Magyar Paizs, 1900 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1900-11-29 / 9. szám

1900. november 15. MAG-TAR PAIZS 3 mesterséges bor készítése, forgalombahozatala, törkölybor különraktározásának elmulasztása miatt két hónapi elzárásban és összesen 700 korona pénzbüntetésben marasztalta el, továbbá az ítéletnek saját költségén való közzétételére kötelezte. — Neugezvürz Mihály budapesti borkereskedőt szintén mesterséges bor gyártása miatt 100 frt, mesterséges bor forgalomba hozatala miatt 150 frt pénzbüntetésben, továbbá a már eladott bormennyiség értéke fejében 2217 frtban a székesfőváros szegényalapja javára 143 frt 02 kr., vegyelmezési és 30 frt 20 kr. eljárási költség megfizetésében marasztalta el. Végül köteles elítélt a jegerős ítéletet saját költségén több lapban közölni. A bürokratizmus. Az U. O. T. értesülése szerint a pénzügyi bizottság jelentése e tekintetben érdekes adatokat tartalmaz. Mindenki a közigazgatás egyszerűsítését kivánja. A miniszterek is tettek ilyen Ígéreteket, A hivatalnokok száma pedig csak az állami szolgálatban 3080-nal szaporodott. Az utolsó tíz évben a hivatalnokok fizetése 50 millióról 8Ü-ra emelkedett. A miniszterelnök megígérte, hogy még ebben az ülésszakban javaslatot terjeszt elő a közigazgatás egyszerűsítésére. Csongrádi ügy. A belügyminiszter okt. 28-án megszüntette a csongrádi 48-as Népkör működését. Erre most egy 24 tagú bizottság Széli Kálmán miniszterelnökhöz és belügyminiszterhez nyilt levelet intézett, melyben a rendeleti úton történt felfüggesztést nem tartják a jog, törvény és igazság szellemében valónak. A választásnál — épen e miatt — zavargások várhatók, melyért a felelősséget nem vállalják el. Tizenkilenczezer süketnéma van Magyarországon ! Ebből 5170 tanköteles, de ezek közül csak 426 nyer oktatást hét intézetben. 4644-nek még nincs oktatása. A kormány-intézkedések mellett szükség van tehát a törvényhatóságok és a társadalom segítségére is. A megyék gyűléstermeiben is szóvá tehetnék, hogy a szomszédos megyék számára, 3-nak, 4-nek, 5-nek egy-egy süketnéma iskola felállítását sürgetnék. Az idegenek rólunk. Egy Siever Vilmos nevű lipcsei tudós tanár kisütötte búvárkodásai után, hogy Magyarországon magyarok is laknak, írt egy munkát, s felsorolja, hogy nálunk laknak : németek, csehek, tótok, lengyelek, ruthének, szlovének, szerbek, horvátok, olaszok, románok és magyarok. Kár volt utána nem tenni, hogy : de csak itt-ott a Bakonyban, s egyegy falú szélen. Kérjen mindenki a boltokban Emke-gyufát és Tanitókháza-gyufáját. Kettősen szolgál evvel a nemzeti ügynek. A szerkesztő levele. S. Egy előkelő plébános azt írta lakonikusan egy nyilt lerélben, hogy: «a leghazafiasabb (tudniillik, a mi újságunk). — Lám, a főtisztelendő úr nem keresett semmit és mindent megtalált benne. Te mindent kerestél és semmit sem találtál benne mindezideig. — Tán cíak nem gyöngült meg a szemed ilyen fiatalon. Országgyűlés. A bizottságok megválasztása után tárgyalas ala vették az öntöző csatornákról szóló javaslatot A csatornaöntözés evangelium a mi mezőgazdaságunkban. Sok egyéb utánzás helyett jobb lett volna hamarább utánozni, ezt, vagyis hamarább lemenni a lombardiai síkságra. Micsoda hülömbség van ama sikság és a mi síkságunk között! Különös, hogy még ilyen javaslat ellen is lehetett beszélni. A javaslatot azonban a többség elfogadta egészben és részleteiben is levő czélig is még teméntelen sok dolog van. Az eszme terjesztésére nyomtatványok, felhívások kellenek. Csupán ennek az első felhívásnak krajczáros szétküldéssel s csak a postaköltséget számítva 120 korona kiadása van. Ilyen magyarázásokkal is kellett foglalkozni. A márczius 4-ére kitűzött közgyűlésig nagyobb dolga nem volt a bizotttágnak. Várták az eszme érlelődését. Vagy két-három kö?ségken valamelyik előljáró lelkességére megindult a mozgalom. Kezdtek beiratkozni tagoknak. Leglelkesebb hangulat volt Mikefán. Még a szegényemberek is hozzájárultak filléreikkel. Onnan jelentettek be legtöbb tagot. (A tagok névsorát közölte a «Magyar Paizs®, később is fogja még közölni.) A bizottság kisebb értekezéseket tartott, a közgyűlés előkészítésére. A dolog jellemzésére fel kell jegyezni, hogy a hány értekezlet volt, annyi helyen volt. Mintha csak az első apostolok gyűléseztek volna. Tanácskoztak a kereskedő ifjak egyletében, az ipartestület hivatalában, a Társaskörben, dr. Kele ügyvédi irodájában, stb. a mint később is így vándoroltak helyről-helyre : a megyeházba, a városházára stb. E hónap elteltéről több följegyzésre méltót nem találunk, ha csak azt nem említjük, meg hogya helybeli két lap a «.Zalamegyei> s «Zalavármegyei Hírlapi időközönként hozott egyagy czikket az iparpártolás érdekében. A márczius 4. közgyűlés úgyis magában fogja foglalni a kisebb és nagyobb eseményeket. „Zalavármegyei magyar iparvédőegyesület". A Zalavármegyei magyar iparvédö-egyesület története. (Folytatás.) 1900. február első napjaiban tehát szétküldötte a bizottság a felhívásokat 6000 példányban. Erre a közönség köréből néhányan érintkezésbe is léptek a bizottsággal, érdeklődvén és kérdezősködvén, hogy hát miben is áll a dolog? A gyűjtésnek mi czélja is lenne ? stb. A bizottság tagjai felvilágosító leveleket írtak ide-oda, megmagyarázva, hogy a messzeZalaegerszegi központi fogyasztási és -irtékesítő szövetkezet. A szövetkezetekről. (8. Folytatás.) A szövetkezetek hasznosak es szükségesek. Nálunk is már szép fejlődésben vannak a szövetkezetek, s több helyen kifejlődöttek és nagy forgalommal bírnak. A többek közül megemlíteni: A magyar köztisztviselők fogyasztási szövetkezetét Budapesten, melynek — az 1899. évi jelentés szerint — 1859 tagja van, kiknek jegyzett üzletrésze ; 55770 forint. Mult évi forgalma volt, még pedig öszszesen.: 1. Fűszer. . . . 357746 frt 10 kr. 2. Folyadék . . 17128 » 81 » 3. Hús 166116 » 94 » 4. Tej 89404 » 51 » 5. Szén 82236 » 87 » 6. Fa 11809 » 88 » 7. Sütemény . . 18224 » 81 » 8. Jegyek. . . . 1554 » 93 » 9. Ruházat. . . 39052 » 50 » 10. Czipészet . . 4937 » 48 » Összesen: 893661 frt 30 kr. Az évi tiszta felesleg: 6677 frt 73 k». volt. Hát mekkora lehet a tagoknak az az anyagi haszna, melyet az által értek el, hogy jobb portékát, pontos kiszolgálás mellett olcsóbban kaptak meg ?! . . . Példának ez az egy is elég, de többet is hozhatnánk fel. Hogy mennyire érzik a magyar produktív osztályok az erők egyesítésének szükséges voltát, azt a szövetkezetek rohamos elterjedése bizonyítja. Míg 1889. évben volt 54 összeköttetésben álló szövetkezet 9507 taggal, addig 1897. évben már 379 szövetkezet volt 86509 taggal. Üzletrész volt 1889. évben 22366 — 631180 frt értékben. 1897-ben már 163513 -4441620 frt értékben, melyből 2461500 frt volt befizetve. Központi kölcsön volt 1889-ben 439787 frt, 1897-ben 6354163 forint. Takarékbetét-kölcsön volt 1889-ben 105800 frt, 1897-ben 2278073 forint. Tartalékalap-kölcsön volt 1889-ben 6474 forint, 1897-ben 188172 forint. Nyereségkölcsön volt 1889-ben 13242 forint, 1897-ben 203889 forint. A szövetkezeti tevékenység újult erővel indult meg az új országos szövetkezeti központ létesítése után, a mely új központi orgánum 318 új szövetkezetet alakított, s a régi központtól idáig átlépett régibb szövetkezetekkel együtt 1899. év végével 712 szövetkezetet számlál kebelében 135275 taggal, 272008 üzletrészt, 14540687 kor. értékben. Mindezek a számok legjobban bizonyítják a szövetkezeti mozgalom örvendetes térfoglalását. Az angol szövetkezeti ügyről érdekes statisztikát tartalmaznak a legutolsó szövetkezeti kongresszus mutatványai, ezekből vesszük a következő számokat: Fogyasztási szöv Termelő síöv. Szövetkezetek száma 1473 153 A tagok száma . . . 1613460 32957 Szövetkezeti tőke . . 18934022 St. 824709 St. Tartalékalapok .... 841082 » 76048 » Kölcsönzött pénzek . 2519620 » 514197 » Tartozások 539012 » 514197 » Földben, gépekben, épületekben és készpénzben elhelvezett tőkék '. . . . 7854598 » 667316 » Arúkészletek értéke . 5148240 » 667316 » Más szövetkezeteknél elhelyezve 3816685 » 66586 » Házakra nyújtott kölcsönök 4465109 » 25147 » Más befizetések . . . 1569275 » 9924 ^ Kinlévő követelések . 579504 » 184565 » Pénztár- és banknál készletek 2225461 » 192067 » Distributiv alkalmazottak száma .... 37948 — A termelésnél alkalmazottak száma . . 14465 » 7927 Tiszti fizetések és munkabérek 1914965 » 419666 » Egyéb kiadások kamatostul stb 954535 » 135607 » Leírások 335565 » 39282 » Összes kiadások . . . 3205065 » 594555 » Forgalom 45047446 > 2725935 » Bevásárlások szövetkezeteknél 16025774 » 5 » Más beszerzési forrásoknál 13254033 » 63 » Tisztajövedelem . . . 7025748 » 178871 » Nyereségrészesedés mint bérpótlék kifizetve 28884 » 15180 » Jutalékok: a) köteléknek .... 6577 » 218 » b) nevelési czélokra 56185 » 1270 » c) jótékonysági czélokra 21481 » 1379 » Az itt felsorolt szövetkezetekhez járul még 214, a melyekről jelentés nem adatott be. Ezen külföldi statisztikai adatokat csak okulásképen hoztam fel, annak igazolásául, hogyha a nálunknál sokkal gazdagabb nemzetek szükségét látják a szövetkezeteknek, mennyivel nagyobb mértékben van nekünk ezekre szükségünk ?! . . . Dr. Kele Antal. (Folyt, köv.) A szövetkezet tagjait, kik még nagyobb hátralékban vannak a tagsági-díj tekintetében, figyelmezteti az igazgatóság, hogy minél előbb tegyenek eleget kötelezettségeiknek. Mert hová tovább szigorúbb eljárást kiván meg a szövetkezet ügye. HIRDETESEK. Egy tagban Wu kat. hol

d | szántóföld-, rét- és szőlőültetésből álló Jfl birtok — Zalaegerszegtől 8 kilóméter- J*j nyire — eladó, esetleg zalaegerszegi jfl földbirtokért elcserélendő. }Q A birtokon, mely sok szép és nemes gj fajú már termő gyümölcsfákkal be van ültetve, egy 2 szobából, konyhából és g istálóból alló jó karban levő fő- és JJI két kamrából és szekérszinből áll új gfl melleképület is van. sj A kiadóhivatal megmondja hol kell tu- jQ dakozódni. 3i 2—1 Mj ragaBasgsasasasBgisasasasasasEsi