Székely László: Emlékezés Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspökről - A Magyar Nyugat Történeti Kiskönyvtára 11. (Vasszilvágy, 2009)

Emlékezés Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspökről

Az alkotások kora

gyakorolnia a barátokra, hogy plébániát vállaljanak. Herény, Gyöngyösszöllős - eddig az egy nagy plébánia fíliái — világi papot kaptak lelkészüknek, de magában a városban megvoltak az adottságok: a szerzetes-templomok, melyekbe kényes lett volna egyházmegyei papot iktatni plébánosnak. így a két említett kurácián kívül négy részre osztották a szombathelyit: megmaradt a székesegyházi, ún. főplébánia, csökkentett területtel, plébániát vállaltak a ferencesek, dominikánusok, továbbá az újon települt szaléziak.

Mikes püspök örömmel láthatta, mily szép eredménnyel járt az új plébániák létesítése. A Szent Márton plébánia vezetésére a Szent Domonkos rend ide küldte a nagyszerű Badalik Bertalant270, egy bámulatosan ügyes és kedves embert, aki a fővárosias, modern pasztorációs módszereket hozta magával Budapestről. Jó alkut kötött a várossal: eladta a temetőt, ezt a hatalmas területet, mely eddig az övék volt, az így szerzett pénzen tetemesen kibővítette a templomot (Wälder Gyula tervei szerint, a homlokzat változatlan maradt), és építtetett melléje új kultúrházat. Alaposan megszervezte az egyházközséget, utcánként hívta meg híveit műsoros délutánokra, amelyeken ének, zene, szavalatok, szín-270 Badalik Bertalan OP (1890-1965): 1908-ban belépett a domonkosok rendjébe. Grazban tanult, 1914-ben szentelték pappá. Budapesten a Rózsafüzér Társulatok országos igazgatója, 1915-től plébános, 1929-től a szombathelyi Szent Márton-templom plébánosa. Az osztrák-magyar rendtartomány (1933-1938), majd az önállósított magyar rendtartomány főnöke (1938-1946), közreműködésével létesült a rendi főiskola, a Julianum. 1946-tól az Actio Catholica országos alelnöke, a Credo országos vezetője volt. 1949-től veszprémi püspök. Az Állami Egyházügyi Hivatal javaslatára, az Elnöki Tanács 1957. augusztus 14-i döntése értelmében Hejcét - az egyházi jellegű Szociális Otthont - jelölte ki számára kényszer tartózkodási helyül. Itt élt egészen 1964 októberéig, amikor egészségi állapotára tekintettel, hosszas levelezés és huzavona után Budapestre költözhetett.

159