Kapiller Ferenc: „Szeretetből szenvedni” Kováts Ferenc gencsapáti káplán életáldozata - A Magyar Nyugat Történeti Kiskönyvtára 7. (Vasszilvágy, 2007)

HARMADIK RÉSZ

Kapiller Ferenc

„Jézus szava az építő hatalom szava. (...) S lelkünk válasza mi más lehetne Krisztus lelket építő eleven, erős igéjére, mint ez: hiszek egy Istenben; hiszem mindazt, amit kinyilatkoztattál; erős hittel hiszem, amit az egyház elém ád. Hiszem mindazt, amit az Írásokban nékünk mondott az Úr; büszkén vallom, s minden körülmények közt életemmel is állom, úgy legyen!” (1956. okt. 7.)

„A kenyér a munka, a terítékes fáradság jelképe; a bor pedig a szenvedésé, mert a szőlőnek présen kell átjutni, hogy bor legyen. Elhozzuk hát az oltárhoz munkánk kenyerét s szenvedésünk borát. — Életünk két fő tényezője ez a kettő, a szenvedés és munka. A kenyérben és borban így egész életünket felajánljuk. (...) A Boldogságos Szűz Mária élete sorsdöntő órájában kimondta a »legyen«-t. »Ime, az Úr...« Ez odaadás. — Krisztus az Olajfák hegyén gyötrődve viaskodik ugyanezért a »fiat«-ért: »Atyám, ne ahogy én akarom, hanem a Te akaratod legyen meg!« — Soha ne jöjjünk üres Szívvel: hozzuk el a szentmiséhez a legszebb, a legnehezebb, de Neki legtetszőbb áldozatot, önmagunk átadását.

Uram, legyen meg a Te akaratod, ahol járok, ahol állok,

Uram, legyen meg a Te akaratod, még ha beléd nem is látok,

Uram, legyen meg a Te akaratod, akkor is, ha jajt kiáltok.

S akkor bízva könyöröghetünk a felajánlási imában: Irgalmas Istenem, add, hogy amit felajánlottunk, kiérdemelje bűneink bocsánatát, s védjen meg bennünk minden gonosztól. ” (okt. 17.)

66