Székely László: Emlékezés Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspökről - A Magyar Nyugat Történeti Kiskönyvtára 11. (Vasszilvágy, 2009)
Emlékezés Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspökről
Székely László: Emlékezés... Az állások szaporítása a papok létszámának növelését is szükségessé tette. Papi hivatásban nem is volt hiány, de a jelentkezők közül szűkkeblűén csak annyit vettek fel, amennyinek éppen szükségét látták. Hallottam még öreg papokat, akik erősen kritizálták Mikes püspök intézkedését: mit csinál annyi pappal? A püspök itt is nagyobb vonalú volt, az iskolák, főleg gimnáziumok, városi elemi és középfokú iskolák szaporodásával sok hitoktatóra volt szükség, és még sok új lelkészséget is kellett alapítani. Az sem kár, sőt üdvös, ha az egyházmegyének vannak exponensei országos intézményeknél. Nem akasztotta meg a püspök pályájukon azokat, akik papi hivatást éreztek, sőt oly kedves megértéssel, szeretettel fogadta őket, hogy híre ment, és más egyházmegyék területéről is jöttek jelentkezők. Ennek lehet köszönni, hogy égető paphiány még a mai napig sem lépett fel egyházmegyénkben, s nem kellett plébániákat összevonni. Mint született ifjúsági lelkipásztornak, nagy gondja volt a papnevelés ügye. Első évben szeretettel állt gyónó diákok rendelkezésére, s igyekezett hivatásokat kelteni. Kedves gesztusa volt, hogy még püspöki beiktatása előtt táviratban üdvözölte kispapjait. Sokszor látogatott el közéjük, beszélgetett velük. Nem egyszer vette őket védelmébe elöljáróikkal szemben is. Nem szerette a szeminárium épületének kaszárnyás ridegségét. Szabadabb mozgást óhajtott engedélyezni kispapjainak. Első és dédelgetett gondolata volt az ódon szeminárium láttán, hogy új épületbe viszi kispapjait, a papnövelde tulajdonát képező külső kertben építheti fel modern, pompás otthonát, úgy, ahogyan Udvarhelyen a katolikus gimnáziummal tette. Nem tartotta véka alatt ezt az elgondolását, mindjárt 94
