Magyar Paizs, 1900 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1900-10-18 / 3. szám

1900. október 18. MAGYAR PAIZS 3 dicsőséges a haza egén és adja Isten, hogy a szép és nemes eszmék, melyek megterem­tésénél közreműködtek, sok jónak, szépnek, sok haszonnak és áldásnak legyenek létreho­zói s a remények és várakozások, melyekkel vi­lággá bocsáttatott: eredményekben teljesek ! Miután pedig nem is támadásról, csak komoly védelemről van a szó, azt hiszem, hogy a magyar honleányok soraiban lesznek sokafí, a kik a kibontott zászló alá sorakozva, haza­fias ügyünket szives segítségükkel, készséges pártfogásukkal lelkesen támogatni fogják ! Mert épen a nőnek nyilik ezer alkalma mindenkor és mindenben közvetve és közvet­lenül a haza felvirágzása, jóléte és emelkedé­sének hasznára, segítségére lehetni. Ha nem is az allambölcseség tanácsaival, nemzetgaz­dasági problémák és politikai kérdések fejte­getéseivel, vagy szíveket indító, lelkes szónok­latokkal és halált osztó fegyverekkel : van szá­mára szerényebb, de mégis hálás kör, melyben nemes gondolkozását, helyes eszméit és búzgó lelkesedését érvényre juttatva honleányi fel­adatának sikeresen megfelelhet. Hivatásával szépen összefér, sőt nőiességé­nek méltó kiegészítését képezi a honszeretet tiszta lángolása, mely szerény munkásságának magasztos czélt, tehetségeinek komoly jelen­tőségét, életének biztos irányt és alapot köl­csönöz. Tagadhatlan, hogy a nőnek közvetett befo­lyása a társadalomra és nemzetre nagyobb hord­erejű, mint az első tekintetre látszik, s a mint azt gondolkodni rest kétkedők hinni akarják. Pedig, ki van első sorban arra hivatva, hogy ott, a hol él, munkálkodik, hat és szeret, erkölcs, jellem, kedély és szív dolgában jó példaadással buzdítva, serkentve, a szereteté­be n rejlő erőt arra használja fel, hogy mind­azokkal, a kik szívéhez közel állanak, hozzá tartoznak, benne bíznak és reá hallgatnak, ne­mesítő befolyásának áldását éreztesse ; hitének, hazaszeretetének kegyeletes eszméit, erkölcsi meggyőződéseit övéinek szívébe oltsa; tűzhe­lyénél és ismerősei körében a hazai szokások, irodalom, művészet s egyéb szellemi érdekek iránt érdeket keltsen; háziasszonyi hivatásá­nak gyakorlatánál naponta a honi ipar és termények pártolásában élénken részt vegyen ?! A nő kötelessége, hivatása ez, valamint ő ügyel fel arra, hogy a hely, hová sorsa állítja, a ház, melybe hivatása rendeli, az erények tem­ploma, s az erkölcs annak oltára legyen. Már pedig erkölcsben és erényben van a nem­zet nagysága, ereje, élete és jövője. Azok hanyatlásában a pusztulás és enyészet. Zalaegerszegen, 1900. október 5-én. Németh Elekné, Andaházy Irene. Érthetetlenség. A «Magyar Paizs® első számában tizenkét pont alatt írtam tájékoztatót e lap természe­téről és czéljáról. Az első pont azt mondja, hogy ez a lap a magyar iparvédő-egyesület­nek szószólója. A második pont azt mondja, hogy a fogyasztó és értékesítő szövetkezetet is pártolja, mindaddig, míg a szövetkezet az iparvédelem alapján áll; sőt még egy felté­telt kiköt: megvárja a szövetkezettől, hogy a nagy közönség megélhetésének a könnyebbí­tésére dolgozzék. A többi pont is egyéb meg­élhetésről, közgazdaságról, faji jellegről stb. beszél. Máig láttam 35 újságot, s mindenik így értette és így írta a «Magyar Paizs® czél­ját: . . . «a hazai ipar támogatására, a szö­vetkezeti eszme terjesztésére, s általán a nem­zeti közgazdaság és a faji jelleg védelmére® indult. Gondolom, hogy a többi 480 újság is így értette. Hanem a «Zalavármegyei Hirlap® nem így értette. O a következő sorokban ismertette olvasóival: «Magyar Paizs czím alatt a lap a magyar ipar pártolását tűzte ki irányelvül ; legközvetlenebb czélja azonban az, hogy a zalaegerszegi fogyasztási és értékesítő szövet­kezet hivatalos közlönye legyen.® Órákig eltépelődöm, hogy vájjon tegyek é rá megjegyzést vagy ne ? Mégis teszek. Úgy tünteti fel a dolgot a «Zalavármegyei Hirlap», mintha az a szövetkezet valami bűnös dolog volna. Pedig az nem igaz, hogy bűnös dolog volna. El akarja hitetni olvasóival, hogy a «Magyar Paizs® olyan, mint a kancsal mészáros : ide néz, de oda vág. Pedig az sem igaz, hogy kancsal volna. Rá akarja erőszakolni olvasóira azt a hitet, hogy a «Magyar Paizs» szerkesztője ezt tűzte ki ugyan irányelvül, de más a czélja ; hogy ezt igéri, de amazt akarja adni. Nó hát ez épenséggel nem igaz. Nem is lehet ezt kiol­vasni sem a mutatványszámból, sem az én életemből, sem ezután nem fogja kiolvasni senki. Nem tudom, a «Zalavármegyei Hirlap® honnan olvasta ki. Nem jó mindig, ha az ember a levegőből, vagy csak saját magából olvas. A «Magyar Paizs® igen is hivatalos köz­lönye, sőt ennél több : szószólója a zalaeger­szegi szövetkezetnek s más ilyen szövetkeze­teknek is, úgy a mint a tájékoztató második pontjában írtam, de nem úgy, a mint a «Zala­várinegyei Hirlap® stilizálja. Én azt hittem, hogy ha barátságosan nem is, de rossz néven sem veszi egyik lap sem a «Magyar Paizs»-t. Azt hittem, hogy ha nem járunk is mindenik laptárssal egy úton, de párhuzamosan haladva egy czél felé törek­szünk. Azt hittem, hogy az együtt haladók üdvözlik egymást, s ha egyik-másik szembe menne is egymással, ezek is csak lovagias ellenfelek lennének, nem ellenségek. Azt hit­tem. Borbély György. Országgyűlés. A nagy szünidő után csak a napokban gyűl­tek össze az országos képviselők. Az első leg­fontosabb dolgok közé tartozik a költségve­tés tárgyalása. Előbb azonban Széli miniszter­elnök előterjesztette a trónörökös házasságá­ról szóló törvényesjavaslatot. Lukács László pénzügyminiszter bemutatta az 1901. évi költ­ségvetést. A terv szerint a bevétel 1056,582.297 korona (kimondva: egy milliárd, 56 millió, 582 ezer 297 korona). A kiadás 1056,546.41 i korona vagyis egy milliárd 56 millió 546 ezer, 417 korona. A felesíeg 37,880 korona. Nagyon rosz termés volt, az évi bevétel mégis 23 millió­val nagyobb a mult évinél. Befejezték a birtokosok és gazdatisztek vi­szonyáról szóló törvényjavaslatot. Elfogadták Rigó Ferencznek azt az indítványát, hogy csak magyar állampolgár lehet gazdatiszt. A házalásról szóló törvényt tárgyalták aztán Barabás Béla arról beszélt a Házban, hogy a külföldi házalókat tiltsák ki, Ausztiából is ki­tiltják az idegen ügynököket. 1863-ban elfoga­dott a Ház, azt mondja, egy vándoriparról szóló javaslatot, de azóta elveszett. Hatásos színekkel rajzolta a kisiparosok sorsát. A javaslatot, részleteiben is elfogadtak. A főrendiház elnökévé gróf Csáky Albint nevezték ki. Különfélék. Hidasy Kornél (1828—1900) szombathelyi me­gyés püspök meghalt okt. 13-án. A szombat­helyi újság többek között a következőket írja róla: «Egyszerű, nemes, apostoli élek volt tele jósággal. A hizelgő dicséretek nem tudták megszédíteni és a világ hatalmasainak kisebb­nagyobb boszantásai nem birták megtántorí­tani. Ő a maga lábán járt, s ezzel a világgal leszámolt. Irtózott minden kitüntetésfélétől. A római szentszék pápai trónállónak és római grófnak nevezte ki. Egyik czimet sem engedte meg, hogy e kitüntetések legalább az egyház­megyei névtár rovataiban szerepeljenek. 0 nem akart több lenni, mint amivé őt a gondviselés tette. «Szombathelyi püspök* volt, se több, se kevesebb ; hanem szombathelyi püspök egé­szen. Annál inkább visszautasította a mille­nium esztendejében neki fölajánlott kitünteté­seket. Roppant féltékenyen őrizte az egyház­politikai kormányokkal szemben kormányzatá­nak és politikai akcziójának szabadságát és függetlenségét. Ezt nem adta cserébe semmi­féle czímért. Nem is lett kegyelmes úr. Meg­maradt mindvégig méltóságos úrnak : püspöki hivatalának terheit mint igazi úr hordotta és mél­tósággal hordozta.» —Fényes temetése 15-én volt, melyen a vármegyénket képviselték : Gróf Jankovich László főispán, Csertán Károly alispán, Thassy Lajos főszolgabíró és dr. Ruzsicska Kálmán kir. tan. tanfelügyelő ; váro­sunk részéről pedig Várhidy Lajos polgármes­ter, Fülöp József aljegyző és Kováts László vett részt, kikhez még Bencze György és Ste­fánecz József képv. tagok is csatlakoztak. A tett. Csak a napokban volt a kassai gazda­gyűlés, hol a pusztuló középbirtokosok sorsá­ról tanácskoztak. S pár nap múlva gróf Pálfy János a magyar középosztály megmentésére fölajánlta öt községből álló pozsonymegyei birtokát közel három millió korona értékig. Többet nem szükséges róla mondani. Erkel Sándor meghalt. Erkel Sándor, a m. kir. operaház főzeneigazgatója vasárnap reggel Békés-Csabán, a hol rokonai látogatásán idő­zött, — szivszélhüdésben meghalt. Halálozás. Zsikó Sándor m. kir. p. ü. vámellenőr f. hó 16-án életének 48. évében hosszas szen­vedés után meghalt. A boldogult 25 évet töltött állami szolgálatban, s ebből 22-öt a z. eger­szegi adófelügyelőségnél, majd akinevezés után a kir. pénzügyigazgatóságnál. Béke hamvaira ! A Zalaegerszegi ügyvédi kamara tagjait Ha­jik István, a kamara elnöke meghívja e hó 21-ik. d. e. 7 2 10 órára rendkívüli közgyűlésre. Szeretetházi tanítok. A vallás- és közokta­tásügyi miniszter Totola József és Szűcs Jenő okleveles elemi iskolai tanítókat a balaton-fü­redi Erzsébet szeretetházhoz kinevezte. A távolból. A zalavármegyei iparvédő-egye­sületnek Kisági József négy koronát küldött Szegedről a Magyar Paizsért küldött előfizetés mellett. Átadtam az egyesület pénztárnokának. Jó példaadás ez arra nézve és azok számára, a kik igen olcsónak tartják a lapot. Ha tehát csak ez okozna akadályt, legkönnyebben úgy lehetne segíteni a bajon, hogy a rászánt ösz­szeget az iparvédő egyesület részére küldenék az érdeklődők. A szerkesztőnek kötelessége lesz az efféle küldeményeket pontosan áttenni az egyesülethez. A soproni kerületi kereskedelmi és iparka­mara 1900. évi október hó 11-én tartott ren­des ülésében Zalavármegye ipartanácsába ren­des tagokul: Fangler Mihály kereskedőt és Sipos János asztalos mestert, póttagokul pedig Fischer László kereskedőt és Juhász Iózsef könyvkötőt zalaegerszegi tagokat választották meg. A városi kérdőiveket felülvizsgáló bizott­ságba Fischer László, kereskedő és Kováts László asztalos zalaegerszegi lakosokat válasz­tották meg. Áthelyezés. A pénzügyminiszter Sebestyén Ernő szombathelyi kir. p. ü. titkárt saját ké­relmére és költségén a z. egerszegi kir. pénz­űgyigazgatósághoz hason minőségben áthelyezte. Kinevezés. A pénzügyminiszter Schmidt Pál sümegi kir. adótárnokot a kassai kir. adóhi­vatalhoz I-ső osztályi pénztárnokká nevezte ki végleges minőségben. A társaskör választmánnyá szombaton este 6 órakor gyűlést tart. Grünbaum Rubin meghalt 104 éves korában Csabrendeken. Hymen hir. Ujlaky Ferencz andráshidai tanító jegyet váltott Keszthelyen Mikolasek Mariska kisasszonnyal. A tűzoltó testület választmánya tegnap gyű­lést tartott Boschán Gyula elnökkel. Rézsvé­telesen jegyzőkönyvre vették Hidasy Kornél püspök halálát, ki nagy pártolója volt a testű­: letnek, megemlékeztek dr. Mangin Károly ha­láláról is, a ki végrendeletileg 150 koronát ha­gyott a testületnek. Fölvették a testület pár­toló tagjai közé Göndöcs Antalt, Papp Feren­czet, Fülöp Györgyöt és Kéhner Dánielt. In­tézkedtek a zeneosztály dolgaira nézve, s el­határozták, hogy ennek alapjára deczember 1-én mulatságot rendeznek. Söjtörön ünnep lesz 21-én vasárnap délután. A néppárt vezérei: Gróf Zichy Nándor, Buzáth Ferencz és Dr. Major Ferencz fognak beszélni JÓ SZÜret. Nagy-Kanizsa és Gelse vidékén most szedik a szőlőt. A mennyiség négyannyi mint tavaly, a minőség kitűnő. Eltűnt leány. Elmont Istvánnak egy 12 éves Mártha nevü leánya, a ki kékszemű de szőg. hajú, 14-én reggel eltűnt s keresik de nem találják. Kérelem. Szigethy Gábriella árvaleány részére a rendőrkapitányi hivatal könyöradományt kér. Az adományt egy rendőr gyűjti egy Ívvel.

Next

/
Thumbnails
Contents