Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-23 / 21. szám

166 MAGYAR PAIZS 1901. május 30. emlit föl Samassa érsek és Németh fölszentelt püspök tevékenységéből. Muraközben is meg kell változtatni a helyzetet, azért felhívja a tanítóságot és a papsagot a hazafias együtt­működésre, mert az állameszme csakis igy verhet gyökeret. Sokan, mondja, utópianak fog­ják nevezni eszméjét, de ezek ellenére is szent meggyőződése, hogy csakis igy olvad­hat be Muraköz a magyarságba. Szavait lel­kes éljenzés követte. Ekkor szót emel Boldizsár Béla perlaki ál­lami tanitó. Kéri a közgyűlést, hogy a felolva­sónak köszönetet szavazzon hazafias nyilatko­zatáért és tanulságos értekezéseért. A tani­tósag szivéből beszélt a felolvasó, mert a magyar tanitó lángoló lelkesedéssel szereti hazáját és tőle telhetőleg munkál az egységes magyar haza megvalósitásan. Fényesen iga­zolja a magyar tanítóságnak a hazafisagát az a körülmény is, hogy mig pl. az 1868. évi XXXVIII. népoktatási törvényczik egy árva szóval sem rendeli el a magyar nyelv tanítá­sát, addig az 1879. évi törvény már az összes népiskolákban e'rendeli a magyar nyelv kö­telező tanitását. Ez a törvény pedig a lételét tisztán a magyar tanítóság agitácziójának kö­szöni. Ámde a felolvasónak egységes magyar nemzeti eszméje nem utópia, mert a mely nemzet lemond hazája nemzeti egységéről, az megszűnt nemzet lenni. O maga aztán példá­kat hoz fel arra nézve, hogy az egyház egyes vidékeken mit tesz a magyar allameszme ér­dekében. Kassa nagynevű püspöke, Bubics Zsigmond pásztorlevélben elrendeli, hogy min­den nem magyar községben a magyar hivek számához mérten évenkint bizonyos számú magyar istenitisztelet tartassék. Firczák Gyula, munkácsi gör.-kath. püspök pedig meghagyá, hogy a ruthén községekben levő állami isko­lákban a hittan a III. osztálytól kezdve ma­gyar nyelven tanittassék. Annak a felejthe­tetlen jelenetnek pedig a felszólaló maga volt a tanuja, midőn Meszlény Gyula, szathmári r.-kath. püspök bérmáló útjában a beregmc­gyei Bárdháza község templomában német híveihez elébb németül szólt, de azután ma­gyarul folytatta beszédét, mert — ugy mond — tudomására jutott neki, hogy derék hívei közül már sokan tudnak magyarul és gyö­nyörű oktatás kíséretében a hazafias főpap magyar nyelven a magyar haza és a magyar nyelv szeretetére tanítja német híveit. És e főpap egyházmegyéjében a kath. hivek, a svá­bok közt magyar-német nyelven szerkesztett ima- és énekkönyvek közkézen forognak, a tiszta német községekben pedig alig fordul elő tiszta német istenitisztelet. E példák iga­zolják, hogy ez eszme nem ábránd. Épen azért a perlaki tantestület a közelmúltban moz­galmat indított, hogy a magyar nyelvet ok­kal-móddal a templomba vigye, hogy igy a magyar allameszme erősítése mellett a per­laki 300—400 főnyi magyarság hitélete is ki­elégítést találjon, melyet saját hazájaban sajno­san itt nélkülöznie kell mai napig. Igaz, hogy e terv nem valósulhatott meg, de előbb-utóbb győzni fog. A fölszólaló nézete különben az, hogy a magyar nemzeti állameszmét csakis a független magyar állam valósithatja meg, de azért reméli, és tudja is, hogy mig ez a boldog valóság elérkezik, addig is a magyar tanítóság a társadalommal karöltve mindent meg fog tenni a magyar állameszme megerő­sítésére. Az éljenzéssel fogadott kijelentés után az elnök határozatilag kimondja, hogy a közgyű­lés köszönetet mond Zrínyi Karoly urnák munkájáért és azt kinyomatja. 5. Brauner Lajos csáktornyai tanitó lelkes beszédben felhívja a kartársakat az Eötvös­alap támogatására. 6. Különféle egyleti ügyek elintézése után a jövő évi közgyűlés helyéül Bottornya tüze­tett ki. Gyűlés utan népes társas ebédet tar­tottak a nagyvendéglő dísztermében. B. B. Közgazdaság. A szőlőben. I. Permetezés. II. Fagyhárok. I. Itt a permetezés ideje, mert már mutatkoz­nak a peronospora foltok. Most a peronospora nyári sporaival (konidiumok) van dolgunk, me­lyek a szőlő összes zöld részeit ellepik. Ezek oly finom porszerü gombák, hogy a szél elhordja s igy egyetlenegy szőlőről a szél­mentében az egész hegy oldalt ellepik. A le­vélre rátapadnak, mindig a felső lapon s ha egy kis nedvességet és meleget kaphatnak, ezer meg ezer szám szaparodnak s megölik a növényt. Meglehet ismerni arról, hogy a levél alsó lapján egész ezukor por, vagy durvább liszthez hasonló foltokat képez. Ez ellen a bordói és a berri keverékekkel lehet védekezni. Legelterjedtebb használat­ban van, de legjobb is a bordói, melyből a mos­tani első permetezésre csak egy perczentest kell készíteni. Ehez 100 liter vizre kell 1 kilogram rézgálicz és 1. kilogram égetett mész. A készítésnél arra kell vigyázni, hogy elsőb­ben a rézgáliczot egy vászon zacskóba kötve eresszük bele a 100 liter vizbe, hol az 4—5 óra alatt feloldódik. Ha ez készen van, akkor az 1 égetett mészből készült és kihűlt (ehez mintegy 4 liter víz kell) mész tejet lassan foly­tonos keverés közt hozza öntjük a rézgálicz oldathoz mert ha megfordítva csináljuk, akkor megordásodik az egész. A ki még el nem kezdte, az a jövőhét első napjaiban okvetlen végezze el a permetezést. Egyúttal igen ajánljuk a gazdák figyelmébe, hogy a permetező után nyomban menjen a po­rozó is, mert igy a por jobban hozzá ragad a szőlőhöz s természetes, hogy az eredmény is annál jobb és biztosabb fog lenni. (A szövetke­zet boltjában kitűnő permetező szerek vannak.) * * * II. Benne vagyunk a fagyos szentek nap­jaiban. legalabb a tapasztalat szerint 25-ig, va­gyis Orbán napig. Holnap van az utolsó nap s félni lehet, hogy ezen éjszaka sok szép re­ményt visz magaval. Ezidő szerint nincs ez ellen más mód a védekezésre, mint a füs­tölés. Ha éjfél után az idő annyira lehűl, hogy a fagytól félni lehet, akkor 2 óra tájban a szá­raz vennyigét a szőlő közt több helyen meg­gyújtjuk s ra vizes szalmát vagy száraz trá­gyát teszünk, hogy igy füst képződjék, mely mintegy sátor ernyő részben vissza tartsa a kisugárzó meleget, részben a felkelő nap me­leg sugarait mérsékelje, hogy a fagyos haj­tások ne feketedjenek meg. Agrár T. Heti jegyzetek. A kutyavilág után elkövetkezett a kutyát­lan világ is. Egerszegen van most ilyen egy veszett eb garázdálkodása folytán. Elzárták a személy és vagyonbiztonság négylábú őreit negyven napra. Egy cseppet sem érezzük hiányukat. Á tolvaj uraságok most sem lo­pogatnak jobban, mint a szabad-kutyaság vagy kutyaszabadság idejében. Sokan a negyven napot csak nappalra értik. De egyáltalán mire való az a sok kutya ? Miért, hogy sok urnák a kutya a kiegé­szítő része ? * A múltkor megjegyzeteztük a «tejes® ura­kat és milimarikat. Nem használt. A vízzel hamisított szemetes tejet piszkos edényben azért folyton mérik. A fogyasztó közönség egészen tehetetlen ezekkel a tejesekkel szem­ben. Ha szólunk, még hetykélkednek, mintha csak kegyelmet gyakorolnának ezekkel a csa­ládokkal, a hova tejet hordanak. Ha nem javul az állapot, kiírjuk a neveket; a gazdáét is, a tejesét is. Tudunk mi máshangon is. * * * A piaezon főtt burgonyával béllelt irósvajat árulnak. Az irót liszttel keverik és tejfel gya­nánt árusítják el a falusi asszonyok. Komo­lyan kérdezzük: ezeket az élelmiszer hamisí­tókat nem ellenőrzi senki ? Hetenkint egy kis razzia elkelne a piaezon és a tejesek közt. * * * Miért vannak némely megyei lapjaink a világon ? A mikor sem nem vezetnek, sem nem irányítanak, nem mozgatnak, nem taní­tanak, sőt egyet-mást agyonhallgatnak; szó­val olyan szörnyen üresek. Nagyszerű 1 Hát azért, hogy hetenkint, mint valami puezezos dámák, végig sétálja­nak a vármegyén; meg hogy legyen mire előfizetni. Az előfizetés a fő, nem a lap tar­talmának a gondja. Első a pénz, a többihez senkinek semmi köze. Igazán ? Igy születik meg a tettek szépítgetése. A «forum-»tól nem fél senki, ha — előfizető. És a semmit, az üres újságot mily drágán fizettetik ! Hát per­sze. A magánérdek fizessen 1 A közérdeket nem lehet fejni. Igazán kedélyes az ilyen uj­ságcsinálás. Es azt mondják : sajtószabadság van. Üzlet ez is egynémely megyei ujságcsi­nálók kezében. Skorpió. Az életből. A tisztelendő ur megbotlott s elesett az utczán. Ezt látja egy suhancz, oda szól neki : «Tisztelendő ur! káromkodjam helyette ?» Ha magasabb állású egyén egy alantosától valamit kér, udvariasan parancsol. Sok ember kitudja számitani annak a levegőnek a köb­tartalmát, melyet naponkint besziv; de azt a kárt nem, mit ezzel a levegő fogyasztással más embernek okoz. Az optimista hitet és reményt, a pessimista elövigyáza­tot hamisan alkalmaz. A ki sokszor vig, annak vagy igen jó — vagy semmi­féle lelkiismerete nincs. (Li Tsiing.) Heti hirek. Pünkösd. Üdvözöljük lapunk olvasóit pünkösdnek, a lélek fenséges müködésé­sének, az újjászületésnek e magasztos ünnepén! mely a csügedőbe hitet, re­ményt, erőt és bátorságot önt, mely a félénket bátorrá, a gyöngét erőssé, a két­ségbeesettet bízóvá, a hitetlent hivővé s a kislelküt hőssé teszi! Esküdtszési főtárgyalás volt hétfén a zala­egerszegi kir. törvényszéken. A törvényszéket képviselték : Staniszlavszky Adolf elnök, Szalay József és Skoday Aurél szavazó bírák. Jegyző Csiszár Sándor. A közvádló Schneider Gábor kir. ügyész. Védő ügyvéd dr. Kovács Vilmos (Tapolcza). Az esküdtbíróság tagjai: Iványi Andor, JCefler Ferencz, Országh Kálmán, dr. Bardió Ferencz (főnök), Torda Imre, Vidóczy Ferencz (Csacs), Kaszter Sándor, Viriusz Vin­cze, Ellman Ödön, Antal Sándor, Körszky Sándor,- Sümeghy Tivadar; póttagok: Kaszás Dezső és Eőry Béla. Az ügy a következő. Stern Vilmos móri születésű, 24 éves, izr. val­lású, tapolczai kereskedőt gyujtogatással va­dolja a vádhatóság. A tárgyalás menetéből megtudja a közönség, hogy Stern Vilmos czi­pész mesterember volt. Egy kis bolti raktárba rakta a czipőket. A raktárocskát biztosította ezer koronáig. De csakhamar elégnek a czipök s ő czipök helyett pénzhez jut. Most már egy nagyobb, fényesebb boltot rak teli hitelbe ho­zatott czipőkkel, de a vagyont lefoglaltatja az apósa s a hitelezőknek nincs mit foglalni Az Öreg ember megajándékozza a raktárral a leá­nyát, tudniillik Stern Vilmosnét, ami valóság­gal azt jelenti hogy visszaajándékozza. A hite­lezőknek megint koppan az álluk. Stern Vil­mos most már hatezer koronáig biztosítja a raktárt. De a raktár megint leég. Azzal vá­dolják tehát, hogy ő gyújtotta fel, hogy gyor­sabban gazdagodjék. A kir. ügyész erőteljesen rámutat az erkölcsök hanyatlasára, mely mé­telyként terjed mai időben főleg a kereskedői világban már szokássá vált hamis bukásokkal s ezekhez hasonlókkal. — Erősebb és világo­sabb bizonyítékok hiján azonban az esküdtszék nem nyilvánította bűnösnek s a törvényszék fel­mentette. Az inasok túlterhelése ellen. Az iparosinasok­nak is elég 10-12 óráig dolgozni naponként. Hanem az elméleti iskoláztatással még fel­szaporodik 2-3 órával. Még pedig éppen este 7-9 órakor van ez az inasiskoláztatás. Ilyen­kor pedig már jóéjszakát a tanulásnak. Hát

Next

/
Thumbnails
Contents