Székely László: Emlékezés Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspökről - A Magyar Nyugat Történeti Kiskönyvtára 11. (Vasszilvágy, 2009)

Emlékezés Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspökről

A Mikes ősök

vendége és jó barátja volt János püspöknek. Etelkát báró Bornemissza Károly29 vette nőül.)

A családi hagyomány szerint - amint erről leánya, Eliz30, a későbbi Pia anya beszámolt nekünk — Benedek gróf igen vallásos volt. Talán nem épp a bécsi Theresianumban31 ivódott bele a mély jámborság. Azt mondták róla, hogy bárhová utazik, magával viszi imakönyvét és revolverét. Ha templom előtt hajtott el kocsija, felállt, és úgy lengette meg kalapját.

Később visszavásárolta a bikszádi birtokot. Pedig egy ügyvéd ugyancsak ellene uszította a népet. Őt meg azzal áltatta, hogy a felháborodott nép megöli, ha közé mer menni. A gróf azonban nem ijedt meg. Egyedül ment a nép közé. Meggyőzte a jó embereket arról, hogy jó atyjuk akar lenni. Lecsillapította a kedélyeket. Üveghutájában sok embernek adott munkát és kenyeret.

Benedek grófnak jól esett visszavonulnia a világtól, mert hazafias várakozásaiban keservesen csalódott. Másképp alakult a politikai élet, mint ahogyan a kiegyezés örömében remélték. Sokszor felpanaszolta, hogy nincsenek nagy embereink.

29 Bornemissza Károly (1840-1911) császári és királyi kamarás, huszárhadnagy, országgyűlési képviselő, valóságos belső titkos tanácsos, a magyar főrendiház örökös tagja.

30 Mikes Erzsébet Sarolta Mária (1865-?), gróf: Mária Pia néven apáca Innsbruckban, majd Kőszegen.

31 A Theresianum (Collegium Theresianum, majd Theresianische Akademie) Mária Terézia nevét viselő nevelőintézet, akadémia volt Bécsben, nemes származású ifjak nevelésére, amely 1938-ig állt fenn. A Mária Terézia-féle alapítványok szerint az intézetnek kettős célja volt: megkönnyíteni a nemeseknek, hogy fiaik magasabb műveltséghez jussanak, és a közszolgálat számára kiválóbb férfiakat nevelni. Az intézetben csak a későbbi gimnázium keretébe tartozó tantárgyakat tanították; később azonban a modern nyelveket és jogi tanulmányokat is felölelte, és akadémia elnevezést nyert. A gimnáziumi tanulmányok befejeztével a növendékek a jogi tanfolyam első és második évében mint bentlakók jártak a bécsi egyetemre; a jogi tanfolyam harmadik és negyedik évét a magyar növendékek a budapesti egyetemen, vagy felsőbb engedéllyel más, de feltétlenül magyar jogi tanintézetben voltak kötelesek végezni.

21