Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-01 / 31. szám

1901. augusztus 1. 31 AGYAR PA IS 251 Baj az, harmadszor, hogy noha a vasanyagot olcsón is drágán is lehet venni, ők kénytelenek mégis drágán venni. A gépésznek nem kell ugyan sok vasanyag, de annál több kell a kovácsnak és lakatosnak. Nagyban egyenes forrásból olcsón szerezhetnének, de erre nincs úgynevezett «kitartásuk*, egyes embernek nincsen elég «befektetendő» pénze rá. Szövetkezhetnének egymással. Nem teszik. Nem akarják magukra haragítani a helybeli közvetítőket, a kereskedőket. Igazuk van akkor, ha a kereskedők kis százalék haszonra közvetítenek ; de nincs igazuk akkor, ha ezek nagy százalékra közvetítenek. Ha utóbbi esetben sem mernek szövetkezni: ez jele egyfelől a meghunyászkodásnak, s jele túlfelől a zsarnokoskodásnak. — Tehát vasműveseink helybeli kereskedőktől szerzik meg az anyagot. Baj az továbbá, hogy még nincsen teljesen elterjedve a magyar vas. Igaz, hogy a stájer vas kitűnő. De ebből nem következik, hogy kitűnő ne legyen a magyar vas is. Csakhogy annak nagyobb hirt csináltak. Csinálni kell ennek is. Baly Béla azt mondja, hogy az ő magyar vaspléhe hajlékony, jó s a stájernek csak a kinézése finomabb. De jó jel, hogy most már a kereskedőink is az eddigi stájer helyett magyar vasat hozatnak. Ezért dicséret illeti meg őket, ha már a hazafiságot is meg kell dicsérni. Hiszen van elég vasunk, azt mondja Petőfi, csinálhatunk belőle műhelyt, vasutat; vagy talán nincs elég? törjetek szét minden lá czot, azt mondja, s lesz elég vasunk. — Szó nélkül van elég vasunk. Felsorolnám mindenik vasbányánkat, ha lexikon volna a fejem. A hires Toroczkó erős vasú bányája szünetel az emberek szegénysége miatt. De mozog Vajdahunyad vidékén egy nagy, s mozog északmagyarorszagon a szepesség körül elég sok. Baj az végre, hogy a mi közönségünkben nincs elég élénkség, nincs művészi érzék; népünk lagymatag, ugy mondja ezt Mojzer gépész, hogy «fad.» Nem igen lát tul a szőlőhegyen s nem is járhat tul a rosz vasúti utazás miatt is, hogy látna, hallana, tanulna s tudna többet, fejlődnék a szépérzéke s építkezéseknél érvényesítené s mozgalmasabb forgalmat csinálna vasmtiveseinknek, kik varva várják az alkalmat, hogy kimutathassák tudományukat és ügyességüket. Itt nem építenek szépen és ízlésesen. Baján József lakatos azt mondja, hogy valóságosan felvillanyozódik, ha néha napján vagy egy remekebb dolgot kívánnak tőle ; azt is a szomszéd városokból kapja. Baly lakatos is ünnepnapnak tartja, hogy a helybeli Gráner-háznál szép monogrammos lépcsözetet s erkély-rácsozatot csinálhatott kézi munkájával. Vasmiiveseink három csoportba tehetők. I. Gépész-lakatosok: Lusker János, kinek az Ola-utczában van hatalmas tágas műhelye. Benzin motora négy gépet hajthat egyszerre. Vasöntvényt nem szívesen csinál; 1100 fok meleg kell neki s nem fizetődik ki. De igen szépek a rézöntvényei. Ennek csak 900 fok kell. Készit gőzkazánokban tüzszekrényeket, malomhengereket rovátkol gőzmalmokhoz (Zalaszentgrót, Söjtör, Nagylengyel, Gutorföld, Rédics, Zalaegerszeg Grész-malma stb.). Munkája megbecsülhetetlen a cséplőgépeknél, malomberendezésnél, vető, arató gépeknél, spiritus gyáraknál (Zalalövő), szőlő préseknél, motor szekerek, bicikliknél stb. Műhelyét forgalmasabb helyre, a Kossuth-utczába akarta tenni, de nem engedte meg a hatóság, hogy oda kaszárnyát építsenek; ez a kormos műhely elcsúfítaná az utczát. Nem találta el a hatóság. A kaszárnya elég szép, de — a munka sem •csuf. — A dologtól megkormosodott kezet szivesebben megcsókolom, mint a rózsás kacsókat. Hanem ez csak privát gusztus. — Mojzer József gépész lakatos a csácsi-utczában lakik Műhelyét nem rég nyitotta meg s igy nem olyan kiterjedt, noha képessége nem hiányzik. Nagy varosokban tanult. Kettős oklevele is van. — Horváth Józsefnek a körmendi-utczában varrógép és biczikli raktára van s szintén végzi ezeknek javítását. II. Lakatosok. — Nagyobb műhelyük van, a mint betűrendben is következnek : Baján József Mező-utcza, Baly Béla Könyök utcza, GoldJinger János Ujváros-utcza. Horváth Eerencz Fürdő-utcza, Pápa Ferencz Körmendi-utcza, Szabó Gáspár Major-utcza, Tornyos Mátyás Körmendi-utcza. — Készítenek ablakracsokat, vaságyakat, kert rácsokat, lépcső és erkély rácsozatokat, takaréktüzhelyeket — különböző formákban. III. Kovácsok: Vörös Gyula Fürdő-utcza, Lukács István Templomalja-utcza, özv. Nagy Antalné Ola-utcza, Zsuppán József Ola-utcza, Hegyi Károly Jákum-utcza, ifj. Kaszás Pál Wlassics-utcza, Végh Pál Csácsi-utcza, Beck Pál Csácsi-utcza, (Németh György Szepetkre ment lakni). Jövő héten a rézműves és bádogos mestereket ismertetem. B. Gy. Egyleti ügyek, levelezés. Az iparvédö egyesület tagjait, tisztviselőit, az iparvedelem barátait s általában a magyarság embereit kérjük, ismertessék a < Magyar Paizs»ban, hogy vidékükön melyik boltban milyen mértékben árulják a hazai portékát s milyen mértékben az idegen portékákat. „Zalaegerszegi közp, fogy, és ért, szövetkezet." A szövetkezetekről. (42. Folytatás.) Fogyasztási szövetkezetek. 9. Bolti könyv. Mindaz, mit a bolt saját szükségletére a boltban elárusított arukból felhasznál, mint irón, toll, tollszár, tinta, petróleum, spanyolviasz, gyufa, gyertya stb., vagy az elárusított árukból időközben valami elromlik, vagy esetleg valamely arunak ára az állomány-könyvbe való bevezetés után leszallittatik, vagy felemeltetik : mindezt a bolti könyvbe bejegyezzük, nehogy ez által akár az üzletvezető, akár a szövetkezet károsodjék ; ezért szükséges, hogy minden tételről a napibiztosnak tudomása legyen, s minden tételt aláírásával bizonyítson. Ha a bolt által felhasznált dolgok nem saját áruraktárából kerülnek ki, hanem azok máshonnan szereztetnek be, akkor ezek a szövetk. pénztáros által vezetett házi kiadások könyvébe vezettetnek. (Lásd alabb a pénztari vezetésnél 10. a.) A bolti könyv rovatai a következők : A fejvonal fölé irjuk az évet és hónapot. — Lefelé menő rovatai : Nap, napibiztos alairása, az áruk megnevezése, egyes ar K. f ; összesen K. f. Példa. 10. Leltár-könyv. Bar a keresk. törv. 26. §-a megengedi, hogy a kereskedő áruraktárát csak minden két évben leltározhassa, azonban mérleget minden évben tartozik készíteni és alaimi, ezen engedmény daczára is elengedhetetlenül szükségesnek tartom, hogy fogyasztási szövetkezeteknél minden év végén a leltár mindenről szabatosan, pontosan, lelkiismeretesen és a valóságnak megfelelően fölvétessék, mert csak csak az ily módon fölvett leltár lehet megbízható és szolgálhat a mérleg alapjául. Igaz, hogy ily leltár-felvétel fárasztó munka s ezért végzik sok helyütt azt gyorsan és fe lületesen, de a ki átérzi azt a nagy felelősséget, melylyel az igazgatósag és felügyelő-bizottság a törvények szerint tartozik egyrészt, másrészt pedig meg akarja magának szerezni a nyugodtságot, s a szövetkezet érdekét igazán a szivén viseli, s annak felvirágzását őszintén akarja : annak a fáradságot kímélni nem szabad, s alapos és szabatos munkát kell végeztetnie, mert ez által az igazgatóság ideje korán elejét veheti a veszedelemnek. Ha a leltár nem szabatos, nem pontos, a valóságnak mindenekben meg nem felelő, akkor az ezen alapon készült mérleg, valamint a nyereség- és veszteség-számla sem lehet jó és megnyugtató, Az oly fogyasztási szövetkezetnél, melynek fiókjai is vannak saját vezetése alatt, — első sorban a fiókoknál kell megkezdeni a szabatos leltározást, még pedig mindenre kiterjeszkedve oly időben, hogy az összes leltározás mindenütt decz. 31-én befejezést nyerjen. Először leltározni kell, — megemlítve a helyet, évet, hónapot és napot, mikor a leltár felvétetett — a cselekvő (aktív) vagyont, azután a szenvedő (passiv) vagyont, mindegyiknél részletesen fölvéve mindent. Még pedig : 1. A készpénz-készletet, külön-külön ugy az áru-, valamint a dohány- és bélyeg-pénztarnál. 2. Aru-készletet, részletes fölvétel alapján. 3. Könyvadósokat. 4. Az összes ingatlanok értékét. 5. Összes üzleti berendezést (levonva az avulást). A szenvedő (passiv) vagyonnál is az összes tartozásokat. A leltár végén következik az összeállítás: 1. A cselekvő (aktív) vagyon összege ,...K..f. 2. A szenvedő (passiv) » » ,...K..f. Tiszta vagyon, vagy ....K..f. Veszteség: ,...K..f. Kelt év hó -ik napján. N. N. fogy. szövetkezet igazgatósaga: (Aláírások.) 11. Leltárpótlék-könyv. Mindazon dolgok, melyek sem az állománykönyvbe be nem vezethetők, sem az üzleti berendezéshez nem tartoznak, mint a tartalyok, ládák, petroleumos, olajos, rumos, eczetes hordók stb. a leltarpótlék-könyvbe bevezettetnek, áraik meghataroztatnak, s ha eladatnak, ezen könyvben kivezettetnek, s az értök bejövő öszszeg a pénztárba fizettetik. Dr. Kele Antal. (Folyt. köv). Szövetkezeti ügyek. Levelezés. A „zalaegerszegi központi fogyasztási és értékesítő szövetkezet" könyvtára. Kérjük a szövetkezet tagjait és barátait, valamint az iparvédő-egyesület tagjait és minden érdeklődőt, szíveskedjenek a feleslegeseknek tartott könyveik közül egyiket-másikat a szövetkezetnek ajándékozni, mert az igazgatóság könyvtárt szándékozik létesitni. — A