Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-02 / 18. szám

1901. május 2. MAGYAR FAIZS 5 A külföldi terményeknek és iparnak szószólói derült mosolygással fogadják ezt a panaszt. Hát ez is baj ? azt kérdik. Ok mindenre tudnak felelni. A nagyméretű drága portékát külföldről kell hozni, mert finumabb. A hagymát lehet, mert ez semmiség, úgysem csinált zavart nemzetgazdasági háztartásunkban. Igaz, hogy pár fillér az egész hagymadolog. De hát ha már olyan kis semmiség az egész : csudálatos, hogy a föld népe, a szegény földmives, a falusi asszony mikor összedugott kézzel sápítozik, hogy ekzekválják az adóért, elviszik .a bornyát, a párnáját: csudálatos, hogy azt a semmiség kis hagymát nem tudja megtermelni, amennyi a konyha számára szükséges. Mert olcsóság az egész. S vásárol a boltból olasz hagymát. Néhány fillér az egész. Nézzük meg azért csak laikus szemmel s legminimálisabb számítással csupán egy megyének a hagyma közgazdaságát. A közepes hagyma két fillér értékű. Egy embernek elég egy darab két hétig. Egy évre kell 25 darab. Ez 50 fillér. Zalamegyében 25-ször 400.000 egy év alatt elfogy 10,000.000 (tiz millió) hagyma Ez a 10,000,000-szor 2 fillér = 20,000.000 (husz millió) fillér, vagyis 200,000 korona, irva kétszázezer korona. Ha tehát nem termelünk hagymát : csak ebből az egy megyéből, csupán hagymáért kétszázezer korona pénz megy ki csupán egy év alatt. De legyünk igazságosak. Felényire termelnek. Csak fele lakosságnak nem jut. Tehát csak egyszázezer korona megy ki évenként a hagymáért. Azonban engedhetünk is. A lakosság háromnegyed részét csak eltartja hagymával ez a föld és a szorgalom. (!) S csak egynegyed rész vásárolja a hagymát a boltból. Akkor tehát csak ötvenezer korona megy ki évenként a megyéből hagymára. De nem tudom, kevés volna é, ha csupán csak tízezer korona menne is ki ? Ez sem olyan semmiség a semmiséges hitvány hagymáért. S ennyi kimegy, mert olasz hagymát vásárolunk a boltból. Csakhogy ez a kevés (!) pénz is mi az ördögnek megy ki a szegény embernek s a szegény országnak zsebéből. A boltos arról persze nem tehet, ha a szegény ember egyúttal kényelmes is, vagy pláné ur; hogy nem termelnek sem egyenesen a mag-ok számokra s még kevésbé indirekt a & // ö forgalom számára. 0 nem állhat be proeceptornak, nem is áll érdekében. 0 szerez hagymát s eladja. Ha a megye területén nem talal, hoz máshonnan, — Olaszországból. De itt lesz egy kis bökkenő. Ha az az öt, tiz, vagy ötvenezer korona ki is megy a megyéből, atyafiságosabb volna, ha valahol Magyarországon maradna, mert a hazanak akármelyik pontja csak közelebb van Zalamegyéhez, mint Olaszország. Ha már a kender, len és hagymatermelés, tréfásan szólva, olyan messze van Göcsejtől, mint Makó Jeruzsálemtől : hát van valahol Olaszországnál közelebb, pl. Makón, elég hagyma. Megindult az országos mozgalom, legelői egy nagy zászlóval maga a kereskedelmi miniszter s utána sokan, kaszinókban, törvényhatósági gyűléseken, (nem a zalamegyeiben) s az országházban szónokolnak, hogy pártoljuk a hazai ipart és termelést, alakulnak az iparvédő egyesületek, sorakoznak a zászló alá a kereskedők is — s Olaszországból hozatják a vereshagymát. Nem tudom, kerestek é a mi kereskedőink Makón vereshagymát, vagy egyenesen Olaszországhoz folyamodnak s onnan bejön egy-egy makói is ? Nem lehet hinni, hogy Makón ne találnának. Egy kertészeti lap van a kezemben. Ebből olvasom ki egy makói gazda levelének a következő par sorát: «... Itt Makón a hagymatermelést több ezer család és sok ezer hold földön műveli, lévén ez Makónak egyik specialitása, mely több európai allamban előnyösen ismert kereskedelmi és fogyasztási czikk, melyet Makóról évenként 1200—1400 vaggonnal (40—yo tehervonat') szállítanak külföldre. A hagymának métermázsánkénti ára átlag 3—8 frt közt váltalkozik, de rendszerint 4—6 frtos ár mellett van a legélénkebb forgalom.» . . . «Rendes körülmények közt egy hold (1100 öl) földön atlag terem 70—80 métermazsa hagyma. 8—10 mm.- apró hagyma, 40—50 mm. gyökér, melynek ara szintén 4—20 frt közt valtakozikf . . . stb. Tehát Makón volna hagyma, ha Göcsejben nincs. S ne "ítéljük el, aki ad valamit a hagyma értékére s forgalmi közgazdaságára, — de még többre kell becsülnünk azt, aki jobban szereti saját hazája földjét még az — olaszok földjénél is. Borbély György. „Zalaegerszegi közp. fogy. és ért. szövetkezet." A szövetkezetekről. (29. Folytatás.) Fogyasztási szövetkezetek. A vidéki központi fogyasztási szövetkezetek vezetése. A megrendelésnél, illetőleg vételnél két irányban kell különös óvatosságot kifejteni. 1. Hogy megrendelésünket mindig az elismert, jóhirnevü nagykereskedőknél, gyárnál, iparvállalatnál, vagy termelőnél tegyük meg, s kérlelhetetlenül utasítsuk vissza azokat a kisvárosi tolakodókat, kik agyon dicsérik ugyan önmagukat, de árujok rossz, selejtes, nem ritkán meghamisított, s e mellett náluk oly drága, ha nem drágább, a rossz, mint a jóhirnevüeknél a jó portéka. Sokan hatarozottan utaznak a szövetkezetekre, hogy ezeket hálójukba kerítsék, maguknak pedig busás hasznot hajtsanak. Az első megrendelés alkalmával mindjárt tiszta képet alkothatunk magunknak : melyik a megbízható czég, melyik nem ; melyik hazai portéka versenyképes a külföldivel, s melyik nem ; melyik hazai czég érdemli meg egész mértékben pártolásunkat, s melyik nem ; melyek azok a kereskedő czégek, melyek a magyarság jogos érdekeit respektálják, s melyek nem respektálják ; (ez utóbbiakat mellőznünk kell, s igy majd lassan-lassan észretérnek) melyiknek jó az áruja, melyiké nem ; melyik akarja kiszipolyozni a szö.vetkezetet, melyik nem ; melyik czég portékájának ára (a minőséghez képest) megfelelő, melyiké nem; melyikkel tarthatjuk fenn állandóan az összeköttetést, s melyikkel nem ?! stb. Nagyon jól tennék a fogyasztási szövetkezetek vezetői, ha egymást, — az egész országban diskreczió mellett — értesítenék az általuk kipróbált, legjobb beszerzési forrásokról, s azon czégekről is, melyektől óvakodnunk kell. Ez által sok, kezdő fogy. szövetkezetet megmentenénk a hosszas tapogatódzástól és felette sok károsodástól, másrészről nagy mértékben hozzájárulnánk ahhoz, hogy hazánk kereskedésének régi jó hírneve az egész vonalon megállapittassék, illetőleg helyre állíttassák. Mert nincs messze az idő, mikor a fogyasztási szövetkezetek domináló befolyást gyakorolhatnak minden irányban, s különösen akkor, ha egyetérteyiek. 2. Hogy a forgalomnak, alap- és forgótőkének megfelelőleg, aránylagosan, előzetes számitás alapján tegyük a megrendelést és semmi esetben sem, erőnket meghaladó arányban. Egyesek, hogy maguknak nagyobb megrendelést biztosítsanak, a járatlan vezetőket azzal az elcsépelt érvvel akarják lépre vezetni, hogy tegyenek most nagyobb megrendelést, mert ?itóbb az arak emelkedni fognak. Erre azonban ne adjunk semmit . . • A fizetési feltételek megállapításánál is vigyázni kell, különösen, ha a megrendelés utazók utján történik. A megrendelő lapra minden kikötött föltétel feljegyzendő, az átvizsgálandó, s egyik példánya visszatartandó. Ez azért szükséges, mert vannak olyanok is, kik a megrendelő lapra más föltételeket irnak, minta minők szóval megállapittatnak, s melyeknek alapján a megrendelés történt. Az igazgatóság- és felügyelő-bizottságra vonatkozólag a keresk. törvény (1875. 37. t.-cz.) a következő rendelkezéseket tartalmazza: 241. §. A társaság képviseletére, az igazgatóság választására, jogaira és kötelezettségeire nézve szövetkezeteknél is a jelen törvény 182—193. és 197. §§-ban foglalt határozatok nyernek alkalmazást. 182. §. A részvénytársaság (a szövetkezet) ügyeit igazgatóság intézi, mely egy vagy több személyből állhat és a részvényesek (a szövetkezeti tagok) közül, vagy másokból fizetés mellett, vagy a nélkül választatik. 183. § Az első igazgatóságot a< alapítók nevezhetik ki. Az ily kinevezés azonban, mely legföljebb három évre történhetik a tervezetben (150. §.) világosan felemlítendő. Az igszgatóság tagjait, a netaláni kártérítési igények épségben tartása mellett a közgyűlés bármikor elmozdíthatja. 184. Az igazgatóság tagjai a kereskedelmi czégjegyzékbe bevezetés végett az illetékes törvényszéknek haladéktalanul bejelentendök, Egyidejűleg e bejelentéssel az igazgatóság tagjai ugyanott aláírásaikat hitelesíttetni, vagy hitelesített alakban bemutatni tartoznak. Az igazgatóság tagjaiban történt minden változás a kereskedelmi jegyzékbe leendő bevezetés végett az illetékes törvényszéknek hasonlag bejelentendő. Az ily változásoknak harmadik személyek elleni joghatályára nézve a jelen törvény 42. §-áb an foglalt határozatok nyernek alkalmazást. 185. §. Az igazgatóság a társasági (a szövetkezeti) czégjegyzést az alap-zabályok értelmében eszközli. Maga a czégjegyzés akkép történik, hogy a jogosítottak a társasági czéghez saját aláírásaikat csatolják. 186. §, A részvénytársaságot (a szövetkezetet) ható-ágok és harmadik személyek irányában az igazgatóság képviseli. A társaságot illető kézbesítések érvényességére elegendő, ha azok az igazgatóság valamelyik tagjának kezeihez történtek. 187. §. Mihelyt a számadásokból vagy a mérlegből az tűnik ki, hogy a társaság alaptökéjének felét elvesztette, az igazgatóság által azonnal közgyűlés hívandó egybe a végből, hogy a részvényesek (a szövetkezeti tagok) a társaság további fennállása, vagy feloszlása iránt határozhassanak. Ha azonban az tűnik ki. hogy a társasági vagyon a tartozásokat nem fedezi, az igazgatóság ezt csődnyitás végett az illetékes törvényszéknek bejelenteni tartozik. 188. §. Azon ügyletek által, melyeket az igazgatóság a társaság nevében köt, jogosítva és kötelezve a társaság lesz. Az, hogy az ügylet világosan a társaság nevében köttetett, vagy a fenforgó körülményeknél fogva a szerződő felek akarata szerint a társaság részére kötöt tnek tekintendő, külömbséget nem tesz. Harmadik személyek irányában az igazgatóság tagjai a társaság nevében teljesített cselekvényekért és az elvállalt kötelesettségekért személyesen nem felelősek. 189. §. Az igazgatóság szemben a társasággal, köteles az-on korlátolá-okhoz alkalmazkodni, melyekhez képviseleti joga az alapszabályok vagy közgyűlési határozatok által köttetett. Ha az igazgatóság tagjai megbízásuk határain tul mennek, ha e czim határozatai vagy az alapszabályok ellen cselekesznek, a károsultnak minden ebből eredő kárért egyetemlegesen felelnek az esetben is, ha a törvény vagy az alapszabályokkal ellenkező intézkedés közgyűlési határozaton alapszik. 190. §. Az igazgatóság jogkörének az alapszabályukban, vagy közgyűlési határozatban megállapított korlátozásai harmadik személyek irányában joghatálylyal nem bírnak. 191. §. A felelősség az igazgatóság határozataiért és intézkedéseiért azon tagot nem terheli, ki a határozat vagy intézkedés ellen, mihelyt arról tudomást nyer, tiltakozik, s ebbeli tiltakozását a felügyelő-bizottságnak bejelenti. 192. §. Ha az igazgatósági tagok száma a határozatképességre alapszabályilag kikötött számra csökkent, az igazgatóság tagjai csak a közgyűlésen mondhatnak le érvényesen. 193. §. A társasági ügyek vitelével, valamint a társaságnak az ügyvitelre vonatkozó képviseletével más meghatalmazottak, vagy a társaság hivatalnokai is megbízathatnak. Ezekre általában a jelen törvénynek a kereskedelmi meghatalmazottakra vonatkozó intézkedései nyernek alkalmazást. 194. §. A felügyelő-bizottságnak legalább három tagból kell állania, E bizottság első ízben legfelebb egy, azontúl pedig legfelebb három évre választható. A felügyelő-bizottság tagjai netaláni kártérítési igényeik épségben tartása meltett, a közgyűlés által bármikor elmozdíthatók. 195. §. A felügyelő-bizottság ellenőrzi a társasági ügyvezetést minden ágában ; e végből jogában áll a tázsasági ügyek menetéről tudomást szerezni, a társaság könyveit, iratait és pénztárait bármikor megvizsgálni. A felügyelő-bizottság az évi számadásokat és mérleget, nemkülönben a nyereség felosz.tást tárgyazó indítványokat megvizsgálni és erről a közgyűlésnek évenkint jelentést tenni tartozik. E jelentés nélkül a közgyűlés a nyereség felosztása iránt érvényesen nem határozhat. Ha a felügyelő-bizottság hivatalos működésében a törvénybe, vagy az alapszabályokba ütköző intézkedéseket, vagy a társaság érdekeit sértő mulasztásokat, avagy vissza éléseket tapasztal, a közgyűlést azonnal összehivni tartozik. A felügyelő-bizottság a fentebbieken kivül más teendőkkel fel nem ruházható. 196. §. A felügyelő-bizottság tagjai egyetemlegesen kártérítésre kötelezvék, ha a 195. §-ban megállapított kötelességeik teljesítését elmulasztják. 197. §. A társaságot azon perekben, melyek közgyűlési határozat folytán az igazgatóság, vagy a felügyel-bizottság ellen inditandók, a közgyűlés által választott meghatalmazotfak képviselik. Ha a meghatalmazottak a közgyűlésen bármi okból meg nem választatnának, azokat az illetékes törvényszék hivatalból rendeli ki. 198. g. Az igazgatóságnak kötelességében áll a társasági könyvek rendes vezetéséről gondoskodni, s a felügyelőbizottság által megvizsgált évi mérleget a közgyűlés elé terjesztendő jelentéssel együtt a közgyűlést 8 nappal megelőzőleg közzé tenni. Ezen felül az igazgatóság a közgyülésileg jóváhagyott mérleg egy eredeti példányát az illetékes törvényszéknek haladéktalanul bemutatni tartozik. A bemutatott mérleg mindenki által megtekinthető. Az igazgatóság tagiai e rendeletek megtartására az illetékes törvényszék által a 21. §-ban megállapított pénzbírság mellett szoritandók.