Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-06 / 23. szám

2 MAGYAR PAIZS 1901. junius 6. nekem egy javakorbeli aratóm, ki nem restelte a legnagyobb záporban a «tudott» madárfiókákat megnézni s az eső ellen megvédeni, hogy majd ha a cpáczás tolluk> kinő — megehesse őket. Föl sem említhető ápolással egy fa is sok élvezetet nyújt és örömet okoz, az ember azonban iránta nem háládatos, mert nem igyekszik ellenségeitől megvédeni. Vigan -fütyörészve végeznék ezt a feladatot a kis éneklő madarak, ha az ember el nem nézné, sőt nem biztatná gyermekeit, hogy fészkeiket elpusztítva fiókáikat torkosságból megegye. Csiszár József. Olcsó hitel. A következő ezikket a «Magyarság»-ból vettük át. A kassai agrár-kongresszus óta állandó tárgya a mezőgazdasági Íróknak a magyar középosztály talpraallitása. Némelyek a pazarlásnak tulajonitják jelenlegi sanyarú helyzetüket. Mások a robot, az úrbéri terhek megszűnésének. Ha minden érdek nélkül kutatjuk a baj egyedüli okát, lelkiismeretfurdalas nélkül jogosan mondhatni, hogy részben mind a kettő hozzájárult azon sajnálatos állapotok beálltához, melyben e régi hazafias, tősgyökeres magyar osztály évtizedek óta sínylődik. A viszás helyzet gyökeres orvoslást igényel. De nem csupán a magyar középosztály testén rágódik a pusztító féreg. Megtamadta az már a nemzetfentartó osztályt: a parasztságot is. Hogy a magyar középosztály felsegélyezése üdvös akczió, hazafias tett, kétségbe vonni senki sem fogja, kit e hazahoz történelmi múltja füz. De a magyar paraszt-osztály megmentése, újbóli szervezése lelkiismeretben kötelessége mindenkinek, ki továbbra is függetlenül élvezni akarja az életet a magyar Kánaánban. Az első segélynyújtás a reális alapon alló hitel legyen. A nemzetgazdaszat szempontjából figyelve a hitel kérdését, könnyen föllelhető az a vezérfonal, mely a kérdés tárgyilagos megoldásánál az utmutató, a vezető-szere pet dominálja. A kiskölcsön : nagy segítség, a nagy kölcsön: teher. A bankoktól, melyek jobbara tisztán üzleti alapon alakulnak, hogy az esetleges nyereményből a részvényesek minél nagyobb osztalékot élvezhessenek — csak nagy kölcsönt kaphat, kinek a birtoka a jogos fedezetre elégséges garanciául szolgál. Miféle karos hatással jart ez a kölcsönvevő kisgazdákra, tapasztalható uton-utfélen mindaddig, mig a szolid alapon felépülő szövetkezet eszméjét meg nem valósították. A szövetkezetek minden tekintetben megfelelnek a kitűzött czélnak. Vezető elemei rendesen a nép körében az értelmesebb emberekből kerülnek ki ; a tőkebefektetést maguk a polgárok eszközlik megtakarított filléreikből. Alacsony kamatláb mellett gyors segélyt nyújtanak. Elvök : olcsó hitel, szolid üzlet, a kisembereknek megadják azt az előnyt, hogy gazdászati szakkörükben az okszerű munkálkodás terjesztésére olcsó pénzsegitséget nyújtanak. Ha ilyen szolid üzleti czéllal, ha ilyen nemes intenczióval alakulnak a hitelt nyújtó szövetkezetek, akkor az eredmény, mit e téren elérni óhajtanak, a biztos siker lesz. A kisgazda megveti alapjat boldogulásának, az öröklött vagyont tetemesen növelheti : ez az eredmény egyénileg. Másrészt az összes népréteget átformál va megoldja a szociálizmus nagy, régen vajúdó problémáját. De a kisemberek kölcsönének, a földbirtok tehermentesítésének megoldatlan kérdését ujabban egyes bankok szeretnék megvalósítani, hogy a zsákmányt megtarthassák. Sajnos a rosszul kezelt szövetkezetek igen sokat ártottak magának az eszmének. De ezen is lehet segíteni. Vegye kézbe az állam ai ellenőrzést és rendezést. El'enőrzés gyakorlandó minden irányban, különösen ott, hol a legkönnyebb mód föllelni a visszaélések forrását. Szóval a most hiányos törvény szigorítására mulhatlan szükség van. Ne csak erkölcsi felelősséget vállaljanak a vezető emberek, hanem anyagit is az esetleges károkért. A társadalmi és közgazdasagi autonomia szellemében teljesitse hivatását a hitelszövetkezet, az. állam éber szeme pedig folyton őrködjék a hivatalos funkezió menete fölött. Eredménye lesz idővel az, hogy az országos központhoz is mind nagyobb számmal fognak csatlakozni a szövetkezetek, mint fönsőbb hatósághoz, hol a csopor'ijJsitás, az együttes tevékenység minden előnyeit élvezhetik. Az illetékes faktorok a hiteltörvények reformiánál tartsák szem előtt azt az axiomat, hogy egy országban sincs fejlődött nemzetgazdaság, ahol a kamatláb magas; ellenben ott lendül föl nagyban az ipar és a nemzeti munkássng, hol legolcsóbb a hitel. Megteremtése nemzetgazdászati parancs, megszegését an aei romlással fizeti meg: minden nemzet. vérezte a torkát Beer, Hersch, Löw, Kahán, Májzlik, Szender, Gottgsmann, Jankel. De az ökröt körömszakadásig tartja. Az ökör az ő ambicziója. Bármilyen elcsigázott, bármilyen csenevész, akármilyen torz: de ha ökör, akkor az mégis Csákó, Bimbó, Daru, Kajla, Vidám. Neve van, holott juhnak, kecskének, sertésnek nincsen neve. A lónak is csak megjelölése van: szürke, sárga, faku, puczi. Ez°nem név; ez csak jelző. A ki leírja, kis betűvel írja. De Pajkos, Rendes, Csöndes : ez mar név a talpán. Evekig lehet róla beszélni, akár ha elkárosodott, akár ha elliczitálták. A természetéről, hogy ilyen volt, olyan volt; az erejéről, hogy ennyi deszkát vitt Munkácsra, annyi palinkat Vereczkére ; jó erkölcséről, betegségéről, mikor hideg volt a füle és nem kérődzött; aztán felgyógyulásáról, mikor először harapott belé a sósvizzel meglocsolt sarjuba. Oh, ezek nagy és szép emlékek. Boldog perczeink csak akkor vannak, mikor a múltban élünk. Ámbár kellő tiszteletben tartom az emlékeket, mégis kimondom, hogy szegény ember háztartásában az ökör nem ' produktív állat. Nem tejel, nem borjúzik. Értéke a használatban fogy. Több tőkét köt le, mint a tehén. Munkája a jól gondozott tehénnel is elvégezhető. De a tehén e mellett táplálékot is nyújt. A hol tehén van, ott nincs éhínség. Átvinni a hegyvidéki népet az ökörgazdaságból a tehéngazdaságba : ez az átalakulásnak kiszámíthatatlan előnyét jelentené Kútforrása lenne a nép izom fejlődésének és a vagyon megszaporodásának. A rutén az ökörhöz ragaszkodik. Ökörkultuszt üz. Ha pogány volna, ökröt faragna bálványuk Felsőbb lénynek nézné és leborulna előtte. Ha ökrét vesztette el a lutén, akkor életének becsét vesztette el. Ez a jámbor, szelid, alázatos nép egyszerre eltelik hiúsággal, ha ökrére gondol. Dölyföt, gőgöt, felvuvalkodást, mint a székely ökör-arisztokráczianál, nem vettem a ruténnél észre. Persze nincs is olyan marhája, mint a székely ökör-mágnásnak. Azokról a nagy és hófehér és egyenletes csavarodásban nőtt szarvakról a hatalmas lapoczkáról, a fekete karikákkal övezett «vakisa» szemekről, a homlokhaj göndör fürtéiről, a fark hullámos bojtjáról a szerény ruténnek még csak fogalma sincs Az ökör-mágnás jószága be sem férne a rutén pajtába. Ennélfogva dölyf, gőg, nagyralátas távolról sem jut eszébe a ruténnek Égy kis hiúság, talán némi büszkeség is meghúzódik a lelke fenekén s olykor fel-fel csillámlik szemében ; de ennél többet nem engedhet meg magának a miatt, a kis és vézna és kurta szarvú ökörke miatt. Talán a vásáron, ha látja, hogy másnak sincs külömb s ha az áldomás egy kissé a fejébe ment, ilyenkor, kivételesen a kevélységnek egy sugara is dereng az ábrázatán. De ez ritka tünemény és szót sem érdemel. Ezt az ökörszerelmet a «feles marha» rendszerrel aknázza ki a khazár a maga érdekében. (Folyt, köv.) JPaZ. Most is ugy, mint régen . Csillagok ragyognak, Oda fent az égen ! Kis madár az ágon . . . Kedvét dalba önti, A nyarat köszönti — A virágzó fákon. Csendes, sötét éjben . . . Felzokog a lelkem, A nagy szenvedésben ! Elfeledtél engem. — S bár múlnak az évek, Én azért szeretlek, Most is úgy mint régen / //. HORÁNSZKY MARGIT. Heti hírek. Országos tornaverseny. Pünkösd első és másod napjan négy ezer iskolás fiu volt Bpesten egy táborban s disztornaversenyt rendeztek legfőbb gondviselőjüknek, Dr. Wlassics Gyula miniszternek szemeláttára. Dagad a keble az ifjúságnak, ha ügyességét s győzelmi diadalát elismerő tekintettel kiséri maga a mester, az iskolák legfőbb vezetője. A vándorbajnoksági győzelmi zászlót öt évre most a szabadkai gymnasiumi ifjúság nyerte el. annak a Szabadkának ifjúsága, mely város Vermes Lajost, jelenkorunk leglelkesebb magyar athlétaját szülte. — A magyar ifjúság eme diszünnepélyén a miniszteren kivül még több előkelőség is jelen volt s bizonyosan elfogta mindenik, jelenlevőt a meghatottság, mikor négyezer iíju rázendített a Kölcsey hymnuszára : Isten áldd meg a magyart ! Évzáró vizsgák. Az állami főgymnasiumban az évzáró vizsgalatok a következő rendben lesznek: Jun. 8-án d. u. 2-től ev. ref és ág. hitv. ev. hittan az I—VII. oszt.-ban, — 16-an d, e. 9-től izr. hittan az I—VIL-ban, — 17-én d. e. 8-tól róm. kath. hittan az I—VII. oszt.ban. — 17-énd. u. 4—5-ig gyorsírás a III—VII. oszt.-ban. — 17-én 5—6-ig franczia a III— VII. oszt.-ban. — 18-an d. e 8-tól földrajz, természetrajz az I. oszt.-ban, — számtan, rajz, geometriá a II. oszt.-ban, — német, görög a III. oszt.-ban, — latin-német, görög a VII. oszt.-ban. — 19-én d. e. 8-tól német, történelem a III. oszt.-ban, — természetrajz, mennyiségtan, rajz, geometria a IV. oszt.-ban, —latin, német, görög a VI. oszt.-ban. — 19-én d. u. 5-től tornaverseny és ének. — 20-an d. e, 8-tól szamtan, rajz, geometria az I. oszt.ban, — földrajz, természetrajz a II. oszt-ban, — magyar, görög, irodalom, latin az V. oszt.ban, — mennyiségtan, physika, görög, rajz a VII. oszt.-ban. — 21-én d. e. 8-tól földrajz, szamtan, rajz, geometria a III. oszt.-ban, —magyar, tötrénelem a IV. oszt.-ban, — magyar görög, irodalom, történelem a VI- oszt.-ban. — 22-én d. e. 8-től magyar, latin, az I. oszt.-ban, — magyar, latin a II. osztban, — természetrajz, mennyiségtan, görögp. rajz az V. oszt.-ban, — magyar, görögp. irodalom, földrajz a VII. oszt.-ban, — 24-én d. e. 8-tól magyar, latin a III. oszt.-ban, -latin, német a IV. oszt.-ban, — természetrajz, menynyiségtan, görögp. rajz a VI, oszt.-ban. A zalaegerszegi m. kir. állami elemi fiu- és leányiskolábati az évi záróvizsgalatok a következő sorrendben tartatnak, a) A vallástanból : Junius hó 8-án d. e. 10 órakor tartatik az ev, ref. és ágost. ev. tanulók hittanvizsgálata. — 10-én az összes belvárosi rom. kath. leány- és az összes izr. fiu és leánynövendékeké. — 22-én d. e, az olakülvárosi I., II. oszt, róm. kath. tanulóké. — b) Az általános tantárgyakból: 15-én d, e. a II. a) fiúosztályban.— 17-én d. e. az I. a) és I. b) fiúosztályban. — 17-én d. u. az I. a) és II. a) leányosztályban. — 18-án d. e. az I. b) ék II. b) leányosztályban. — 18-án d. u. a II. b) fiúosztályban. — 19-én d. e. a III. a) leányosztályban. — 20-an d. e. a III a) fiúosztályban. — 20-an d. u. a III. b) leányosztályban. — 21-én d, e. a III, b) fiúosztályban. — 21-én d. u. a IV. leanyosztály-