Magyar Paizs, 1900 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1900-12-27 / 13. szám

I. év. Zalaegerszeg, 1900. deczember 27. 13. szám. Egy évre 4 korona Fél évre 2 korona Negyed évre I korona Egyes szám 8 fillér. PAIZS Hazai dolgok hirdetése féláron : egy oldal 20 K. Szerk.és kiadóhivatal: Wlassics-utcza 23. Szerkeszti és kiadja: BORBÉLY GYÖRGY. MEGJELENIK HETENKENT CSÜTÖRTÖKÖN ESTE. 1901, Újesztendő. A patvarbais új! Mindössze csak fejelés. — Mondja Arany János. A vénembernek több egy fejér hajszállal, az ifjúnak egy ostoba ábránddal, s a férfiúnak egy leczkével. . Az egyesek életéberí'va-n tehát mégis valami új, ha csak egy hajszál vagy egy csizmatalp is. De az egészre nézve mindez csak fejelés. Megfejeljük nemzeti és társadalmi életünk ruháját, egy-egy revízióval, de egészen új eredetit nem csinálunk. A czipő szorít, s a bugyogó pötyögösen áll. Egyiket sem reánk szabták volt. Mint a ruhánk, olyan az életünk, s életünket ételünk módjára fejeljük. Ebédünket feleresztjük szószszal és főzelékkel, s a már megszokott kozmás ételre esküszünk. Fejelés van egy-egy revízióval. Néhány ifjúval kevesebben kínozzák a görög aorisztust. De ha nem tndod, hogy Liviusnak egy mondatában hány ablativus absolutus van; ha nem tudod kisütni, Horatius udvari poétának körmönfont agyafúrt versében mi az alany; ha nem tudod, hogy Ovodius szeretőjét |uliának vagy Líviának hívták é ; ha nem tudod, hogy önző eljárásában Ovidius és Cicero hány siránkozó levelet írt: szamárnak mondunk. Pedig magyar ifjú! hallottad é hirét Keresztúri Pálnak? Nem hallottad. Hanem ha úgymondom, hogy a magyar Pestalozzinak, akkor már gondolod, hogy valami gyermeknevelő féle ember volt, mert Pestalozzi ilyen volt, ezt pedig ismerjük mindnyájan. De Keresztúrit nem, sem Jászberényit. Hát Apáczai Cséri Jánost ismered? A nevét hallhattad és olvashattad a névsorban, de többet nem igen tudsz róla. Ezer tanulótársad közül legalább másodmagaddal végig olvastad é a Zalán futását ? Nehéz ez nekünk. Hogyne, mikor a könnyű Arany-Toldit is Lehr Albert tudós magyarázza neked, s megtanít arra, hogy mi a

7 a pásztortűz, s az alföldi sikság; mintha az indusok nyelvén volna írva. Egyetlen magyar költőt tanulsz részletesen, azt is kötőféken vezettetve. így is elég erős fejelés azonban nemzeti életünkben, ha teljes egész tüdővé! nem szophatjuk is, legalább szopogatjuk nemzeti karakterünk nedvét demokratikus költészetünk emlőjéből. Új esztendő! ha egészen új ropogós rámás csizmát nem adsz is, hozz vásárfiába legalább erős fejelés csizmát a te szántó-vető magyar népednek. Most többet fog, mert többet kell dolgoznia. Mert hisz úgyis megmondták kormányzó férfiaink, kik az ekét tartják, hogy ezután mélyebbre kell szántani. A föld tartja a nemzetet. A földet kell jól megművelni. A föld terményéből lesz ételünk, italunk, ruházatunk, s készítünk bútort és szerszámfákat. A föld terményéből születik meg az ipar. S a miből kelleténél több van, azt eladjuk az idegeneknek, vagy kicseréljük kávéval es elefántcsonttal. Az ipar kell, hogy szülje a kereskedelmet, s nem hogy az idegen kalandor kereskedelem elfojtsa csirájában az ipart, s kiszipolyozza gazdag nagyapját a földinívelést. Ha ez a nagyapa, apa és fiú viszony nem tetszik, ám legyenek testvérek: Földmívelés, Ipar és Kereskedelem; mindenképen atyafiságos egyetértéssel és párhuzamban kel! haladniok. De elől megy mindig a nagyobbik testvér, s azután az ifjabbik. A tisztesség és illendőség törvénye is ezt tartja, a jó nevelés is. Melyik anya cziczomázza fel, s viszi bálba legelébb is a legkisebbik gyermekét ? Majom kényeztető lehet az. Mi ezt a nagyobbik fiút nem járattuk iskolába. Pedig ő az első szülött, s idestova ezeresztendős. Vannak é földmíves iskoláink? Van egy kettő az egész országban Hát az ipariskolák hol vannak? Az is van minden árosban. Hallhatod minden héten li.^r/ ér, esténként mint pofozkodnak ablakod alatt az inasok, mikor mennek haza az inasiskolából. De ez még nem ipariskola. Nós a harmadik ? Az nem is fiú ; az kisasszony. Talán nem is édes gyermeke az apának, azért kényeztetik úgy. Ez a bálba jár. Nézzétek meg, hány kereskedelmi iskola van az országban. Minden puskalövésnyire van egy. S hozzá fényes paloták. Ezekbe jár bálba az elkényeztetett gyerkőcz kisasszony. A neveléstanban ezt kaczagásnak híjják. Ha komolyság, akkor lehetetlenség, hogy az öccs hamarább megszülessék, mint a bátyja, vagy pláné mint a nagyapja. Értsük meg egymást. Magyarországon a kereskedelem harmadik öccse, vagy unokája a földmívelésnek. Hogy a gyermek a nagyapja térdére mászik, azt meg lehet érteni, de mióta van, hogy a feje tetejére is hág! Dr. Hankó Vilmos a Magyarországban kesereg, hogy Erdély közepe táján máinem vehet az ember egy csirkét a szomszédjától, hogy ne közvetítő közvetítse azt. Mint a kasból kibocsátott méheraj özönlik a virágra, úgy lepi el Magyarországot az északi országokból jövő emberáradat. A mongolok is ott jöttek be hajdanában. Mire való ezeknek a kereskedelmi iskola! anélkül is tudnak kereskedni. Hogy mit csinálnak ezek, azt nem én mondom. Dr. Hankó Vilmos mondja, hogy <nagy veszedelem a magyarságra, a galicziai idegeneknek a bevándorlása. Az ár, mely az északi kárpátokon áttörve megyet-megyére borított el hullámaival, most Szolnok Doboka megye földjét nyaldossa. En jártam, (mondja dr. Hankó, de én is jártam) a Kárpátoktól le egész Dézsig. Láttam a letarolt erdőket, mezőket, kerteket, a melyekből spiritusz és eczetgyárakat, korcsmákat csináltak új tulajdonosaik ; láttam a koldussá lett őslakókat, az idegen nyelv térfoglalását, stb. Félő, ha az ár tovább terjedése a megkezdett arányakban folyik, a magyarság szigeteit összekötő láncz megszakad: akkor veszve vagyunk.» Kinek szívén van a nemzet sorsa, ipar és keresk. miniszterünk gondol rá és gondoskodik ; segélyt nyújt az északiaknak. A pénzsegély azonban csak fejelés s nem újesztendő. Munkára kell tanítani, s munkát kell adni. Egy részünket megeszi a pálinka, másik részünk elutazik Amerikába. — Csak menjetek, mondják kaczagó bölcseink, jön helyetekbe más. Az igaz. Az is igaz, hogy Zalában még nincs költözködés. De a neki indulás már meg van. A falusi elem nyomul a városba, a városi elemet szaporítja. Ott hagyja a földjét. Ez már kezdete a hurczolkodásnak. Mert nem Hamburgban kell észrevenni a kivándorlást. Mennek, mennek, egye mennek. Pedig Benedek Elek Vadnay Andorral Európa kertjének mondja Alföldünket. De a hol egy dologhoz értő család megélhetne két hold földön, ott mi 9—10 holdon is koldusok vagyunk, mert nem ércünk a kertészkedéshez, a gazdasághoz, sem a gazdálkodáshoz. Az aszszonynép nem dolgozik, vagy nem azt a mit kellene. Legértékesebb munkáját, a szövést, fonást kivette kezéből a gyári csipke. A legszegényebbje ha elmegy kapálni 30 krajezárért, a többi sopánkodik. A kertészkedésre, gazdaságra, gazdálkodásra, háztartásra kell tanítani és szoktatni népünket, asszonyát, férfiát, a Vadnay könyve s a Benedek czikke szerint is. Miért foglalkozunk az alföld népével is? Azért, mert baj van ott is, és elég nagy. S mit ajánlnak orvosságul? A földmívelést. Mert az az első, A másik munka és neinzetfentartó foglalkozás az ipar. Melyik városban nincs egy-két fényes korcsma, kávéház, bálterem ? Elsülyedne szégyenletében az a város, a melyikben ilyenek nem volnának. De hányban van iparcsarnok, a hol tanulhatnak egymástól és versenyre kelhetnek egymással az emberek ? A földmívelés és ipar nélkül olyan a kereskedelem, mint templom nélkül a levegőbe tolt torony. Jöjjön el a te országod logika ! Földmívesiskolát, ipariskolát, s azután kereskedői tudományt és philosophiát a magyar népnek. Ha ebben a sorrendben kezdünk tanulni, á minthogy néhány miniszterünk is úgy akarja mostanság, akkor talán boldog újesztendőnk lesz. Borbély György.