Magyar Paizs, 1900 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1900-10-04 / 1. szám

1900. október 18. MAGYAR PAIZS 3 Halász Miksa 2.— Czigany Gábor — .20 Kasznár Sándor o. Németh Pál -.20 Kadi Károly 1.— Czigány József — 20 Dergács Károly 2. Czigány Kálmán 2. Pallos János 1.— Zalaegerszegi hitelszöv. 10.— Czukelter Lajos 2. Vörös Ferencz 2. Molnár Sándor —.— Weinacht Lukács 1.— Stern Miksa 2. . Ágoston Kálmán — .20 Thassy Lajos 2. Noé Gábor —.20 Biichler Jakab 2. Gyarmati Gábor —.20 Skublics Jenő 20.­Cilii Gábor —.20 Salczer Miksa 1.— Gecsovics Ferenczné 2 Pfeifer Henrik 2. Németh Gábor 2. Breisach Sámuel 2. Goldfinger János 2, Farkas Ignácz 2. . Goldfinger Jánosné 1.— Cs. Péterffy József í.— Goldfinger Dezső 1.— Farkas László 2. Gaszta Antal 2. Komlós 11. Miksa 2. Hanty Károly 2. Kadó Henrik 2. Stark Dezső 5 20 Mondschein Lajos 2. Gecsovics asztaltársaság 6.— Rosenberg Sándor í'.— Weinberger S. 2. Korn Gyula 2. Dr. Kele Antal 40.­Simonics Mihály 2, Dr. Kele Antalné 2. Goldner Ödön 2. Baly Béla 2.— Gombás István 2.— Borbély György 40.— Kloso^szky Ernő 2. Gombás István gyűjtő 2.60 Papp Alajos 2.— Fischer Miksa 2. Heinrich W. 2. Faragó Béla 2 Rosenberger Lajos 1.-­Csabrendeki iparos-egy 1.6.— Duzár István 2. Társaskör 4.— Simfer János —.20 Keszli Ferencz 2.— Kalóczy Sándor 1.— Zalaegerszegi ipartest. 20 — Vörös János 1.— Königmayer János 2, Weintsingl Anna 1 — Zalavármegyei takarék Szép Gergely - 20 pénztár 40.— Jegyzet: A kinek a nevők és adományaik tévesen, vagy hiányosan van közölve, vagy épen hiányzik, szíveskedjenek jelezni, hogy javítsuk ki. Zalaegerszegi központi fogyasztási és értékesítő szövetkezet. Ez alatt a czím alatt a szövetkezetnek történetét, viselt dolgait közli a .MAGYAR PAIZS». Azonkívül igen érté­kes tartalmát fogja tenni dr. Kele Antal ügyvédnek a szövet­kezet elnökének tanulmánya, melyet általában a szövetkezetek eszméjéről, szelleméről fog írni, s melyet ez első számban már meg is kezd. A szövetkezetekről. Nagyot sülyedtünk erkölcsileg és anyagilag ! A helyett, hogy törekednénk a magunk ember­ségéből az absolut igaz, szép és jó felé egész erőnkből: utánozzuk, majmoljuk külsőségek­ben a külföldet. Kevésre becsüljük a magunkét, s minden kritika nélkül sokra a külföldit. Ezen rossz szokásunk miatt milliók mennek a kül­földre, melyeknek ittbenn kellene maradniok. Nem fektetünk súlyt arra, hogy nem szabad évről-évre többet kiadnunk, mint a mennyi a bevételünk. El van szegényedve, fülig adósodva az egyes polgár, úgy a falu, város, mint az egész ország! Szép hazánk egy igen nagy része idegenek, jövevények kezében van; a többi pedig, a mi a mienknek mondható, abban sincs nagy köszönet, mert ritka már Magyar­országon az a föld, mely adósságokkal ne volna terhelve. így nem törődve a gazdasági dolgok­kal, lassan-lassan odajutottunk, hogy az állam­fentartó elemünk — a földbirtokos és földmí­ves osztály — jó részben elpusztult, másik részében pedig pusztulófélben van. A régi jobbágyság eltörültetett ugyan, de helyzetünk rosszabb, mint volt régen. Általános a föld népénél az elszegényedés, az eladósodás. Az elszegényedett, eladósodott nép pedig hiába, nem más mint rabszolganép. Nincs meg a füg­getlensége, ideális eszmék és czélokért nincs sem kedve, sem fogékonysága, sem lelkesedése. Le van nyűgözve, csak tengeti nyomorult éle­tét ; verítékes nehéz munkájának mások veszik hasznát, többnyire uzsorások, külföldi tőkepén­zesek. Szóval: tengernyi sok a bajunk, panszunk, adósságunk, melyen segítenünk kell, hacsak dicstelenül elpusztulni nem akarunk. Hogy mik voltak azok az okok, melyek ezen elszomorító helyzetet előteremtették: más helyen és alkalommal részletesen kifejtem. Itt csak avval a kérdéssel kívánok foglalkozni, vájjon van-e mentség a kiszabadulásra? Nem késő-e már legjobb igyekezetünk? A magyar nemzet ezredéves viszontagság­teljes, s helylyel-közzel dicsőséges múltjában számtalan megpróbáltatásnak volt kitéve, s eddig még mindig kilábolta, habár sokszor nyögve-jajgatva a reája mért csapásokat és veszedelmeket. Hát csak most nem tudna meg­küzdeni az ezer veszedelemmel és csak most nem értené és érezné át a haladó kor intő sza­vát ?! ... . En bízom a magyarság óserejében.' Csak fel kell őt rázni tespedéséből, aléltságából. Az arra hivatottak álljanak a helyesen, okosan megválasztott mozgalom élére. Szólaljon meg Lehel kürtje szerteszét a hazában, annak min­den legkisebb zugában! Zengje a magyarság jogos érdekeit, minden téren az előrehaladást: az ipar fejlesztését, tökéletesítését, gyárak, iparvállalatok fogyasztási-, értékesítő-, pincze-, magtár- és hitelszövetkezetek létesítését, a tisz­tességes, versenyképes hazai ipar pártolását, a kereskedésnek midenféleteknitetben szoliddá és magyarrá tételét; a szegény, magára hagyatott nép gyámolítását, jogos érdekeinek istápolását, s azon módozatok megjelölését, melyek által ismét talpra állíthatjuk a magyart, függetlenné tehetjük gazdaságilag, s bevezethetjük őt a virágzóbb iparállamok közé. Vegyük fel a ver­senyt minden téren a művelt külfölddel; te­gyük kedveltté, tiszteltté a munkát, az ipart és kereskedést, serénynyé a takarékosságot. Most már csak az a kérdés, hogy elérhet­jük-e ezen kitűzött czélunkat, s ha igen: mi­képen ? Igenis elérhetjük összetartással, kitartó, lan­kadatlan, becsületes és komoly munkálkodás­sal. Tenni és cselekedni, s ismét tenni és csleked­ni kell hazánk gazdasági regenerálása tekiteté­ben mindenkinek annyit, a mennyit legjobb szellemi és anyagi ereje felhasználásával tenni és cselekedni tud. A sok üres szó, frázis, toasztozás stb. nem ér semmit. Neszóval: tettel szeressük a hazát. Sajnos, hogy e nehéz és nemes küzdelmünk­ben a nagy urakra és gazdagokra — tiszte­let a kevés kivételnek — nem igen számítha­tunk. De azért ez, senkit el ne csüggesszen. Egy kis ember, szegény ember; egymagában, elhagyatva keveset, vagy semmit sem tehet. De ha összetömörülnek e hazának milliókra rugó kis emberei, nagy hatalmat képviselnek, egyet­értve és vállvetve igen sokat tehetnek. így lesz a sok csepp vízből tenger, a sok kis em­berből hatalmas tábor. Edd ig a kis szegény emberekkel az arra hivatottak nem törődtek. Vezetők nélkül pedig ezek semmit sem tehetnek. De hajnalodik, s felvirrad, mert felvirradnia kell valaha a magyarnak! . . . Eczélunk elérésére hatalmas eszközül szolgál­hatnak a szövetkezetek, melyek napról-napra jobban és jobban terjednek az országban, s mindegyiknek az a czélja, hogy a nép javára szolgáljon. Külföldön ez a humánus intézmény nagyon el van terjedve. Nálunk még gyer­mekkorát éli. Nincsenek még úgy szervezve és kifejtve, a mely módon a legnagyobb ered­ményeket és sikereket érhetjük el. Czikkem további folyamán kifejtem, min kell kezdenünk, s hogyan kell szerveznünk ország­szerte a szövetkezeteket, hogy ezek által a leg­nagyobb eredményeket érhessük el. (Folyt, köv.) Dr. Kele Antal. Felszólítás. A zalaegerszegi központi fogyasztási és érté­kesítő szövetkezet iránt érdeklődőkkel tudatja az elnökség, hogy a tagok és részvények száma hetenként és naponként szépen szaporodik. S hogy csakis így iehet remény, hogy kitűzött czélját annál inkább megközelítse a szövetke­zet, hogy t. i. lehető legolcsóbban árusíthassa a kifogástalan jó portékákat is. Nem lehet tagadni, kezdetben még van egy-egy hiányos­ság és kívánni való, de a kezdet nehezségét mindenkinek el kell ismerni, s főképen az ele­jén gyönge volt még az alap — most már napról napra erősödik az alap is, a mint szapo­rodik a részvényesek száma. Kívánatos, hogy a rézvények száma minél előbb érje el az ezeret. Bizony még valami négyszáz hijja van. Ekkor nagy előnyben fognak részesülni a tagok S aján­latos, hogy kiki igyekeznék részvényt szerezni, a míg túl nincs az ezeren, mert ha az ezeret megüti, akkor lezárja az igazgatóság, s dragáb­ban lehet egy részvényt venni. —- Igen káros a szövetkezetre az, hogy néhány aláíró fillér­nyileg sem tett eleget kötelességének; üdvös pedig az, ha a tagok minél előbb, s minél pontosabban lefizetik a részleteket. A * Magyar Palzs» gyűjtőivé. A kikben e lap iránt rokonszenv van, a jő ügy érdekében, dc meg őszintén legyen mondva, a szerkesztő-kiadó érdekében is, szívesked­jenek ezt a kis gyüjtöívet levágni, ismerőseikkel, baráta­ikkal legalább felerészét megtölteni. Kegyeskedjenek egy­úttal minél előbb elküldeni a szerkesztőhöz ezt a czédulát, ha csupán egy aláíró kerül is, hogy minél előbb tisztában lehessünk a nyomtatandó példányok számával. Levágandó. Sorsz. Név A «MAGYAR PAIZS. 12 havi ára 4 kor., három hónapra 1 kor. Megr.: 3, 6, v. 12 hóra. HIRDETESEK. Házhelyek. Zala-Egerszeg r. t. városban a Kör­mendi-utczából kiágazó Dervarits-féle te­rületen átvonuló újonnan nyitott utczában 65 házhely szabadkézből eladó, Bővebb és teljes felvilágosítás Zala­Egerszegen Jákum-utcza 4. szám alatt Kováos Károly ügyvédnél szerezhető. 4 2-1 forintért (18000 korona) eladó Zalaegersze­gen egy telkes ház, melyben két család lak­hatik. Bővebben a lap kiadója. 2 0-1 BACSAY JÁNOS bognár és kocsigyártó Zalaegerszegen, a főgimnázium mellett. Értesítés. Van szerencsém a n. é. közönséget ezennel értesíteni, hogy elvállalom min­dennemű kocsi-korbák készítését, vagy teljes felépítését, a milyenek csakis a vidékünkön használ­ható járműveken léteznek, úgy, hogy a legegyszerűbb mintától a legmesz­mebb menőig bármely fővárosival a ver­senyt kiállja. A gazdasági eszközök faalkatrészei száraz és szilárd anyagból készülnek. Kényesebb födeles kocsihoz a kere­kek talpait egész fából készítem. Több rendbeli kocsi-korbákat kész­letben tartok, hogy a megrendelt ko­csikat minél előbb szállíthassam. Kérem a n. é. közönség pártfogását tisztelettel 1—1 Bácsay János. IMHHfflH

Next

/
Thumbnails
Contents