Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-25 / 17. szám

6 MAGYAR PAIZS 1901. április 25. Előadás a kisiparosok dolgairól. A kereskedelmi és iparkamarák szakirodalmi alapjának ezer koronás pályadijával kitüntetett egyik értékes munka szerzője : Gerster Miklós központi kir. iparfelügyelő érdekes fölolvasást tartott a magyar közgazdasági társaságban. Előadását mindjárt avval kezdte, hogy a kézmivesség manapság minden egyetértésnek, összetartásnak hijávai van. Még az ugyanazon szakbeli kézmivesek körében is szertefutok az érdekek. Ezért azután az iparszövetkezetet vagy megöli a tökenek, a termék kelendőségének és a fegyelemnek híja, vagy elzárkózik és társas magánvállalatokká fajul. Az eredmény mindig tengés, pusztulás vagy elfajulás. Csak rendkivül ritka esetekben bir egy-egy ipari szövetkezet helyt állani. A bajok mindenütt két főforrásból fakadnak. Az egyik az elégtetelen tőke, a másik a nélkülözött kereskedelmi műveltség. Ezekhez járul végül még a vagyonosabb mesterek önzése. Ha tehát azt akarjuk, hogy az ipari szövetkezet a kézmivesség boldogulását valóban szolgálja, e három kórnemző okot kell előbb megszüntetnünk, vagyis az ipari szövetkezetek számára mindenekelőtt elégséges töke és a mai kor követelményeinek megfelelő vezetést kell biztositanunk, úgyszintén módot kell találnunk arra is, hogy az ipari szövetkezet magánvállalattá ne torzulhasson. Iparművészeti társulat kötelékébe való belépésre az ipartestület felhívást bocsájtott ki, hogy mindazon iparosok a kik e társulatba belépni akarnak évi 10 korona tagsági dijat tartoznak fizetni. Ez áldozattal azonban ezen tagsági dij ellenében a társulat tagjai ingyen megkapják a • Magyar Iparművészet" czimü illusztrált lapot, melynek révén tudomást vehetnek az iparművészet körét érintő legfontosabb hazai és külföldi jelenségekről és megismerik legalább képben a legnevezetesebb müipari alkotásokat. Előjegyezni lehet az ipartestületnél. A tüdőbaj gyógyítható. A közelebbről megjelent müncheni «.Nachrichten» tekintélyes német lap után közöljük: « A hires speciálista dr. Simon egyetemi orvos tanár hosszas kutatásai utan reá jött, hogy a kénsavgőzben dolgozó tüdőbajos munkások meggyógyultak. Ennek nyomán egy olyan szert állított össze egy arra megfelelő gépezettel együtt, melynek szakértelemmel előallitott és kezelt gőzében biztos a gyógyulás.* Örömmel tesszük ennek kapcsán közzé a nagy közönség érdekében, miszerint Gáspár Gyula Korond gyógyfürdőtulajdonosa, székelyföldünk faradhatlan áldozatkész balneologusa egy ilyen gépezetet hozatett e kies, amúgy is páratlan gyógyhely részére, hol ez idény alatt egy arra megfelelő belégzési szoba lesz berendezve a gyógykeresők számara. E korszakalkotó körülményre felhívjuk az érdekeltek figyelmét főkép az alföld lakta részeket. A statisztikai adatok nyomán Magyarországon évente 60 ezer életet olt ki a tüdővész és igy fajunk legveszedelmesebb ellensége. Figyelmet a honi iparnak. Bundschuh József vegytisztitó és ruha festőnek mai és következő számainkban megjelenő hirdetésére felhívjuk a figyelmet — úgyszintén a Weiser Szidónia főtéri üzletében levő czipőárukra is, melyeknek Budapesten van a gyára Agulár és Friedmann jónevü gyárosnál Kerepesi-ut 22. sz. alatt. A triesti általános biztosító-társaság (Assicurazioni Generáli) f. é. április hő 1-én tartott 69-ik közgyűlésén terjesztettek be az 1900. évi mérlegek. Az előttünk fekvő jelentésből látjuk, hogy az 1900. deczember 31-én érvényben volt életbiztosítási tökeösszegek 525.894 823 korona és 90 fillért tettek ki és az év folyamán bevett dijak 22,680.434 korona' 19 fillérre rúgtak. Az életbiztosítási Osztály díjtartaléka 10,360.434 korona 80 filléirel 134,500.736 korona 39 fillérre emelkedett. A tüzbiztositási ágban a díjbevétel 11,357.800.682 korona bizlositási összeg után 18,641.775 korona 65 fillér volt, miből 7,923.074 koroua 12 fillér viszont-biztositásra fordíttatott ugy, hogy a tisztadijbevétel 10,718.701 korona 53 fillérre rúgott, mely összegből 6,974.287 korona mint díjtartalék minden tehertől menten jövő évre vitetett át ; a dijtartalék tehát a tiszta díjbevétel 65%-»t teszi ki A jövő években esedékessé váló dijkötelezvények összege 77,309.462 korona 97 fillér. Aszállitmánybiztositási ágban adijbevételkitettfi,411.667 korona 25 fillért, mely a viszontbiztosítások levonása után 3.303.342 korona 99 fillérre rúgott. Tiszta dijak és kártartalék czimén 2,726.677 korona 64 fillér helyeztetett tartalékba Károkért a társaság 1900-ban 26,931.463 korona 16 fillért folyósított. Ehhez hozzáadva az előbbi években teljesített kárfizetéseket a társaság alapítása óta károk fejében 688,595.391 korona és 06 fillérnyi igen tekintélyes összeget fizetett ki. Ebből a kártérítési összegből hazánkra 128,644.015.26 korona esik, mely összeget a társaság 186.920 káresetben fizette ki. A nyereség tartalékok közül, melyek összesen 13,754.975 korona 35 fülére rúgnak, különösen kiemelendök : az alapszabály szerinti nyereségtartalék, mely 5,250.000 koronát te=z ki, az értékpapírok árfolyam-ingadozására alakított tartalék, mely a 2,920.985 korona 12 fiilér külön tartalék ugy szintén az évi nyereségből kihasitott 458.639 korona 05 fillérrel, 8,344.975 korona 35 fillérre emeltetett fel; továbbá felemlítendő még a 160,000 koronára rugó kétes követelések tartaléka. Ezeken kivül fenuáll még egy 560 000 koronát kitevő külön alap, mélynek az a rendeltetése, hogy az életbiztosítási osztályban a kamatláb esetleges csökkenését kiegye"ulitse. A társaság összes tartalékjai és alapjai, melyek első rangú értékekben vannak elhelyezve, az idei átutalások folytán 162,608.919 korona 18 fillérről 173,458.451 korona 60 fillérre emelkedtek, melyek következőképen vannak elhelyezve : 1. Ingatlanok és jelzálog követelések 30,741 137 K 02 f. 2. Életbiztosítási kötvényekie adott kölcsönök 16,283 180 • 30 » 3. Lttiteményezett éi tékpapirokra adott kölcsönök 2,378.490 » 50 » 4. Értékpapírok 110,354.705 » 67 » 5. Tárcza váltók í,155.170 » 32 » 6. A részvényesek biztosított adóslevelei • • 7,350,000 » — . 7. Bankodnál levő rendelkezésre álló követelések, készpénz és az intézet követelései, a hitelezők követeléseinek levonásával 5,195.767 » 79 » összesen 173,458.451 K 60 f. Ezen értekekből 43 miliió magyar értékekre esik A mint a jelentésből látjuk, dr. Laudi Vitális ur elhalálozása folytán megüresedett vezértitkár helyettes állása Luzzati Gioberti úrral töltetett be. A ki egy kis arany karikagyűrűt elvesztett a kaszaházi réten, menjen a rendőrségre érte. Az utczai csavargóknak az is gyönyörűség a többek között, hogy a pincze ablakokon köveket dobálnak be a pinczébe, hol embert is találhatnak. Persze, aztán elfutnak. A rendőrség ha megcsíp vagy egy ilyen suhanezot, jól teszi, ha alaposan elbánik vele. A helybeli előfizetők, a szövetkezeti boltban is előfizethetnek' a lapkihordónál is; utóbbinál csak a koronás nyugtatványra szíveskedjenek fizetni. Sok panasz jön, hogy a lapot rendetlenül, későn, vagy épen nem kapják meg Hasznos az ügy érdekében, ha az ilyenekről minél \ előbb tudomásunk esik. A ,,Magyar Paizs" nyugtája. III. Vidékiek: Dezse Dániel Barabásszeg 4, Décsi János K. Csicsó 1. Daday János Csesztreg 2, Dömötör János Zalaszentbalázs 1, Dömölky | András Rédics 2, Dorman Károly Nova 2, Dunky Fivérek \ Kolozsvár 4, Dancsecs Jáno, Páka 3, Dobay Elek C-áktornya 2, Dobay János Barabás, u. p. Baksa 2, Érez; Jolán Zalabaksa 4. Emke gyujtógyár Temesvár 4, Ei^ele József Budapest 4, Farsang Adolf Hagyáros 3, Kabianíts Gyula Orbányosfa 4, Fogyasztási Szövetkezet O-hid 1, Fi-cher Adolf \ Hegyfalu Vasm. 1, Fogyasztási Szövetkezet Gelse 2, Fülöp Zsigmond Zalaszentgrót 4, Faludy Géza Ráczkanizsa 1, Földes Imre Muraszentmárton 2, Fekete Géza t. Ganicsa 2, Farkas György Egervár 2, Farkas Gizella Bánfihunyad 4, Farkas Gábor Alsóbagod 4, Ferecskó József Gutorföld 1, Fogyasztási Szövetkezet Nyirád 2, Fogyasztási Szövetkezet Csabrendek 1, Gomhert János Jánosháza 2, Gadó Mátyás Légrád 3, Gömöry Gizella Serke Gömörm. 4, Gerencsér Lajos Budapest 2, Günther Imre Nagykölyked Vasm. 8, Gulyás Miklós Pápa 4, Gombár János Zalatna 1, Gyulai Ferencz Tordakomjátszeg 1, G. Gombay Jolán Rezi 1, Grünbaum Vilmos Nagybecskerek 4, Gyömörey János Ukk 1, Iledly Bálint Zalalövö 1, Ilajgató Janka Nagykanizsa 4, I ló bor József Becsehely 1, Hungária műtrágyagyár Bpest 4, Horváth János Letenye 1, Harkányi Ede Nagykanizsa 4, Horváth Mihály Marosujvár 5, Hajnal K. János Muraszentkereszt 2, Hitelszövetkezet Zalalüvö 4, Iluray István dr. Bfüred 2, Horváth László Zalalövő 3, lloránszky Margit Boba 2, Horváth Csongor Perlak 3, Haudek Ágoston dr. Zalaapáti 4, Horváth János Zalaistvánd 1, Hörömpöly Gyula Galambok 2, Horváth János Zalaszentbalázs 1, Hajós Mihály Alsólendva 4, Haller Jenő Légrád I. Hajós Sándor dr. Letenye 2, Harasztovich Károly Szécsisziget 2, Horváth Béla pap Pusztaszentlászló 4, Hosoff József pap Bonczodföld 1, Horváth Pál Nagygörbő 1, Ilayden Sándor Szalapa 2, Hitelszövetkezet Gellénháza 4, Hugauff Ede Zalaszentbalázs 1, Horváth István Zalaszenfbalázs 2, Holtay János Zalaszentbalázs 1 korona. (Folyt, köv.) A szerk. levele. Nemespéczely. Köszönöm a jóindulatot. Ezekre későn ha rákerül a sor. Ilyenfajták bőségben vannak. Helybelinek. 1. Az a szőlőhegyi kaland és labanczfutás a "Szombathelyi Ujság»-ban volt leirva még az öszszel .Ne hadd magad Slézingerl. czimen. 2. Tudtunkkal sehol sem védekezett a vezér. Másokat inkább tud védeni. 3, Most a «^alavármegyei Hirlap»-ban viszi a főszerepet. Soknak. Sajnálatunkra ma sok czikk kiszorult. „Zalaegerszegi közp. fogy. és ért. szövetkezet." A szövetkezetekről. (29. Folytatás.) Fogyasztási szövetkezetek. A vidéki központi fogyasztási szövetkezetek vezetése. A fogyasztási szövetkezetek vezetése sok előrelátást, türelmet, tapasztalatot, áldozatkészséget, szakképzettséget, s az ide vonatkozó törvények és rendeletek ismeretét tételezi fel ; s ez az oka annak, hogy ott, hol a vezetésre ügybuzgó, arra képes és alkalmas elemek hiányoznak, mint önálló fogyasztási szövetkezetek virágzásra nem juthatnak. De a kellő intellígencziával bírónak, s hozzá értőnek ez a vezetés nem nehéz. Annak minden csinyjátbinját kevés jóakarattal, s ügybuzgósággal hamar el lehet sajátítani. S tekintettel az ezek által elérhető óriási előnyökre és hasznokra : joggal elvárhatjuk, hogy a fogyasztási s általában a szövetkezetek vezetésére hivatottak ezen humános intézményektől távol nem tartják magukat, s ezek érdekében megteszik mindazt, mit tehetségük szerint megtehetnek. De ne egy embertől várjanak mindent. Viribus unitis . . . Lássuk most már, hogy mi mindenre kell kiterjeszkednie a vezetésnek ? Az apróbb részleteket mellőzöm, egyrészt azért, mert ezen apróbb részletek a gyakorlatban igen könnyen elsajátíthatók, másrészt, mert ez által czikkem nagyon terjedelmessé válnék. A vezetést feloszthatjuk : értelmi, kereskedői, könyvelői és pénztári vezetésre. Ezt kiegészíti az ellenőrzés, melyet naponkint a napi-biztosok gyakorolnak, továbbá a pontos könyvelés, a bevásárlási jegyzék, melyre minden eladott áru feljegyzendő, vagy az ennél egyszerűbb block-szelvény, melyre csupán az egy egyén által vásárolt áruk összes értéke annak mindkét oldalára feljegyeztetik, s végül a felügyelőbizottság ellenőrzése, az időközönként elrendelt pénztárvizsgálat, rovancsolás, évenkinti leltározás, próba- és évi mérleg, nyereség- és vészteség-szamla, évi forgalmi kimutatás stb. I. Az értelmi vezetést az igazgatóság, illetőleg annak elnöke végzi. Szerkeszti mindazon bejelentéseket, miket a törvény előir, mindazon kérvényeket, szerződéseket, melyekre szükség van. Érintkezik ugy a bírósággal, mint a hatóságokkal és egyesekkel ; szóval a szövetkezetet — mintha az magáé volna — mindenben képviseli, s annak jogos érdekeit tőle telhetőleg előmozdítja, s a támadókkal szerben pedig megvédi. Állandóan fentartja a rendet, ugy az üzleti személyzet, mint a tagok között. Éberen, s folytonosan felügyel arra, hogy lehetőleg minden visszaélést eleve megakadályozzon. Népünk általaban nehezen szokja meg a rendet, pontosságot, s különösen a fizetést. E tekintetben a legnagyobb körültekintésre, s óvatosságra van szükség. Méltányos eljárás, s folytonos oktatással lassan-lassan a szövetkezet minden egyes tagját rendre lehet szoktatni; a kik pedig ezt minden jóakarat daczára megszokni nem, hanem a szövetkezetet károsítani akarják, ellenük a törvények és alapszabályok teljes szigorúsága alkalmazandó. Ily eljárás mellett lassan-lassan a szövetkezeti tagok önmaguk belátják, hogy a szövetkezet csakis akkor juthat virágzásra, ha annak minden tagja egyrészt teljesiti pontosan elvállalt kötelességét, másrészt a vezetőség nem engedi meg, hogy azt egyesek önös czéljaikra, a szövetkezet tagjai rovására kihasználják. Mert vannak ám ilyenek is — elegen! Első teendője az igazgatóságnak meghatározni azon üzletágat, melyre működését kiterjeszti. Énnek aranyban kell lenni a szövetkezet alap- és forgótőkéjével. Kevés alap- és forgótőkével többféle üzletágra nem terjesztheti ki működését, mert ez által elforgácsolja erejét, s kénytelen nagy adósságokba keveredni, mely előbb, vagy utóbb vesztét okozza. Legjobb, ha eleintén csupán a szükséges gazdasági és háztartasi szikkekre terjeszkedik ki, itt is gondos figyelemmel kell lennie arra, hogy mindazt, mi hazánkban, mint versenyképes iparczikk, vagy termelés előállittatik, azt itthon szerezze be első, megbízható forrásból, hamisítatlan minőségben, s hasonló hamisítatlan minőségben árusítja azt, lehető legolcsóbb szabott áron. Ezen szabott árt is eleintén nehezen szokja meg a közönség, mert hozzá van már szoktatva ahhoz, hogy az arukat rendes áraikból kitartják, s igy eddig kénytelen volt hosszasan alkudozni, minek mégis, mindig az lett a vége, hogy ennek daczara is drágábban vette meg a portékát, mint a hogyan tisztességes polgári haszon és szabott ár mellett megvennie