Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-03 / 1. szám

1901. január 3. MAGYAR FAI ZS 3 oda fogja ítélni a két aranya^. Lehetőleg siettetni fogjuk a bizottság bírálatát. Szaporodnak a «Magyar Paizs» munkatársai. Mai számunkban van egy költemény. Nem szükséges dicsérgetni, de felhívjuk rá a figyelmet. Farkas Antal is egyik büszkesege a magyar tanítóságnak. As első hó. Újév első napján virradóra esett áz első hó, elég későn, s most is szép fehér, de igen vékony lepedővel horitja be a föld íeketeségét, úgy hogy mint a rongyos ruha alól a koldusnak, kilátszik alóla az öreg földnek is mezítelen teste. ipartestületünk Ünnepe. Csendben, mondhatni titoktartással rendeztek ünnepet az ipartestület elöljárói érdemes elnöküknek, Kovács Laszlónak tiszteletére deczember 30-án. Nyolcz éve vezeti mar a testület ügyeit Kovács László buzgósággal és kitartó munkával és szorgalommal. Csak a legközelebbről is nevezetes esemény fűződik nevéhez, a zászló szerzés és annak felszentelése. Tisztelői azzal lepték most meg, hogy mellképét lefestették egy ügyes festővel, s ezt a képet vasárnap leleplezték. Az elnök szerénysége kivánta, hogy szük családias legyen az ünnepély, a diszgyülésre mégis mintegy 60—70 ipartestületi tag jelent meg, kik előtt Klosovszky Ernő titkár kedves beszédet tartott, méltatva Kovács Lászlóban az embert, az iparost, testületi elnököt, s a város ügyét szivén viselő polgárt, kiben a munka és becsület diadalanak az ünneplését látja. A képet a testület hivatalos helyiségének a falara helyezték s 8 tagu küldöttség hívta meg az ünnepeltet a terembe, hol alá írták a díszgyiilésről szóló jegyzőkönyvet. Ezután az ünnepség folytatásául a Baross-ligetbe mentek, hol százakra szaporodott a sokaság, hölgyekkel tarkázva. A közvacsoran sok szép pohárköszöntőt mondtak az elnökre, Klosovszky titkárra, a választmányra, a hölgyekre, s azután ropogós tánezra kerekedtek. A «Magyar Paizs; üdvözli a testületben az életrevalóságot, s a munka megbecsülését. A zalaegerszegi karácsonyfa-egylet javára adakozók névsora: .Szigethy Antalné 2 K., özv. Erdős Gézáné 2 K., özv. Hubinszky Aaolfné 6 K., Hanti Karoly 6 K , özv. Mangin Károlyné 20 K., Németh Béla 10 K., Farkas Lajos 4 K., Botka Jánosné 4 K., Königmajer János 10 K., Rottler Janosné 4 K., Jaán Ferenczné 4 K., István Vilmos püspök 10 K., Krosetz Istvánné 2 K., Travnik Ilonka 1 K., Handler Istvánné 10 K., N. N. 10 K., Varga Vílmosné 2 K., Németh Györgyné 2 K., Preszler Gyfiláné 2 K., Krosetz Gyuláné 2 K., Csóknay Janosné 2 K., Kántor Pálné 4 K., dr. Jankovich László gróf 100 K., Kováts Lászlóné 2 K., Skublits Jenőné 5 K., Skublics Zsigmondné 5 K., Zsuppán Gergely alma, Csertán Károly alispán alma és sütemény, Stefanecz József alma, dió és kalács, Lakatos N. kalács, Horacsek Jánosné alma, Keresztury Jánosné sütemény, Ruticsné 2 öltöny ruha, Ruzsics Karolyné kalács, Balogh Gyuláné sütemény, Krosetz Gyuláné kalács, alma, Dervalits Lajosné sütemény, füge, Varga Vilmosné kalács, Páukovics Györgyné 4 drb kendő, Deák Mihályné kalács, alma, Kovács Mihály (czipész) alma, száraz gyümölcs, Tahy Rozalia kalács, alma, Kováts Károlyné kalács, kifli, ifj, Záborszky Józsefné 3 drb kendő, Thassy Lajosné kalács, Bődy Józsefné kalács, Hajmassy Gyuiáné kalács, Árvay Lajosné sütemény, dió és alma, Kovács István (őrmester) kalacs, Botka Ferenczné kalács, Csoknay Jánosné kalács, Kummer Gyuláné csukorsütemény, Vizsy Gyúla kalács, Lázár Antalné kalacs, Czinder Istvánné 2 öltöny férfi ruha, 2 par czipő, 6 pár harisnya, alma és dió, Remm Józsefné kalács, Pausa Jánosné kalács, Keszly Ferenczné kalács, Thassy Kristófné alma, Weiser Szidónia 1 pár kesztyű, Fángler Mihályné kalács, Vörös József (börtönőr) kalács, Vágó Jánosné kalacs, Kováts Lászlóné kalács, Goldfinger Janosné kalács, Skublics Jenőné kalács, alma, Mautsek Agostonné torta, sütemény, Legény Karolyné kalács. Áthelyezés és kinevezés. A pénzügyminiszter Szommer Géza nagy-kanizsai adótisztet hasonminőségben a zentai kir. adóhivatalhoz , helyezte at, egyidejűleg az ekként megüresedett allásra Cseh Imre kováznai adóhiv. gyakornokot ideigl. minőségű kir. adótisztté nevezte ki. A kereskedelmi kör teaestélyt tartott szilveszterkor, s tánczczal folytatva fényesen sikerült, mert abban az egyletben nincs kasztrendszer. Csertán Károly alispán a múlt héten megvizsgálta a zalaegerszegi szolgabírói hivatalt, s mindent a legnagyobb rendben talált. Imre Sándor. A magyarságnak egy erős oszlopa dőlt ki a napokban Hódmezővásárhelyt. Imre Sándort nem ismeri az úgynevezett közönség, sem az újságírók közönsége. 80 év alatt négyszer sem fordult meg neve a hírlapokban. Könyveiben és tanítványai emlékében van a neve. Ezekre a helyekre sem annyira a nevét véste be, mint inkább magas lelkének mély gondolkodását, s a magyar faj iránti erős érzetét. — A kolozsvári tudomány egyetemen volt a magyar nyelvészetnek, különösen a középkori nyelvészetnek és irodalomnak tanára. Európai tudós. Nem az emlékező, hanem az ítélő tehetségnek volt mestere. 15 évig volt nyugalomban szülővárosában, Hódmezővásárhelyt. E szűkebb hazájában szállott sirjaba is. koszorú . . . Az égő viaszgyertyák sárgás lénye megtörött a fényes apró levelein . . . Nagy volt a részvét. Kocsiszámra vitték ki a temetőbe, a szebbnél-szebb koszorúkat. Ha tudta volna a sok virág közt, mégis nem a legkedvesebb lenne é neki az egy szál fehér szegfű ? . . . A sárga zongorát is néhány nap múlva ra kivitték egy elhagyatott kerti lakba, a kastély parkjának végén, a cserjék és bokrok homályába. És ott állt némán soká, s mas látogatója nem volt mint a hold, és a lombok sűrűjét áttörve, olykor bekandikált a vadszőlővel befutott vasrácsos ablakon és halvány árnyakat rajzolt, a porlepte födélre . . . A vőlegény a gyász év letelte után egy szőke asszonyt hozott a portájára. A gazdag földes úr pedig nemsokara a sírba követte szerencsétlenül jart leányát . . . Örököse nem volt, a birtok idegen kézre jutott. A sárga zongorával senkisem törődött, végre egy ábrándos, kék szemű ifjú kibérelte. A kerti lakból a szobájába elhozatta és az ablak közelébe helyezte. És legtöbbször a tárva nyitott ablaknál ült és zongorázott. Ekkor az átelleni kis házban is kinyíllott az egyik piros muskátlis ablak. Csinos nő könyökölt ki rajta. Rózsás arczát bodros szőke haj körözé és mosolygott a szeme, a hamis, piros kis szája, úgy hogy az ifjú lányos arcza e fölötti örömében szintén kipirult . . Mohón kiragyogó lelkes tekintettel nézte szép vis á vis-ját. S oda veszett a szive egészen. És egyre tüzesebben játszott és rendesen arra a dallamra kezdett hogy: Szerelmes a nap a holdba, A hold meg a csillagokba, A csillagok az egekbe — Én meg a te ragyogó szép szemedbe. De a rajongó ifjúból is csak «Filiszter» lett és a sárga zongora ismét csak gazdátlan volt, az az hogy van most három gazdája is, de egyik sem tud zongorázni . . . Mind a három pedig agglegény. E három testvér a mult nyáron egy árverésen potom áron megvette a régi zongorát és egy egylovas kocsin a «Jánka hegyí» szőlőjükbe kivitette ... A «sárga zongorás, így nevezi most is mindenki világos színezete miatt, ott áll most a sötét présházban az egyik sarokban. Nem éri ezentúl nap, sem holdsugár, de ha az ott hetenként elmulató úri kompánia közt akad valaki, a ki zongorázni tud és sugárzó jókedve van : az akkor magyar dallamra kezd és a többiek között eljátsza a legifjabbik házi gazda kedvencz nótáját is, hogy : Semmi babám, semmi, így szokott az lenni, Minden igaz szerelemnek, Vége szokott lenni. Reviczky Jrma. Szilveszter-bál. Az év utolsó napján deezember 31-én tartotta Zalaegerszeg fiatalsága a Szilveszter-bált, mely a mulatságra nézve szépen sikerült, de Zalaegerszeg közönsége távol tartotta magát a báltól. Víl-O órakor gyülekezett a szép hölgyközönség, kiket a r«ndezőség csapata várt. Szép volt látni a kék fekete atillás katonatiszteket, a mint a frakkos rendezőkkel vegyest, alkották a csapatot. A rendezőség jelvénye fehér szegfű volt kék szalaggal, A franczia-négyeseket 22 pár tánczolta : a táncz kivilágos virradtig 8 óráig tartott. Jelenlevő hölgyek : Asszonyok: Csertán Károlyné, özv. Erdős Gézáné, özv. Háry Sándorné, dr. Háry Istvánné, Hertelendy Gyuláné (Magyargyenes), Hertelendy Józsefné (Vindornyalak), ifj. Ocskay Rudolfné (Páka), Rohonczy Istvánné, Skublics Jenőné, Somogyi Gyuláné, Travnik Lajosné, Thassy Lajosné, Thassy Kristófné, özv. Vésey Lászlóné (Várhely), Thassy Imréné,Takács Jenőné(Tapolcza), dr. Zarka Zsigmond. Lányok : Bogdán Emilia, Hertelendy Mariska, (Kisgencs), Hertelendy Paula (Kisgencs), Háry Clarisse, Hertelendy Ilona (Vindornyalak), Dervarics Gizella (Kozmadombja), Skublics Gizella, Skublics Lenke, Skublics Irma, Takács Eta (Tapolcza), Takács Margit (Tapolcza), Ocskay Miczi (Páka), Somogyi Antika. Mikor az újév beköszöntött pont 12 órakor, a táncz félbemaradt, a czigánv a «Hymnusz>/-t játszotta és egyik rendező az ablakon ki három lövéssel üdvözölte az újévet. Dr. Czinder István ügyvéd a zalaegerszegi munkás-egyletnek négy koronát ajándékozott. Az egylet navében Dr. Kele Antal elnök köszönetet mond. A zalaegerszegi kereskedő ifjak önk. egylete saját jótékony czéljaira és részben a Vörosj marty-szobor alapja javára 1901. évi január hó 12-én az «Arany-Bárány» szálló dísztermében tánczczal egybekötött nagyszabású müvészestélyt rendez. Jegyek előre válthatók : Schütz Sándor és Fia, valamint Reisinger és Eisner czégek üzlethelyiségében. A orsz. képviselő választóknak 1901. évre érvényes névjegyzékét a vármegye 9 kerületére nézve végérvényesen megállapította a központi választmány Csertán Károly alispán elnöklete alatt. A riadalom CZ. hírünkre vonatkozólag Gábriel Alajos csendőrőrmester részletes írásbeli jelentést tett a kir. ügyészségnél a gvermekelhajitók kutatásáról. Csakugyan vannak többen is még. A kereskedelmi miniszter rendeletet adott ki, hogy az ipartestületek ez újévtől kezdve az egyesek iparűzéseinek megkezdését, s egyéb változást ipartörzskönyvi lapokon és értesítéseken közöljék, nem pedig atiratokon. A selmeczi pipák kimúlása. A selmeczi pipagyártás hosszú időn át virágzásnak örvendett és kitűnő hírnévre tett szert. Ma már annyira pang és visszafejlődik, hogy csak nagyon rövid idő kérdése és végkép meg fog sziinni. A pipagyárosaink egymásután pusztulnak, ami még mozog, az már csak végső küzdelem a létért s csak azáltal képesek némi kis vevőkört megtartani, hogy a legdurvább minőségű harmad rangú, úgynevezett parasztárut állítják elő. A finom selmeczi áru pedig hazafias kereskedőink jóvoltából Bécsből özönlik be hozzánk »valódi selmeczi pipa« név alatt. A legtöbb ily minőségű selejtes áru magán, vagy a kupakján viseli a magyar szent koronát, azonkívül Selmecz városa czimerét, sőt többön még nagy, látható betűkkel a »Selmecz« vagy >Schemnitz« fölirás is pompázik, Ugyanígy járnak el a pipákat tartalmazó dobozok czimlapjaival, csakhogy ezzel mindenképen nem hazafias ? kereskedőket, mert hiszen ezek bölcsen tudják, hogv mit vesznek, hanem a jámbor fogyasztó közönséget vezetik tévútra, sőt megcsalják, hitvány bécsi portékát sózván a hírneves és kitűnő minőségű magyar gyártmány helyett a nyakukra, ami által esak siettetik az ezelőtt virágzó pipa ipar teljes megsemmisülését. Te pedig jámbor pipázó magyar iparostársam, ezután már vigan eregetheted a Bécsbe gyártott íselmeczw gondüződ bodor füstfellegeit, hiszen magyar embertől vetted a selmeczi pipádat és te semiképen sem tehetsz arról,