Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-30 / 22. szám

1901. május 30. MAGTAR PAIZS 5 szágunkban. Szakértők mondják, hogy itt nálunk ő csinál legjobb por ékát. Ez ellen semmi ellenvetése sincs ennek a czikknek. Igaz, hogy a mint emlékszem, csak ezelőtt egy évvel is, elég komisz, homályos világot adott a gyertyája. S hogy egy rövid év alatt is látható, •világos haladást csinál: ez összefügg első sorban az ő ügyességével, tehetségével, életrevalóságával, törekvő buzgalmával, becsületes munkásságával,s ez mind az ő érdeme: — de gyárának a haladása összefügg még egy dologgal: összefügg avval az országos mozgalommal is, melyet hazai iparpártolásnak nevezünk, s melylyel telezúgattuk egy év óta országunk népességének a fülét és a lelkét, többek között a «Flora*-gyár javára is. De ez már nem a "Flóra*-gyár érdeme. Nem. Sőt bizonyságot tesz arra, hogy ellenséges, legalabb is gyanakvó szemmel nézi azt, a ki neki segítségére vala és van. Előítéletes, gyanakvó, elle?iséges szemmel nézi a szövetkezeteket. Határozottan kimondja, hogy ő elvből nem lép a szövetkezetekkel olyan jó bizalmú viszonyba, mint a szokott kereskedőkkel. Vagyis nem ad hitelbe két napig sem. Más kereskedőknek ad,' de a szövetkezeteknek nem. Elvből. Tiszteljük mindenkinek az elvét. De megkritizáljuk. Nehogy azt gondolja a «Flora»-gyár, hogy •sentimentaliskodunk. Nincs szükségünk rá, hogy részvétre indítsuk, legalabb a mi fajta szövetkezetünk iránt. Higgadtan keressük és meg is találjuk az okot, a miből a «Flora»-gyár bizonyosan a társaival együtt, megalkotta az ő elvét. Két ok lehet erre. Az egyik az, hogy a szövetkezetek, t. i. az eddigiek, a melyek «Keresztény szövetkezetek'), -<Katholikus szövetkezetek*, vagy «Keresztény katholikus szövetkezetek* czimen szerepeltek és szerepelnek, talán nem állnak elég erős lábon, egyszer-másszor talán nem tudnak fizetni; némelyik talán meg is bukik. Helyes is, ha ilyeneknek nem hiteleznek a gyárak. De hát hiszen ezt méltóságosan kimondott elv nélkül is megtehetik. De hát, a kik nyakrafőre buknak, hol ezért, hol azért, — azoknak a hivatásos kereskedőknek az irányában ugyan nem fogant é meg valami féle elv a «Flora»gyar agyaban f Azokra nincs r osszaló elv. Csupán a szövetkezetekre kell a megbélyegző elvet ki is mondani, hogy megbízhatatlanok ? Elv, elv. Tisztelni kell a «Flora»-gyár elvét. A második és utolsó ok", a miért az elvet felállította a gyár — no hát ezt a második okot nem is kell mondani. Tudja mindenki. A levegőben van. Ugy é, egy kis szelíd nyomást gyakorolnak a gyarra a régi, a nagyobb számú, a hivatásosabb kereskedők ? S igy fogamzott meg az elv? S ez a második ok a fontosabb. A ki mást mondana, tagadná a valót. Szövetkeznek egymással a gyarak, a kereskedők, s szövetkeznek mind a ketten egymással. Közülök még soha egyik sem szövetkezett a néppel, a milliókból álló tömeggel, de jámbor, együgyü, gyenge elemmel: a szegény világgal. Nem is bolondok. A báránynyal nem szövetkezik a farkas, hanem megeszi. Mostanság ez a bárány nép egymássá! szövetségbe akar lépni, s nem tetszik sem a hivatásos kereskedőknek, sem a gyáraknak. S a «Flora»gyár kiadja a jelszót, hogy ő elvből nem baratja a szövetkezetnek. Elmélkedjék csak egy kissé erről az elvről a «Flora»-gyár ... A farkasnak egy, a báránynak más az elve. Csudálatos, hogy a «Flora*-gyár épen a zalaegerszegi fogyasztó szövetkezet előtt jelentette ki az ő elvét. Mert ugy vélem, tudja ezt már a «Flora»-gyár, hogy a zalaegerszegi szövetkezet sem egyházi felekezeteknek, sem egy házi felebaratságnak, sem egyes nemzetiségeknek, sem küknek, sem Háznak, sem gyárnak, sem kisiparosnak, sem nagyiparosnak különkülön nem szövetkezete ; hanem a magyar honpolgároknak, kikből a szegény fogyasztó tömegre jut a legnagyobb rcsz, ezeknek a szövetkezete, a kik nem lehetnek sem gyárosok, sem kereskedők, sem börze-lutriások . . . Lám, ennek a szövetkezetnek ez az elve még tán előbbre való, mint a gyár elve. De van még egy elve a mi szövetkezetünknek. Az első, a fundamentális, vagy gyökeres elv, a melyből épen kisarjadzott a szövetkezet. Ez a hazai ipar pártolásnak az eszméje. Ide s tova két éve, hogy terjesztjük ezt az eszmét elméletben és gyakorlatban. Szóban és Írásban, beszélgetésben, társalgásban, kaszinókban, gyülekezetekben és újságokban száz meg száz alakban — szóval, j szövetkezetünk felállításában tettel is Ez összes iparosaink emelésére vonatkozik. Ez is elv. De mindezt nem azért tettük és tesszük százan és ezeren, hogy a «Flora>-gyárnak jobban menjen a dolga, hanem azért, hogy akármelyik magyar gyárnak, üvegnek, vagy szappannak, kisiparosnak, nagyiparosnak s fogyasztó közönségnek jobban menjen a dolga. Tessék megérteni; szóval és tettel dolgozunk ezen. Mert nekünk is van egy elvünk az iparpártolás eszméjével, az előbbinél még nagyobb : a közjólét előmozdításának az elve. Ha a «Flora»-gyár a közjólét előmozdításának az elvét vallaná, akkor is tartoznék némi tekintettel lenni a szövetkezetek iránt, legkivált a mi ujabbkori szövetkezetünk iránt. Ha az iparp<;rtoIas eszméjéből csupán speciálisan az iparos világ anyagi érdekének az elvét hámozná ki a magyar gyár, mar csupán a zsebbeli e'vnél fogva is tisztelettel kellene viseltetnie a szövetkezetek iránt. Mert mikor törekedtek a szokásos és hivatasos régi kereskedők honi gyaraktól szerezni az árut? Ha a farkas és bárány viszonyát látnók ebben a «Flóra»-gyári elvben, megnyugodhatnánk. Az erősebb joga, s punktum. A szerves világ fejletlen korszakában jogosult az önzés, S kivált, ha háládatlansag nincs benne, a megrovásnak sincs helye. Nem is köteldzte hálára a bárány a farkast sohasem. De a «Flora»-gyár a hazafiság, a közjólét sőt a privát zsebbeliség elvének is kívül az ismeretén, a háládatlanságnak az elvét alütja fel, mikor a honi iparpártoló szövetkezetneh elleneséül hirdeti magát, s nyiltan bizalmatlanságot szavaz. Ez az ujságezikk nem a <Flora»-gyarnak íratott Ő csak alkalmat adott rá, de érthet belőle Péter is, A szólásszabadság és elvek szabadságának idejében tiszteljük mindenkinek az elvét. Igen. De megkritizáljuk. B. Gy. „Zalaegerszegi Rozp. fogy, és ért, szövetkezet," A szövetkezetekről. (33. Folytatás.) Fogyasztási szövetkezetek. A keresk. törvénynek a vételre vonatkozó határozatai a következők : (Folyt.) 350. §. Csalás esetében az eladó a 346 és 349. §§. határozataira nem hivatkozhatik. 351. §. Oly esetben, midőn a vevőt az áru átvételében késedelem terheli, az eladónak jogában áll az árut a vevő veszélyére és költségein valamely közraktárba, vagy egy magánszemélynél letenni, vagy a 347 §. értelmében eladni, s egyúttal a késedelemből eredett kár megtéritését követelni. A megtörtént letétel vagy eladásról a vevő, különbeni kártérítési kötelezettség mellett, azonnal értesítendő. 352. §. Ha a vevő a vételár megfizetésevei késik, s az áru még átadva nem lett, az eladó tetszése szerinl vagy a szerződés teljesítését, s a késedelemből eredő kár megtérítését követelheti, vagy az árut a jelen törvény 347. §-ban foglalt határozatok megtartása mellett a vevő rovására eladhatja, s egyúttal a kár megteritését igényelheti ; vagy végre a szerződéstől egyszerűen elállhat, mintha az megsem köttetett volna. 353. §. Ha az áru átadásával az i ladó késik, a vevő tetszése szerint, vagy a szerződés teljesítését, s a késedelemből eredő kár megtéri'.ését, vagy a teljesítés helyett a nem teljesítés miatt káriérité-t követelhet, vagy végre a szerződésből egyszerűen elállhat, min ha az meg sem köttetett volna. 354. §. A szerződő felek közül az, ki a teljesítés helyett kártérítést követelni, vagy a s/er. ödéstől elállni kíván, erről a másik felet azonnal értesíteni, s ennek, ha ezt azt ügylet természete megengedi, a/, utólagos teljesítésre kellő időt engedni tartozik. 355. §. Ha a szállításnak határozottan kijelölt határnapon, vagy határidőben kell történni, az elöbbeni §. határozátai alkalmazást nem nyernek. A vevő, ugy mint az eladó az őket a 352. és 353. §§. szerint illető jogokat tetszésük szerint gyakorolhatják. Azonban ily esetben is az, ki a szerződés teljesítéséhez ragaszkodni kiván, erről a másik felet értesíteni tartozik a határidő vagy határnap elteltével, ellenkező esetben a későbbi teljesítést nem követelheti. 356. §. A feleknek az elöbbeni §-ban megállapított jogaira nézve következő elvek szolgálnak irányadóul: 1. Ha az eladó a teljesítés helyett az árut a késedelmes vevő rovására eladni kivánja, a mennyiben az áru piaczi vagy tőzsdei árral hir, az eladást a kitűzött határnap vagy hatá idő eltelte után azonnal köteles eszközölni; ellenkezőleg az eladás a vevő rovására történtnek nem tekintetik. A késedelmes vevő előleges felszólítása ily esetben nem. szükéges ugyan, de az eladás eredményéről azonnal értesiteudő. 2. Ha ellenben a vevő a késedelmes eladó ellenében teljesítés helyett kártérítést követel, ennek tárgyát oly áruknál, melyek p

:aczi vagy tőzsdei árral bírnak, azon különbözet képezi, mely a teljesítés helyén és idejekor a szerződési és a piaczi illetőleg tőzsdei ár közt mutatkozik. | E mellett azonban nincs kizárva, hogy a vevő igazolható nagyobb kára megteritését is követelhesse. 357. Az elöbbeni §. eseteiben mindegyik félnek jogában áll a másik késedelmét ennek költségein óvási okmánynyal igazolni. Az óvatolásra nézve ily esetben a váltótörvény határozatai szolgálnak irányadóul. 358. §. Ha a 352., 353. és 355. §§. eseteiben a körülményekből, különösen az ügylet természetéből, a szerződő felek akaatából, vagy a szerződési tárgy minőségéből az tűnik ki, liogv a teljesítés mindkét részre nézve felosztható, a felek egyike a szerződésnek csak azon részére léphet vissza, mely a másik által még teljesítve nem lett. 359. §. A vétel megtekintésre, vagy próbára a vevő akaratától függő azon feltétel alatt köttetik, hogy ez az árut megtekintés vagy megpróbálás után elfogadandja. i Kétség esetében a feltétel felfüggesztő hatálylylal bir. 360. §. Ha az áru a vevőnek megt.kinté. végett vagy próbára átadatott, az áru elfogadottnak tekintetik, a mennyiben a vevő a kikötött vagy szokásos határidő a.att, vagy, az eladó felszólítására azonnal nem nyilatkozik. 361. §. Ha az árú a vevőnek átadva nem lett, s ez a megállapitott vagy szokásos határidő alatt jóváhagyólag nem nyilatkozik, a vétel meg nem kötöttnek tekintendő. Szerződésileg megállapított vagy szokásos határidő hiányában, az eladó a körülményekhez mért idő lefolyása után a vevőt nyilatkozatra szólíthatja fel. Ha a vevő e felszólításra azonnal nem nyilatkozik, az eladó kötelezettsége megszűnik. 362. §. A mustra vagy próba szerinti vétel feltétlenül ugyan, de az eladó azon kötelezettsége mellett köttetik meg, hogy az áru a mustranak illelöleg próbának megfeleljen. 363. §. Ha a vevő a neki átadott mustrát vagv próbát fel nem mutathatja, az áru mustra — illetőleg próbaszerűnek vélelmeztetik. 364. §. Ha a felek abban állapodtak mesj, hogy az eladó a szerződéstől tetszése szerint visszaléphessen, a vétel felbontó feltétel alatt kötöttnek tekintetik, A visszalépési jognak, mi- megállapodás hiányában, a szerződés megkötésétől szám tandó három nap alatt kell gyakoroltatni. 365. §. A vis-zalépési jog gyakorlásával a vétel joghatályát veszti. Ily esetben a vevő a vétel tárgyát, az eladó pedig a vételárt köteles vissza adni. Ha a vétel tárg)'a általában nem, vagy roszabb állapotban adatnék vissza, a vevő az. ebből eredő kárt megtéríteni tartozik. 366. §. Az eladó a visszalépés fentartásából eredő jogokat nem gyakorolhatja az ellen, ki a tárgyat a vevőtől jóhiszem ileg szerezte ; ily esetben egyedül a vevőtől követelhet kártérítést. 367. §. A visszalépési jog a vevő javára is kiköthető; ez azonban e joggal a 364. §-ban érintett határidő alatt csak azon feltétel mellett élhet, ha a vétel tárgyát oly allapotban adhatja vissza, minőben azt átvette, Dr. Kele Antal. (Folyt, köv.) Szövetkezeti ügyek. Levelezés. Az igazgatóság figyelmébe ajánljuk, hogy holnaputan, szombaton d. u. 5 órakor rendes gyűlést tartunk, mint a hónapnak első napján. A szövetkezet pénztárnoka kéri a tagokat, vegyék tudomásul, hogy a hivatalos órákat naponta 10—12 órakor tartja a szövetkezet helyiségében. Az alsóbagodi fiókszövetkezet tagjai hétfőn értekezletet tartottak s lelkesen ajánlkoztak a fiókügyvitel gondozására és ellenőrzésére, minthogy az épület teljesen készen van már, szombaton felszerelik s vasárnap megnyitják. Elnöknek megnyertek Táncsics József plébános urat. A négy ellenőrző bizottsági tag a következő : Kováts Győző, Vukovits István, Farkas Gábor és Farkas József. — Napi biztosoknak ötvenegyen ajanlkoztak. a kik irasban, olvasasban, számolásban Iegjártosabbak s azonkívül is a közönség előtt nagyobb tiszteségnek és tekintélynek örvendenek. Ezek a következők : Takacs Ferencz, Vukocics József, Devecser József fbiró, Ethoffer Lajos, Farkas Ferencz, Kardos Ferencz, Takács József és János, Tóth János, Bajsz József, id. és ifj. Kis Ferencz, Sipos Péter és József, Kis Mihály és János, Szekér Sándor, ifj. Kis Pal, Gergán Ferencz és Ignácz Kovács Ferencz, Béres Ferencz, Devecser Péter, Simon János, Vukovics Pal, Szekér Ferencz, alsóbagodiak. — továbbá Farkas Péter és Ádám, Takács János öreg, Takács János, ifju. Takacs János ifjabb, NagyJózsef, Orbán Gergely, Takács Gáspár, Kovács Mihály, Tóth István, Agh Péter, Miklós György, Németh Ferencz, Kóbor Ferencz, Kázmér Gyu'a. szomszéd vittenyédiek, — végre: Cséry Fü-