Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-17 / 3. szám

II. év. Zalaegerszeg, 1901. jannár 17. 3. szám. Egy évre 4 korona Fél évre 2 korona Negyed évre I korona Egyes szám 8 fillér. AGYAR PAIZS Hazai dolgok hirdetése féláron: egy oldal 20 K. Szerk.és kiadóhivatal: Wlassics-utcza 23. Szerkeszti és kiadja: BORBÉLY GYÖRGY. MEGJELENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE. A magyar ipar Védelme. Igenis nem ugy van és nem ugy lesz* a hogy a túlsó oldalról gondolják és óhajtják, s a mint hol kicsinylőleg, hol kárörömmel mondogatják. A zalavárme­gyei magyar iparvédő egyesület nem szünetel. Miért szünetelne ? Épen most egy esztendeje, hogy elő­ször beszéltünk az iparvédelemről Zala­egerszegen. Rá negyedév múlva meg­történt az alakuló közgyűlés. Majdnem kétannyi idő múlva kézhez kaptuk a megerősitett alapszabályt. A harmadik negyedben a cselekedet terére lépett a belőle született fogyasz­tási és értékesitő szövetkezet. Az utolsó negyedben az ő érdekében indult meg a cMagyar Paizs». Tehát nem szünetel. De ez csak vázlata az évi műkö­désnek. Hatezer felszólitást küldöttünk szét az embereknek. Kevesen jöttek segítségül. Az igaz. Talán nem mi esünk ezért vád alá. A megválasztott bizottsági tagokat és felügyelőket értesítettük és felszólí­tottuk. Hogy legtöbben a hiúság hizá.^r. kivül egyéb érdeklődést nem tanúsítot­tak : talán ezért sem vonhatnak minket felelőségre. Részünkről ez sem szünetelés. Egyéb is van. Egy év óta a dunántul ismerik már a magyar gyufát is. Sok helyen már ezt is árulják. Azelőtt hirit sem hallották. Persze, erre azt mondják a túlsó oldalról, hogy 'sze ez csak kraj­czáros dolog. Az igaz, de azon leszünk, hogy Isten segítségével odább lódítsuk innen a csak hét krajczáros bécsi hand­lét is országos vásárainkról. Mert tessék elhinni túlsó urak, hogy iparvédő egye­sületünk ha egy körömfeketényit sem csinált volna egyebet, csupán azt, hogy vidékünkön beszédtárgyává tette a honi ipar pártolását s honfitársaink védel­mét : már avval is sokat tett. De hát mit is kellene csinálni az egy­letnek ? Hetenként szónoklatokban gazdag gyű­léseket tartani bő tisztviselői karral, al­fél titkárokkal, védnökökkel, pohárkö­szöntőkkel dúsan fűszerezett bankette­ket, fényes bálokat, melyeket a rendezők és védnökök fizetnek. Nem ezeket ugy-e? Hát? Szövőszéket az asszonynépnek, s férfiaknak is, iparcsarnokot mindnyá­junk versenyének. Ez már beszéd. S nem tette meg az egyesület még azt sem, hogy egy hitván iparcsarnokot épittessen egy hosszú háromnegyed esz­tendő alatt. Mit gondolnak, ha felaján­lanám évi jövedel«r..»KiQt, s építenénk vele egy 50 ezer forintos iparcsarnokot (már t. i. ha volna 50 ezer frt jövedel­mem), mekkorát lendítenénk az ipar hala­dásán ? Akkorát, hogy több lenne egy épülettel, s lenne az épitő-mesternek és munkásoknak egypár frt hasznok. Hát pedig ez a csarnok is benne van az egyesületnek a czéljában. És helyesen. De eddigelé, 9 hónap alatt, ezt nem lehetett végrehajtani. Egyetlen egy ok miatt. .. Jj^talán nem is etetír—dolog ez. Nem is éVvel kezdi az iparvédő egyesület. Ha már pénz sincs, más módon próbál sze­| rencsét. Rábeszéléssel akar hatni. Meg akarja győzni arról a kereskedőket, hogy ha­zafiasabb dolog az, ha a saját gyáraink készítményét árulják, mint ha nyakunkra hozzák a prágai, a bécsi, linzi, s augsburgi portékákat. Meg akarja győzni az ipa­rost, hogy önmagának is jobb, közálla­potainkra is üdvösebb, ha az érzéket­lenség helyett élénk lelkiismerettel szor­gosan hozzálát a dologhoz, s büszke önérzettel kél versenyre nemcsak itthon, a külföldiekkel is. Meg akarja győzni a pénzes embert, hogy nagyobb úr lesz, . s több szolgálatot tesz hazájának, ha séta helyett, s felgyűrt nadrága helyett — nem az ingét gyűrje fel, hogy dolgoz­zék a műhelyben, nem, hanem hogyha honfi­társa számára műhelyt és gyárat állit fel, s ha nem várja azt, hogy Magyarországon csak akkor legyen ipar, ha a német arme reisender «elveti itt vándorbotját >, a mit, sajnos, Deák Ferencz is elégsé­gesnek tart vala. Meg akarja győzni az iparvédő egye­sület a közönséget arról, hogy ez a föld elég édes gyümölcsöt terem, nem szük­séges olaszországba menni mérges bor­ért; hogy a mi vasas búzánk jobb, mint az olmützi kalács, hogy a debreczeni, Khazár földön. Irta : Bartha Miklós. I. Útiterv. Nem tudom, hogy a keleti hosszúságnak és az északi szélességnek vájjon melyik fo­kánál kezdődik a Khazárok földje, ha az ember Budapest felől köaeledik arra felé az este induló gyorsvonaton ? Csak annyit tudok, hogy Egán Ede szeptember 4-én ilyen utiter­vet küldött hozzám : 6-án este 8 óra 35 p. indulás Budapestről a keleti pályaudvaron. 7-én délben 1 óra 20 p. érkezés Szolyvára. Ebéd 1 óra 30-tól 2 óra 20-ig. Megtekintése az állami telepnek. Vizsgálat a miniszteri kirendeltség irodájában. Könyvvitel, és raktárvizsgálat a fogyasztási szövetkezetnél. Intézkedések. 4 órakor hitel­szövetkezeti gyűlés. 6-kor az Erzsébet-liget megtekintése. 8 óra 30-kor vacsora a hásfal­vai fürdőben. 8-án reggel 5 órakor indulás Szolyváról. 6 órakor értekezlet Beregszentmiklóson; 7 óra 30-kor értekezlet Frigyesfalván ; 10-kor Felső-Viznyiczén értekezlet, 11 óra 20-kor ebéd, 12 órakor indulás lóháton Puznyárfalván és Patkanyóczon át Nagy-Magyarosra. Érkezés 5 órakor. Értekezlet. Innen 7-kor indulás ló­háton Munkácsra, Érkezés este 10-kor. 9-én Munkács-várának megtekintése. Déli 12-kor indulás koesin Ardáczházára. Értekez­let a felvidéki járás községeivel a Háthegység megszerzése tárgyában a Schönborn uradalom­tól, továbbá hitel- és fogyasztási szövetkezetek felállítása iránt. Innen este 9-kor indulás Munkácson át Szolyvára. Érkezés éjfél után 1-kor. 10-én reggel 5-kor indulás Szolyváról. Dom­bostelkén megtekintése a hitel és fogyasztási szövetkezetnek 6 órakor ; ugyanez Zsdenyován reggel 9 kor. Déli 12-kor ebéd Alsó-Verecz­kén; 2 órakor hitelszövetkezeti közgyűlés; évi jelentés, zárszámadás, mérleg vizsgálat; a fogyasztási-szövetkezet könyveinek, pénztá­rának, raktárának, felülvizsgálása. Délután 6-kor a beszkidi történelmi emlék megtekin­tése. Este 9-kor vacsora A.-Vereczkén a a környékbeli szövetkezetek elnökeivel. 11-én reggel 5 órakor indulás. Délelőtt a felső-vereczkei, kis-szolyvai, valóczi áruraktá­rak és hitelszövetkezetek megtekintése. Ebéd Volóczon 11 órakor. Délután 1 óra 20-kor indulás lóháton a Firczák-havasra. Itt ozsona. Innen 5 óra 30-kor lóháton a Névtelen ha­vasra ; negyedórai pihenő után 6 óra 20-kor tovább lovaglás a havasok ormán a márma­rosi hegyek közé s 10 órakor este érkezés a rikai vadászkastélyba Schönberg báróhoz. 12-én pihenés Rikán. 13-án reggel fél négy órakor indulás Ökör­mezőre ; érkezés váltott fogatokkal 12 órakor. Itt szövetkezeti gyűlés. Innen váltott fogato­kon este 8 órára Husztra, hol szintén gyűlés. És igy tovább. Nem folytatom. Ennyiből is megláthatok az Egán működésének kényel­mei, Szeptember 13-án külömböző fogatokkal 170 kilométer utat tettünk: 11-ikén pedig 9 órát lovagoltunk egy huzamban. Ez az útiterv, arra való tekintettel, hogy én is részt veszek benne, kevésbé volt fárasztó, mint az Egán rendes hivatalos körútjai. Az elcsigázásnak ehhez fegható második példája előttem isme­retlen. Ily munkát csak az végez, a ki missziót teljesít. A kit történelmi ambiczió sarkal s angol akaraterő vezet. Az Egán nevét 14 év óta ismerem. Egyszer véletlenségből egy kirakatban ilyen czimü könyvet láttam: «Román szomszédaink.* Irta Egán Ede. Megvettem ; elolvastam. Azóta nem feledtem el sem a könyv tartalmát, sem szer­zőjének nevét. Olyan kereskedelmi adózási és gazdasági elvek vannak ott lefektetve, a milyenekkel publiczistikánk nem igen szokott foglalkozni. Románia gazdasági jövendője a versenybeli győzelemnek minden képzeletet felülmúló veszélyében tárult fel e műben. A mit olvastam: minden gondolat, minden állí­tás a kérlelhetetlen tények szigorával hatott rám. Megdöbbenésemből — hogy miként ha­ladnak mások és miként maradunk mi el, soha többé fölocsudni nem tudtam. Azóta a következő munkák ragadták meg figyelmemet: «Darf es cMilch für Reiche* und cMilch für Arme> geben». Ein Wort gegen die sogenannten Kindermilch-Anstalten Von Ed­vard Egán». Megjelent Brémában. «Románia mezőgazdasági viszonyainak rövid vázlata­Toldalék Egán Edének román szomszédaink czimü müvéhez. A szeszadó-törvényjavaslat ügyében. Irta Egán Ede. E műben azt bizo­nyítja, hogy az iparnak nem szabad a mező­gazdaság kárán fejlődni s annak romjain emelni palotákat. Die Hochschule für Boden­kultur in Wien und ihre falschen Propheten. Von Edvard Egán. A tej a fővárosban. Irta Egán Ede. Az erdélyi szarvasmarha tenyész­tés feladatai. Irta Egan Ede. Kárpátaink köz­gazdasági hivatása. Intőszó a magyarországi havasi gazdaság fejlesztése érdekében. Irta

Next

/
Thumbnails
Contents