Magyar Paizs, 1900 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1900-12-06 / 10. szám

10 MAGYAR PAIZS 1900. deczember 20. A nők azon védekezése, hogy a fényűzés és divat emeli a hazai ipart, kereskedelmet és közgazdaságot, minden részrehajlatlanul ítélő ember előtt csakhamar álérvelésnek fog bizonyulni, meiylyel legfeljebb költekezéseik felett érzett lelkiismeretben furdalásaikat altathatják el, kegyeletes világításba helyezvén a tetszvágyuknak hozott áldozatokat. De mit használ honi iparunk, közgazdaságunk és kereskedelmünk emélésére az olyan divat, mely mindenek felett a franczia kereskedésnek, angol gyárnak, brüsszeli iparnak ad előnyt és hasznot a honiak teljes mellőzésével? Divat, mely a felkapott toll, kitömött madár és szői medís/eivel egész őrületes pusztítást és kegyetlenkedést visz véghez a hasznos rovarevő madarak és egyéb állatok: között, melyeknek évente milliókra rugó halála kiszámíthatlan karokat okoz a természet háztartásában, a mi a közgazdaság hanyatlásával tulajdonképen azonos és azonfelül a kegyetlenség és barbárság bélyegét süti azok homlokára, a kik ezen díszt készségesen alkalmazzák. Ha a hölgyek valóban szívükön viselnék az ipar, kereskedelem és hazai jólét ügyét, akkor nem csupán egyoldalú irányban, személyük önző érvényrehozatalában keresnének ürügyet annak búzgó pártolására ; de találnának erre egyéb érdemesebb útat-módot, mint teszem azt: a szellem, humánizmus és jótékonyság terén, melyen ezer alkalom kínálkoznék magasztos gondolkozás és önzetlen hazaszeretetük bebizonyításával az égető szükségek és hézagok közhasznú pótlásara, a fényűzés és divat egyszerűsítése által megtakarított pénznek hasznos és áldásos elhelyezésére. Hogy példának okáért csak néhányat említsek ezen kínálkozó alkalmak közül, ráutalák többek között: a nép nevelést czélzó könyvtárak, társas és olvasó körök, emberbaráti intézmények, népkonyhák, menházak, stb. érezhető hiányára ; továbbá : az egészség és szépészeti úgy, a természettudomány, csillagászat, stb. iránt mutatkozó közönyre és azon mostoha viszonyokra, melyek a szükséges anyagi támogatás hiányában, a tudomány fellendülését hatraltatják Az ilyen magasztos eszmeért való lelkesülés bizonyára csak becsületére válhatnék a hölgyeknek és dicsőséget arathatnának vele A fényüzésük és divathóbortjaik miatt mind sűrűbben felhangzó panaszok, feddések és korholások megszűnnének s helyettük áldás és a hála dicshimnuszai zengenének feléjük, maradandó emléket emelve az elért törekvések és czélok sikerében. Német és Angolországban az egyszerűség és egészség szempontjából megindult már a mozgalom egy női reform-ruha létrehozása körül. Ne engedjék magukat túlszárnyalni Magyarhon leanyai okosságbán és életrevalóságban más nemzetek női által. Indítsanak hadat a fényűzés ellen, vagyis sajat hadviselésük ellen, s győzni fognak, ha tsaját támadásaikat visszaverve, önmagukat győzik megi>. Önök pedig tisztelt Uraim! segítsék győzelemre azokat, a kik igaz szívből arra törekednek. Hisz! önök azok, a kik, mint anyagilag közvetlen érdekeltek, legtöbbször jajdulnak föl a luxus túlkapásai ellen. Pedig nagyrészt Önök maguk annak az előidézői, a mennyiben alkalomadtán : a női ruha fénye és pompája nyerte el sokszor az egyszerűség és szerénység elől hódolatuk és tetszésük pályadíját. Fordítsák meg tehát eddigi stratagémájukat, a költővel mondván: «Bár szebb a kertnek rózsája, lilioma, Az én virágom a szerény kis ibolya.» „A kereskedelmi miniszter úr figyelmébe." Egyik napilapból olvasom, <Magyar lapok az ország határán» cz. hírben, hogy az »Újságkiadók Lapja» egyszer vezérczikket írt volt a vasutak rossz járásáról, kivált a nyugoti határszéli vármegyékben: Sopron, Moson, Győr, Vas, Pozsony, hol a magyar vasutak rossz járása azt a kárt csinálja, hogy az emberek később kapják meg a bpesti újságot, mint a bécsit. Ezt az állapotot a vezérczikk a keresk. miniszter figyelmébe ajánlotta, s ebből az lett, hogy a miniszter kezdeményezésére a M. A. V. igazgatója most már intézkedik a magyar vasutak jobb járásáról: 1901. május 1-től fogva Bpest és Grácz között olyan időben fognak járni a gyorsvonatok, hogy a bécsi vasút ne előzze meg a pestieket a lapok széthordásában. Furcsa is, hogy a vasút járása a bécsieknek kedvezzen inkább, mint a bpestieknek, hogy a bécsi lapok nagyobb <gseftet» csináljanak Magyarországon, mint a pestiek. Az < Újságkiadók Lapjá»-nak vezérczikke bizonyosan arra is gondolt, hogy a száraz gseftelésen kívül azért is előnyösebb lenne a változás, hogy a pesti lapok a magyar szót, a magyarnyelvet, a magyar szellemet terjesszék előbb és ! inkább a bécsi szó helyett. Hátha még arra is gondolt, hogy újságjárás nélkül is jobb volna jobb vasúti rendszert csinálni, nem csak az említett öt vármegyére, hanem az egész Dunántúlra. Mert nemcsak újság czikkeket, hanem iparczikkeket is soktak szállítani a vasúton, s emberek is szoktak utazni rajta. Elő emberek és iparczikkek is terjesztik és rontják a műveltséget. A könnyű közlekedéssel Bécsbői német szó jön hozzánk, s a magyar beszéd innen meghalni jár oda. A dunántúli ember, ha nagyvárosi színházat akar látni, nem Bpestre megy, hanem Bécsbe, mert oda gyorsabban és kevesebb költséggel elmehet. Az «Újságkiadók Lapjá»-nak vezérczikkezője bizonyosan nem járt Zalamegyében, különben az említett öt megye mellé tette volna ezt is, s ide is kért volna egy kis vasúti utazást. Itt van Déli vasút is, Állami vasút is, Társasági vasút is. A ki pedig ráül, hogy Bpestre menjen, végrendeletet tehet. A 225 klmnyi útat, mit egy biczikli reggeltől estig elvégez, a gőzös másfél nap prüszköli és köhicséli végig. Három-négy akkora távolságot fizet az utas, mert három-négy akkora távolságra kocsikáztatják. Indul délre, északra, nyugatra, csak arra nem, a merre akar menni. Igaz, hogy végre csak rákanyarodik. Azok a rémséges váltó helyek: Boba, Ukk, Kis-Czell, Győr félholtra kínozzák. Szóval a Dunántúlnak minden pontjáról kényelmesebb és előnyösebb utazás eshetik Bécsbe, mint Bpestre. Mintha csak szándékosan csinálták volna. Látszik is a vasútnak eme művelődés-csatornája, az öntözése és tenyészete. A csatorna folyadéka nem a frisvízhez, inkább a mosogatóléhez hasonlít. A dunántúli falusi leány a kreutzpolkát járja legelőször, s vannak előkelő magyar urak, kiknek a nyelvét nem lehet megérteni. A közlekedésnek a rendszere miatt. Igen nagy szolgálatot tehetne az • Újságkiadók Lapjá»-nak bátor czikkezője, ha végig járná a dunántúli városoknak országos vásárait, s a búcsújáró községek vásártereit. Meglátná ott a sok fülbevalót, csattot, gombot, harisnyakötőt, s agyagcsizmát, panorámát, «ringispilit», medvét, majmot, pojáczát, melyek telebőgik fülünket a szomszédok művészetével : tudom, hogy akkor nemcsak a friss újságok járatásáért kivánná a vasútak jobb rendezését, hanem a magyar ipar pártolásáért is, s akkor még hathatósabban ajánlhatná a miniszter úrnak a figyelmébe. Borbély György. Vörösmarty Mihály Zalaegerszegen. Vörösmartynak, az embernek is van köze Zalamegyéhez. Egy kis verset is írt a zalaiakhoz, Deák Ferenczczel pedig nagy baratságban volt. Hanem a költőnek mindenik megyéhez, városhoz és mindenik emberhez van köze. Zalaegerszegen igyekeztünk méltóképen megemlékezni róla, születésének 100-ik évfordulóján. Talan a fővárosban, s megyéje fővárosában, Székesfejérvárt tartott országos ünnepségek után mindjárt sorakoztathatjuk a zala egerszegiek megemlékezését; ha nem épen a fényes tartalomra nézve, de az indulat és buzgóság tekintetében sorakoztathatjuk. A szekésfejérvári ünnepen küldöttség képviselte megyénket. Ott volt, dr. Jankovich László gróf f»ispán, Csertán Károly alispán. Hertelendy József és több bizottsági tag. Zalaegerszegen a következő ünnepségek voltak. A főgymnasiumban. Decz. 1-én, szombaton d. e. 11 órakor a költő iránti tiszteletből a főgymnasium igazgatója megszüntette a leczkéztetést egy órára, s a helyett a diákok szavaló-körének jobb tagjai Vörösmartyt méltattak felolvasásokkal, s szavaltak a költő ódáit. Lelkesítésül szándékosan volt csupán a szavaló-körre hagyva az egész ünnepség. S tekintve, hogy csak egy év óta van ez a fejlődésben, a kezdet kezdetén álló szavaló-kör egyik tanár vezetése mellett, s a már nyilvánosságra lépett ^diákság ünnepén sok városi vendég is részt vett, s elismerését fejezte ki a haladás iránt. Blaske Lajos VII. o. t. csinos elnöki megnyitót és bezárót tartott. A következő diákok szavalták már a mult számban említett költeményeket: Andalics Lajos, Hofman Arthur, Klein Géza, Forgács Férencz, Klein Zsiga, Csizmazia György, Reich Antal és Czukelter József mely két utóbbi komoly színvonalon áll. A költő életrajzát Enyedi B. olvosta fel, s Schlesinger a diákkoráról írt jó értekezést. A színházban. A Zoltán Gyula színtársulata egészen eltalálta ezt az estét. A megye fiáról tartott színházat, a «Himfy dalai»-t játszották el. Magyar daliás alakok jelentek meg ma is élő csaladok tagjaival, Vörösmarty emlékére pedig előjátékot adtak. Az összes személyzet körben elénekelte a «Szózat»-ot, s velők énekelt a közönségből diák a sereg is. Azután Balaton Sándor ismert zalaegerszegi műkedvelő elszavalta az |Ábrányi alkalmi költeményét Vörösmartyról. Zoltán Gyula színigazgató E. Kovács Gyula «Király hullás* át szavalta el. Előadás végén a «Hymnus*-t, mit a «Szózat»-ot is megismételve énekelték a színészek az egész ház felállásával. A színházban ember-ember hátán tolongott. Itt is megemlítem, hogy a lelkes színészek szükviszonyaik között is 20 K. küldöttek a központi színigazgatósághoz a Vörösmarty szobrára. Közönségünknek szép estélyt nyújtottak. A felső kereskedelmi iskolában Kisfaludy Kör czímen működik az ifjúság Kiss Lajos tanár hazafias vezetésével. Itt ez az ifjúsági kör tartott ünnepet következő pontokkal: «Hymnus» énekelte az ifj. énekkar. «Szózat» szavalta Sipos Ernő, Méltató beszédet tartott Holczer Ferencz jóretnényű ifjú tanuló. Hazádnak rendületlenül Ábrányi Emiltől szavalta Deutsch Salamon. « Vörösmarty éposi szereplése* Rákosi Viktortól felolvasta Pfeiffer Károly. Rendületlenül Arany Jánostól szavalta Schwarcz Jenő. A «vén czigány»-t nagy hatással szavalta Isztl Zsigmond. A dalkör hymnusa zárta be az ünnepélyt. A társas kör ünnepe decz. 2-án d. e. 11 órakor volt a vármegyeház nagytermében, melyet az alispán szívesen átengedett erre a czélra, s maga a székesfejérvári ünnepélyről sietett haza, hogy részt vehessen. A nagterem zsúfolásig megtelt. Sokan mintegy testületileg jelentek meg. így a vármegyei hivatalnokokon kívül Staniszlavszky Adolf elnökkel a törv. bírók, Odor Géza pénzügyigazgatóval a p. ü.