Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-16 / 20. szám

2 MAGYAR PAIZS 1901. junius 158. Iparosok kongresszusa. Szegeden 1901. aug. 19 és 20. napján IV. országos czipész iparosok szakkongresszusa lesz. A napirend: 1. a) Az ideiglenes központi bizottság jelentése az eddigi működésről, a taglétszámról, a pénztár állapotáról stb. b) Az alapszabályok tárgyalása. c) A szövetség tisztikarának megválasztasa. d) Indítványok. 2. ipari szövetkezetek. 3. Mi módon lehetne Magyarországon a kezmüiparosok által czipőtermelő gyárakat teremteni. 4. Fegyenczipar. 5. Az iparosok nyugdija. 6. A külföldön gyártott lábbelik behozatalának korlátozása. 7. Vásár ügyek. 8. A czipész-ipar és a közszalitások. 9. A «Sitr» munka eltörlése. 10. A pereseti adóügy rendezése. 11. Indítványok. Hymenhir. Özv. Zsámboky Józsefné leányának, Rózának, ki Szilner József plébánosnak unokahuga, egybekelési ünnepélye lesz május 27-én Zalatárnokban Szedmák Istvánnal, Szedmák Zsigmond fiával. A csabrendeki iparos kör a közeli években szép virágzásnak indult Bogyay Aurél földbirtokosnak derék elnökletével. Annál inkább sajnálják a tagok, hogy Bogyay Aurél a napokban lemondott elnöki tisztéről. ígérte azonban az őt felkereső küldöttségnek, hogy csak tisztviselői állasáról mond le, de erkölcsi, értelmi sőt anyagi támogatásával is mindig jelen lesz ezután is. A hü munkás. Zalaszentmihályon a Skublics örökösök birtokán Gersei Ferencz 50 éven át végezte becsülettel a szolgálatot s tiszteletére most ünnepélyt rendeztek, s átadták az elismerő oklevelet és az ötven koronát. A hü munkáshoz Koller István földbirtokos tartott lelkesítő beszédet. Nagykanizsa városnak a közvagóhidról és husvágásról alkotott s módosított szabályrendeletét a Belügyminiszter jóváhagyta. Névváltoztatás. Mihálecz József csáktornyai lakos vezeték nevének íHavas»-ra, s kiskorú Neubrunn Mátyásnak i Nádasdi»-ra kért átváltoztatását a Belügyminiszter megengedte. Vásáráthelyezés. Csesztreg község kérelmére a kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy ott a folyó évi május hó 16-ra és augusztus hó 25-re eső országos vásár ez évben kivételesen május hó ]7-én és agusztus hó 26-án tartassék meg. A pakodi áll. segély, községi iskolaszéke a hiányzó tanszerek beszerzési czéljaira a tölcsányi urodalmi fenyves erdőben május 16-án d. u. 3 órától kezdődőleg tánczmulatsagot rendez, belépő díj: 30 fillér, kedvezőtlen idő esetén a mulatság junius 9-én tartatik meg. Megfékezés. Azok között az intézkedések között

; melyeket a törvényhozás a szegény emberek védelmére valaha csak hozott, legfontosabb intézkedés a garázdálkodó utazó ügynökök megfékezése, — mire nézve már készen van a törvény. Ez a törvény a nadályakat leszedi a magyar ember testéről. A törvény megvan. Csak meg kell tartani. Erdööri szakiskola a Dunántul. A dunántuli megyék erdészete érdekében Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter elhatározta, hogy a Dunántul erdőőri szakiskolát létesít. Az iskolát még az év őszén vagy a jövő év tavaszán föl is épitik A dunántuli városok versengenek, hogy ez uj intézményt elnyerjék. A Fertő lecsapolása. A Rábaszabályozó társulat korábban elhatározta, hogy a Fertő lecsapolásával annak belvizeit is levezetteti. Ezt a határozatot a miniszter megsemmisítette s uj határozathozatalra utasította a közgyűlést, mely f. hó 8 -án újból határozott. A közgyűlés elé a választmány azt a javaslatot hozta, hogy a Fertő lecsapolásával és a belvizek levezetésével a szabályozás hátralevő része befejeztessék és a czélra 7273000 K kölcsön szavaztassák meg. Ezzel szemben több választmányi tag azt javasolta, hogy a Fertő lecsapolásának elhagyásával csak a belvizek rendezésére szavazzanak meg 4696748 K-t. Hosszabb vita után Cziráky Béla gróf elnök mint ártérbirtokos állását köti a választmány javaslatához. A közgyűlés 16 szótöbbséggel a választmány javaslatát fogadta el. De mivel nem általános szavazattöbbségei döntöttek, a kölcsön felvételére e határozatot feljogositónak az elnök el nem fogadta, mi ellen felebbezést jelentettek be. Halálos harcz a feketékkel. Heten voltak a rábaszentmártoni kocsmában a Kolompár és Vajda falamijából. Hét czigány. Ittak, mint a kefekötő, — veszekedtek s döngették egymást mint a veszedelem. A kocsma távolabb zugából közibök ment Horváth György föld műves, hogy békebiiónak felcsapva csináljon rendet. De a fejérbőrüt a feketék ugy megnyújtották, hogy Horváth György másnapra meghalt. Irodalom. Művészet. Előfizetési felhívás. «Költeményeim» második kötetét rendeztem sajtó alá, melyre nézve tisztelettel felhívom a költészet kedvelőinek bec-es figyelmét és pártfogását. E költemények egytöl-egyig megjelentek lapokban és folyóiratokban s az a fogadtatás és elismerés, miben már részesültek feljogosít, hogy összeszedve, egy kötetben adjam az olvasó közönség rendelkezésére. A haza, vallás és család szerelme zendül meg bennük. Még kis gyermekek számára is van ' csrmege; egy-két dalból pedig a szocziali-mus közelgő viharának figyelmeztető menydörgése szól. A kötet tartalmát általában: hazafias, vallásos, tár>adalmi politikai költemenyek, életkép, népmese-, románcz-, hymnus-, legenda-, zsoltárok stb. teszik. A szüiök nyugodtan adhatják kötetemet ifjaik kezébe, akár egy paedagogiai munkát, melyből, ugy hiszem, nemei érzést, önnállóságot és jellemeröt meríthetnek ábrándozás helyett. A kötet folyó 1901. év julius első felében fog megjelenni Kolozsvárt, Gámán János örökösének jóhirü nyomdájában nyomatva. E költrmény-kötet előfizetési ára, igen finom papírra nyomva, 2 kor. 40 fillér ; legfinomabb velinpapirosra nyomottnak 3 korona.. Gyűjtőknek 10 előfizetés után velin papírra nyomott ti-zteletpéldánynyal szolgálok. Gyűjtő iveket kívánatra bérmentve küld a szerző bárkinek. Az előfizetések Rédiger Géza, unitárius lelkész czimére küldendők, Szabédra, u. p. Mező-Rücs. Szabéd, 1901. május 1-én. Rédiger Géza. Irányi Dániel síremlékét május 11-én leplezték le Budapesten nagy ünnepséggel. Bartók Lajosnak, a .Bolond Istók» cz. lapja gyönyörű ódát ir a nagy jellemie. Közlöm az első és utolsó szakaszát : Magyar szabadság hirdetője voltál, Kossuth Lajos méltó apostola ; Ifjú korodban már vele harczoltál s szent eszméit cl nem hagyád soha. Ott nőttél nagy, a a vérförgetegben, A nép harczában, nemzet-védelemben. Vas karja voltál nép akaratának, Mely rettentőn ős ellenünkre támadt. Oh méltó voltál ?rra, hogy vezér légy ! Csak a hazáért éltél szüntelen. Megvenni lelked meg sem is késérlék, Hired, becsületed szeplőtelen. Tisztül s nemesbül már j; nép erkölcse, Hogy a romlott kor bálványit ledöntse. Mert szabadságra csak az érdemes, Ki, mint te, az erényekben nemes ! Különfélék. A magyar nyelvért. Az 1899/1900-ik évben Zalavarmegye törvényhatósága 600 koronát, nemesi pén/tara pedig 240 koronát adott a magyar nyelvben jeleskedő muravidéki tanitók és tanulók jutalmazására. Ez már a 15-dik jutalmazás volt e vidéken. A 840 kor.-bői a következő tanitók részesültek 60 — 60 koronában : Balogh Ferencz II. hegykerületi áll. Danitz Sándorné Stridói áll. Brauner Alajos csáktornyai községi, Barla Vilma perlaki áll. Krampatits József stridói áll. Terenta János zsakóczi róm. kath. Fekete Gézáné ganicsai áll. Márkus Sándor molnárii áll. Rantes Menyhért királylaki áll. A többit a következő iskolák növendékei között osztották ki: A csáktornyai gyakorló iskola növendékei 20 k. ganicsai áll. 10 k. figyeházi községi 10 k. molnarii áll. 10 k. hodosáni áll. 14 k. perlaki áll. 30 k. turnischai róm. kath. 10 k. muraszentkereszti áll. 10 k. Stridó, II. s IV. Hegykerület, Ráczkanizsa, Királylak államiak együtt 126 kor Összesen 840 kor. Vasárnap. Hat napig munkálkodjál s végezd a dolgodat. A hetedik napot szenteld meg. Bölcsen mondták ezt azok, kik a vallás ügyeivel foglalkoztak. A mindent felfalni akaró kapzsi emberek nem tartották meg ezt a parancsolatot. Pedig akár vallásilag, akár természetileg vagy szellemileg és testileg vegyük a dolgot, nagyon helyes törvény ez. A vasárnapi munkaszünetet néhai való jó Baross Gábor álmodta és tervezte. Most a Hegedűs Sándor korszakában valószínűleg meg is valósul a teljes vasárnapi munkaszünet. A fővárosi Kereskedők Egyesülete komoly férfiak tanácskozása után határozatot hozott erre. Kívánják a kereskedői téren a teljes munkaszünetet egész vasárnapra. Hegedűs S. miniszter is barátja ennek az elvnek, még 1899-ben véleményt kért az ipar és keresk. kamaráktól. Többen mellette is nyilatkoztak. A pesti nem. Most a kereskedők egyesülete sürgeti a dolgot. A kereskedők és a kamara tehát nem is épen egy uton járnak. De hisszük, hogy győzni fog a jobb, mert jobb jó uton járni. Viszhang. Aligha mondta valaki elébb a «Magyar Paizs»-nál azt a mai igazságot, hogy manapság nagyobb csődület van a takarékpénztárakban, mint a templomban. Most az ország keleti végén is azt mondják, hogy a csiki székelynek is a takarékpénztár a temploma. Miért ? Podlipnik ! Zalaegerszeg város hatóságához a következő levél jött Székesfejérvárról. Homlokzat : «Telegrame Podlipnik Stulweisenburg Ungarn — Geflügel, Milch — Most — Anstalt Export von Eier, Wild, Gemüse. Fische, Schinkén Würste, Solchwaren Káse Butter etc. — Franz Podlipnik Stulweisenburg Ungárn, Stuhlweiseburg am 2 Mai 1901.» Most jön a levél: <Euer Hochwohlgeboren! Ich habe in hizige (igy í) Comitat hausz (!) in erfarung (!) gebraht (!) das (!) dort in dem Straf anstalt szer (!) fiele (!) körber er/.eigt (!) verde (!)» stb Nem folytatom. Raboktól készített kosarakat akar venni Zalaegerszegről. «pro jahr cierka» 150J drbra is volna szüksége <Benőtige, » ha annyit «ferfertigo»-olnának. Lehet látni, hogy Podlipnik ur Székesfejérvárt lakik, tehát Magyarországon, bizonyosan a mellét is üti, hogy ő magyar, ha nem is az; továbbá egy magyar várossal áll szóba ; azt is lehet látni, hogy nem egészen magán ügyben beszél, mert a kereskedelem nem magánügy. Végre azt is lehet látni, hogy nem tud németül. Az neki mindegy. A fődolog csak az, hogy ne magyarul beszéljen Magyarországon. Ezért jutott tehát érvényre a/, a dicső elv, hogy ha meg akarunk élni, tanuljunk meg németül — tisztán a Podlipnikok kedveért. — A varos persze nem felelt Podlipniknak, hanem átadta a levelét az ügyésznek, hogy küldjön neki kosarakat, ha akar, s ha megérti a nyelvét és a zúzáját. ^Tiszteit barátom !» A reklámot minden kigondolható és ki nem gondolható módon űzik az élelmesek. Az alazatosságnak és pöfeszkedésnek mindenik fajta ruháját magokra öltik, mikor hozzád fordulnak — kiszívható közönség! Czimeznek nagysagosnak, méltóságosnak, csakhogy sorsjegyet végy. Most legújabban kapta magát egy ember s ezer meg ezer levelet küldött szanaszét az orszagban evvel a megszólítással : Tisztelt Barátom! s jó akarólag felszólít és aján'ja, hogy próbáljunk szerencsét a Dörge c/égnél s ellát bőven utasitassal s óhajtja is, hogy néhány koronáért 6 százezer sőt millió koronát is nyerjünk. Végül megjegyzi : «Azon reményben, hogy soraim Ont legjobb egészségben találják . . . stb. őszinte hive — Sándor.» — Ez az ismeretlen Sándor barátunk azt is tudtunkra adja a levélben, hogy o 30,000 koronát nyert. Bizonyosan az ad neki just, hogy leereszkedő baratunk legyen. Pedig a 30.000 korona még nem elégséges arra, hogy sem leereszkedő, sem pöffeszkedő barátunk legyen, akárkicsoda is az a Sándor. Egy magyar (!) gyáros. Egy fővárosi czég német leveleket küldözget iparos polgártársainkhoz. Ennek a czégnek a czime a saját germán nyelve szerint a következő : Joief Mand's Nachfolger Rudolf Kuncze Budapest, V. Bez., Franz Josef Quni Nr. 41. Es ez a Rudolf Kuncze ur magyar gyáros ! Hat akad még Magyarországon az ilyen czégnek megrendelője f Más. Az ^Iparosok lapjá>-hc>\ vészük ki a következő hirt: Pozsonyban, abban a régi magyar koronázó városban, hol nemzeti történelmünk annyi nagy eseménye játszódott le, a közelmúltban csúnya esemény történt. Az volt a varosatyák elé napirendre kitűzve, hogy a városi színházban évente magyar-német előadások tartassanak-e P Megtörtént az a szégyenletes esemény, hogy a német előadások mellett küzdők többségben voltak és leszavaztak a magyarokat. Voltak tüntetések a magyarok ellen, s ezt a pángermán és pánszláv tüntetéseket örömmel vették a Kraxelhuberek,