Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-15 / 33. szám

4 MAGYAR PAIZS 1901. szeptember 266. drágán, hogy nagyon soknak a koldustaris. nya és a koldusbot maradott meg. Óvakodjunk a/, idegen vesszőtől. Agrár. Máramaros-Szigeti gazdasági és háziiparkiállitás. Máramaros vármegye székvárosában, Mára maros-Szigeten a gazdasági egyesület gazda sági és háziiparkiállitást rendez f. évi augu-.z tus 25-től szeptember l-ig. A báró Rosznc Ervinné — Forgách Klotild grófnő védnöksége alatt álló kiállítás, melyben Máramaros erdészete, banyászata s az egész vármegye lakossága szövetkezve Ugocsa vármegyével, részt vesz, nemcsak erre a vármegyére lesz előnyös de érdekelheti az ország összes vármegyéit, mert egy nevezetes alkalomból közelébb hoz/.a e határszéli regényes megyét Magyarország összes varmegyéihez. A kiállításnak hét főcsoportja van: Háziipar; Kézmű és gyáripar; Gazdaság; Erdészet és vadászat; Bányászat; Fürdőügy; Néprajz. A mit Máramaros faragó és bognár iparban, szövő, kosárfonó, női kézi és müiparban, fa, vas, bőr, agyag és üveg, ruházati és vegyi iparban produkálni képes, bemutatják, a mezei és kerti terményekkel, gyümölcsökkel, állattenyésztéssel, méhészet, tejgazdaság, gazdasagi szerszamai és gépeivel melyek mellé sorakoznak : a fatermelés, különféle erdei termények, vadászat, a legfestőibb helyek fényképei, térképek. Máramaros és az ország nagy kincse: a sóbányák, továbbá az érczbányák kőbányák, ép ugy mint az ásványvizek, a fürdők és fürdőberendezések fényképekben lesznek láthatók. És megjelennek a kiállítás érdekének emelésére a magyar, rutén, román, német viseletek, hogy a kiállítást látogatók előtt egész Máramaros a maga valóságaban megjelenjék. A kiállítás vonzó erején kivül kiváló alkalom az augusztus 25-től szeptember i-ig. tartó kiállítás ideje arra is, hogy azok, kik Máramaros regényes vidékei iránt érdeklődnek, ide eljöjjenek. A m.-szigeti turista bizottság, melynek feladata, hogy az idegeneket tájékoztassa, mindent elkövet, hogy pontosan teljesitse örömmel elvállalt tisztét. A kiállítás és a bányászati és kohászati országos kongresszus Maramaros-Szigeten ez alkalommal való szereplése, mely szintén közrehat, Lukács László, Hegedűs Sándor miniszterek, Wekerle Sándor volt miniszterelnök, gr. Teleki Géza volt belügyminiszter, Gránzenstein Béla és Nagy Ferencz államtitkárok s még számos hirneves iró s képviselő Máramaros-Szigetre érkezzék, a rendezendő ünnepségek, melyek Máramaros társadalmának képviselőit vannak hivatva összegyűjteni: mind külön-külön emelik az érdekességet, amely megérdemli, hogy Máramarost a hazai nagy közönség nagy képviseletben fölkeresse s e határszéli derék várme gyét megismerje. Heti jegyzetek. Tévedések a «kapu alatt*. A mult héten ebben a rovatban a «Magyar Paizsa-nak, tréfásan szólva, egy «kicsodája», «micsodája» leirta, a mit az utczán hallott. A miket hallott az utczán, azok bántottak egyes embereket, egy intézményt s egy egyletet. A három tényező közül a «kicsoda», «micsoda» az egyiket, az utolsót védelmébe is vette. Következő nap aztán dr. Csák Károly keményen nekem esik a lapjában s hol tréfásán, hol komolyan olyan kemény szókat használ, a miket kedvem van legénykedő szóknak nevezni. Először is hallgatózásnak nevezi a « Magyar Paizs» eljárását, azutan föltételezi, hogy magam hallgatóztam, vagy legalább is a «Ma gyar Paizs» munkatársa, vagy «kicsodája®, «micsodaja». Keményen elitéli s ígéri, hogy «illetékes» helyen is szóvá teszi. (Én ugy hallottam ezt rettenetes rosz magyarsággal az ovodás gyermekektől, hogy cbemondják>, a panaszt a néninek). Azt hiszem sikerül békére hangolnom szerkesztői tiszttársamat, ha egy pár tévedését fö említem a hírlapírói kollegaság tiszteletével. Téved dr. Csák Karoly, ha azt hiszi, hogy én va . 1 nii nagy erénynek tartom a hallgatózást. Téved, ha azt hiszi, hogy én vagyok a halló, va<ry hallgatódzó, vagy czikkiró; de abban is tév d, hogy ilyen harczias kihívásokra mind- j jart köpönyegül használom valamelyik munkatarsamat, épen ez esetben, mikor túlról nem c/.a

foinak, inkább megerősítenek. Pe abban is téved, ha azt hiszi, hogy a Via gyar Paizs«-nak valamelyik munkatarsa, «kicM>dája», «micsodája» hallgatódzó körútra indult. Hanem vélemény szerint leginkább abban tév -d, alabbi két nyilatkozó társával egyetemben, hogy a legkisebb czél/.ás, a legparányibb kényszer és szükségesség hiányában is jónak átják vala a nyilatkozást. Ebben az esetben ig.i án nem volt rá szükség, Engem legalább nem érdekelt, hogy kinek a portájáról, s kinek az ajakáról röpül ki az én kicsinylésem. Mást még ugy sem érdekelhet. A hallót is csupán a beszéd tárgya érdekelte. Sok utcza van egr varosban, hát még mennyi _porta! S nem czáfolnak. Maguk ellen bizonyítanak. Tehát tévednek, ha érvnélkül a nyilvánosság elé lépnek sajat maguk lekicsinyítésére. Téved abban is, ha azt hiszi, hogy a ki az utc/.án hall valamit, az már betolakodott a csaiadba. Téved abban is, hogy az idegen emberekről, intézményekről és testületekről való beszélgetés családi dolog volna. Téved abban is, hogy idegen embereket, intézményeket és egyesületeket az ember még a saját portáján is, az ő várában is dehonestálkát, rághat, gunytárgyává tehet. Ugyan kinek tanitja ezt a társadalmi morál, a melyre a kollega hivatkozik f Téved, ha azt tartja, hogy akarki is, még a saját portáján is nagyobb társaságban, valakit nemcsak rághat, de azt ki is kiabálhatja az utczara. — Téved, ha ezt morálnak, vagy tisztességes dolognak tartja. S téved, ha törvényben jártas embernek tartja magat, mikor azt hiszi, hogy a saját portája, vagy akár a temploma is fölmentheti minden tette alól. Hiszen a tisztesség és törvény korlatai mindenütt fönállanak. Az orsz, képviselőnek immunitása van, de azért neki sem szabad minden. Téved, ha azt hiszi, hogy a családi, magán társalgási, vagy egyéb bizalmasabb dolgokat szokás kikiabalni az utczára. S téved, ha azt his/.i, hogy a jelenlegi halló ilyenekre reflektált. Téved, ha azt tartja, hogy a járókelőknek mindnyájan más utczaba kell térniök abból az utczából, melyben «saját szégyenüket hallják.® Némely porta előtt nem volna szabad járni az embereknek ? Téved, ha azt hiszi, hogy ilyen lármás porták előtt csak a hallgatódzó hall. S téved, ha azt hiszi, hogy minden hallót, vagy hallgatódzót is azonnal el lehetne űzni még korbácscsal is. Mi gyenge legények vagyunk ugyan, de isten tudja, lehetnek olyan emberek is, a megrágalmazottak között, kik nyolez águ szijjostorra fognák a dolgot. Mert nem következik, hogy aki lóra ül, az mindjárt lovas is legyen, még kevésbbé lovag. Nem kevésbbé tévednek Ellman Ödön és Végess János urak is, kik szintén nyilatkoznak, s a «Magyar Paizs» közlését elferditésnek mondjak s méginkább tévednek, mikor roszakaratu elferditésnek mondják. Talán hiányosnak mondhatnák. Az lehet. De rossz akaratúnak nem! Tévednek abban is, ha ugyan azt hiszik, hogy a mit ők megbotránkozássá! megvetnek, azzal mások is ugy tesznek. Ebben az esetben pedig határozottan kijelentem, hogy önöknek nincs semmi joguk a megvetésre sem velem szemben, sem a «Magyar Paizs»-zsal szemben, sem bármelyik munkatársammal szemben. Csak a gyászmagyarokat, meg az alaptalanul rágalmazókat szokás megvetni. A <Ma gyar Paizsx humánus egyletet védelmezett és nem a tejsort s igy az önök megvetése teljesen elmaradhat. Mindahárman pedig közösen abban tévednek, hogy a dolog tisztázására a nem tiszta szókból álló stiluá használatát is jónak látják, és elégnek látják. Most pedig a «harczászat» helyett ezután beszéljünk okosabb dolgokról. Borbély György. Az életből. Közkívánatra ingyen / Ezennel leteszem fömandarini méltóságomat és beállok a «Magyar Paizs» leendő négy-emeletes palotájába kapusnak — a kapu alatt. Az a bizonyos uri ember, aki a múltkor mérgében lenyelte maga magát, állítólag megcsömörlött. — Mi is Ötöle ? Fürdő helyen történt vele, hogy fürdés után a szolgának 10 fillért adott borravalóul. A szolga rá néz és visszamutat a kabinra, s azt mondja : Menjen vissza az ur, ön piszkos. Külön rakomány szappant is vitt magával, — De sok szennyese lehet ? Ki volt Mózesnek anyja? — Faraó leánya. Dehogy f hiszen az ugy találta. — Azt csak ugy mondja. Meddig kellett az izraeUiáknak mannát enni a pusztában? — Mig jó nem laktak. Miért csináltak azok maguknak aranyborjut. Mert nem volt annyi pénzök, hogy bikát csinálhattak volna. Miért vendégelte meg Jézus az 5000 embert? — Mert tudta, hogy nincs pénzük. Kapualatti (Li Tsiing.) Heti hirek. Farkas Antalnak ujabb költeményei is megjelennek nemsokára. A «Magyar Paizs» közönsége előtt nem kell mondani : kicsoda az a Farkas Antal. Iparos indulóját két drb. 20—20 koronás aranynyal jutalmazta a «Magyar Paizs». Dala nem egérczinczogás, sem alkalmi dicshymnusz: költeményeiben erő és méltóság van, s az emberi sziv legmélyebb érzése és a legtisztább. Farkas Antal a magyar alföldön született, s nem a fővárosban ir. Nincs tehát elkényeztetve. Annál egészségesebb. Pelhivjuk közönségünk figyelmét a költeményekre. Kedden rendkívüli közgyűlés volt a vármegyén, s par perczig tartott. A központi hivatalok megvizsgálasara kiküldött bizottság elnökének dr. Gyömerey Vinczének lemondása után Eperjessy Sándort választották meg elnöknek. Közigazg. bizottsági ülés volt 13-án gróf Jankovich László dr. főispán elnökkel. A felolvasott alispáni jelentés szerint a házi állatok egészségi állapota kedvezőtlen volt. A gazdasági viszonyok rosszak a hőség miatt; személy és vagyonbiztosság veszélyeztetve nem volt; Brunner Gusztáv anyakönyvvezető helyettes diját felemelték. A vármegyei tisztviselők fizetését felemelték a kivánt módon, még pedig a korpótlékoknak is teljes beleszámításával. Jól esik az életnek egy—egy ilyen csatanyerése. A Zalaegerszegi Önkéntes Tűzoltó-Egylet saját czéljaira 1901. évi augusztus hó 20 án a Baross-Ligetben zártkörű tánczmulatságot tart. Belépti díj : tagok és családtagjainak 50 fillér, nem tagoknak 1 korona. Ünnepélyes kivonulás délután 3 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyngtaztatnak. Kedvezőtlen idő esetén a mulatság aug. 24-én fog megtartatni. Adóleengedések elemi károk után. A pénzügyminiszter rendeletet adott ki, melyben az elemi károk esetén követelhető adóléirások ügyét szabályozza. A pénzügyi korinány egyúttal körrendeletet tett közzé, melyben figyelmezteti a pénzügyigazgatóságokat, hogy elemi károk esetén, ez az illető földrészlet tulajdonos { által, s ha a károsult földbirtokosok többen vannak, e végre megbízott két képviselőjük által mindenkor írásban jelentendő be. HelyI telen azonban az egyes pénzügyigazgatóságok