Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-04 / 14. szám

1901. április 1. MAGTAR PAIZS 7 „Zalaegerszegi közp. fogy. és ért. szövetkezet." A szövetkezetekről. (26. Folytatás.) Fogyasztási szövetkezet. A vezetés. A fogyasztási szövetkezetek felvirágzására vonatkozólag felette nagy fontossággal bir a czélszerü szervezet, j a jó és szakszerű vezetés. Sokan ugy gondolkodnak, hogy ha teszem Galiczenstein Salamon, ki sem nagyobb műveltséggel, sem teljes kereskedői szakképzettséggel nem bir, képes egy boltot elvezetni, miért ne volna képes akkor a fogyasztási szövetkezetet is akárki helyesen és kifogástalanul elvezetni ?! Mindenek előtt meg kell jegyeznem, hogy nagy különbség van a között, ha valaki maga vezet saját hasznára egy szatócs boltot, vagy kereskedést, s a közt, hogy miként vezetendő egy kiterjedtebb fogyasztási, vagy fogyasztási és értékesítő szövetkezet. A nagy külömbség legnagyobb mértékben az ellenőrzés szempontjából merül föl; mig u. i. az előbbinél az ellenőrzés az illető folytonos és állandó jelenléte által nagyban megkönnyittetik, addig a fogyasztási szövetkezetnél még a kezelő-személyzet teljes megbízhatósága esetén is csak a tárgyi ellenőrzés és a kereskedelmi könyvvitelben meghatározott elvek érvényesítése, s a szükséges könyvek vezetése nyújthat teljes garancziát és megnyugvást. Mindezek pedig kereskedelmi szakképzettséget igényelnek. Azon kisebb forgalommal biró fogyasztási szövetkezetek tehát, melyeknek jövedelme nem engedi egy jobban javadalmazott, kereskedelmi szakképzettséggel biró üzletvezető és könyvelő tartását, azok, mint önálló fogyasztasi szövetkezetek nagy eredményeket el nem érhetnek, mert nincsenek meg hozzá a szükséges előföltételek. E mellett az értelmi vezetés és ellenőrzés is nagyobb jártasságot, ütiybuzgahnat és körültekintést igényel, mint alább látni fogjuk. Ez a körülmény azonban most már akadályt nem képez, mert a szövetkezeti intézmény lelkes barátai ezeken a bajokon az által segítettek, hogy megalakították a budapesti «Magyar Gazdaszövetség «Hafigyai> nevü fogyasztási és értékesítő szövetkezeU-ét, továbbá a «Hazai Szövetkezetek Országos Központján-t. (Hivatalos helyisége; Budapest, IX., Üllői-ut 25. sz. Köztelek), végül a «Keresztény Szóvetkezetek Országos központja, mint Szövetkezetiét, (Hivatalos helyisége: Budapest, IV., Molnár-utcza 11. sz.) Meg van tehát már adva a mód és alkalom arra nézve, hogy a kisebb falusi szövetkezetek valamelyik központi szövetkezethez csatlakozhassanak. Hogy meiyik központhoz csatlakozzanak : az tetszésüktől függ, de e részben az alábbiak is adnak fölvilágosítást?! . . . Ezek mindegyikének az a czélja, hogy a falusi kisebb fogyasztási szövetkezeteket nemcsak olcsó és hamisítatlan árukkal, hanem tanácscsal, oktatással és a vezetéshez szükséges egyéb utasításokkal is ellássák, azon esetben, ha ezek, kötelékükbe tartoznak. Azon fogyasztási szövetkezetek tehát, melyek nem éreznek magukban elegendő képességet és szakképzettséget arra nézve, hogy azokat önállóan jól és fennakadás nélkül vezethessék : helyesen teszik, ha akár egyik, akár másik központhoz csatlakoznak, s ezt mindjárt az alakuló közgyűlésen kimondják, s az alapszabályokat ennek megfelelőleg készítik. De utóbb is megtehetik ezt, ha tapasztalják, hogy a vezetés többféle akadályaival önállóan nem tudnak megbirkózni. Mert tudnunk kell, hogy nálunk, Magyarországon olyanok kezében van a kereskedés, gyáripar, s különféle iparvállalat, kiknek 9/

1

0-ed része nemcsak hogy nem szereti, nem támogatja a szövetkezeti intézményt, de ez iránt hatarozott ellenséges indulattal viseltetik, s minden tőle telhetőt megtesz arra nézve, hogy ennek áldásos működését és terjesztését nem csak, hogy megakadályozza, de ha lehet, azt megbuktassa. Czéltáblajuk különösen a fogyasztási szövetkezét, írért tudjak, hogy ez által lehet a kis-embereken naponkint és közvetlenül legtöbbet segíteni, s az értékesítő szövetkezet, mely által óriási hasznot lehet mindazoknak kevés hozzá-járulással hajtani, kik az őstermeléssel foglalkoznak ; de ezeknél is lehet a legtöbb galibát gördíteni különösen akkor, ha a vezetés gyenge, a forgótőke kicsiny, s a szakképzettség kevés. Az ilyen szövetkezetre valóságos hajtóvadászatot tartanak. Furfangjuk, cselvetéseik kárositási szándékuk határt nem ismer. Az avatatlan embert mindenhol és minden alkalommal becsapják, ha alulról nem, hát felülről, ha jobbról nem, hát balról, ha élőiről nem, hát hátulról, ha nyíltan nem, hát alattomban. Mindezekkel a vezetőknek már előre tisztában kell lenniök, hogy erős fegyverzettel várják s adandó alkalommal verjék vissza a jogosulatlan támadásokat. Ezen erős fegyverzetnek feje : az értelmes, a szövetkezeti intézmény minden legapróbb részleteiben jartas és szakképzett vezetés; törzse: az elegendő forgó tőke; végtagjai: a tagok kötelesség-tudása és rendithetetlen összetart ása. Az emiitett központi szövetkezetek mindegyikének élén oly férfiak állnak, kikben föltétlenül bizhatnak, s kiknek nem az a czéljuk, hogy akár maguknak, akár a központnak minél nagyobb hasznot hajtsanak, hanem az, hogy rá akarják a népet terelni a boldogulásnak arra az útjára, melyet a takarékosság és mértékletesség jelképez, s az összetartás eredményez . . . Az olcsó és megbízható közvetítésben rejlik a központoknak legnagyobb előnye, a másik pedig az a végtelen nagy könnyebbség, hogy a vidéki szövetkezetek mindent egy teljesen megbízható helyről szerezhetnek be, minél fogva a szállítási és csomagolási költségekben is nagy összegeket takaríthatnak meg, s csalásoknak kitéve nincsenek, a harmadik pedig, hogy a kisebb fogyasztási szövetkezetek vezetése ez által felette nagy mértékben megkönnyittetik. Kétséget nem szenved tehát, hogy ha a szövetkezeti intézményt igazán felvirágoztatni, s azt akarjuk, hogy azok az ország minden zugában elterjedjenek, s azok jótéteményeiben a legszegényebb emberek is, bármely félreeső helyen lakjanak, egyképpen részesülhessenek: központok létesítése elengedhetetlen szükség. Most már csak az a kérdés, melyik jobb, olcsóbb, czélravezetőbb, s megfelelőbb: az Országos, vagy a vidéki központ-e ? A gazdasági és ipari hitel- és biztosítási szövetkezetekre nézve czélszerübb az országos, a fogyasztási és értékesítő szövetkezetekre nézve határozottan jobb, olcsóbb és hatályosabb a vidéki központ, azért mert, 1. mint már fentebb előadtam, az 1898. évi XXIII t,-cz. sok és kiváló előnyben részesiti azon gazdasági és ipari hitelszövetkezeteket, melyek az Országos központi hitelszövetkezet kötelékébe tartoznak ; másrészt 2. ugy ezen, mint a biztosítási szövetkezeteknél nagy alaptőkére van szükség, hogy sikeresen működhessenek, mely nagy alaptőkét, különben is tőke-szegény országunkban, kisebb körzetben (vidéki központon) összehozni nem lehet; végül 3. mert ezen szövetkezeteknél az ügykezelés egyszerűbb, s igy az ellenőrzés is könnyebb, mint a fogyasztási és értékesítő szövetkezeteknél. Ez utóbbiaknál azért jobb és olcsóbb a vidéki központ, mert 1. ha a vidéki, vagy falusi fogyasztási és értékesitő szövetkezet csatlakozik is akármelyik országos központhoz, oly előnyökben nem részesül, mint a gazdasági és ipari hitelszövetkezet, mely az Országos központi hitelszövetkezethez csatlakozik ; 2. ezen fogyasztási és értékesitő szövetkezet fentartasahoz szükséges alaptőke a vidéken is összehozható ; 3. a fogyasztási és értékesitő szövetkezet vezetése és ellenőrzése mint alább látni fogjuk, oly sok oldalú, s a személyes jelenlétet és a gyakori közvetlen érintkezést annyira föltételezik, hogy a minden tekintetben jó vezetést az országos központból intézni nem, a jó ellenőrzést pedig csak nagy fáradtsággal és minden esetre sokkal drágábban lehet eszközölni, mint a nem túlságos nagy körzettel biró vidéki központból; 4. csak ily erőteljes vidéki központok létesítése által érhetjük el azt, hogy az oly nagyfontossággal biró fogyasztási és értékesitő szövetkezetek az egész országban nemcsak, hogy elterjedjenek, de állandó fenmaradásuk biztosíttassák, s virágzásra jussanak ; 5. ez altal elérhetjük azt, hogy mindaz, mi a fogyasztási és értékesitő szövetkezetek vezetésénél nehéz, mint a törvényszékkel, s a hatóságokkal való érintkezés, különféle kérvények, bejelentések, szerződések szerkesztése, a személyzet felfogadása, elbocsátása, az első, legjobb beszerzési czégek, gyárak, kikutatása, megrendelések a meg nem nem felelő áruknak kifogásolása, rendelkezésre való bocsátása, a mindenféle, eléggé bonyolult törvénykezési intézkedések ismerete, egyelőre meghatározott elvek szerint a forgalomhoz képest az árak meghatározása, a szövetkezet értelmi vezetése, ellenőrzése, levelezés, könnyvvezetés stb. ezt mind a közpo7it végzi, s igy fiók-szövetkezet a vidéki központ körzetében mindenütt, hol legalább 50 tag száz üzletrészt jegyez, ennek árát befizeti, s elegendő fogyasztóra van kilátás : minden nehézség nélkül felállítható. Ez által felette nagy előnyben részesülnek a fiók-fogyasztási szövetkezetek. Felmentetnek a vezetéssel járó terhek alól, s ennek daczára részesülnek mindazon előnyökben, mely előnyöket a szövetkezet nyújthat. Ezen szervezet mellett elérhető az, hogy az összes fiókszövetkezeti boltban az áruk ugyan azon áron adatnak, mint a központban. A központból a fiók-szövetkezeti boltba történő szállítási, valamint az ellenőrzési költségek megtérülnek az altal, hogy a fiókoknál a vezetés egyszerűségénél fogva a költségek kevésre rúgnak. Ez által megszüntethető az eddig divatban volt az az anomália, hogy minél távolabb lakott valaki a várostól, annal drágábban kellett megvennie helyben mindazt, mire naponkint szüksége volt, vagy, ha ezt nem akarta tenni, be kellett fáradnia a tőle távolabb eső városba. Nem csekély haszon hárul ezen szervezet által a varostól távolabb lakókra abból is, hogy helyben, a fiók-szövetkezetnél is azon áron kaphatják az árukat, mint a központon, mi által sok időt takaríthatnak meg. Pedig az idő pénz! . . . Az ily fiók-fogyasztási szövetkezetet, bármelyik helybeli, írni olvasni tudó gazdaember is minden fennakadás nélkül, elvezetheti, rövid ideig tartó begyakorlas után. A fogyasztási és értékesitő szövetkezetek igy még szervezve hazánkban nincsenek. Ezen szervesetet a Zalaegerszegi központi fogyasztási és értékesitő szövetkezet kezdeményezte. A gyakorlati élet fogja megmutatni, hogy mennyivel jobb, viszonyainknak megfelelőbb, s erőteljesebb ez a szervezet, mint volt az eddigi! . . . Vájjon átértik-e azok, kikért ez történik ff. . . Eleintén, mig a központ teljesen meg nem erősödik, a körzetnek, melyre a vidéki központ hatásköre kiterjed, az ellenőrzés könnyűsége és olcsósága szempontjából nem szabad igen nagynak lenni: 25—30 kilométernyire terjedhet ez a központ körül. Ezek szerint a fiók-szövetkezetek szervezete a legegyszerűbb. Helyi vezetése a lehető legkönnyebb, mi e téren elérhető ; úgyszólván : csak a becsületesség kívántatik meg, mely minden nemes és humánus intézménynek elengedhetetlen föltétele. A mi gonddal és teherrel jár : azt mind a központ végzi. Ezen szervezet mellett felette könnyen elterjedhetnek a falusi fogyasztási szövetkezetek. A fiók-szövetkezet élén ál : az igazgatóság által a tagok közül a kinevezendő fiók-igazgatóság, mely áll egy elnökből, négy rendesés két póttagból. Ennek elnöke a közp. igazgatóságnak is állásánál fogva tagja. A fiókigazgatóság az üzletvezetővel, vagy elárusítóval együtt egyetemlegesen felelős az átvett árukért, annak értékeért, s a 100 koronán felüli összeget tartozik az elnök a központi szövetkezet pénztárához beszolgáltatni. A fiók-igazgatóság felügyel arra, hogy az üzlet az alap- és ügyviteli szabalyoknak megfelelően vezettessék, a napi-biztosokat kijelöli, s a szükségnek megfelelően, de legalább minden hónapban egyszer ülést tart, az ülésről két példányban jegyzőkönyvet vesz fel, melynek egyikét a központi elnöknek bemutatja, a másikat pedig irattárában megtartja. A fiók-szövetkezeteknél csak oly áruk áru sithatók, melyek a központi szövetkezetből