Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1901-04-18 / 16. szám
MAGYAR PAIZS 1901. április 18. eredmény nem maradhat el. A nagy természet a mi tanitó mesterünk és az ő munkássága valóban csodálni való. A végtelen tengerből kiemelkedő szigetek, szirtek évezredek óta ellenállnak a tenger haragos hullámcsapásainak, pedig csak parányi — de végtelen sok — állatkáknak köszönik létrejöttüket, olyanoknak, melyekből millió elfér a tenger egy csepjében . . .! Azt hiszem, meg lehet érteni, hogy a porszemekből szikla alakul . ..' G. L. ülepedett, miért is a fogasolás nagyon ajánlatos. Fogasolni azért is szükséges, hogy ezzel, — különösen a gyengébb búzák, — bokrosodásat és gyorsabb fejlődését elősegítsük. A tavasziak vetése mind csak el van végezve. A melyek eddig ki nem keltek, azokat is a napokban történt bő-eső csirázasnak indította. Ezeknek ugyan veszedelme is lehet meszes talajokoíi ez az esőzés, mert a talaj szine megkérgesedik, s ha nem hengerezzük meg az ilyen földet, akkor nagy részben már most megtörténik az aratás. A krumplit is ültetik, a tengerit is nem egy helyen vetik, . . . csak fagy ne találja, mert olyan hamar «elröpülnek», mint akár a túlfűtött melegágyban a dohány palánta (rásza). Közgazdaság. Tavaszi munkák. A húsvét előtti rossz idő járás miatt a tavaszi munkák összetorlódtak s igy annál nagyobb erővel fogtak a gazdák ezek elvégzéséhez a mult hetekben. Különösen a szőlőkben volt nagy élénkség ugy annyira, hogy a metszés és az ezt követő kapálás már majdnem mindenhol el van végezve. Azt azonban nem lehetne mondani, hogy a leghelyesebben vitték keresztül. Lehet látni nem egy szőlőt, hol a nagy termés eléréseért a kétszemes rövid csap helyett négy szemet is meghagytak. Az igaz, hogy fürt több lesz, de bor nem, mert a talajsoványság, gyenge tőke stb. más okok nem engedik, hogy a négy szem négy erős hajtást hozzon. Igy azután gyenge hajtáson, kisebb és éretlenebb bogyók lesznek. Tehát a bortermés minősége határozottan gyengébb lesz, mint rendes metszés mellett. A mi a metszés keresztül vitelét illeti, az épen nem helyes. Ugyanis a szem felett hagynak 2—3 ujjnyi csapot, vagy épen a két szem közt a középen metszik át. Ezen eljárás mellett sokat könyez a szőlő, mert ilyen helyen legkevésbé tömött a venyige fás és zöld része. A nedvnyomás pedig nagy, mert megfelel közel három légköri nyomásnak. Holott ha a rügybe a diafragmán metszük at, akkor ott a vennyige legtömöttebb — és keményebb részén ejtsük a metszési sebet s igy kevésbé fog könyezni a metszés helyén. Az igy megtakarított és már felvett tapnedvet a tőke saját szervezete építésére fordíthatja. A mostani kapálásnak nem annyira aprozónak, mint inkább bevágónak kell lenni, hogy a talaj jó mélyen porhanyittassék meg s igy a kiszáradásnak eleje vétessék. Az őszi gabonák meglehetősen jól teleltek vidékünkön. Igaz ugyan, hogy a téli nagy hó és a márcziusi csapadékok alatt a talaj megA kertekben már a fákat a jó gazda megmetszette és a hernyófészkektől megtakarította. De ez utóbbit, daczara az 1894. évi XII. törv. vállt kötelező erejének nagyon sokan elhanyagolták. Nagyon' sok fat lehet látni, melyeken a hernyó fészek körül a már kikelt hernyók egész nagy esoportban vannak.' Hogy nem i terjedtek szét az utolsó rügyre is, annak a közel mult napok hideg, szeles és esős idője • az oka. Jó lesz letakarítani s ezzel nemcsak a termést, hanem a fat is megmenteni. Sokat segitenek itt az éneklő madarak és a verebek. Ne üldözzük és ne fogdossuk őket össze, mert ők a gazdának ingyenes napszámosai. Az oltások még mindig eszközölhetők. Különösen ezentúl a liéjala való ojtas ajánlatos, i Ha törpe fát akarunk nevelni, akkor az almát Szt.-Iván almára, a körtét birzsre ojtsuk. A 'vértetüs fákat alaposan meg kel! tisztítani, vagy ha igen sok van rajta, a gyümöl- j esősből kivágni. Külömben lehet ellene a petróleum emulzióval védekezni, melynek készítését a «M. P.» jövő számaban közöljük. Agrár T. Az ágyból/ Irta: Carmen. Könnyű, kis, kétkerekű kocsiban ülök, tele van hintve körülöttem édes illatú ibolyával, , gyöngyvirággal, s még sok-sok szép virággal. Gyönyör önti el arezomat . , . Félig lecsukott szemeim a kocsit repítő két pillangón merengenek : karcsuk, aranyosok, negédesek; olykor szárnyukon meg-meg törik a napstigar ... és én behunyom szememet teljesen, mar csak a szép hangú madárkák * E sorokat egy kolozsvári fiatal asszony irta, ki huzamos idő óta fekvő beteg, s mégi- kötelességének ismerte, hogy a «M. P.»-ról való megemlékezéséről e néhány sorban kifejezést adjon. Szerk. édes zenéjét hallgatom. Szóval teljes az illúzió, teljes a boldogság. Szemirámis kertjéhez hasonló, tündér kertnél állapodtunk meg. Pillangóim gyöngéden emeltek ki kocsimból, hogy a káprázatos pompájú függő ágyba helyezzenek át ... . Éles testi fájdalomra ébredtem, mellettem két jóságos arczu doktor vizsgálta kezeimen a pulsus lüktetését. A hozzámtartozók aggódó pillantással kisérték minden mozdulatomat. Ezeket látva elmosolyodtam. Ne féljetek ! a kit igyszeretnek itt, az nem vágyik a másvilágra, bármily káprázatosnak is ígérkezik az, de szembe száll a kórral és Isten segítségével legyőzi azt. Sokszor olvastam, hogy az ember keblében hordozza a boldogság, vagy boldogtalanság csiráit, s ez igy is van. Engem például oly szerencsésnek formált az alkotó, hogy soha sem éreztem magam boldogtalannak, sem unalom szülte betegségeim nem voltak, miknek gyógyítása rendesen híres fürdőkön történik. Mindazonáltal most rajta kaptam magam, hogy kimondhatatlanul vágyom a szabadba, vágyom a szabad természet ölébe, hol a tüdő a napsugár éltető illatát szívja magába, hol gyönyörrel telik meg a sziv, s a szem a hála könnyétől lesz fényesebbé . . . Meg lesz ez is, csak türelem, türelem . . . Heti jegyzetek. A mult számban olvastam, hogy megyénk főszolgabirái az adóbehajtás körül tanúsított, buzgóságukért 100—100 korona jutalomban részesültek. Mégis miért ? Mert sok mellényés nadrag árával ijesztgették a jegyzőket. Ezek némelyike is kapott vállveregetést. A mult őszön is olvastam valamit arról, hogy az egész csendőrségi szakasznak ki kellett rukkolnia segítségre, hogy egy pár vánkost és tehénkét adóba elvihessenek. Érdekes szamok volnának, ha megtudhatnók, hány özvegy asszony tehénkéjét kellett 10—10 koronáért országszerte eladni, hogy az ország főbirái 100—100 korona jutalomban részesülhessenek. « * * Eltűnt 140 ezer korona s vele Buchvald ur, mielőtt jótállóitól érzékeny bucsut vett — volna. Mivel a koronák Buchvaldot nem vihették, tehát okvetlenül Buchvaldnak kellett vinni a koronákat. Nem volna ebben semmi különös, ha a pénz a nagy.tüntetőé volt volna. Sok volt belőle a magas takarékpénztáraké, a mit a jótállóktól kapnak vissza. Bátran lepiríthatnak, hogy ezen tűnődöm, hanem magyarázzák meg azt is, miként lehet egy nagyúri módon élő embernek, kit e földhöz nem köt semmi, több ezres váltót aláírni a mit megvesz a gyógyszerész; vagy bármi néven nevezhető haszonplanta. Ez esetben megkapnám az összefüggést a növény és a termesztő között. De a léleknek melyik lánczszeme fűzi a georginához a khazar családot ? A családot. Ezzel a szóval talán meg is találtam a kérdés nyitját. íme, egy rokonszenves vonás; egy ' bűvös erő, egy magasztos gyöngeség. Egy finom és nemes és meleg verőfény a khazár kedélyvilág hideg és fekete éjszakájaban! Ne mondjátok, hogy a család és a fajösztön azonos fogalom. A szülők viszonya a khazároknal is tovább tart az utódok fölnevelésénél. Itt tehát egy megragadható fonálszál mutatkozik, melylyel a khazár is bevezethető a nemzeti művelődés körébe. Ez a feladat kizárólag a khazárok hitrokonaira hárul. Csak ezek ragadhatják ki őket, babonás és kegyetlen orthodoxiájuk éjszakájából. Nekünk nincs rájuk hatásunk. Sem hatóságainknak, sem intézményeinknek, sem iskoláinknak. A mi tőlünk jön, azt ellensúlyozzák vagy a megrögzött szokások, vagy a csodarabbik. Nekünk nem hisznek. De a zsidómagyarok sokat, hitem szerint mindent tehetnének. A nemzet és a haza halával fogadná jó fiaitól ezt a cselekedetet. Szervezzenek egy kulturligát a khazárok erkölcsi és nemzeti átalakítására. Lássák el őket felvilágosodott papokkal Építsenek ott zsinagógákat és iskolákat. Vigyenek oda jó tanítókat. Helyezzenek különös súlyt a leánygyermekek nevelésére. Vegyék a nyomorultakat gondozás alá. Tanítsak meg azt a népet magyarul; ébresszenek benne hazafias érzelmeket; oltsák beléjük a hazához és a nemzethez való hő ragaszkodást. Szoktassák őket produktív munkára. Egyszóval, tegyék őket hajlandóvá az európai kulturnézetek és erkölcsi törvények befogadasára. Tudom, hogy a magyar zsidóság körében sem vékaval mérik most az aranyat. Azt is tudom, hogy ez a kulturliga igen nagy pénzaldozatokkal jarna. Azonban csak az imént láttuk, hogy az üldözött romániai hitsorosok segítségére pár nap alatt több százezer koronát tudtak összegyűjteni. Tehát ha nincs is sok pénz, de a legszükségesebbre van elég. Nekem nagyon imponált a romániai zsidók megsegítése. Pedig az az aldozat a nemzetre nézve kárbaveszett. Csak annyival volt rokonszenvesebb a péterfillérnél, mert szegény emberek kaptak. De a mire én kérem őket, az bezzeg nemzeti szempontból sem veszne kárba. A kulturliga gondolatát a georgina juttatta eszembe. Később még visszatérek ra ; de most maradjunk a georginánál. Szívesen időzöm itt, mert vigasztalasomra szolgait az a benyomás, melyet ettől a virágtól nyertem. A ki virágot ültet, virágot ápol: az nem sajnálja a termő-talajt és a fárodságot tőle. Mitől? Attól, a mit szépnek talál. A virágültetés altruisztikus vonás. Tehát fogékonyság a jóra. Az a georgina arról győzött meg, hogy a khazárt nem elpusztítani kell, hanem átalakítani. Való igaz, hogy az a szépérzék borzadalmasan vaskos módon nyilatkozik meg. — Mert a georgina rút, ízléstelen, kirivó. És szerfölött büdös. Nehéz, merev, visszataszító. Ha leszakitjak : nem megszárad, hanem elrothad. Emlékre nem alkalmas. Imakönyvbe rejtve, ki látott valaha georginát? Koszorút ki tud kötni belőle? Hajtíürtei közt a nő, kabátján az ifjú viselt-e valaha georginát ? Ez egy kitaszított virág. Polgárjoga nem is volt soha. Ha egy georgina bokrétával lepnéd meg a bálba lépő leányt, csúfságnak venné és kiszeretne belőled. Ha teritett asztalán disznek használná a házi asszony; egy hétig beszélne róla a társaság, mint rosszul sikerült kuriózumról. Mindent összevéve: a georginától hallgatag megegyezéssel tartózkodik a jó társasag. Á georgina a virágok khazárja. Azonban a khazár asszony ezt szereti. Rossz ízlés, de izlés. Csúf dolgot szeret ; de szeret. Életében van egy pont, melyben eltér a hasznosság elvétől. Jól vigyázzunk, mert ez egy archimédesi pont. A khazárvilagot ezen a ponton lehet sarkaiból kiemelni és áttenni a majoronnák, rozmaringok, levendulák és rózsák, liliomok, nefelejtsek és ibolyák világába. (Folyt, kov.)