyban egy «Apolló> nevü kőolajfinomitó gyár, részvénytársaságtól alapítva. Az innen vásárolt benzint adómentessé tette a m. kormány a gépészekre nézve. Vásárolnak is innen benzint a gépészek. De «Apolló* azt mondja: nem oda Buda! Ha jutányosán kaptok tőlem benzint : muszáj nektek tőlem vásárolni akármilyen drágán is más nemű olajokat és zsiradékokat is. Ha ilyen dolgokat nem vesztek, benzint sem adok. Nem ám! s ezt levélben is megirja «Apolló.» — Tehát ha én bemegyek Eisinger és Eisner kereskedésébe s inget akarok venni, azt felelnék nekem: vegyen az ur gatyát is, ha kell, ha nem, — különben inget sem adok. Érdekes gyár. — Jó tanulmányozni. Zalaegerszegi piacz. aug 4. A marhahús klja 104 fill. levesnek 100 — 96. bornyuhus 120, birkahús 96, sertés 110—120, marhafaggyu 32, sertészsírt 140, fris szalona 130, füstölt 140, egypár csirke 140- tyúk 240, récze 260, liba 50Ó—1300, pulysa 600— 1600, kenyérliszt 20—24, fejét 20, barná 18, borsó 58, bab 14, tojás 100 drb 400—375, burgonya mm° 400. A háztartási czikkekre nézve érdekes összehasonlítást lehet csinálni a pesti vásárcsarnok statisztikai lapjából. E lap szerint Zalaegerszeg az ország legdrágább városai közé tartozik. Székelyudvarhely legolcsóbb. A liszt pl. legdrágább Zalaegerszegen' Kolozsvárt, Székesfehérvárt. A bab Zalaegerszegen a legolcsóbb (apró fejér 14 fill.) Nálunk a buza 50 k. 730. a rozs, 6.25. — Az allat hetivásáron a felhajtott 46 marhából eladtak 10 drb. 566 sertésből 210-et Elég kedvező volt. Szerk. levele. Aka és többeknek. — Ha a határozatot adó-ü yben megfelebbezni akarják, a felebbezés a határozat kézbesítésétől számított 15 nap allatt adandó be a pénzügy igazgatóságnál, a nm. pénzügyi közigazgatási bírósághoz, s arra két korona bélyeg ragasztandó. — Amenynyiben a mérleget a közgyűlés is elfogadta, s a törvényszék, mint kereskedelmi bíróság azt jóváhagyólag tudomásul vette, akkor a szövetkezet az 1883 : 44. t. cz. 13 §-a alapján az adóévet megelőző három évi üzlet átlaga szerint fizeti az adót, mely átlagos tiszta nyereség után 10% adót tartozik fizetni. — Ha az adókivetés alkalmával három év le nem telt, mint a jelen esetben is, akkor az előző évek mérlegei alapján ideiglenesen és hozzávetőlegesen írányoztatik elő az adó, mely a három évleteltével okvetlenül helyesbítendő, vagyis amennyiben nagyobb össszeg irányoztatott voina elő, mint a mekkora a törvény alapján fizetendő, ez esetben a felesleg a szövetkezet javárá leíratik, ellenkező esetben a hiány pótlandó. — 5. Háshágy. Még nem. — N. Pápa. és K. Pórszombat, jövöre szorult. táron van, a regedei pedig Stajerba esik; harmadszor a petánczi közelebb van s a regedei távolabb tul a hegyen s igy a fuvar is olcsóbb a hazai petánczira, mint a regedeire, — mi más oka lehet tehát ennek a megfordított munkának, mint az, hogy azok a közvetítők esküdt ellenségei mindannak, a mi magyar. — Egyebet nem lehet gondolni. Iparvédő egyesületi tag. A fa A faipar Zalaegerszegen meglehetősen ki van fejlődve. Többen bútorasztalosaink közül olyan fejlett ízléssel dolgoznak, hogy akármelyik nagy város elsőrendű müasztalosaival kiállják a versenyt. A részletes ismertetést jövő számunkban közöljük. Most csak azt jegyezzük meg, hogy asztalosaink méltán panaszolnak az idegen famüvek behozataláért. Két raktár van városunkban, a hová többnyire Bécsből kerülnek a sokféle diszmüvek s ezek leszorítják első sorban a helyi faiparosok készítményét s általában a hazai gyártmányokat. Az ilyen bejövetelek ellen határozottan küzdeni kell. Idegen termények. A 31. számban közölt felhívásra tisztelettel közlöm, hogy Zalaszentmihálytól elkezdve — a hol csak utam keresztül vitt — Pacsán, Zalaapátin, Keszthelyen, Kéthelyen, Marczalin, hiába kértem petánczi savanyuvizet: mindenütt regedeit adtak, mert csak ezt tartják. Különös ez, ha tudjuk, hogy a petánczi jobb viz, mint a regedei, másodszor a petánczi magyar ha„Zalaegerszegi közp. fogy. és ért. szövetkezet." A szövetkezetekről. (43. Folytatás.) Fogyasztási szövetkezetek. 12. Hitel-könyv. Azon szövetkezeti tagok részére, kik befizetett üzletrészük erejéig igénybe veszik a hitelt : vezettetik a hitel-könyv, melyben minden tag részére, ki a hitelt igénybe veszi, külön lap nyitandó, hol egy összegben az év, hó és nap megemlítésével bejegyeztetik, hogy kiki mennyi hitelt vett igénybe, s mikor mennyit fizetett ? Az adósok minden hónap 5-ig az üzletvezető által egy jegyzékben kimutatandók s az igazgatóságnak bemutatandók. Könnyebb kezelhetőség szempontjából a hitel-könyv mellett vezetendö a tagok betüsoros névjegyzéke, mely mutatja nemcsak a szövetkezeti tag hitel-könyvi lapszámát, de azt is, hogy mindegyik tag hány üzletrészszel bír, s ezekre tényleg mennyit fizetett be ? Mig az üzletrészek befizetve nincsenek, addig az üzletvezetőnek időről-időre meggyőződést kell szereznie a szövetkezeti pénztárosnál, hogy ki mennyit fizetett be ? 13. A hitel-könyv kiegészítő részét képezi: a) A részletes jeljegyzési segéd-könyv, b) A tag bevásárlási könyve. c) A jiókok részletes feljegyzés könyve. A részletes feljegyzés azért szükséges, hogy bármikor kimutatható legyen, hogy ki, mikor s mit vásárolt hitelben. A részletes feljegyzési segéd-könyv és a tag bevásárlási könyve egy és ugyanaz. Egyik az üzletben van, ennek hasonmása pedig a szövetkezeti tagnál. A fiókok részletes feljegyzési könyve is két egyenlő példányban vezettetik. Egyik a központnál, másik a fióknál van mindig. Ezen könyveknek rovatolása egy és ugyanaz s következő: