Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-16 / 20. szám

2 MAGYAR PAIZS 1901. junius 160. gyujtómonopol országok tapasztalata szerint, naponta minden ember 10 darabot. Magyarország 19 millió embere fogyaszt tehát 19Ó millió gyújtószálat naponta, ami kitesz 69.350 millió gyújtószál évi fogyasztását. Ugy-e szép summa? Nohát ennek a 69.350 millió gyujtószáln ak értéke körülbelül 6,935.000 korona. Ha már most ez a gyujó, ami Magyarországnak kell, mind Magyarországon is készülne, akkor ezek előállítására majd 10 000 ember kellene, 10.000 ember találna a filléres gyújtó gyártásánál kenyeret, keresetet. Ugy-e szép dolog és azért olyan lármás ez a magyar gyújtó. Mert ha kicsi is, csekély is. tekintély nélküli is, azért mégis el tudna 10.000 magyar embert tartani, ha a magyarok is ugy akarnák. Azért mondja a gyújtó: kezdjétek rajtam, ha már én, csöppség, semmi, tudok 10,000 magyar munkást eltartani, hat még a posztó, a vászon, a selyem és az a sok, sok más dolog, amit draga pénzért hozatunk ; pedig idehaza is lehetne csináltatni! Gyújtó mindenkinek kell, mindenütt kell. Van magyar gyújtó, oly jó, mint bármely külföldi és egy doboz ára mindig csak egy krajczar. Tartsa tehát mindenki kötelességének, hogy aminek pártolása semmi áldozatba, semmi fáradságba nem kerül, azt pártolja, csupán azon okból, mert magyar Ne türjük a külföldi gyújtót, mely magyar munkásainkat károsítja, meglopja. Parancsoljuk ki a kávéházakból, körökből, háztartásunkból, hivatalokból, no meg a saját zsebeinkből azt a/, idegen tolakodót és adjunk helyet a magyar gyújtónak, mely elég sokáig sarokba volt szorítva. Tegyük meg a magyar gyújtónak azt a szívességet, hogy elsőnek győzzön abban a szép harcban, amely most folyik és melynek czélja a magyar munkakedvnek munkát keresni Szana Zsigmond. „Zalaegerszegi közp. fogy, és ért, szövetkezet," A szövetkezetekről. (31. Folytatás.) Fogyasztási szövetkezetek. Büntető határozatok. 218. §. Az igazgatóság tagjai a mennyiben cselekvényük, vagy mulasztásuk a büntető-törvény alá nem esik, az illetékes törvényszék által három hónapig terjedhető fogságra itélendök ha, 1. ha az alapszabályoknak, a kereskedelmi czégjegyzékbe bevezetés végett az alaptöke aláírására és befizetésére nézve tudva valótlan előterjesztést tesznek; 2. ha a vétkes mulasztásuk miatt a társaságnak három hónapon át felügyelő-bizottsága egyáltalában nem, vagy nem kellő számban volt ; 3. ha a mérleg fehllitásánál törvényellenesen járnak el, vagy ha a közgyűlésen tett előterjesztésekben a társaság helyzetét tudva valótlanul adják elő, vagy annak helyzetét eltitkolják; 4. ha a közgyűlési jegyzökönyveket szándékosan hamisan vezettetik ; 5. ha a társaságnak saját részvényeit a 161. §. rendelete ellenére megszerzik, vagy azokia kölcsönt adnak; 6. ha a részvényeseknek az alaptőkéből a 165. §. rendelete ellenére osztalékot vagy kamatot fizetnek ; 7. ha a 187. §. eseteiben a közgyűlést összehívni, illetőleg a csődnyitást kérni elmulasztják ; 8. ha a közgyűlésnek fentartott ügyekben (179. §.) önhatalmúlag járnak el. 219. §. Az előbbeni §-ban megállapított büntetésnek van helye ; 1. az alapítók ellen, kik a tervezetben tudva valótlan adatokat közölnek ; 2. a felügyelő-bizottság tagjai ellen, ha ezek az évi számadások, a mérleg és nyereség felosztása iránt, a közgyűlés elé terjesztett jelentésüket tudva valótlan adatokra alapítják ; 3. a külföldi részvénytársaságok itteni képviselői ellen, ha ezek az itteni üzlet folytatására szánt tökét más czélra fordítják, vagy az országból kivonatni engedik. 220. §. Enyhítő körülmények közt jogában áll a bíróságnak, az előbbeni két §. eseteiben a fogság büntetést, a vétkesekre külön-külön kiszabandó és e?.er forintig terjedhető pénzbirságra változtatni. 221. §. Ezer forintig terjedhető pénzbirsággal sujtandók : 1. az igazgatóság tagjai, ha a 198. §. ellenére a mérleget és jelentést 8 nappal a közgyűlés előtt közzétenni elmulasztják ; vagy ha a közgyűlési jegyzökönyveket az ille*jkes törvényszékhez be nem terjesztik ; vagy ha az ideiglenes részvényeket a tényleg befizetettnél magasabb összegről állítják ki; 2. a közgyűlés egybehívására kötelezett közeg, ha azt évenkint legalább egyszer egybe nem hívja (177. §.) ; 3. a felszámolók, ha a 206. §. ellenére a felszámolás folyamáról jelentést nem tesznek, vagy a végeredményt közzétenni elmulasztják ; 4. a külföldi részvénytársaság itteni képviselői, ha ezek a 214. §-ban foglalt határozatokat meg nem tartják. 222. §. A 218., 219. és 221. §§-l>an megállapított büntetések kiszabása által a jelen törvényben kimondott kártérítési kötelezettségen változás nem töiténik. A szövetkezet feloszlása. 247. §. A szövetkezet feloszlik : 1. azon idő elteltével, melyte a társaság keletkezett; 2. közgyűlési határozat folytán ; 3. egyesülés által; 4. csődnyitás következtében ; 5. törvényszéki határozat folytán. 248. §. Ha a szövetkezet működését a 223. §-ban megjelöltektől elütő czélokra terjeszti ki, kártérítésre való igény nélkül biróilgg felosztható. — A felosztás bármely érdekelt fél, vagy a közigazgatási hatóság megkeresésére a kereskedelmi czégjegyzékbe bevezetés mellett azon törvényszék által rendeltetik el, melynél a szövetkezet be van jegyezve. 249. §. A -zövetkezet feloszlása, a 247. §. 4. és 5. pontjában emiitett esetek kivételével, az igazgatóság által a kereskedelmi czégjegyzékbe bevezetés végett az illetékes törvényszéknél bejei ntendő. Az igazgatóság, csőd esetét kivéve, a feloszlást a társasági hirdetmények felvételére rendelt esetleg a hivatalos lapokban hároms/or közzétenni, s a szövetkezet hitelezőit követeléseiknek a harmádszori közzétételtől ssámitott hat hó alatt érvényesítésére felhívni tartozik. 250. g. A jelen törvény 203. és 206. §§-ainak a felszámolásra vonatkozó határozatai a szövetkezetekre is alkalmazást nyernek. 251. §. A felszámolási eljárás tartama alatt a szövetkezeti tagok jogviszonyává nézve ugy egymás közt, mint harmadik személyek irányában, a jelen czim második fejezetének szabályai szolgálnak irányadóul, a mennyiben azok a jelen fejezet határozataival és a felszámolás

,<<Krmészetével nem ellenkeznek. 252. §. A feloszlott szövetkezet vagyonából mindenekelőtt a hitelezők követelései elégitendök ki a lejáiat rendje szerint; a még le nem járt követelések fedezésére szükséges összegek visszatartandók. A tartozások kielégítése után fenmnradó összeg a szövetkezeti tagok közt az alapszabályokban megállapított elvek szerint osztatik fel. A tényleges felosztás azonban a 249. §-bau érintett hirdetmény harmadszori közzétételétől számítandó hat hó eltelte előtt nem történhetik. 253. §. A szövetkezeti hitelezők értesítésére, illetőleg felhívására, továbbá a függőben lévő követelések biztosii tására, a feloszlott szövetkezet könyveinek és iratainak megőrzésére és két vagy több szövetkezet egyesülésére nézve a 205., 207. és 208. §§-ban foglalt határozatok a szövetkezetekre is alkalmazást nyernek. A szövetkezeti tagok elleni keresetek elévüléséről. 254. §. A szövetkezet tagjai ellen a társaságot terhelő igények alapján támasztható keresetek, a mennyiben bizonyos követelésekre nézve törvényesen rövidebb elévülés , megállapítva nincsen, a tár>aság feloszlásától, vagy a társasági tag kilépésétől, vagy ennek kizárásától kezdve egy esztendő alatt évülnek el, Ezen elévülési idő azon naptól számíttatik, melyen a szövetkezet feloszlása, a kereskedelmi czégjegyzékbe történt bevezetés alapján, kőzzététetett, illetőleg melyen az egyes tagok kilépése vagy kizaratása a szövetkezetnél vezetendő jegyzékbe bevezettetett. Ha a követelés ezen időpont után jár le, az elévülési i idő a követelés lejartával még le nem járt, de fölmondási időhöz kötött követeléseknél pedig, a fölmondá ra való tekintet nélkül, a közzététel napjától számítandó fölmondási idő leteltével veszi kezdetét. 255. §. Ha a szövetkezetnek felosztatlan vagyona marad, a társasági hitelezők e vagyonból az előbbeni §-ban megállapított elévülési idő után is követelhetnek kielégítést. 256. §. A kilépett, vagy kizárt szövetkezeti tag javára folyó elévülési idő nem szakittatik félbe oly jog-cselekmény által, mely más szövetkezeti tagok ellen történik, ellenben félbeszakiltatik olv jog-c

celekmény által, mely a még fennálló szövetkezet, vagy annak feloszlása után a felszámolók, illetőleg a csődtömeg ellen intéztetik, 257. §. Az itt megállapított elévülés kiskorúak, gondnok-ág alatt levők és jogi szeméi ek ellen is hatályos. (Folyt, köv.) HIRDETÉSEK. K3 O. I Uj férfi szabó-üzlet! I ZUCKER IMRE nri divat-terme Kossuth L.-utcza Zalaegerszegen, Fischer-féle ház. Ajánlom a nagyérdemű közönség b. figyelmébe dúsan felszerelt raktáromat, szolid és finom kiszolgálással a legolcsóbb árak mellett. Husz évi Budapest és Bécs elsőrangú üzleteiben szerzett tapasztalatommal azon kellemes helyzetben vagyok, hogy igen tisztelt vevőim legkényesebb igényeinek meg birok felelni. Magamat a nagyérdemű közönség becses pártfogásába ajánlva, vagyok kitűnő tisztelettel ZUCKER IMRE, 71 4—3 uri divat-szabó. ERTESITES. Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy Zalaegerszegen, Uri-utcza 24. sz. a. eddig fennállott yegytisztitó- és ruhafestö-üzletemet a mai naptól fogva Pap-utcza 8-ik szám alatt tovább folytatni fogom. Elvállalok nyári gondozásra a moly ellen való megvédésből szőrméket, utazó bundákat, téli ruhákat s egyúttal azok javítását és tisztítását. Női és uri ruhák, függönyök, bársonyok, plüsehék felgőzölését. Színehagyott ruhák újra festését. Kárpitozott bútorok, szőnyegek tetszés szerint a háznáí való tisztítását. Urasági lakások tisztítását időközönként, vagy egész éven át, valamint falkárpitók és szobabeeresztések teljesítését jutányos ár mellett. A n. é. közönség megrendeléseit kérve, maradtam kiváló tisztelettel 64 4—4 Bundsehuh József, vegytisztitó és ruhafestő. ff ff eros SZOLOPERMETEZESH EZ elsőrendű KöKö^IlOZ és kénvirág, továbbá szőiőkötő-háncs (Raffia) kapható a szövetkezeti boltban. írószerek, irkák, papirnemüek. — Házi ipari czikkekből erős, olcsó kézi szatyrok (kosarak). Finom öreg szőlő, aszalt gyümölcs stb. jó mi- 72 0 nőségben, szabott árban minden.