Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-17 / 3. szám

1901. január 17. MAGYAR PAIZS 5 melyek azon erkölcsi és anyagi hasznok, miket ezek hajthatnak ? Ezen hasznokat lehetne elkülönítve is előadni a szerint, a mint azokban túlnyomó az ethikai, vagy az anyagi haszon, de végeredményében a dolog ugy áll, hogy az erkölcsinek is van anyagi, s az anyaginak is erkölcsi haszna, s ily értelemben ezeket, következőkben foglalhatjuk össze : 1. A kis, szegényebb emberek és kisiparosok részéről az erők egyesítése ele7igedhetetlen szükség, s a kis emberek csakiz ezen az uton segíthetnek magukon, s menthetik meg magukat a hatalmasabb aktiak, gazdagabbaknak, erősebbeknek — kikben kevés a szeretet, s az absolut igazság iránti érzék — igazságtalan nyomása önző czéljaikra való föl- és kihasználása, kiszipolyozása és kizsákmányolása alól. Furcsa, de ugy van, hogy az ember, kit az Isten boldogságra teremtett, s ki valóban boldog is lehetne, ha mindegyike az isteni és szeretet-törvények szerint élne, nemcsak hogy a boldogságot el nem érhette, meg nem közelíthette, hanem ettől önmagát mindig távolabbra dobta. A világ ura: az ember, kit, gunyból-e, dícséretből-e : nnens sapiensi>-ne\í is mondanak, a világ teremtésétől fogva folytonosan harczban áll egymással. Nem elégszik meg azzal, hogy minden a mi őt környékezi, az ő kedvéért, az ő gyönyörködtetéseért van, hatalma alatt áll ; de egyiK ember, (az erősebb) másik ember társát (a gyengébbet) folytonosan lenyűgözni, rabigájába hajtani akarja, nem ismervén el, hogy a szegény ember is csak olyan ember, mint ő, ennek is épen ugy megvannak az emberi jogai, mint ő neki; ez is ugy születik, s hal meg mint ő. l'edig Istennek mindnyájan egyformán gyermekei vagyunk, csupán jó, vagy rossz tulajdonságaink altal külömböziink egymástól. S mert a szegények széttagolva gyengék voltak, keletkeztek hajdan a formális rabszolgák, kiket állattá aljasitott a hatalom, szeretetlen gőg, s elbizakodottság: j az emberrel kereskedtek, mint az állattal, vagy portékával ! . . . Igy keletkezett a jobbágyság is, mely az embert szolgává sülyesztette, szabadsagát megnyirbálta. Habár ezeket a haladás és felvilágosodottság elsöpörte ugyan, de azért az ádáz harcz erősebbek és gyengébbek közt folyton folyvást tart, s nem szűnik meg mindaddig, mig, vagy az igazi szeretet és igazság nem honol a földön (a mi sohasem lesz), vagy az oktalan emberek egymást föl nem falják . . . gazdaságilag . . . Persze a kapzsi és lelketlen emberek most még nem is gondolnak arra a rettenetes időre, midőn az elnyomottaknál a türelem húrja elpattan, s a kétségbeesés milliók lelkéből kitör . . . Szerencsére, a haladó kor megtalálta a törvényes módját a szövetkezetekben arra nézve, hogy a kis emberek magukat megvédhessék. Az egyes kis ember, egymagában gyenge és nem képes a kellő erőt kifejteni, de, ha sok kis ember ugyanazon czél elérésére egyesül okos és számitó vezetés alatt: képes lesz ugy önmagán segíteni, mint érdekeit a jogtalan támadásokkal szemben megvédeni. Lám a fonálszál is egymagában oly gyenge, hogy a kis gyermek is elszakíthatja, de, ha vastag kötélnek összefonjuk: a legnagyobb hajót is elvontathatjuk vele. Ezen erők egyesítése által elérhetik, hogy hiteligényeiket a kis emberek könnyebben és olcsóbban kielégíthetik, s minthogy kölcsönösen érdekelve vannak, egymásra jobban felügyelnek, ez által ezen intézmény a népre nevelőleg hat, megakadályozza a merész és könnyelmű hitelezést, a szegény népet a változásról, mely nem neki való, lassankint leszoktatja; az értelmet fejleszti, az erkölcsöt javítja ; a takarékossághoz és készpénz fizetéshez szoktatja a tagokat; a testvériség, idealizmus és összetartas érzetét fejleszti; ugy egyeseknek, mint az országnak talpra állítását, a hazai ipar és termelés fellendítését előmozdítja ; a külföldi tőkétől és ipartermékektől az országot megszabadithatja, képessé teszi az iparosokat, hogy az életképes ipari szövetkezetek által a nagyobb tőkével a versenyt kiállhassák, jólétüket eiőmozdithassák, s a hazai ipart virágzásra emeljék. A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek által az eddigi közvetítőket egyszerűen kikerülhetik és a minő, mennyi hasznot ezek húztak tőlük, azt önmaguknak takaríthatják meg. Az árukat jó minőségben első kézből olcsóbban szerezhetik be, terményeiket pedig drágábban értékesíthetik. Igaz mérleget kapnak ; számos csalástól megmentetnek. Dr. Kele Antal. (Folyt, köv.) A szövetkezeti fiókok szabályzata. A vidékről több irányból ostromolják már régóta a központi fogyasztási és értékesitö szövetkezetünket, hogy állítsunk számokra fiókot; kérdezősködnek a szervezetről, ügyviteli szabályzatról stb. A központi szövetkezetnek egy bizottsága a főügyviteli szabályzat mellett kidolgozott egy olyan szabályzatot is, mely a leendő fiókok kezelését irányítja. Az érdeklődök most megtalálhatják"ezt itt a «Magyar l'aizs»-ban, melynek szükséges is az elterjesztése. A kik ez ügyviteli szabályzatban levő dolgoknál még részletesebben óhajtanak egyet és mást megtudni, forduljanak dr. Kele Antal központi elnök úrhoz, szivesen ad részletes felvilágositásokat. A Zalaegerszegi központi fogyasztási és értékesítő szövetkezet fiókjainak ügyviteli szabályzata. 1. §. A központi szövetkezet ügyviteli szabályzata, a fiókszövetkezeteknél következő eltérésekkel érvényes. 2. §. A szövetkezeti fiók pecsétje : «Zalaegerszegi központi fogyasztási és értékesítő szövetkezet ( község) fiókja.» 3. §. A fiók szövetkezeteknél csak oly aruk árusíthatók, melyek a központi szövetkezetekből valók, vagy a központi igazgatóság tudtával és beleegyezésével más honnan szereztetnek be. Az árakat a központi igazgatóság állapítja meg. A mennyiben ennek ellenére a fiók-szövetkezeti üzletvezető a boltba árukat befogadna, vagy árusítana, joga van a központi igazgatóságnak az üzletvezető biztositékából Egyszáz koronát büntetésül levonni es őt szolgálatából azonnal elbocsájtani, fenmaradvan a központi igazgatóságnak a joga, hogy egyéb karát az üzletvezetőn a zalaegerszegi kir. járásbíróság előtt követelhesse. 4. §. A fiók-szövetkezet minden néven nevezendő jövedelme a központi szövetkezetet illeti, de egyúttal ez viseli a fiók-szövetkezet összes kiadásait is. A központi szövetkezet igazgatósága fogadja fel és bocsátja el a fiókszövetkezeti személyzetet. 5. §. A fiók-szövetkezeteknél nagyban való eladás és hitelben való vásárlás nem eszközölhető. A mennyiben a szövetkezeti tag ebbeli jogával élni akar, azt esak a központi szövetkezeteknél érvényesítheti. A fiók-szövetkezeti igazgatóság szövetkezeti tagnak befizetett üzletrésze erejéig csak saját felelőségére engedélyezhet hitelt. 6. §. Az áruk eladása, kivéve a dohányt, bélyeget, szivart, szivarkát és váltó-űrlapot block-rendszer-szerint de mindenik készpénz fizetés mellett történik. A blocknak egyik fele az üzletvezetőnél marad, másik fele pedig a pénzbeszedő napibiztosnak adandó át. (. §. Az elárusitás csak a pénzbeszedő napibiztos jelenlétében történhetik. Ennek jelenlétében történik a bolt kinyitása és bezárása. Minden nap a fiók-szövetkezet elnöke által meghatározott időben a zárlat eszközlendő, a szelvények összehasonlítása és megolvasása után a napi bevétel összeadandó és a pénzbeszedő elnöke által át veendő, s a 11. §. értelmében a központi szövetkezet pénztárába beszolgáltatandó. 8. §. A fiók-szövetkezeti üzletvezető tartozik évi fizetésének megfelelő biztosítékot adni a központi szövetkezet igazgatóságának, akár készpénzben, akár értékpapírban, akár takarékpénztári betétkönyvvel, vagy jelzálog biztosítással. 9. §. A napibiztosokat a fiók-igazgatóság választja a megbízható szövetkezeti tagok közül, kik erre az állásra alkalmasak, s ez is menti fel egyiket, vagy másikat állásától. 7 rendes és 2 póttag választandó, ugy, hogy a hét minden egyes napjára előre meghatározandó, hogy ki a napibiztos, s ezen jegyzék, s úgyszintén az áruk árjegyzéke a boltban i látszatós helyen álandóan kifüggesztendő. A napibiztosok az igazgatóság tagjai is lehetnek, kivéve az elnököt, ki a helyes ügymenetre állandóan felügyelni tartozik. Ha a napibiztos a részére meghatározott napon folytonosan jelen nem lehetne, ez esetben tartozik ideje korán a megválasztott napibiztosok, vagy póttagok közül helyetteséről gondoskodni, vagy ezt 24 órával előbb az elnöknél bejelenteni, ki ez esetben tartozik a napibiztost kirendelni. A mulasztó mulasztásáért a szövetkezetnek felelősséggel tartozik. A napibiztosok mérsékelt díjazásban részesíthetők a központi igazgatóság által. 10. §. A fiók-szövetkezet igazgatósága tartozik arra felügyelni, hogy az alapszabályok 31,, 32, 33. és 34. §§-nak rendelkezései megtartassanak, az ott meghatározott következmények terhe alatt, mely igazgatósag az üzletvezetővel együtt egyetemlegesen felelős az átvett árukért és annak értékéért. 11. A fiók-szövetkezeti igazgatósag elnöke képviseli a fiók-szövetkezetet, kivéve a vitás és peres eseteket. Állásánál fogva tagja a központi szövetkezet igazgatóságának, hova jelentését akár szóval, akár írásban minden hónapban legalább egyszer tartozik beadni. Tartozik őrködni ugy ő, mint általában a fiókigazgatóság minden tagja a fölött, hogy az üzletvezető, valamint a napibiztosok hiven és pontosan teljesítsék kötelességüket, hogy az áruk hamisítatlan minőségben, a központi igazgatóság által meghatározott áron, szigorúan pontos kiméréssel szolgaitassanak ki. 12. §. A napi bevételt 24 órán belül az üzletvezető ellenjegyzése mellett tartozik a központi szövetkezet pénztárába beszolgáltatni, mihelyt az, a 100 koronát meghaladja. 50 K. a fiók-szövetkezet pénztárában állandóan visszatartható. A mennyiben ezen kötelezettségüknek pontosan eleget nem tennének, a központi igazgatóság altal a tartalék alap javára 1—10 K. erejéig büntethetők. 13. §. A dohány neműek, bélyeg és valtóürlapok beszerzése a központi igazgatósag közbejöttével szereztetnek be ; az erre vonatkozó bevásárlási könyv ellenőrzés czéljából a központi szövetkezetnél őrzendő. Az üzletvezető a mennyiben a dohány, bélyeg, váltó és italmérésre vonatkozó kincstári utasításokat, szabályokat és rendeleteket meg nem tartaná, az esetleges büntetésekért anyagilag és személyesen önmaga felelős, fenmaradván ellene a központi szövetkezetnek kártérítési keresete. Ezért kötelessége az üzletvezetőnek arról gondoskodni, hogy a dohány nemückből, bélyeg- és valtó-iirlapokból elegendő készlete legyen. 14. §. A bevásárlás mindig a bevásárlási könyv alapján oly időben eszközlendő, hogy a boltban az üzleti forgalom meg ne akadjon. Az áru szükségletet üzletvezető tartozik ideje korán a bevásárlás' könyvbe bejegyezni s azt az elnök láttamozása után vagy megbízható fuvarossal, vagy ha a szállítás vasúton olcsóbb lenne, postán a központba beküldeni. Az üzletvezető az üzletet előzetes bejelentés nélkül el nem hagyhatja, a mennyiben akár betegsége, akár más törvényes ok miatt akadalyozva lenne, tartozik ezt a központi szövetkezet elnökségéhez oly időben bejelenteni, hogy a közp. igazgatóság elnöke a helyettesről kellő időben gondoskodhassék. 15. §, A központi szövetkezet igazgatóságának bármely tagja a szövetkezeti fiók-boltban bármikor megvizsgálhatja a/, ügykezelést, pénztárvizsgálatot és rovancsolást tarthat, s ezen joggal a központi szövetkezet Írásbeli meghatalmazás mellett szövetkezeti tagot is megbízhat. — Minden rovancsolásról részletes jegyzőkönyv veendő fel, mely a kiküldött az, üzletvezető, napibiztos és elnök által aláírandó s a közp, szövetkezet igazgatóságához beterjesztendő. Épen ilyen az eljárás a leltározásnál is. 16. §. Évenkint minden szövetkezeti fiókboltban legalább egyszer a központi szövetkezet igazgatósága megbízottjának jelenlététében leltározás tartandó, s a mennyiben bármikor hiány constaláltatnék, ezen hiány az üzletvezető biztositékából azonnal pótoltatik, melyet 8 napon belül teljes összegre kiegészíteni tartozik, — Ha pedig az üzletvezet ő.