Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-08 / 32. szám

1901. augusztus 8. MAGYAR PA IZ S 5 asszony. Első sorban magyar honosok számára van a szép kétemeletes ház Budán s nemsokára befogadja a nyomorultakat. Eljegyzés. Zomborí Lippay Géza gáspárházi (Győrm.) nagybirtokosnak. Győrmegye volt érdemes alispánjának a fia, Zoltán, eljegyzési ünnepélyt tartott jul. 28-án bezerédi Bezerédj Margit kisasszonynyal Ménfőn (Győrmegye). Városi közgyűlés volt aug. 5-én. Az 1900. évi számadást egyhangúlag elfogadták, A lakbér szabályzatot módosították. A Főtéren haker-állomást létesít a város. Tervbe vették, hogy a fapiaczot a szénatérre helyezik. Lesz gazdasági iskola. Helyesen gondolkozott a «Magyar Paizs» s legutóbbi gyűlésén a város is helyesen gondolkozott. A minisztertől szakértőt kérnek, 10 hold területet s felszerelést ígérnek, s óhajtják a gazdasági iskola jentartását. Vasúti előmunkálati engedély. A kereskedelemügyi miniszter dr. Goszthony Mihály ügyvéd, budapesti lakosnak a dunántuli helyi érdekű vasutak Alsólendva állomásától Bellatincz és Muraszombat érintésével Radkersburg irányában az országhatárig vezetendő vasút vonalra a meghosszabbított előmunkálati engedély érvényét a lejárattól számítandó további egy év tartamára meghosszabbította. Két koldus. Az egyik Ördöghenyén, a másik Kemenden halt meg s nem tudjak a nevűket. Apróbb hirek. Pongrácz Mihály muravidi lakos fürdés közben a Drávába fult. — Bokros János keszthelyi postatiszt gyenes-diási szőlősi hajlékában felakasztotta magát. Irodalom. Művészet. • Tisztviselők ébredése.' Ez lesz a czime annak a könyvnek, melyet a tisztviselők mozgalmának megindítói szerkesztenek. A tordai központi bizottság nem akarja hogy az üdvös mozgalom a szokásos agyonhallgatásban részesüljön, s azt sem fogadja jó szívvel, hogy a jogos és nemes kívánságot sztrájkszerü szövetkezésnek kereszteljék el. Hogy a dolgot a vezetők teljesen megvilágítsák, az országos kongresszusra kidolgozzák az egész mozgalmat történelmi szempontból. A könyv ára egy korona lesz — s a Füssy és Sztupjár könyvnyomdájából kerül ki. Különfélék. A püspök kalapja. Bartók ref. püspök kalapot akart vásárolni Szászvároson. A kalap bélésében ez volt írva: «Karl Zobel in Broos.» — «Adjon, igy szól, olyan kalapot, amelyiken magyar írás van.» Olyan nincs, feleli a boltos. «Ha nincs, alásszolgája.® És a. püspök nem vett kalapot. Ha a «Magyar Paizs» közönsége igy tesz minden kalappal és minden szoknyával, mire kérjük is tisztelt közönségünket: akkor már evvel óriási lendületet adtunk a magyar iparnak és a magyarnyelvnek. A pálinka. Kolozsvármegyében és Torda-Aranyos megyében, mint a Kolozsvárott megjelenő Ellenzék irja, az iszákosság és ezzel kapcsolatban a nép erkölcsi romlása rohamosan terjed. Dacára annak, hogy a törvényhozás óvó rendszabályokról gondoskodik, a kormány pedig igyekszik a törvényhozás intenciói szerint eljárni, megtörik a jóakarat a pénzügyi közegek egyoldalú intézkedésén. Elvül ki van törvényileg mondva, hogy a pálinkamérő helyeket szaporítani nem lehet. Egy üzletembernek több pálinkamérő helyet kiadni nem szabad. — Ezt a törvényt mégis kijátszák és egy kézben összpontosul egy-egy egész sereg korcsma, egy egész vidék italmérése. Így Kolozsvárt Kánán Náthán Salamon volt bérlő közel hatvan családot telepitett be Galíciából, Maramarosból Kolozsvárra s mindeniket ő látja el zugkorcsmákkal. Törvényesen ez nem szabad ugyan, de a gyakorlat ugy látszik megengedi. Dacára a törvény tiltó szavának, ez év tavaszán a városi vámház mellett a györgyfalviutcában egy egészen uj palinkamérést engedélyezett a pénzügyigazgat óság. A rendőrség elnézése hozzájárul az erkölcstelenség és iszákossag terjedéséhez, mert a pálinkamérésre feljogosított szatócs- üzletekben a zárórát nem tartatja meg. Egy Óragyár. Van Magyarorszagon egy iparvállalat. Csendben működik, de sajnos, nagyon sajnos beteg, erőssen beteg, irja a/. -Iparosok | Lapja*. Ez a gyár a szentgothárdi óragyár. Ezt a gyárat lelkes iparbarátok alapították. Lelkesek voltak, de nem számítók. Hozattak külföldről munkásokat, készítettek órakat, szépeket, jókat, de nem versenyképeseket. Hasztalan volt a jóakaratú szándék, kevés volt az élelmesség. Nem is tudnak sokan létezéséről ma sem. Lehetetleség volt azonkívül neki az önálló vámterület nélkül Ausztriával versenyezni. Most ujabban biznak abban, hogy gróf Szapári László fiumei kormányzó, ki az óragyár ügyeivel szeretettel foglalkozik, dűlőre viszi az óragyár ügyét. Följelentés egy kamarai elnök ellen. Szombathelyről irták a «Magyarországnak» : Az itteni jogász körökben nagy szenzácziót keltett az a feljelentés, melyet ifj. Udvary Ferencz takarékpénztári igazgató Rochlitz Tivadar, pozsonyi ügyvédi kamara elnöke ellen tett. Rochlitz ugyanis egy kliensének megbízásából egyezkedni kezdett Udvaryvai és az ennek vezetése alatt álló takarékpénztar megbizottaival. Ekkor történt, hogy Udvary nem volt hajlandó a feltételek elfogadására, Rochlitz perrel fenyegetőzött és három tanú füle hallatára ily kijelentést tett: Ha nem fogadjak el feltételeimet, perre viszem a dolgot és akkor tehetnek az urak, amit akarnak: velem szemben boldogulni nem fognak. Fin ha akarok, hamar elbánok egy perrel a felsőbíróságnál: sok a jó barátom és akárhány tablai és kúriai biró pertu barátom. Udvary F. Rochlitznak ezen nyilatkozatában meg félemlitési szándékot látván, egyszersmind a felsőbíróságok meggyanusitását, Rochlitz ellen az ügyvédi kamaránál fegyelmi feljelentést adott be, és ellene a vizsgálat megindítását kérte. Az eset városszerte élénk feltűnést keltett és mindenfelé nagy érdeklődéssel néznek az ügy fejleményei elé. Magyar lakatos inasból német titkos tanácsos. Berlinben a napokban temették el Zimmerman János lovag titkos tanácsost, gyárost. Az elhunyt papai származású volt és mint egyszerű lakatos inas vándorolt ki 50 évvel ezelőtt Németországba. Miliomos lett ott és nem j feledkezett meg soha szülővárosáról, 20,000 forint alapitványnyal Pápán ipariskolát létesített s a város szegényeit évenkint segítette. Temetésén Papa varos küldöttségileg képviseltette megát. Egy székely község eloláhosodása. Székelyföldről írják: Háromszékmegye Bölön községe, mely századokon át tiszta magyar ajkú volt, most lassankint kezd eloláhosodni. Szomorú jelenség ez, mert nem egyedül álló példa a magyarajku községekben. Alig volt oláh Bőlön községében s ez a par ember elég volt arra, hogy az oláhoknak olyan propagandát csináljon hogy nemcsak az oláh eredetű családok lesznek ismét oláhok, hanem maguk a magyarajkuak is lassankint elolahosodnak. S ennek leginkább a nemtörődömség az oka. Senkisem törődött avval, hogy a magyar lakosság folyton szegényedett, iskolája düledező állapotba jutott A gazdagabb elem is évek nyomora utan olyan szegénységbe jutott, hogy házát, földjét eladta a bevándorló gazdag oláhoknak. Pedig ha valaki kezébe venné a dolgot, a magyarság ügyét még most is meglehetne itt menteni. Csak jóakarat kellene hozzá. Egy csipetnyi nemzeti érzület. Bérbeadás. A Körmendi-utcza 8. szám alatt Kovács István tulajdonát képező szappangyári nagy bolthelyiség teljes felszereléssel együtt megfelelő lakóhelyiséggel novemberben kiadó. Bővebb felvilágosítást ád a háztulajdonos. Szerk. levele. H. Baranya. A múltkor késve jött a levél. Azt mondják ezek az emberek, hogy ezután változtasd kapu alalfaa.. — Kis Li Tsiing. Megy. Azt hiszem, vagy két számot nem tudnék előteremteni. Az ára rendes. — Kotor. Meleg üdvözlet és köszönet mindnyájunktól. „Zalavármegyei magyar iparvé

dö-egyesfllet." Rézművesek. Bádogosok. Közel állanak a vasmüvesekhez. A rézműves • ézzel, vassal, ónnal, ólommal s horgonynyal olgozik; fúvóval hevít s gyúrja a vasat, mint . a kovács, forraszt, mint a gépész-lakatos. Városunknak két rézművese van: Preszler József Körmendi-utcza és Portitsch János Kossuthutcza Többnyire magyar anyagból dolgoznak. Szontagh Pál orsz. képviselőnek van Csetneken rézgyára s ennek a budapesti raktárából hozzák a vörös rezet s az «angyalvörös» festéket részint törve, részint szilárd állapotban. Van Borostyánkőn és Rózsahegyen is rézgyar. — Azt mondják, jobb, tisztább a bécsi és stájeri rézlemez. Gondolom, csak azért jobb, mert nem ismerik az ország összes bányáit, meg gyárait s nerrf tehetnek teljes összehasonlítást, Legfőképpen pedig, mert Bécscsel olcsóbb a vasúti közlekedés, mint Pesttel. Dicséretükre legyen mondva, ujabban inkább Pestről szállítanak. Mikor a Preszler műhelyét látogattam, a mester épen Budapesten volt megrendeléseket tenni. A műhelyben készítenek és javítanak permetezőt, tiizhelyberendezést, harangot, különböző mosó és palinkafőző üstöket. Utóbbival csökken a kereset, mert kimegy a divatból a pálinkafőzés. (A gyári szeszből vízzel s többefféle folyadékkal csinálják a pálinkát.) De meg azért is csökken, mert ujabban a bádogos mesterség külön iparággá vált, ami eddig egy volt a rézmüvességgel. A Portisch János rézmühelye a Kossuthutczan van. Fiatal kezdő ember lévén, nagy ambiczióval és tudással lát a munkához. Nem válik szégyenére, a kiktől tanult. Tanult Pesten, Uj-pesten, s Zalaegerszegen, itt épen Preszler volt a mestere s most tekintélyes vetélytársa, ami rendén is van s a mester jó nevére előnyös. Műhelyében mindjárt a rendkívül ízléses üstpéldányokon akadt meg a szemem. Erős készítményén rögtön szembetűnő, hogy sokat ad a csinosságra is. A « mélyített» rezet jobban kialakítja, «angyal vörcs»-sel befesti s kalapács ütésekkel tetszetős pettyeket rak az edényre. Különféle alakban és minőségben vannak rudjai, lemezei. Legjobb, legerősebb a tiszta czinkpléh(vasnélkül) csatornazásra, mosdó asztaloknál és fürdőkádaknál, mert nem fogja a rozsda. Készit permetezőt, kénporozót (bádogból), vízmelegítőt, borválu^ csövet, — stb. Legcsinosabbak az üstfélék. Ért a biczikli javításhoz is. A bádogosok többen vannak. Pfeijfer Henrik a Főtéren, Veljacsek László és Hajgató József a Kossuth-utczán, Singer Tóbiás és Weisz Tivadar a Körmendi-utczán. A jelekbői látva a Pfeiffer és Singer műhelye a legkapósabb. Meggyökerezett műhelyek és gyakorlott mesterek. A Bárány vendéglőn és a központi takarékpénztár épületein szép diszmüveket, villámhárítókat csináltak. Singeméi három gép működik. Nem lehet ^figyelmen kivül hagyni a Veljacsek erős kézimunkaját; pléhedényeinek a szilárdsága azonnal feltűnik még a laikus előtt is. A diszmüvek közül is meglepő szőlő gerezd figurát lattam a csatornáján. Az ő specziálitása a feszület készítés. Ő csak egyféle pléhet tart, erőset s ezért drágát. Ez az előnye is, a hátránya is. — Hajgató inkább a csatornázásnál szerepel. A csatornázással mostanában arany eső hullott különösen az előbbiekré. A város ugyanis elrendelte volt a csatornázást. Az élelmes bádogosok rászóltak a gazdákra, hogy a törvény nevében csatornáztatni kell, tehát rögtön kössünk szerződést stb. Bádogosaink készítenek általaban konyhaszereket, haz és templom fedeleket, csatornázást, angol arnyékszéket, villám haritót, fürdő berendezéseket, dézsákat, vizes kannákat, öntözőket («fladerezéssel»), villamos csengetyü berendezést, tetőcsucsokat, tornyocskákat, s egyéb diszitszményeket. Raktáron is tartanak zománezozott konyhaedényeket ; kár, hogy az anyagot is, a kész edényt is idegen országból hozatják. . Miért? kérdem egyik különben jóra való fiatal bádogostól ? Azt mondja, nem tudja, Tán olcsóbb? Nem az, azt mondja. Talán jobb ? Azt sem tudja. No hát tudom én, felelém. Igy taiulta az apjától s az a nagyapjától, hogy mindent Bécsből kell hozatni, mert az a «birodalom» fővárosa, olcsóbb is oda a vasúti utazás — s főképen azért, mert ezen a vidéken mi labanezok vagyunk. ... B. Gy.