Magyar Paizs, 1900 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1900-10-04 / 1. szám

1900. október 18. MAGYAR PAIZS 3 Halász Miksa 2.— Czigany Gábor — .20 Kasznár Sándor o. Németh Pál -.20 Kadi Károly 1.— Czigány József — 20 Dergács Károly 2. Czigány Kálmán 2. Pallos János 1.— Zalaegerszegi hitelszöv. 10.— Czukelter Lajos 2. Vörös Ferencz 2. Molnár Sándor —.— Weinacht Lukács 1.— Stern Miksa 2. . Ágoston Kálmán — .20 Thassy Lajos 2. Noé Gábor —.20 Biichler Jakab 2. Gyarmati Gábor —.20 Skublics Jenő 20.Cilii Gábor —.20 Salczer Miksa 1.— Gecsovics Ferenczné 2 Pfeifer Henrik 2. Németh Gábor 2. Breisach Sámuel 2. Goldfinger János 2, Farkas Ignácz 2. . Goldfinger Jánosné 1.— Cs. Péterffy József í.— Goldfinger Dezső 1.— Farkas László 2. Gaszta Antal 2. Komlós 11. Miksa 2. Hanty Károly 2. Kadó Henrik 2. Stark Dezső 5 20 Mondschein Lajos 2. Gecsovics asztaltársaság 6.— Rosenberg Sándor í'.— Weinberger S. 2. Korn Gyula 2. Dr. Kele Antal 40.Simonics Mihály 2, Dr. Kele Antalné 2. Goldner Ödön 2. Baly Béla 2.— Gombás István 2.— Borbély György 40.— Kloso^szky Ernő 2. Gombás István gyűjtő 2.60 Papp Alajos 2.— Fischer Miksa 2. Heinrich W. 2. Faragó Béla 2 Rosenberger Lajos 1.-Csabrendeki iparos-egy 1.6.— Duzár István 2. Társaskör 4.— Simfer János —.20 Keszli Ferencz 2.— Kalóczy Sándor 1.— Zalaegerszegi ipartest. 20 — Vörös János 1.— Königmayer János 2, Weintsingl Anna 1 — Zalavármegyei takarék Szép Gergely - 20 pénztár 40.— Jegyzet: A kinek a nevők és adományaik tévesen, vagy hiányosan van közölve, vagy épen hiányzik, szíveskedjenek jelezni, hogy javítsuk ki. Zalaegerszegi központi fogyasztási és értékesítő szövetkezet. Ez alatt a czím alatt a szövetkezetnek történetét, viselt dolgait közli a .MAGYAR PAIZS». Azonkívül igen értékes tartalmát fogja tenni dr. Kele Antal ügyvédnek a szövetkezet elnökének tanulmánya, melyet általában a szövetkezetek eszméjéről, szelleméről fog írni, s melyet ez első számban már meg is kezd. A szövetkezetekről. Nagyot sülyedtünk erkölcsileg és anyagilag ! A helyett, hogy törekednénk a magunk emberségéből az absolut igaz, szép és jó felé egész erőnkből: utánozzuk, majmoljuk külsőségekben a külföldet. Kevésre becsüljük a magunkét, s minden kritika nélkül sokra a külföldit. Ezen rossz szokásunk miatt milliók mennek a külföldre, melyeknek ittbenn kellene maradniok. Nem fektetünk súlyt arra, hogy nem szabad évről-évre többet kiadnunk, mint a mennyi a bevételünk. El van szegényedve, fülig adósodva az egyes polgár, úgy a falu, város, mint az egész ország! Szép hazánk egy igen nagy része idegenek, jövevények kezében van; a többi pedig, a mi a mienknek mondható, abban sincs nagy köszönet, mert ritka már Magyarországon az a föld, mely adósságokkal ne volna terhelve. így nem törődve a gazdasági dolgokkal, lassan-lassan odajutottunk, hogy az államfentartó elemünk — a földbirtokos és földmíves osztály — jó részben elpusztult, másik részében pedig pusztulófélben van. A régi jobbágyság eltörültetett ugyan, de helyzetünk rosszabb, mint volt régen. Általános a föld népénél az elszegényedés, az eladósodás. Az elszegényedett, eladósodott nép pedig hiába, nem más mint rabszolganép. Nincs meg a függetlensége, ideális eszmék és czélokért nincs sem kedve, sem fogékonysága, sem lelkesedése. Le van nyűgözve, csak tengeti nyomorult életét ; verítékes nehéz munkájának mások veszik hasznát, többnyire uzsorások, külföldi tőkepénzesek. Szóval: tengernyi sok a bajunk, panszunk, adósságunk, melyen segítenünk kell, hacsak dicstelenül elpusztulni nem akarunk. Hogy mik voltak azok az okok, melyek ezen elszomorító helyzetet előteremtették: más helyen és alkalommal részletesen kifejtem. Itt csak avval a kérdéssel kívánok foglalkozni, vájjon van-e mentség a kiszabadulásra? Nem késő-e már legjobb igyekezetünk? A magyar nemzet ezredéves viszontagságteljes, s helylyel-közzel dicsőséges múltjában számtalan megpróbáltatásnak volt kitéve, s eddig még mindig kilábolta, habár sokszor nyögve-jajgatva a reája mért csapásokat és veszedelmeket. Hát csak most nem tudna megküzdeni az ezer veszedelemmel és csak most nem értené és érezné át a haladó kor intő szavát ?! ... . En bízom a magyarság óserejében.' Csak fel kell őt rázni tespedéséből, aléltságából. Az arra hivatottak álljanak a helyesen, okosan megválasztott mozgalom élére. Szólaljon meg Lehel kürtje szerteszét a hazában, annak minden legkisebb zugában! Zengje a magyarság jogos érdekeit, minden téren az előrehaladást: az ipar fejlesztését, tökéletesítését, gyárak, iparvállalatok fogyasztási-, értékesítő-, pincze-, magtár- és hitelszövetkezetek létesítését, a tisztességes, versenyképes hazai ipar pártolását, a kereskedésnek midenféleteknitetben szoliddá és magyarrá tételét; a szegény, magára hagyatott nép gyámolítását, jogos érdekeinek istápolását, s azon módozatok megjelölését, melyek által ismét talpra állíthatjuk a magyart, függetlenné tehetjük gazdaságilag, s bevezethetjük őt a virágzóbb iparállamok közé. Vegyük fel a versenyt minden téren a művelt külfölddel; tegyük kedveltté, tiszteltté a munkát, az ipart és kereskedést, serénynyé a takarékosságot. Most már csak az a kérdés, hogy elérhetjük-e ezen kitűzött czélunkat, s ha igen: miképen ? Igenis elérhetjük összetartással, kitartó, lankadatlan, becsületes és komoly munkálkodással. Tenni és cselekedni, s ismét tenni és cslekedni kell hazánk gazdasági regenerálása tekitetében mindenkinek annyit, a mennyit legjobb szellemi és anyagi ereje felhasználásával tenni és cselekedni tud. A sok üres szó, frázis, toasztozás stb. nem ér semmit. Neszóval: tettel szeressük a hazát. Sajnos, hogy e nehéz és nemes küzdelmünkben a nagy urakra és gazdagokra — tisztelet a kevés kivételnek — nem igen számíthatunk. De azért ez, senkit el ne csüggesszen. Egy kis ember, szegény ember; egymagában, elhagyatva keveset, vagy semmit sem tehet. De ha összetömörülnek e hazának milliókra rugó kis emberei, nagy hatalmat képviselnek, egyetértve és vállvetve igen sokat tehetnek. így lesz a sok csepp vízből tenger, a sok kis emberből hatalmas tábor. Edd ig a kis szegény emberekkel az arra hivatottak nem törődtek. Vezetők nélkül pedig ezek semmit sem tehetnek. De hajnalodik, s felvirrad, mert felvirradnia kell valaha a magyarnak! . . . Eczélunk elérésére hatalmas eszközül szolgálhatnak a szövetkezetek, melyek napról-napra jobban és jobban terjednek az országban, s mindegyiknek az a czélja, hogy a nép javára szolgáljon. Külföldön ez a humánus intézmény nagyon el van terjedve. Nálunk még gyermekkorát éli. Nincsenek még úgy szervezve és kifejtve, a mely módon a legnagyobb eredményeket és sikereket érhetjük el. Czikkem további folyamán kifejtem, min kell kezdenünk, s hogyan kell szerveznünk országszerte a szövetkezeteket, hogy ezek által a legnagyobb eredményeket érhessük el. (Folyt, köv.) Dr. Kele Antal. Felszólítás. A zalaegerszegi központi fogyasztási és értékesítő szövetkezet iránt érdeklődőkkel tudatja az elnökség, hogy a tagok és részvények száma hetenként és naponként szépen szaporodik. S hogy csakis így iehet remény, hogy kitűzött czélját annál inkább megközelítse a szövetkezet, hogy t. i. lehető legolcsóbban árusíthassa a kifogástalan jó portékákat is. Nem lehet tagadni, kezdetben még van egy-egy hiányosság és kívánni való, de a kezdet nehezségét mindenkinek el kell ismerni, s főképen az elején gyönge volt még az alap — most már napról napra erősödik az alap is, a mint szaporodik a részvényesek száma. Kívánatos, hogy a rézvények száma minél előbb érje el az ezeret. Bizony még valami négyszáz hijja van. Ekkor nagy előnyben fognak részesülni a tagok S ajánlatos, hogy kiki igyekeznék részvényt szerezni, a míg túl nincs az ezeren, mert ha az ezeret megüti, akkor lezárja az igazgatóság, s dragábban lehet egy részvényt venni. —- Igen káros a szövetkezetre az, hogy néhány aláíró fillérnyileg sem tett eleget kötelességének; üdvös pedig az, ha a tagok minél előbb, s minél pontosabban lefizetik a részleteket. A * Magyar Palzs» gyűjtőivé. A kikben e lap iránt rokonszenv van, a jő ügy érdekében, dc meg őszintén legyen mondva, a szerkesztő-kiadó érdekében is, szíveskedjenek ezt a kis gyüjtöívet levágni, ismerőseikkel, barátaikkal legalább felerészét megtölteni. Kegyeskedjenek egyúttal minél előbb elküldeni a szerkesztőhöz ezt a czédulát, ha csupán egy aláíró kerül is, hogy minél előbb tisztában lehessünk a nyomtatandó példányok számával. Levágandó. Sorsz. Név A «MAGYAR PAIZS. 12 havi ára 4 kor., három hónapra 1 kor. Megr.: 3, 6, v. 12 hóra. HIRDETESEK. Házhelyek. Zala-Egerszeg r. t. városban a Körmendi-utczából kiágazó Dervarits-féle területen átvonuló újonnan nyitott utczában 65 házhely szabadkézből eladó, Bővebb és teljes felvilágosítás ZalaEgerszegen Jákum-utcza 4. szám alatt Kováos Károly ügyvédnél szerezhető. 4 2-1 forintért (18000 korona) eladó Zalaegerszegen egy telkes ház, melyben két család lakhatik. Bővebben a lap kiadója. 2 0-1 BACSAY JÁNOS bognár és kocsigyártó Zalaegerszegen, a főgimnázium mellett. Értesítés. Van szerencsém a n. é. közönséget ezennel értesíteni, hogy elvállalom mindennemű kocsi-korbák készítését, vagy teljes felépítését, a milyenek csakis a vidékünkön használható járműveken léteznek, úgy, hogy a legegyszerűbb mintától a legmeszmebb menőig bármely fővárosival a versenyt kiállja. A gazdasági eszközök faalkatrészei száraz és szilárd anyagból készülnek. Kényesebb födeles kocsihoz a kerekek talpait egész fából készítem. Több rendbeli kocsi-korbákat készletben tartok, hogy a megrendelt kocsikat minél előbb szállíthassam. Kérem a n. é. közönség pártfogását tisztelettel 1—1 Bácsay János. IMHHfflH