Magyar Paizs, 1900 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1900-10-11 / 2. szám

1900. október 11. MAGYAR PAIZS 3 egészségügy. A vidéki városoknak nincs ivóvizök sem csatornázásuk; de van bűzhödt levegő és piszok az utczán, az udvaron és a házakban. Mocsdry Sándor. Egészséges hazafias bérlő osztályt kell alakítani. Bujanovits Sándor lendülettel beszél a közép osztály neveléséről. Ezeknek gyermekei mind urak akarnak lenni, nem szeretik a munkát, sem a munkás pályát, s nem becsülik meg eléggé a munkás embert és osztályt. A gyermekbe korán bele kell csepegtetni a munkaszeretetet. . Bornemisza Lajos azt mondja, hogy a gazdaszövetség szerezzen érvényt e vezéreszméknek. Balogh Elemér egy magasabb rendű tanintézetet tervez, melyben encziklopaedikus gazdasági és szocziologiai kiművelést nyernének az ifjak. S azt szeretné, hogy «saját embereink közül kerülhetnének ki a bankarok, gyárosok, konzuljainké stb, Geöcze Sarolta a középosztály hanyatlásának egyik okát a nők felületes nevelésében látja. Komolyabb, józanabb mimkara kellene nevelni leanyainkat. Gróf Károlyi Sándor tiltakozik az ellen, mintha a gazdaközönség osztály harczot idézne fel, mikor sajat élete megmentéséről akar gondoskodni. Nagy barátja a kereskedelmi tisztességnek. Mérey Lajos igen nagy hatással az ősi magyar erkölcsök pusztulását tartja a tönkrejutás okának. Páris Frigyes. Dolgoztassanak ki egy népszerű müvet a gazdaközönség felvilagosítasara. Rágalomnak nyilvánítja azt, mintha a ruthen akczióba felekezeti gyűlölség vegyült volna. György Endre felolvasása a magyar gazda hiteléről szólott. Beszéltek még az eryélyi viszonyokról : Torma Miklós. Ugrón Zoltán, Biró István, Makfalvay Géza, stb. T. Havatvankét krajczáros arany órák. Arany órákat igérő külföldi szélhámosok országszerte űzik botrányos üzelmeiket. Úgy a fq^árosban, mint a vidéki városokban is, sőt még falun is, már sokan siratják jóhiszeműségöket. Földművesek, iparosok, de különösen a vasutasok között sok a lépre ment áldozat. Mind gyakrabban láthatni már itt nálunk Egerszegen, s környékén is, a «Haus Glück's Sten»-féle vörös íveket, a melyeket egy 62 krajczáros szelvény megvásárlása után 3 frt 65 krajczárnyi utánvéttel küldenek a czímére. Ezen piros íveken ismét öt szelvény van, a melyeket ha a czímzett egyeseknek 62-62 krajczárjával elad, s a vásárlók egyenkint ismét kiváltják a 3 frt 65 krajczáros utánvételes küldeményt, a szelvény tulajdonos arany órát kap a külföldi czégtől. Ez a értéktelen mit sem érő óra, 62 krajczárban van az illetőnek, s ezen látszólagos olcsóság már igen sok szemet elkápráztatott. Soknak a nyakában marad az öt szelvénye. Mert a ki az öt szelvényét úgy eladni nem képes, hogy ezt mind az öt vevője ki is váltsa a czímére érkező 3 frt 65 krajczáros utánvétet — mely ujabb 5 szelvényt tartalmaz — az nem kapja meg az igért arany órát. De miután egy szelvény ötöt, ez az öt huszonötöt, a huszonöt százhuszonötöt eredményez, a tizedik ízbeli szelvény tulajdonos már körülbelül tízmilliomod magival kínálgatja szelvényeit; természetesen már nem igen akad vevőre. Szegeden is úgy elterjedtek ezen piros szelvények, hogy Cserő dr. ügyvéd panaszt is tett a rendőrségnél, de ez, mert legföllebb a külföldi czéget lehetne felelősségre vonni, kívül is esik a magyar törvényeken, semmitsem tehetett. Minthogy azonban itt látják, hogy az is tűrhetetlen, hogy a közönség és a magyar ipar tovább is károsodjék, a szegedi rendőrség egyenesen a belügyminiszterhez intéz panaszos fölterjesztést. Különfélék. Uj iskola. A zalavármegyei Szepetnek nagyközség római katolikus hitközsége új plébánosának, Berkovits Józsefnek buzgólkodása folytán harminczegyezer kororona költséggel szép, új berendezésű iskolát épített, a melyet nagy ünnepséggel avattak föl. Az egyházi szertartást Illés Ferencz szombathelyi kanonok végezte. Gróf Jankovics László főispán és Ruzsicska Kálmán tanfelügyelő szép beszédet mondott, melyek utan Berkovits József plébános szónoklata következett. Az iskolából a nép a templomba ment, hol az ünnepet egyházi áldásosztás fejezte be. Már kifelé tódultak, mikor Békefi Elek igazgató, a ki a kantorságot végezte, rázendített a Himnuszra. Ezt hallva, visszatért a nép is, s az oltár felé fordulva énekelte a hazafias dalt. A munka diadala. Nagykanizsán az általános munkás képző egyesületnek fényes ünnepe volt vasarnap. Az egylet zászlóját avatták fel gróf Jankovich László főispán védnöksége alatt. A zászlóanya özv- palini Inkey Kálmánné volt. Dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő hathatós beszédet tartott, melyet csak a jövő szamban ismertethetünk. Nagy idők. nagy napok. Esser József 48-as honvéd-hadnagy okt. 6-án meghalt Zalaegerszegen. — Sőjtörön Marton György földbirtokos halt meg okt. 6-án 48 éves korában. Szüret. Ragyogó őszi napok alatt tart a szüret Zalaegerszegen. A kedélyek nem nyomottak, az arezok nem búsak, s az ajkak beszédesebbek, mint az előbbi éveken. A hegyeken el-eldurran egy-egy puska és mozsárágyú is, a mitől mar csaknem elszoktunk. Az előbbi évekhez képest legjobb esztendő volt ez, a szőlő mennyiségére és főleg minőségére nézve. Jól is áll néha egy kis derű a gazda homlokán. Egy kis riadalom keletkezett a hétfői szüreten d. u. 5 órakor a zalaegerszegi kápolna körül. A Szakáll építő mester szőlősháza lángolt, s ben aludt egy gyermek. Horváth Károly tűzoltó még elég korán berohant, s kihozta a gyermeket. Hazafias város. Makó város képviselő testülete 32 ezer koronát szavazott meg egy Kossuth-szoborra, melyet Makón a főgimnázium előtt fognanak felállítani. Gyáralapitás. Ismét új gyár van alakuló félben. Egy bécsi gyáros, Zelinka János és fia, kard- és vívó eszköz gyárat szándékozik létesíteni Zelinka mar műhelyt is állított — ideiglenesen — a Soroksári-utcza 17. szám alatt. A kormány is, tekintettel arra, hogy Budapesten jelenleg kardgyáros nincsen, Fejérváry honvédelmi miniszter javaslatára, mint egy 50.000 korona értékű csendőrségi szurony- és kard megrendelést eszközölt Zelinkánál. Az új gyár minden valószínűség szerint Veszprémben fog felépülni, minthogy ennek közelében ismételten is újabb kőszéntelepekre bukkantak. Hogy az uj gyár Veszprémben épül, sok érdeme van ebben a kerület képviselőjének, Szabó Imrének is. — Valószínűleg a jövő tavaszszal fognak az építéshez. Az ipartestületek pénztara egy közelebb jött miniszteri rendelet értelmében, ha a tagoknak nem teszi ki a 2000 számat, feloszlik, s a közelebbi kerületi betegsegélyező pénztárakba olvad. A Magyar Biztosítási Évkönyv III. évfolyama lesz az őszi könyvpiaeznak az első legnagyobb műve, mely az összes magyar, osztrák és külföldi intézetek alakításának és fejlődésének történetét foglalja magában, s e mellett ismerteti az intézetek üzleti forgalmát, mérlegét, vagyoni állapotát, az igazgatóságnak, a tiszti karnak, és a vidéki szervezetnek pontos hivatalos névsorát. A 400 oldalra terjedő díszesen aranyozott angol vászonkötésű közgazdasági munka nélkülözhetetlen segédkönyve lesz minden a biztosítás ügy iránt érdeklődő embernek, még a laikusnak is. A Biztosítási Évkönyv első részében tudományos, szakközlemények is vannak Bein Károlytól, Havass Miksától, Ormódy Vilmostól és Török Jenő Endrétől stb. A szakirodalomban egyedül álló munkát a Biztosítási és Közgazdasági Lapok szerkesztősége adja ki, s az ára 4 korona, mely előre a fenti lapokhoz Budapestre VII., Vörösmarty-utcza 14. szám alá küldendő. Iparosok nyugdíj-egyesülete. A szegedi keresk. és iparkamara kerületébe tartozó ipartestűletek elhatározták, hogy iparos nyugdíj egyesületet alakítanak. Ez ügyben Keszthelyen is mozognak, s alapszabály tervezetet kértek Szegedről. Az Emke-Gyujtók gyára az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület számára 1898. deczember 1-től — 1900. július 31-ig 5160 korona 35 fiiért jövedelmezett. Az Emke-gyujtót a temesvári részv-társaság gyára készíti. Törvényszók. Egy hamiskás betörést tárgyalt hétfőn a zalaegerszegi törvényszék. Egy Győri Mihály nevü sümegi ember rontott be'Takács Jánosné házába. A magánvádló kitört ugyan, hogy büntessék meg a betörőt. De nem lehetett megbüntetni, s nem is büntették meg. Másik a Németh Éva esete, aki Ságodon tíz tojást és egy Jazakat lopott. Két évi fegyházat kapót, s ezzel kilencz évet fog Mária czelben ülni. Vigyázzunk a tűzre. Lapunk zártakor a viharos szélben gyúlt ki egy ház a város végén. Isten csudája, hogy a tovább terjedés meg tudták akadályozni. — Tegnapelőtt Söjtörön égett el Bezerédy Lászlónak egy halom fája. A vízbe halt Tömpe István, pozvai ifjú em ber. A derült őszi napokon még fürdőzött a Zalában, de egyszerre szívszélküdés érte, s belefuladt. Az iparvédö egyesület választmányi tagjainak emlékezetébe hozzuk a vasarnap tartandó gyűlést, melyre a meghívót a mult szám közölte. A „Magyar Paizs" megrendeléséről szíveskedjenek tudomást adni, legkönnyebb szerrel úgy, hogy a meg nem tartandó lapot a czímszalaggal együtt méltóztassanak visszaküldeni, hogy a megtartást megrendelés számba vehessük. Azok a szövetkezeti tagok, kik a tagsági díjakat egészen lefizették, az üzletrészjegyeik ki vannak állítva, s Magyar Lajos pénztárnoknál átvehetik. A kik pedig még hátralékban vannak, egyenlítsék ki, hogy részjegyeiket átvehessék. A fogyasztási szövetkezet igazgatósági tagjait tisztelettel meghívja az elnökség f. október 13. szombat d. u. 1/

2j órára fontos gyűlésre a szövetkezet helyiségében. A „Zalavármegyei magyar iparvédőegyesület". A „Zalvármegyei magyar iparvédö-egyesület" alapszabályai. /. Az egyesület neve, czélja, székhelye és pecsétje. 1. §. Az egyesület neve: «Zalavármegyei magyar iparvédő-egyesület.» Az egyesület czélja: a hazai ipar pártolása; a hazai iparvállalatok erkölcsi és anyagi támogatása; a hazai ipartermékek forgalomba hozásának megkönnyítése; a házi ipar meghonosítása; iparvállalatok létesítése; olyan reformok kezdeményezése, a melyek a hazai ipar felvirágzását előmozdítják ; olyan intézkedések létesítése, a melyek a hazai ipar termékeinek fogyasztását emelik. Az egyesület székhelye: Zalaegerszeg. Pecsétje : «Zalavármegyei magyar iparvéd ő egyesület, Zala-Egerszegen*. II. Az egyesület tagjai. 2. §. Az egyesület tagjai: 1. tiszteletbeli-, 2. alapító-, 3. rendes-, 4. pártoló- és 5. önkéntes tagok. 3. §. A tiszteletbeli tagokat az egyesület czéljai irányában szerzett kimagasló érdemek elismerése gyanánt a választmány ajánlására a közgyűlés választja. 4. §. Az egyesület alapító tagjai azon 18 évet betöltött magyar állampolgárok (vagy jogi személyek, egyesületek, testületek és községek), a kik az egyesület pénztárába egyszer és mindenkorra 40 koronát befizetnek. 5. §. Az egyesületnek rendes tagja lehet minden 18 évet betöltött magyar állampolgár, valamint minden jogi személy, egyesület, testület és község. 6. §. A rendes tagokat a választmány veszi fel szótöbbséggel. A ki az egyesületbe rendes tag gyanánt óhajt belépni, szándékát az elnöknek, vagy a választmány egy tagjának szóval, vagy írásban bejelenti.