Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-13 / 24. szám

2 MAGYAR PAIZS 1901. junius 13. sult erkölcsi hatalom, mely a holt tőkének sokszor meddőn heverő vagy csak egyesek önző czéljainak szolgáló millióival egyesitve a világot meghódítani van hivatva! Közigazgatási bizottsági ülés. Zalavármegye közigazgatási bizottsága gróf Jankovieh László dr. főispán elnökletével f. hó 11-én tartotta rendes havi ülését. Az alispáni jelentés szerint májusban a hazi állatok egészségi állapota nem mondható kielegitőnek, mert hét községben volt sertésorbáncz, 20 községben pedig sertésvész. Előfordult még szórványosan a lépfene, hólyagos kiütés, s a serczegő üszög. A közigazgatási bizottság Keszthelyre egy állami anyakönyvvezetőnek kinevezését szükségesnek látja s erre kéri a belügyminisztert. A kereskedelemügyi miniszter tudatja a közig, bizottsággal, hogy a Pacsára kért távirdahivatalt ugyan kívánatosnak tartja ; de csak az esetben létesítheti, ha a 400Ö koronát tevő költségnek felét az érdekeltség elvállalja : felhívja tehát a bizottság a pacsai járás főszolgabiráját, hogy ez irányban az érdekeltséggel tárgyaljon. A baksai körjegyzőséghez tartozó községek a bizottság által uj anyakönyvi hivatalos helyiség berendezésére köteleztettek. Némethy Ferencz turnischai körjegyzőt ut adó behajtása körül elkövetett mulasztás miatt reá kirótt 30 korona birság elleni felebbezésével elutasította. Németh Ignácz szentantalfai anyakönyvvezető tiszteletdiját a bizottság 200-ról 300 koronára kéri felemeltetni. Városunk Világításáról. A köz- s maganvilágitási kérdés utóbbi években számos városban előtérbe lépett s a különféle javaslatok megítélése vált szükségessé, a hol t i, nagyobbara a valasztas nehézsége forog fenn villamos és légszeszfény között. Pedig az nem annyira nehéz, ha behatólag megvizsgáljuk, s az elhatarozásnak a légszesz előnyére kell eldűlni, ha a rajongó eszményi kultuszhajhászat helyébe a józan ítélet s gyakorlati megfontolás lép. Az általános haladást bővítve, s a város fejlődésének érdekében köteles minden nagyobb város egy korszerű világítási mód bevezetésevei foglalkozni. Mielőtt a villamos és légszesz világítás között megbízhatóság, jutányosság és fény tekintetében az összehasonlítást megtennők, a következő altalános megjegyzéseket tesszük : Száz éve már, hogy a légszesz fenáll, holott a villamosság alig másfél évtizede létezik. Na gyobb városokban mindenütt fenallottak már régen a gázmüvek, a midőn a villamos fényt behoztak, s a rajongók azt hitték akkor, hogy a gázipar semmivé lesz téve. Ez nem csak hogy nem teljesült, hanem éppen az ellenkező állott be, mert a villamvilágitás folytan az igények fokozódtak, azért a légszesz világítást is tökéletesítették, a mi a gáziparnak nagy lendületet adott Nevezetesen az Auer-féle izzófény feltalálása óta rendkívüli nagy haladás észlelhető a gáziparban, s ez az izzófény diadalutját vette az egész földkerekségen, minthogy világítás tekintében nagyban fölülmúlja a villanyt és arra nézve negyedrész annyiba kerü

1. A dolog újdonsága magával hozta azt a körülményt, hogy többé-kevésbbé siettek mihamarább a villanyt, e fényesnek kikiáltott világítást bevezetni. De miután az újdonság ingere elmúlt, s a gyakorlat a villamvilágitás hátranyait is bemutatta, a rajongók seregei hátat fordítottak neki és a pontos számítással élő fogyasztók nem igen határozhatták el magukat, hogy ötször annyit fizessenek, mint a légszeszért s nevezetesen a nagy városokban mint Berlin, Drezda, Bécs, Budapest az Auer izzófényhez tértek vissza. A vendéglőket, kávéházakat, mulatókat, üzleteket és nyilvános helyiségeket, melyek eleinte a villamos fénynek hódoltak, sorban megint a gáz izzófénynyel kezdik vala világítani. A mi pedig a világítási üzem biztonsagát illeti, az a légszesznél annyira elismert, hogy nem szükséges statisztikai adatokkal azt igazolni. Évtizedek alatt egyszer sem fordult elő, hogy a rendszer hibaja folytán az összvilagitas elaludt volna, mert mar magaban a rendszerben létezik a g&ranczia, lévén a gáztartóban mindig elegendő légszesz előre gyűjtve s igy a vezeték netaláni megrongálása folytán legfeljebb egy bizonyos mennyiség parologhat el, de megszakításról szó sem lehet. Sokkalta rosszabbul all a dolog a villamos világításnál, a hol egy hajtó szíj egyszerű elcsúszása, egy csavar eltörése, egy vezeték elszakitasa, vagy egy áram megakadása stb. az áram vezetését megszünteti s általános setétséget idéz elő. Az ilyen esetek szama már egy légiót képez, s Berlinben, Párisban, Bécsben több ízben, még a nagy udvari színházakban is felmondta a villamos világítás a szolgálatot, s a beállott sötétség folytán az előadások félbe szakadtak. A köz- s maganvilágitással is ugy jártak Londonban, NewYorkban, Chikagóban, Milanóban, Turinban s más számos nagyobb s kisebb városban. Közvilágításra pedig a villamos izzófény egyáltalában ki nem elégítő. Egészségügyi tekintetben mind a két világítási mód egyenlőnek mondható, csakhogy az Auer fény valamivel több meleget áraszt szét, mely kivált a téli hónapokban mind a nyilvános, mind a magán-helyiségekben még kellemesnek mondható. A mi pedig a kényelmet illeti, hogy egy nyomással a villamos fényt meg lehet gyújtani ezt az önműködő gyújtóval a légszesz fénynél is el lehet érni. A villamos ívfény hatása annyira vakító, hogy az emberi testszint halálsápadttá teszi s a szemnek is nagyon ártalmas. A villamos izzófény ellenben sárgás, sőt vereses s a tárgyak világításánál természetes színüket vesztik. Ellenben a légszesz Auer-fénye közeli s távoli hatásban egyformán használható. Gyönyörű szép fehér világot áraszt szét. Szinét nem változtatja s mellette mindennemű munkát ép ugy, mint a nap világánál lehet végezni, Az ember szemét nem sérti, mert nem lobog, egyforma s szépen világit s ép oly sokáig tart az izzótest, mint a villamosnál, helyenkint, jó kezeléssel még tovább is. Ezen indokból a városi hatóságoknak lehet ajanlani a légszesz berendezést Auer izzófénynyel, hogy korszerű, jó s jutányos világítás mellett még a városi pénztárnak is szép jövedelmet hozzon. Magyarország számos városaiban, a hol a villamos világítást berendezték, 27

2 krajczártól fogva egész 4 krajczárig váltakozik egy 16 gyertya erejű villamos izzófénynek égési órája, holott az Auer-féle gáz izzófénye 55—65 gyertya erővel alig 2 krba kerül óránkint. Ez összehasonlítások után azt a következtetést vonhatjuk, hogy a légszesz világítás a villanyfényt minden tekintetben felülmúlja s könnyen versenyezhet vele, miután a légszesz izzófény egyedül gyakorlati s korszerű világitásnak mondható, mely nem csak a jelennek, de a jövőnek is kiszámithatlan időre szolgálatában alland. Bevezetése minden városnak nem csak díszére válik, de a jövőre szép jövedelemmel is kecsegtet, mely a mint már említettük, a házi pénztár bevételeit szaporíthatja. — Ennélfogva Szabadság szentelye, Hadurnak temploma, Erény, erkölcs, jellem fényes pántheonja : Mi voltál ?... mi lettél ? ... csak félve kérdezem, Nehogy a valótól szivem megrepedjen. Oltárod le döntve, hited összetörve, Papjaid levének: a nyegle, a törpe . . . Rablók kezeitől kifosztott szentegyház, A te szentélyedben most bűn, vétek tanyáz . . . Haj, szent zsolozsmái a honszeretetnek Fölkent prófétáid ajkaifi nem zengitek ! Miért is zengnének ? Bűn a honszerelem : Guny, megvetés tárgya ama szent érzelem. Ki idegen isten előtt hajtja térdét: Ma már csak az boldog ... az áldhatja éltét. Rablók kezeitől kifosztott szentegyház, A te szentélyedben most bűn, vétek tanyáz. Az ősök nyomdokán miért jársz hiába ? Szentlelkesedésed: ábrándozás már ma. Vonj gyilkot barátom ten hazád vesztére, Meglásd: kitüntetés lesz annak a bére. De ha oltalmára szót emelsz föl bátran : Forradalmár vagy',! ... és beszélhetsz bezártan ... Rablók kezeitől kifosztott szentegyház, A te szentélyedben most bűn, vétek tanyáz. Felépül még egykor ama dicső templom, Mely önhiveitöl maholnap csupa rom?! Zeng-é egykor benne a hon Istenének, Ujjá születésül — diadalmi étiek?! . . . •) Mutatvány szerzőnek közelebb megjelenő vers-kötetéböl. Megrendelhető szerzőnél Szabédon, u. p. Mezö-Rücs. Velin papíron 3 korona. Egyszerűbb 2 korona 40 fillér. Lesz é majd jutalma az ábrondozóknak, A kik jövőjéért munkálnak a honnak f , . . Rablók kezeitől kifosztott szentegyház, A te szentélyedben most bűn, vétek tanyáz. Hadúr! édes atyánk! Magyarok Istene ! Atyai jósággal tekints népedre le. Rázd fel a szendergő lelkiösmeretet, Ébrezd önérzetre az alvó nemzetet. Ne engedd ily gyáván, dicstelen kimulnunk, Ne engedd, hogy magunk magunknak sirt ássunk. Rablók kezeitől kifosztott szentegyház, A te szentélyedben most bűn, vetek tanyáz. RÉDIGER GÉZA. Ocskai brigadéros. Ennek az a históriája, hogy Herczegh Ferencz akart egy szenzatios müvet irni. A szenzatiót pedig a többek között úgyis el lehet érni, ha valami rossz dolgot csinál az ember. Azt megtámadják, többen védelmezik s lesz belőle lárma, csődület s kész a szcnzátió vagyis a reklám. A Herczegh Ferencz Ocskay brigadérosa kitűnő tárgy, szép kidolgozás s magaban is derék mű volna. De az újkori költőnek ez nem elég. Belé kellett neki szúrni a derekába éppen a sarkpontra a Rákóczy bepiszkolását is, hogy keltse fel igazában az érdekeltséget. Es ugy lett. A ^Magyarország» észrevette benne a nemzeti sérelmet s hibáztatta az eljárást, de előre lehetett tudni, hogy milyen sokan védelmezik majd, És az lett belőle, hogy — hogy — hoz a konyhára. Tegnap játszották Egerszegen is már. A darabot két részre lehet osztani. Egyik a jó része, másik a rossz részé. Ocskay brigadérosban a nagy erény a nagy bűnnel kötött szövetséget, ugy mint Coriolanusban s bukásában nemcsak megdicsőül, de magamagát megdicsőíti, különbül mint Cnriolán, mert Coriolán csak az anyja iránti engedelmességből hagyja cserben az ellenséget és sajat karakteres büszkeségében engedi, hogy széttépjék, de Ocskay a hazájának és kurucz nemzetének a szeretetéből s önként adja át áruló fejét a bakónak. Ez a része a jó rész. Hanem mit keres itt a harmadik felvonás ? mely a nemzet szent érzelmeinek a köztudatát megbolygatja s II. Rakóczyt hitvány feszengő urnák tünteti fel, aki az Ocskay tragédiájának is az oka, a kiről megvehetőleg és gunynyal beszélnek az Ocskay katonái. ? ! Vájjon milyen lehetett ez a harmadik felvonás az első előadáson, mikor még nem javított rajta a szerző, mikor most javítás után is merő piszok a Rákóczy nevén. Igaz, hogy a közönség látja, hogy nem Rákóczy a hibás, hanem a talpnyaló udvaroczai s a kolozsvári kritikus ezt még nagy érdeméül említi a költőnek, hogy ostorozza a tányérnyalókat. De a Rákóczy udvarában levő talpnyalásnak a feltevése mégis csak magára a fejedelemre veti az árnyat. Ráveti az árnyat az is, ha az ő udvarában az ő tudtán kivül udvaronczai végeznek fontos országos ügyeket, szabadságharczi ügyeket épen háborús időben. Hát II. Rákóczy Ferencz, a szabadságharcznak fölkent apostola, mikor a szabadságháborut vívja, beül talán belső termeibe kártyázni ?