Magyar Paizs, 1900 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1900-12-27 / 13. szám

10 MAGYAR PAIZS 1900. deczember 20. mezőgazdasagi részt Lázár Pál mőegyetemi tanar szerkeszti. A mezőgazdasági érdekek hatalmas szószólója a lapban Dr Baross Já­nos a kiváló közgazdaság iró. A tárczarovat ban : Lányai Sándor ni', Móra István, Vértesi Arnold, Abonyi Árpád, Szikszay Ferencz, Góm. bösné Galamb Margit,Sas Ede és más kiváló irólc működnek közre; ezenkívül minden téren a legválogatottabb irói és hírlapírói gárda all a «Magyarország* szolgálatában. A «Magyarország® előfizetési ára : negyed­évre 7 kor.' (3 frt 50 kr.), félévre 14 kor. (7 frt), egész évre 28 kor. (14 frt), egy hóra 2 kor. 40 fill. (1 frt 20kr). A Magyarország» szerkesztősége és kiadó­hivatala Budapest, Teréz-kürut 19. sz. A „Nemzeti Iskola ' az 19Ul-ik évben megkezdi a nyol­czadik évi pályafutását. Ennyi idö épen elég volt arra, hogy köztünk és mélyen tisztelt olvasóink között olyan bizal­mas viszony fejlődik ki, a milyen egyetlen lap szerkesztő­sége és olvasói között sem áll fenn ez idő szerint. Ez a bizalmas viszony bátorít fel, hogy most a 8-ik év küszöbén üjévi ajándékot kérjünk a mi olvasóinktól. Ez az ajandék nem pénz, nem anyagi áldozat, hanem egy-két jó szó és egv kis fáradtság lenne, a mely abból áll, hogy ismerősei, barátai körében szerezzen mindenki legalább egy előfizetőt, a kinek a mellékelt levelező-lapot átadnák hogy azzal a lap megindítása végett jelentkezzék a kiadó­hivatalunknál. Küzdelmes munkát végeztünk eddig is a tanítók erkölcsi és anyagi érdekeiért s e fáradságos munka mellett még mindig terhel a lap fentartása miatt az anyagi gond is. Ha ettől megkímélne az előfizetők nagyobb tömege, bizony­bizony küzdelmünk eredménye is még nagyobb lenne. Hisz azt bizonyítgatni nem szükséges, hogy a tömörülésben mekkora erö rejlik s ez az erő minden körülmények között a tanítóságé marad. Hozza meg tehát a diadal érdekében minden tanitó a maga áldozatát Es tisztelettel kérjük a kultura minden egyes emberét : terjesszék a lapot ! Mert csak így mond­hatjuk : a mi szavunk a tanítók hatalmas szózata, a mely többé senkitói sem kunyerál semmit, hanem köveleli az öt méltán megillető jogokat! S ha fáradtságát siker koronázná, ha táborunkat legalább egy előfizetővel gyarapítaná. így kapnók meg mi a leg­becsesebb újévi ajándékot. Kiváló tisztelettel a Nemzeti Iskola szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest, VII., Rottenbiller-utcza 5/a. Pártoljuk a magyar ipart. Ezt a mondatot az i>Ellenzéki cz. politikai napilap tette szo­kas-mondássa. Az ^Ellenzék* nyi.ott először allandó rovatot a honi ipar partolására.'Ter­mészetes, mert Érdékben az »Ellenzéki a magyarság szellemének a/, elsó zászlóvivője. Ezt a lapot Bartha Miklós alapította s ma is az ő neve alatt jelenik meg. Napi munkása s felelős szerkesztője Magyary Mihály. Bartók Lajos fővárosi költő a Petőfi-társa­sag egyik elnöke "Magyarság* czimen po­litikai napi lapot szerkeszt a fővárosban. A lap a magyar nemzeti eszmének minden idegeti békótól és befolyástól való megszabadításában fáradozik. A czíméből különben tisztán meg lehet látni a tartalmat és irányát. Ezelőtt csak egy félévvel indult meg a <tMagarság» s már nagy mértékben el van terjedve, mert érzik az emberek a szükségét. A «Magyar Paizs» csak társadalmi úton, a «Magyarság» tarsadalmi és politikai úton, de mindenik ugyanazon vezérlő csillag után halad. A tMa­gyarságv. ára egész évre 14 korona. Buda­pest IV, ker. Vármegye-utcza 11 —13. A Pestmegyei Hirlap politikai napilap. Kecs­keméten szerkeszti Szappanos István s az a jelszava, hogy Magyarország legyen önálló független állam. Különfélék. Felhívás előfizetésre! A < Magyar Paizs > évi ára négy korona. Három hónapra is elő lehet fizetni egy koronával. A «Magyar Paizs» azt hirdeti, hogy minket ennek a földnek kell eltartani. S el kell tartania bennünket, mert erre bőségesen gazdag. Magyarország gazdag aranybánya. Tán csak homályos, de gazdag aranybánya a földje, s népének az elméje. Világot kell gyújtani, kala­pálni kell, s napfényre kell hozni a drá­gakövet, a szellemi érczet. A < Magyar Paizs» a munka dicsősé­gét hirdeti. A munka az életnek a szeb­bik oldala. Munka boldogítja az egye­seket és a nemzetet. De kezünk munkáját, szívlink érzését, agyunk gondolkozását a nemzeti szellem lengje át. Az eszmék hirdetésébek a «Magyar Paizs > nem hizeleg sem egyeseknek, sem osztályoknak, sem rangnak, sem pártnak, sem nemnek, sem kornak, sem feleke­zetnek, sem fajnak. A kinek ez az elve, csatlakozzék a «Magyar Paizs»-hoz, hogy minél erősebb tábort alkossunk. A toll hatalma. Ellenzéki képviselőt régebben nem is igen szoktak meghívni udvari ebédre. Az alkotmanyos érzületnek szebb megnyilvá­nulása az, hogy újabban ezek is részt vesznek. A király őfelsége ilyenkor ha csupán tapin­tatosságból is egyenként is beszélgetésbe áll vendégeivel. A beszélgetés rövid, velős és inkább politikai szokott lenni. Hogy vannak a sv ászok ? mit csinálnak a szegény székelyek? Volt e a párizsi kiállításon ? Vájjon hosszas és heves vita lesz-e Házban ? stb- Családi ügyekről már csak egyes Apponyi féle emhe­rekkel vált egy-egy szót. Még a csaladi beszél­getésnél is bizalmasabbnak lehet venni, ha a király egyes embereknek egyéni kitűnőségeit méltatja figyelemre. A nem régiben történt udvari ebéden feltűnt, hogy a király több témáról hosszadalmasan beszélgetett Bartha Miklós ellenzéki képviselővel: a költségvetés tárgyalásáról, a csatornázásról, nagy gazdák­ról, kis gazdákról egész a veteményes kertekig s kedélyesen a jövő választásokról. Legszebb azonban, hogy őfelsége ismeri Bartha Miklós­nak az egyéniségét is. Toldi — Arany Jánosként mért volna király a király, ha nem tudja az országban ki mit csinál ? Azzal kezdte a be­szédet: Nemde Ön az ellenzéknek tagja? . . . Nemde főkép a tollal vesz részt a politikában ? s a feleletekre hozzáteszi, hogy : fárasztó lehet a gyakori irás. Az őszinte bókot megkapta a felséges úr az iró politikustól, ki azt felelte, hogy a fáradtságot enyhíti a kötelességérzet, a kötelességérzetet pedig Magyarországon Felségedtől tanulja mindenki. Szép, köszönöm, volta király válasza. Ritka dolog, hogy ural­hodók észrevegyék ajanlatlanul is az írók talentumát s még ritkább, hogy ilyen kifejezés­szerüen méltassák is. — A jó toll hatalma az igazság' hatalma. o o Vigyázzatok a nyugtatványaitokra! Megtör­ténik, minthogy mar történt is, hogy egyik­másik üzletember megy a pénze után a közön­ség közé pörrel, végrehajtással, sippal, dobbal, trombitával. A közönség amaz embere, ha nem nagyon is, egy kissé már evvel is meg van bélyegezve a falu népe előtt. Előveszi a nyugtáját s bebizonyítja hogy a most kért pénzt ő már régen kifizette. Az üzletember erre azt mondja, hogy : Ah, pardonn ! s evvel rendben van minden. De hát a közönségnek hány embere dobja el, vagy veszti el a nyug­tát ! Sokan. Több esztendő múlva másodszor is fölveszik rajta a pénzt, mint a pinty! Még hagyján. De mikor közhivataloknál is történ­nek olyanok, mint a milyen csak a napokban is történt. Egy fbirtokoshoz kiszállott a végre­hajtó s valami 400 koronás illeték tartozásért lefoglalja a tehenét, lovát, disznóját, tyúkját, pulykáját, ekét, járomszeget, nagy larmat csapva a faluban és sajnálkozva, hogy mért nem foglalta le a zongorát is (—). A költség rá menne most 800 koronára is, De a fbirtokos előveszi a nyugtáját, mely biztosítja, hogy már két év­vel ezelőtt lefizette az illetéket a hivatalban. Ennyi az egész, de a falu szája ezt vagy hiszi, vagy nem. A kőfaragó ipar hanyatlása ellen a győri ipar­felügyelő lépéseket tett. Tanulmá'iy tárgyává tette a pangás okát, hogy miért nem verse­nyezhetnek a mi kőfaragóink a karszti márvány­termékekkel stb. Mert nálunk nincs behozva, azt mondja, a géppel való megmunkálás. Ezt kell meghonosítani', Ha pedig ez nagy áldo­zattal jár, akkor gőzerővel hajtott s megfelelő munkagépekkel felszerelt műhelyeket alakítsa­nak, ezt pedig el lehet érni ha egyesnek nem, szövetkezeteknek. Az ilyen géprendszer mellett még mindig igénybe kell venni a kézi munkát, tehát nem nyomná el "a kézmű iparosságot sem. Czukorgyár alakulóban. Komáromban Ordódy Pál sürgetésére Sarközy Aurél főispán érte­kezletet hívott egybe. Ordódy kifejti az eszmét, a vidékre nyereséges lenne a gyár, a répa­termelést fokozná stb. De többen ellene valá­nak efféle magyar érvelésekkel, hogy nehéz, kivihetetlen, meg fog bnkm! (savanyu lesz a ezukor), stb. Ordódy azonban nem teszi függővé az ö eszméjét az efféle véleményezésektől, hanem néhányad magával tovább fonja az eszme fonalát. Kartellek, Ráth Zoltán közg. tehetség sta­tisztikát állított özsze a kartellekről. Szerinte Magyarországon van juta-, ezukor-, szörp-, pet­róleum-, szóda-, gyertya-, timsó-, keményítő­kénsav-. enyv-, zsineg-, malom-, árpagyöngy-, réz-, tükörarú-, szesz-, műtrágya-, keményítő szirup-, hajlított fa-, üveg-, doboz-, borax-, karbolsav-, klórkáli-, bőr-, tenta-, papir-, kalap-, tégla-, szén és még tudja isten hányféle kartell. Pedig még több is van. Baczillustenyészet. A szép nyári és őszi idők elmultával nem jár belvárosi (') úri kö­zönség a gazd. egyesület kertjétől a Pap­utczaba torkolló úton. Talán ez az oka, hogy azóta a pöczegödörtisztító az út közvetlen szomszédságában lévő szántóföldre öntözi, a mit kivisz, ügyelve arra, hogy a nitrogén és a többi növényt tápláló gazok ne maradjanak a föld szántott rétegében, úgy sem bántja mar az orrokat. Hisz tudunk annyit, hogy a pöczegödör-tartalom kitűnő trágya, de be kell jaratni a trágyazót a gazd. ism. iskolaba, hadd tanulja meg, hogy a trágyát nem szabad nyíltan fent hagyni, hanem ala kell szántani. Mellékesen arra is meg kellene tanítani, hogy az a hely a rend. tanácsú város belterületén van. Ámbár tévedhetünk! Meglehet, hogy ez a tér Konstantinápoly valamelyik negyede, mert 'szokás a varos szemétjét a fönt leírt környékre hordani, kavicsozván vele a lám­pátlan utakat. A magyarnyelv ellensegei. Azt akartam irni, hogy hóhérai, de félek a párbajtól. Hiába védekezném, hogy a nyelv­hóhéroknak nem véres a kezök. Azzal vádolnának, hogy én az érzelmök ti-ztátalanságára gondolok. S volna is ebben valami igazuk. N"e\ezem hát őket csupán ellenség­nek. «Au-zug aus dem Preisbuche des Franz Pesendorfer Spielwaaren . . . stb. Budapest Joiefplalz.« Tehát még az utczáknak, tereknek tulajdon neveit is németre kereszteli ez az úr, a mi honfitársunk. Miért kívánjuk akkor, hogy a béc-i s a németországi ember magyarul nevezze városain­kat'- — E-zeve-zetten zúgatjúk, hogy nem tudunk megélni a németnyelv tudása nélkül. Tiszta igaz. Meg kell tanul­nunk, hogy vásárolhassunk Budapesten Spielwaareneket, Francz Pesendorfer úrtól. De menjünk tovább. A Bpesti 7akai ékpénz'.ár és orsz. Z. K. Részvénytársaság a Magyar kir. szab. osztálysors­játék föelárusitó helye — postautalványokat küld Zala­egerszegre evvel a körirattal : «Um genaue Adresse und deutliche Schrift wird ersucht.» Az írásbeli közleményre szánt helyen pedig, hogy a fáradságtól megmentsen minket, ezt írja előzékenyen a közönség nevében ; «Ich bestelle hirmit folgende Sorté : . . . st. Ganzé á ft. 6 . . . Hslbe ft. 3 — stb.« — Ezek a pesti magyarok tehát nemcsak ők beszélnek velünk németül, hanem minket is arra kény­szerítenek, a szánkba adják a német szót. Ha itt vége volna. A zalaeger-zegi *A'-any Bárány, cz, nagy vendéglő, a városnak tulajdona, Fridrich Márkusznak pedig szállodája «Zum Goldenen I,amm.» vagyis Fridrich M. a bérlő. Deczember 10. éi 11-én tudvalevőleg nagy közgyűlés volt a megyén ; itt volt vagy 300 megyei törvény­hozó. A vendéglős a következő étlappal kedveskedett nekik: Geftügel ragout 10, Paradeis Sauce 24, Krauth mit gekohten Schweinen 24, Nuss Bengel 24, Englisch Lungenbraten 50, Klasirte Kalbsbrust 40, Portion Gansel 50, Franfurter Braten 40, Schwein- Karré 40, Sardellen Zunge 40, Kalbs Fricandeau 40 ! stb ; a tülsó oldalon még több van, de nehéz elolvasni, van: Paprika kölbemes is . . . a teremburá­ját ! a paprikát nem tudja németre fordítani. — Szó, ami szó, ezek az emberek némesítenek Magyarországon. Mert hát a magyar vármegyék törvényhozói között mégis csak több a magyarnyelvű ember, mint a németnyelvű, s akik kétnyelvűek is, azok is tudnak magyarul. — Igaz, hogy van egy-egy eset,hogy némely magyarember, ha megittasodik, németül beszél. — Minek nézi a Bár.iny vendéglős az em­bereket ? A magyar ezukor világhire. A Keresk. Múzeum irja, hogy egy bankintézet kezdeményezése folytán Trapezuntban néhány héttel ezelőtt megindult a magyar czukorbchozatal és pedig oly eredménynyel, hogy az ottoinánbank fiók­telepe már is 40 kocsirakományt helyezett el. A szallítmanyoknak 1901 évi marcziusig kell érkezniök és pedig egyelőre Galaczon, télen pedig Küsztendsén át. Az áru Galaczon át 15 nap alatt érkezik és 100 kgrja 29.25 k.-ért kel. Az illető magyar gyár egyébiránt Kon­stantinápolyba, Szalonikba és Smyrnába is szállít ezukrot. A hires kalotaszegi varottasbói mintákat küldöttek a zalaegerszegi szövetkezethez. Akik érdeklődnek a hazai remek munkák iránt, mogtekinthetik a szövetkezet boltjá-

Next

/
Thumbnails
Contents