Magyar Paizs, 1900 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1900-12-20 / 12. szám

10 MAGYAR PAIZS 1900. deczember 20. cl valamit. — A közúti munkák tételénél Hegedűs Sándor ipar és keresk. miniszter az 1900. évi kültségvetésben levő 1,200.000 kor. utköltségekhez póthitelként még 400.000 kort kér törvényhatósági közúti alapra, hogy az ország néhány vármegyéjében (4 északi megye) fenyegető inség megelőzésére és enyhítésére alkalmas közúti munkákat rendelhessen el, Páratlan lelkesedéssel fogadták ezt Barta Ödön, Buzáth F. s Benyovszky Sándor gróf ellenzéki képviselők is, hogy van valaki már, ki a nép nyomorára gondol s a jó közlekedésre, üdvözlik a minisztert s 600.000-re kérik felemelni, mert esupán Beregmegye nyomorúságának kell 200.000 korona. A kisebb tárczáknál Lakatos Mihály a szabadságharcz elszegényült öreg katonáinak a nyugdíjilletményét kéri felemeltetni, mert ezeknek napi 10 fillér jár koldusalamizsnaként. (Jól esik az öreg katonáknak ez a jó hang is ; egyéb úgy sem történt). — A tételeket elfogadták s kedden végződött is a képviselőház ülése, ebben az évben, a mi egyúttal ez évszázadnak is utolsó országgyűlése volt. — A képviselők kedd óta élvezik a karácsonyi szünetet. A Zalavármegyei magyar iparvédö-egyesiilet története. (Folytatás.) Az iparvédő egyesület törzséből egy életerős ág nőtt ki, mindjárt a küzgyülés után. Meg van az érthető oka. Márczius 4-én volt a közgyűlés, melyre elég általánosságban meghívtunk volt mindenkit. Tele is volt a terem, amint a múltkor közölt jegyzőkönyv mutatja. Csudálatos, mégis tapasztaltunk ürességeket; meleg éljenzések is voltak, mégis éreztük a hidegséget . . . Sokan eljöttek szórakozni, újságot, csudát látni, hallani. Nem igen elegyed tek bele a dolog tárgyalásába. Nagyobbrésze 12 órakor hazafutott, hogy a leves meg ne hűljön, Némelyek eljöttek maguk mutatasara. Tudnivaló, hogy többen nem jöttek el, mint el. Ezen különben nem is lehet csudalkozni. Mi hivatalos emberek hozzá vagyunk szokva, hogy olyan dolgot nem illik sem tenni, sem gondolni, sem érezni, a mi nincs a paragrafusban. Ha pláné hazafias ügy, még inkább borsódzik a hátunk, hogy nem lesz e baj belőle ?] Kereskedők is voltak a magyar ipar pártolásának a gyűlésén, de kimért számmal. Ok is fáztak, nem a hazafiságtól, egyébtől. Másnap azt mondja dr, Kele Antal: Barátom, a prédikáczió nem ér semmit. Tenni kell. Csináljunk anyagi szövetkezetet. Nyissunk boltot, a hol tettel pártoljuk a hazai ipart. Magam és dr. Csák Károly azt jegyeztük meg, hogy evvel a ténylegességgel várnánk még egy kissé. De a Kele meggyőzésére beleegyeztünk s kidolgoztunk egy felhívást közös tetszésünk szerint. E felhívásban már körvonalazva van a szövetkezet némely nagyobb pontja, mely később változáson ment keresztül, de azért ezt így közlöm, hogy lássék a teljes fejlődés. Az iparvédő egylet közgyűlése tehát márczius 4-én volt, .6 6-án már kibocsájtottuk az alábbi felhívást. Felhívás a «zalaegerszegi központi fogyasztási szövetkezete létesítése érdekében ! A hazai ipar és termelés érdekében örvendetes módon megindult mozgalom leghathatósabb előmozdítói lehetnének a minél kiterjedettebb módon megalakítandó fogyasztási szövetkezetek. A fogyasztási szövetkezeteknek a fogyasztó közönségre nézve gyakorlati haszna oly kézzelfogható, hogy azt bővebben fejtegetni is felesleges. A fogyasztási szövetkezet czélja, hogy a fogyasztó közönség részére lehetőleg minden szükséges gázdasági és háztartási czikket (a mennyiben lehet: hazait) megbízható forrásból, hamisítatlan minőségben és lehető legjutanyosabban beszerezzen és kiszolgáltasson saját üzleti helyiségében, vagy az általa létesítendő fiók-üzletben. Ez által kettős czélt érünk el: 1. Tőlünk telhetőleg pártoljuk a hazai ipart és termelést s 2. Tetemes hasznot hajtunk fogyasztó-polgartársainknak! . . . Zalaegerszegen lenne a központi fogyasztási szövetkezet, mely a szükséghez képest a megye területén fiók-fogyasztási szkvetkezeteket a!Ji>ana. fel ott, hol erre a hely alkalmas. Vállvetett erővel legyünk azon mindnyájan kivétel nélkül, hogy a fogyasztási szövetkezetek Zalavármegye minden községében elterjedjenek. Hol a központi szövetkezethez csatlakozni nem akarnak, s elegendő intelligenczia van arra nézve, hogy a fogyasztási szövetkezet létesíthető: megalakíthatják azt önállóan is. Fődolog, hogy minél több fogyasztást szövetkezet létesüljön s ezek mindenütt hazai gyártmányt és terméket árusítsanak, külföldit pedig csak akkor, ha az hazánkban elő nem állíttatik. A budapesti «Országos Iparegyesűlet» mindenki vei, ki eziránt hozzáfordul, minden díj nélkül közli hazai beszerzési források* -at s mi is szívesen adunk kellő felvilágosítást. Az üzletrész befizetése, illetőleg törlesztése oly előnyös, hogy arra a szegényebb is képes. Különben az üzletrész törlesztését maga a fogyasztási szövetkezet téríti meg lassanként az által, hogy jobb árút olcsóbban árúsít. — Mindenek előtt jobb anyagi viszonyok közé kell juttatnunk elszegényedett népünket, melynek egyik hathatós eszköze lenne a fogyasztási szövetkezet. El lehet mondani, hogy soha sem jutott még nevezetes dolog diadalra ott, hol az emberek másokban s nem magukban biztak ; viszont alig van nehézség, melyen oly erőslelkű fáradozók nem diadalmaskodtak volna, kik senkiben és semmiben, csak önakaratjukés állhatatosságukban bíztak!. . . Szövetkezeti tag lehet, minden zalamegyei magyar állampolgar (nemkülönben jogi személy) aki belépési szándékát az ezennel ket koronában megállapított beiratási díj lefizetése mellett, ezen gyűjtő-ív aláirasa által kijelenti, vagy, a ki belépési szándékát az alakuló közgyűlésen, vagy az után az elnöknek írásban bejelenti és az igazgatóság által mint tag elfogadtatik. Nyilvános becstelenséggel bélyegzett egyének nem lehetnek a szövetkezet tagjai. A fogyasztási szövetkezet első sorban is az üzletrészekre befizetett összegből merítvén a beszerzésekhez szükséges tőkét, a tagok üzletrészek jegyzésére köteteztetnek. Egy üzletrész jo koronában állapíttatik meg, mely összegből az alakulást követő első hónapban tiz korona, a fennmaradó 40 korona pedig 2 koronás havi részletekben és készpénzben fizetendő ; szabadságában all azonban minden tagnak az egész üzletrészt az alakulás alkalmával egyszerre is lefizetni. — A hátralékban maradt üzletrészlet után havonkint és üzletrészenkint 10 fillér késedelmi díj fizetendő. Az üzletrészek után esedékes havi befizetések, minden hónap utolsó napján a szövetkezeti pénztarnál teljesítendők. Nemfizetés esetén a tagok alávetik magukat, tekintet nélkül az összegre, — a sommás kereskedelmi eljárásnak és a zalacgetszegi kir. járásbíróság illetékességének. Egy tag legalább egy üzletrész jegyzésére köteles. Egy üzletrészes tag sem bírhat tiz üzletrésznél többel. A beiratási dij öt üzletrészig két korona, ezentúl minden üzletrész után egy korona. A beiratási díjak a szervezési költségek fedezésére szolgálnak ; esetleges fölösleg felerészben a tartalék-alaphoz csatoltatik, másik felerésze pedig a cZalavármegyei magyar iparvédő-egyesület»-nek adatik. A beiratási dij az aláíráskor azonnal, az üzletrész pedig csak a megalakulás után fizetendő. A tagok üzletrészeik teljes befizetése után az üzletrészre tulajdonjoggal és azok számának arányában a reájuk eső nyereségre igénynyel birnak. A tagok öt üzletrészig egy, ezenfelül két szavazattal birnak a közgyűlésen. Az alapszabályok, valamint az ügykezelési szabályzat megállapítása az alakuló közgyűlés feladata leend. Mihelyt annyi üzletrész jegyeztetik, hogy a tervbevett fogyasztási szövetkezet sikerrel az 1875-. XXXVII. t. cz. 224. és köv. §§. értelmében megalakítható, az alakuló közgyűlést azonnal összehívjuk, s arról a tagok értesíttetnek. Fel tehát a nemes küzdelemre ! Sorakozzanak minél többen zászlónk alá, mert hiszen ez által mindnyájunknak jóléte czéloztatik előmozdíttatni. Miné! többen támogatják az eszmét, annál sikeresebb lesz működésünk s annál fényesebb az elérendő eredmény. Kétségtelen, s mindnyájunk előtt eléggé ismeretes azon sokoldalú előny, mely a szükséges gazdasági és háztartási czikkeknek a közönségesnél olcsóbb áron történő beszerzésénél minden egyes fogyasztóra nézve mutatkozik s ha meggondoljuk, hogy ez által a hazai ipar és termelés is nagyobb lendületet nyerend, — úgy határozottan felmerül kőztünk is az a kérdés, vájjon nem vétkes könnyelmüség-e ily hasznos intézmény életbeléptetésének halogatásával saját érdekeinken ejteni csorbát ?! . . . Kérjük ezen felhívásunkhoz csatolt aláírásiívet, a beiratási összeggel együtt ipoo. évi márczius hó 25-ig alulirt Dr. Kele Antal ügyvéd úrhoz Zalaegerszegre küldeni. Éljen a hazai ipar és termelés! Kelt Zalaegerszegen, 1900. márczius 6-án. Hazafias üdvözlettel vagyunk : Dr. Kele Antal. Borbély György. Dr. Csák Károly. Az aláírási- és gyűjtő-ív homlokzata a következő : «Alúlírt kijelentem, hogy a «Zalaegerszegi központi fogyasztási szövetkezetinek tagja akarok lenni korlátolt felelősséggel, mely a keresk. törvényben meghatározott mértéken túl nem terjedhet.* A felhívás megjelenése után dr. Csák Károly az újságban is kijelentette, hogy nem tart velünk, hihetőleg azon a be nem bizonyítható állásponton állva, hogy a szövetkezet ellensége a kereskedőknek. A Magyar Paizsnak lesz rá gondja, hogy az ellenkezőt bebizonyítsa, hogy t. i. a szövetkezet nem ellensége a kereskedőknek, legkevésbé a kereskedelemnek, csupán az idegen ipartermékek behurczolásának ellensége ; s még egynek : a magyar nép tönkremenésének. Ennek is ellensége, még pedig nagy. Zalaegerszegi központi fogyasztási és értékesítő szövetkezet. A szövetkezetekről. (11. Folytatás.) A hitelszövetkezetek. Törvénytárunkban alig van oly törvény, mely a gyakorlati élet kívánalmainak annyira megfelelne, s a kis emberek jólétének előmozdítasara oly oktató, nevelő és hatályos volna, mint nz 1898. XXIII. törvényezikk. Érdemesnek, s az ügy érdekében állónak talalom, hogy ezt röriden ismertessem. A törvény czélja : gondoskodni azon szerényebb vagyoni viszonyok között élő állámpolgarok hiteligényeiről, a kik önálló személyi hitelre csak igen korlátolt mértékben tehetnek szert és a kiknek a gazdasági lét fentartására, s gyarapításara szükséges hitelár csupán szövetkezeti úton biztosítható. A nép már annyira el van adósodva, elszegényedve, hogy jóformán magával is tehetetlen, s így csupán az önsegélylyel a kitűzött czélt elérni nem lehetett volna. Ezért a közvetlen támogatás, sngélyezés és ezzel kapcsolatban az ellenőrzés és a netaláni visszaélések meggátlása az állam elutasíthatatlan kötelességévé vált Ezen törvény értelmében keletkezett, vagy átalakult gazdasági és ipari hitelszövetkezetek ügyének előmozdítására és hiteligényei kielégítésére Budapesten országos központi hitelS2övetkezet állíttatott fel. Tagjai: 1. Alapítók, kik a központi hitelszövetkezet alaptőkéjéhez egy, vagy több üzletrészszel járulnak. 2. Rendes tagok, vagyis oly gazdasági és ipari hitelszövetkezetek, melyek ezen törvény rendelkezéseinek megfelelnek és a központi hitelszövetkezetóe belépnek. Az alapító tagok a közp. hitelszövetkezet kötelezettségeiért csak alapítványi üzletrészeik erejéig felelősek, s a nyereségből legfeljebb négy százalék évi osztalék kiszolgáltatását követelhetik. Az alapítványi üzletrész legalabb 1000 K. állapíttatik meg A szövetkezetek befepéséhez, azoknak közgyűlési hatarozata szükséges. A felvétel iránt a közp. hitelszövetkezet igazgatósaga határoz. A belépés a törvényszék keresk. czégjegyzékében kitüntetendő. Minden belépő szövetkezet legalább egy-