Székely László: Emlékezés Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspökről - A Magyar Nyugat Történeti Kiskönyvtára 11. (Vasszilvágy, 2009)

Emlékezés Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspökről

Székely László: Emlékezés...

nagyobb varázsa a leveleknek őszinteségük, bizalmasságuk, mellyel Mikes szeretetreméltó egyéniségét, mély kedélyét, változó hangulatait a maguk közvetlenségében szólaltatja meg, s amellett tiszta, nemesen egyszerű, természetes előadással, ami stílusunk akkori nehézkessége és latinossága idején tüneményszerű volt... Frissességükből ma sem vesztettek, s felfedezésük óta (1794) nemcsak a szakembereknek, hanem a költőknek és művelt közönségnek is kedves olvasmányai. .. ”12

A nevezetes ősök között említi a Szombathelyi Újságé az új főpásztor megérkezése elé harangozó cikkében (1911. november 26.) Mikes Mihályt“1. A püspök is úgy tartotta számon, mint a családnak egyik legkiválóbb tagját. II. Rákóczi György követe volt Lengyelországban, Velencében. Barcsay Ákos fejedelem száműzte. Háromszék főkapitánya volt, s a bécsi kormány híve, királyi táblai bíró, kormányszéki tanácsos. Ő tehát nem volt kuruc, legföljebb amikor II. Rákóczi Ferenc hívei mint ellenségüket elfogták, s már-már megölték. Akkor Rákóczi pártjára állott, de a fölkelés leveretése után ismét Lipót híve lett. Báróságot, majd grófi rangot kapott tőle.

Ha ez a Mikes-ős ingadozott is a császár és a szabadság zászlaját kibontó „rebellis” fejedelem között, leszármazot-12 Uo.

13 Szombathelyi Újság, Szombathely, 1894. december 1. - 1919. március 27. Katolikus politikai hetilap. Megjelent vasárnaponként, 1913. márciustól hetente hatszor. Laptulajdonos, kiadó és nyomda: Egyházmegyei Nyomda, 1919. január 3-tól Martineum Nyomda.

14 Mikes Mihály (? -1721), gróf: nagybirtokos erdélyi főnemes. 1691-ben Háromszék főkapitánya, 1700-ban Belső-Szolnok vármegye főispánja lett. Császárpártiságáért I. Lipóttól 1693-ban bárói, 1696-ban grófi rangot kapott. 1703-ban a kurucok ellen harcolva fogságba esett, Rákóczi hűségére állt. 1707-ben a marosvásárhelyi országgyűlés szenátorrá választotta. 1707-1708-ban és 1710-ben az Erdélyből a román fejedelemségekbe szorult kuruc bujdosók parancsnoka. 1713-ban erdélyi főkormányszéki tanácsos.

18