Magyar Paizs, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-10 / 2. szám

4 MAGYAR PAIZS 1901. január 10. Körjegyzők gyűlése. A múltkor emiitett gyűlésüket megtartották a körjegyzők január 5-én délelőtt. A rendkívül érdekes gyűlésre az alkalmatlan időjárás miatt kevesen jelenhettek meg, Csak mintegy 24-en. Maga az elnök, Kováts Gyula sem jöhetett el, kinek Légrádról veszélylyel járhat a megáradt Dráván való átkelés. A gyűlést Molnár István szöpötki jegyző, alelnök vezette. Koltay Lajos jegyzett s a jegyzőkönyvet Kamer Lajos és Tóth Lajos hitelesitik. A Kováts Gyulától és Starzsinszky Györgytől készített 42 pontú javaslatot Starzsinszky jegyző adta elő. A közigazgatás egyszerűsítésére vonatkozó terjedelmes emlékiratot általánosságban elfogadták, sőt bővítéseket tesznek hozzá. Többek között Lohonya Elek mihályfai jegyző négy indítványt tett : 1. hogy a leírandó adókat csak egy kimutatásban küldjék a felettes hatósághoz, 2. hogy a községek számadó főkönyvét töröljék el. Ezt a kettőt nem fogadták el. De elfogadták a következő indítványát: hogy a marhaleveleknek könnyebb hozzajuthatása végett az űrlapokat a járás székhelyén levő adóhivatalban, vagy szolgabiróságnál kezeljék. Ajanlja a községekben a telefon-hálózat felállítását is ; de ebben az ügyben az alispán is megtette a lépéseket. — Az elfogadott összes inditvanyokat felterjesztik a belügyminiszterhez, s egyes ágait a vármegye alispánjához, s a pénzügyigazgatósághoz is megküldik, a melyek e helyekre illenek. — Végül megköszönte az elnök Csertan Károly alispánnak, hogy a megye gyüléstermét átengedte számokra. Alakuló szövetkezetek. Egyszerre két helyről is kaptunk hírt olyan mozgalmakról, a melyek ipari szövetkezetek alakítását czélozzák. Az egyiket a jászberényi, a másikat pedig a németpalánkai ipartestület indította meg. Mind a kettő bőripari szövetkezetet kíván létesíteni s e végből alapszabálymintákért s felvilágosításokért a szegedi bőripari szövetkezethez fordultak. Anyakönyvi kinevezések. A belügyminiszter Zalavármegyében az V. Hegykerületi kerületbe Martonossy Imre helyetesitett körjegyzőt anyakönyvvezetővé, a lesencze-tomaji kerületbe Papp Aladár jegyzői Írnokot, a bánok-szentgyörgyibe Róna Jenő segédjegyzőt, a kotoriba Trávnik Károly jegyzősegédet, a drávavásárhelyibe pedig Frász Tamás jegyzői írnokot anyakönyvvezető-helyettessekké nevezte ki és Papp Aldár kivételével valamennyit a házassági anyakönyv vezetésével és a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. Emelkedés. Sabatka Mihály trvszki jegyző Zalaegerszegről Szarvasra költözött aljarásbirónak : Horváth János pedig Győrbe a kir. táblához tanácsjegyzőnek. Mérnökök. Puskás Kálmán és Oravecz Győző kir. segéd mérnököket kir. mérnökökké nevezték ki a zalaegerszegi kir. államépitészeti hivatalhoz. A zalaegerszegi munkásegylet Dr. Kele Antal elnökletével 13-án vasárnap d. u, 2 órakor az elemi iskola termében közgyűlést tart, melyre az érdeklődőket tisztelettel meghívja az elnök. A társaskörnek 11-én pénteken este 6 órakor választ, ülése lesz, melyen tagokat vesznek föl s előkészületeket tesznek a közgyűlésre. — ötödik éve, hogy még korcsolyázni való tél sem volt vidékünkön; most kijut a hidegből. A héten meg is kezdték a korcsolyázást. Lapzártakor van az évi közgyűlés Lányi Kálmán elnökletével. Az iskolai tanulóknak ajánljuk a jégpályát, ne csatangoljanak szanaszét, a hol veszedelemnek teszik ki magokat. Halnak, halnak . . . Legközelebb Cséber János halt meg azok közül a 48-as katonák közül, kik már amúgy is kevesen vannak. A zalaegerszegi izr. hitközség alapszabályait nmélt. vallás és közoktatásügyi miniszter jóváhagyta. A csabrendeki iparos kör 1901. évi február hó 2-án, este 8 órától kezdve, könyvtára javára az «Arany oroszlán* termeiben zártkörű tánczvigalmat rendez, melyre a rendezőség tisztelettel meghívja az érdeklődőket. Belépődíj : 1 kor. 50 fill, családjegy 4 kor. Néma színészek voltak Zalaegerszegen, 9 vasárnap és hétfőn este 16 bibliai képben mutatták be a Megváltót. Közönség azonban kevés volt. A német társaság igazgatója Allesch Ede. A körmendi önk. tűzoltó-egylet január 13-án (vasárnap) este 8 órakor Körmendet), a «Korona° vendéglő dísztermében a szombathelyi dalárda közreműködésével hangversenynyel egybekötött lánczmulatságot rendez.. Belépti-dij 2 ) kor., családjegy 5 kor. A múltkor emiitett ovoda-bizottságnak az emiitett tisztikar mellett a következő tagjai vannak: Lányi Kálmán. Páukovics György, Büchler Jakab, Schmid József, Várhidy Lajos, dr. Gráncr Adolf, Balaton József, Boschán Gyula, Fángler Mihály, Fischer László, Kováes László, dr. Czinder István, kik a következő 15 nőtaggal egészültek ki: Hajik Istvánné, Büchler Jakabné, Erdős Gézáné, Skublibs Jenőné, Medgyesi Lajosné, Udvardy Ignáczné, Gráner Gézáné, Krosetz Gyuláné, Krosetz Istvánné, Varga Vilmosne. dr. Ruzsicska Kálmánné, Ruzsics Károlyné, Árvay Lajosné, Isoó Jánosné, Remm Józsefné. A korcsmárosok részére rendeletet adott ki a kereskedelmi miniszter, hogy az ételek kiszolgáltatására engedélyt kell szerezniök az az iparhatóságtól — három hónapon belől. Ellopták. Horváth Mihály nagykutasi lakosnak a pinczéjéből több apróságát, borát, edényét; most Kutason kutatják a tolvajt. Különfélék. Lapunk mai számának több példányához postai utalványt csatoltunk. Szíveskedjenek a ,,Magyar Paizs" érdekében felhasználni. A ,.Magyar Paizs" olvasóit és barátait kérjük, jelentsék be az esetleges lakásváltozást. A helybeliek szíveskedjenek tudomásnl venni, hogy a kihordónál nyugták vannak, s a rend és nagyobb megnyugvás okáért csak a nyugtára fizessék az egy-egy koronát a lap árában. Nem szép dolog bizony, hogy mikor a miniszter s néhány ujsag fellármáztuk a közönséget a hazai ipar pártolására s mondhatnók első sorban a honi gyufa pártolására: most a Gyufagyárosaink szövetségbe léptek a külföldi gyufásokkal s felemelték az árakat, hálából. — Az Aesopus meséjében a farkas nem köszönte meg a darunak, hogy ez megmentette a fenevadat a fulladástól. Nem köszönte meg, de annyira mégis háladatos volt, hogy a szegény doktornak nem harapta le a fejét. Hát Sopronvármegye Hársfalva községének elöljárósága nem szégyenli magát ? Eltekintve attól, hogy magyar községnek magyar községhez és városhoz először a természetrendje szerint is, másodszor a hivatalosság tekintetéből is magyar levelet kell irnia: milyen furcsa, hogy Hársfalva községe a magyar nyelv hátratolásával német kulturára kéri tőlünk a pénzt, német nyelven. Mondom német nyelven. A sopronmegyei falu a zalamegyei várostól. Iskolát épitnek és segélyt kérnek , Zalaegerszegtől, s biztosan a többi községektől is — német nyelven. Hát mégis nagy orczátlanság kell ide. Persze ők hivatkoznak a magyar lojalitásra; magokban pedig lónak tartanak bennünket. A ki nem hiszi, nézze meg, itt az irás : *An der lóblichen Sladlgemeinde Vorstandt Zalaegerszeg. Die ergebenst gefertigten wagen es an ihre bei uns sehr berühmte Lojalitát zu appeliren und ergebenst eine Bitté zu unterbreiten. Mit grossen Opfern habén wir eine arme und kleine Gemeinde einen Schulbau in Angriff genommen, Zur ganstlich Ausführung derselben versagen uns nun die Mittel und müssen uns heute an einigen hervorragenden Gemeinden unterer benachtbarten Comitate zu wenden und erhoffen uns auch von einer hochlöblicher Grmeinde eine gütige Unterstützung. Hochachtungsvoll Gemeinde Lindgraben, Comitat Odenburg, Wirker Johann, der Vorstand, Gradwohl Johann, Geschworene.» A nevek elé van nyomtatva a pecsét »Sopron Hárs falva község pecsétje 1895» körirattal, magyarul, s melléje irják tintával, hogy Ödenburg, Lindraben. — Zalaegerszeg város tanácsa megbotránkozással vette ezt a kérő levelet, s azt irta vissza a hazafiatlan honfitársaknak, hogy nálunk a magyar nyelv a hivatalos nyelv s ne kívánják, hogy Zalaegerszeg város a kerés teljesítésével hazafiatlanságát bizonyítsa. — Kíváncsiak lehetünk, hogy a többi községek mit felelnek. A pécsi Engel. Régi dolog ez már. A Magyarország hirei között van, hogy a belügyminiszter a főkapitány ítéletét mogváltoztatta s most már véglegesen elitélte Engel Károlyt (van-é, ki e nevet nem ismeri ?) három heti fogságra és hatszáz korona pénzbüntetésre. A fogságbüntetés pénzbüntetésre nem változtatható. A vizsgálat anyagát képező nagymennyiségű bort megsemisitik. — S azt mondják, hogy ez szigorú ítélet. En nem tudom, hogy a Rudnay főkapitány Ítélete szigorúbb volt-é, vagy enyhébb? Tudom, hogy miért mondják szigorúnak. Mert hát az érzékenv szemérem kegyetlenül meg van büntetve avval a három heti tömlöczczel, Csak nem értem az okoskodást. Ha nekem olyan vastag bőröm volna, hogy a magyar bor hirnevét megrongáljam, a nemzeti becsületet bepiszkoljam, száz meg ezer polgártársamnak az égészségét koczkáztassam. ezer meg tízezer polgártársamnak a pénzét érdemetlenül elkívánjam s ilyen módon százezreket zsebre vágjak ; nő, akkor én bizony Isten, kutyába se venném azt a néhány heti tömlöczöt. Azt hiszem, az a pár száz forint sem csinál nagy zavart az Engel ur háztartásában. Sokkal keservesebben gúbázom én ki azt a 30 krajczár borravalót a pedellusnak. — Végre megjegyzem, hogy ez a legújabb Engel-féle hir nem elkoptatott hir. A Magyarországon kivül nem igen lehetett látni a pesti lapokban. Mintha szégyelnék kiírni. A kisipar jövője. A Szegeden megjelenő «Kézműiparosok Lapjá»-ból olvasom, hogy a kereskedelmi és iparkamarakezer korona palyadijat tűztek volt ki egy pályamű megírására, melynek ez a czime : A kisipar jövője. Mondják hogy irtak is már s nyertek is pénzt szé pen : Gester Miklós, Sugár Ignácz s Edvi Illés László. — Csak azt nem lehet tudni, hogy hova tették azokat a müveket ? Beraktak a muzeumba a 21 század számára ? A ki tud ezekről a müvekről, jelentkezék. Tanulni akarunk belőle. Iparosok otthona. Az altalános pangás, mely különösen a kisiparosok körében észlelhető, a társadalmat sorompóba szólítja, hogy a mig az ipar emelésén az országos faktorok fáradoznak, az emberbarátok addig is a kisiparosok nyomorúságán segítsenek. Ilyen humánus mozgalomról értesítenek Csáktornyáról, a hói a kisiparosok helyzete némely rétegében annyira nyomasztó, hogy maholnap egyeseknek nem lesz betevő falatjuk. Ez indította az ottani ipartestületet, hogy az iparosok részére Otthont állítsanak, mely a társadalom nem iparos elemeinek bevonásával is, a megszorult iparosokat egyelőre anyagilag támogassa, majd utóbb lehetővé tegye, hogy a rokkantak az Otthonban menedéket találjanak. Az agitáczió az eszme megvalósítására folyik s már a szervezés stádiumába is hozta. Az alapszabályok megerősítése czéljából már föl vannak terjesztve s a város képviselőtestülete is magáévá tette annyiban az ügyet, hogy elhatározta, hogy állandó anyagi segélyben részesiti a jótékony intézményt. A hazai czipö-ipar érdekében. Nemcsak a fővárost, hanem az ország minden nagyobb községét is elárasztják élelmes kereskedők az Ausztriából vagy Csehországból behozott silány kiállítású, állítólag «karlsbadi czipő-árukkal», amivel hazai iparosainknak igen nagy károkat okoznak. Pedig Karlsbadból nem is adnak el külföldre czipőket. Ezt mutatja a karlsbadi ipartestület, illetőleg a karlsbadi kerületi rendőrkapitányság, mint iparhatóság 9047. számú átirata, amelyet a budapesti czipész-ipartestülethez intézett, mely szerint a karlsbadi czipesz-iparosok az ottani ipartestületnél tett kötelező nyilatkozat s az e tárgyban hozott ipartestületi határozat értelmében külföldre senkinek sem adnak el czipőket, sem elárusitás végett bizományba ki nem adnak, ugy hogy a ^karlsbadi czipő», vagy lábbeli név alatt bárhol, ezentúl árusított czipő-készitmények nem karlsbadiak, hanem a nagyközönség és az ipathatóság félrevezetésére szolgáló hamisítványok, mely tény ennélfogva, mint iparkihágás, üldözhető az iparhatóságok részéről. Ezek szerint ezután nem lehet Magyarországban többé «karlsbadi* czípőt venni, amig a föntemlitett elhatározás meg nem fog változni. Jó ezt tudni ugy a közönségnek, mint az iparosságnak is, mert a