Magyar Paizs, 1900 (1. évfolyam, 1-13. szám)
1900-10-25 / 4. szám
MAGYAR PAIZS 1900. október 25. Darányi Üdvözlése. A Vasmegyei Gazdasági Egyesület Ernuszt Kelemen vezetésével Darányi Ignácz miniszternél tisztelgett, hogy az egyesületnek a miniszter gazdasági politikájáért való bizalmát s köszönetét tolmácsolja. A küldöttség egyúttal Széli miniszterelnöknél is fog tisztelegni. Zalaegerszeg képviselő testülete e hó 31-én délelőtt 10 órakor rendes gyűlést tart. Előterjesztik a városi házi pénztárnok, s különféle alapok pénztárainak számadását, s tárgyalják a vásártér megnagyobbítását. A népszámláláshoz szükséges általános utasítás példányokat szétküldötték a fölvételi mintákkal együtt. A számlálólap az egyes emberek számára, a házi gyűjtőiv az épületek, lakások számára, községi (városi) gyűjtőiv az utczák, házszámok szerinti összeírásra, s a járási összesítőív a községek összefoglalására. A népszámlálás 1901. január 1 — 10 napján lesz. Ekkor veszik számba a kisipar körébe tartozó iparos- műhelyek felszereléseit és termelési viszonyait is a számláló biztosok az első tisztviselő, s a főszolgabiró felügyelete alatt. Népszámlálás. Október 22-én d. e. 10 órakor igen népes értekezlet volt Csertán Károly alispán elnökletével a vármegyeház nagytermében. Jelen volt a fővárosból dr. Podhorszky László miniszteri titkár is a m. kir. központi statisztikai hivatal részéről. Főszolgabírók és körjegyzők voltak legtöbben, kik a jövő év elején népszámláló biztosokként fognak szerepelni. A miniszteri titkár azért volt itt, hogy utasításokat adjon, s megjegyezte, hogy ilyen nagy érdekeltséget sehol sem lehetett tapasztalni, mint Zalamegyében, melyről a minisztériumban is jelentést fog tenni. Egy érdekes napló fog megjelenni, Zalaegerszegen ez év deczember elején, mely jókora könyvet fog kitenni 320 oldalon. A keleti uralkodók különböznek a nyugoti uralkodóktól, minthogy más a keleti ember is, s más a nyugoti. Közülök kevés ismeri a keleti szokásokat, ók meg épen nem tudnak semmit a mi világunkból. Naszreddin nevű perzsa sah S az Utódja Muzaffer-Eddin sah a legm.mfltebbek. Ezek többször jártak Európában, a nagy világkiállításokon, ez utóbbi Bpesten is időzött, épen csak a napokban. Azért igen érdekes bepillantani gondolatvilágokba. Naszreddin, kit később meglőttek, utazása alatt egész kíséretével írta az úti jegyzeteket. Ezeket a perzsa jegyzeteket fordítja magyarra Mihálovics Béla zalaegerszegi főgimnáziumi tanár a «Magyar Paizs® munkatársa, a ki darab ideig Perzsiában lakott. A könyvet öt kép fogja élénkíteni, s egy darab ára 2 kor. 50 fillér lesz, díszkötésben 3 kor. 50 fillér, melyet deczember 3-ig kell elküldeni a könyvkiadójához, Vágó János nyomdászhoz. A sötétben csendesen. Szentesen történt, hogy a járkáló rendőröknek feltűnt, hogy egy falusi embernek néhány szekér búzáját a vásárlók zárt ajtók mögött mérlegelik kora hajnalban nagy csendesen. Bementek, s Grossman Lajos és Kohn Adolf kereskedők kezéből átvették a mérlegelés végzését. 24 Zsáknál hét métermázsa külömbséget találtak. De nem Pataki György szántóvető javára. Zászlószeg megváltása czímen méltóságos özv. Kovács Kálmánné úrnő Bpestről, a zalaegerszegi ipartestületnek 10 koronát volt szíves adományozni, miért is hálás köszönetét fejezi ki az elnökség. Felhivatnak Zalaegerszeg város területén az összes tanoncztartó iparos urak, hogy tanköteles tanonczaikat az iparos-tanoncziskolába járatni elnemulaszszák, s egyúttal szintén felhívatnak mindazok, a kik tanonczaikat ez ideig be nem szegődtették, múlhatatlanul eszközöljék, mert ellenesetben az ipartörvény szigora fog alkalmaztatni. Az elnökség. Leégett egy gyár. Bpesten a Dongó-utczában. A Meister Sámuel-féle asztaloskellékgyár volt s 60.000 korona a kár. A társaskör választmánya szombaton este tartott gyűlést Borbély György elnökletével. Örömmel vették tudomásul, hogy anyagi téren elég jól áll a kör. A helyiséget a nyári idő alatt gyéren látogatták a tagok; annál inkább kezdenek most érdeklődni a tagok, s hogy ezen érdeklődés fokozódjék, Záborszky József háznagy indítványára elhatározták, hogy ezentúl havonként családias összejöveteleket tartanak a kör helyiségében felolvasással, szavalással fűszerezve az összejöveteleket; ez estélyekre szívesen látják a tagoknak családtagjait is. Az első összejövetel november 3-án lesz, s Jády Károly és Péterffy József tart felolvasást, monologot és szavalást. A porszemből szikla alakul. Egy szomszéd községbeli úrhölgy névtelenül három koronát küldött a Magyar Paizshoz az iparvédő egyesület számára. Átadtam a pénztárnoknak. Szaporodás. A fogyasztó és értékesítő szövetkezethez jöttek ezen a héten: Újlaki Béla kjegyző Andráshida 2 részjegygyei, Molnár Sándorné Zalaegerszeg 5-tel, Elmann Ödön Zalaegerszeg 1-gyel. Új Üzletvezető. A fogyasztó szövetkezet igazgatósága éber figyelemmel ügyel a részvényeseknek és a közönségnek érdekére, s így rövid idő alatt, rájött az üzletvezető helytelen kezelésére, nyomban el is mozdította, a kis hiányt az óvadékból fedezteti, s új üzletvezetőnek felfogadta ifj. Kleinhempel Károlyt, ki hivatva van rendet csinálni. Et tu mi fili! Milej községből mentek haza a búcsúsok, s Csonkahegyháton betértek a kocsmába. Az ezutániakat már lehet tudni. A vége az lett, hogy Borbás János legényen 36 szúrást ejtettek. Az összegabalyodásban már csak őt szúrta mindenki, ha barát ha rokon. Dr. Rosenthal Jenő varrta be a sebeket. A kis eltévedt. Elinont Márta visszakerült Ördöghenyébe a szülőihez, honnan világgá ment volt a mult héten. A vasvillás hős. Bozsokon két asszony akart egy kemenczében kukoriczát szárítani, persze összevesztek. Igricz István vasvillával választotta e őket, úgy hogy Igricz Marit félholtra verte, mire ugyan egy ütés is elég — a vasvillából. Névváltoztatás. Tomasits Mihály kiscserneczi lakos «Tárnai»-ra változtatta a nevét. Maros ac at^afiaval, A 1 — - P .. 1 ... 1. o l. t "í _ rán történt a mult vasárnap, hogy Sabján Kelemen összekapott a fiával, mert ez megetette ökreivel az apja szénáját. A fiú földhöz vágta az apjat, aztán kaszával ment neki. Az öreg félretolta védekezésből a kaszát, s hős fiúnak a homlokába fúródott a csúnya fegyver hegye. Ezért az öreget elzártak, mint mondjak hat hónapra. A kik kedvet és igényt tartanak a «Magyar Paizs»-hoz, s valamely okból nem jutott hozzájuk, szíveskedjenek mejizenni, hogy a hiányt pótoljuk az elsó számtól kezdve. Kérés. A helybeli ol\asók szíveskedjenek tudomásul venni, hogy i lapkihordó fel van hatalmazva a díjak össcszedésére, csupán a nála lévő ívre kell följegyezni elszámolhatás végett a nevet s az összeget; a vidéken levők pedig szíveskedjenek a lapot visszaküldeni, ha nincs szándékok megtartani, hogy állandó czímszalagot nyomtathasunk. Keresek megvételre gy „Pallas Lexikon"-t (18 kötet) új állapotban, freisach Sámuel könyvkereskedő. / A szerkesztő levelezés. K. B.-Szt-László és R. Nagy-Kanizsa. Szivsen. Országgyűlés. Vörösmarty-ünnepél] lesz nemcsak Székesfejérvárt, hanem a főírosban is, hol Bartók Lajos lelkes felhívást Ijcsátott ki, hogy emeljenek szobrot a szó^t költőjének, mert a város a tereket egyebtfkel tölti meg, s Vörösmartynak eldúdolják tiajd, hogy «nincsen számodra hely». Születiének 100-ik esztendeje telik be ez évi deczeij>errel. A bizottság az országházat is meghlta az ünnepélyre — Pénteken és szombatc nem tartottak ülést. — Kereskedelmi és ipfi ügyeket és a belügyi tárczát bizottságokbajtárgyalták. — A képviselő házban letárgyjták a dohánykertészeti s erdőmunkás javaslat, s egy sereg viczinális javaslatot. A „Zalavármegyei magyar iparvédőegyesület". A Zalavármegyel magyar iparvédő-egyesület története. A következő czím folytatása a «Zalamegye» 1900. évi 1. számában jelent meg. Két levél a hazai ipar ügyében. II. Hegedűs Sándorné. A második levelet Hegedűs Sándorné írta. a kereskedelmi miniszternek a felesége. Hogy milyen őszintén meleg érdeklődéssel ír a kegyelmes asszony a magyar ipar érdekében, bizonyítja az a lelkesedés, hogy egy tehetős iparos ezer forint tiszteletdíjat tett le nyomban a czikk jutalmazására, mert újságczikk gyanánt jött nyilvánosságra. Ezer forint egy újság czikkért! De itt igazán elmondhatjuk: Méltó a munkás az ő megjutalmaztatására. A nagy asszony persze rögtön kiosztotta, a nagy díjat loülönféle jótékonyságokra. A külső formában is szépen megírt levélnek nagy nyomatékot ad már az is, hogy magas állású embernek, miniszternek a felesége írja; de leghatásosabbá az teszi, hogy az írója már a szó előtt tettel pártolja a magyar iparti Hegedűs Sándor miniszternének a háza magyar ipartermékekkel van berendezve. Jó példával jár elől tettben és szóban, s valóságosan hitves és munkástársa a kereskedelmi miniszternek A levélben úti tapasztalatokat ír le, csakúgy oldalszerűleg. De ezek az adatok olyan meglepő és kézzel fogható módon bizonyítják egyfelől a magyar kishitűséget, másfelől, mint az előbbi czikkem végén említettem, a magyarnak a bárgyú hiúságát. A levél tartalmát ismertetve, kiemelek egypár nevezetesebb pontot. Rendkívül nevezetes ebben a kefe históriája. Elmondja a nagyasszony, hogy egyszer Londonban járt a fia látogatására, s már emlékül is, de épen szükségből is várárolt egyik előkelő boltból holmi úti kellékeket: bőronJit, Uofct otb., o különöocn a. lcefck csináltak nagy szenzácziót, igen ízléses egyszerűségökben szépek és jók voltak, s szívesen megadta értük a borsos árt. Itthon is sokáig bámulták az elegáns kefékben a fejlett angol ízlést s kitűnő szolid munkát, irigyen gondolva, miért nem képesek a mi hazai iparosaink is erre a munkára. Rá is volt vágva büszkén a kefe külső oldalára : tenglish work» = angol munka. De a belső oldalán mintegy eldugva apró betűkkel ott volt az a csudálatos magyarszó is, hogy: Pozsony. Ugyan mit keres ez a szó itt ? Talán ezt a kefefajt Pozsonyról nevezték el! Elég különös, de jobbat nem lehetett gondolni. Egyszer ellopta valaki a táskát a kefékkel együtt. Évek múlva a miniszterrel együtt a kegyelmes asszony is Felsőmagyarországon járt, s épen Pozsonyban is megfordultak. Itt a Grüneberg testvérek gyönyörű kefegyarát bámulták. Feltűntek a csinos kiállítású kefék, milyeneket csak Londonban láttak volt egykor. Sőt az a fajta is meg van itt, a milyent vettek volt Londonban. Különös. Mintha egy gyár csinálná azt is, ezt is. — A gyáros hamar véget vetett a találgatásnak. Egy gyár csinálja, azt mondja, mert azokat az «angoI» keféket is ő küldi Londonba Pozsonyból. •A magyar kefe elmegy, azt mondja a gyáros, Londonba, Braziliába, s a művelt világ csaknem minden részébe, sőt többet ad el ott, mint itthon. Ott reányomják az angol, franczia és egyéb feliratokat, s ezzel világ czikké lesz » • Eddig még nem volna semmi baj, folytatja a miniszterné levele éles íróniával, csakhogy ez az árú a legtöbb esetben visszajön Magyarországba — persze az angol jegygyei és felirattal ellátva — és itt mint franczia, angol, vagy német gyártmány kerül eladásra, s a mi közönségünknek imponál, mert hiaba, sohasem képes magyar iparos olyan ízléssel dolgozni, mint a franczia s angol!!» A pozsonyi gyár Londonba, s egy debreczeni gyár Ausztriába, s ki tudja még hány magyar gyár küldi ki szerte-széjjel portékáit. S nagy rész visszajön egy-egy külföldi pecséttel, de e keresztelés után mar ötször-hatszor annyit adunk érette, mint a hogy előbb megvettük volna.