Kapiller Ferenc: „Szeretetből szenvedni” Kováts Ferenc gencsapáti káplán életáldozata - A Magyar Nyugat Történeti Kiskönyvtára 7. (Vasszilvágy, 2007)
MÁSODIK RÉSZ
Kapiller Ferenc kihasznált, hogy az Isten szavát közvetítse nekik. A hittanórákon kívül diavetítésekre hívta őket; pénzén ajándékkönyveket vásárolt, minisztránsainak bőrfocit vett. Sütő Janika, aki 1957-ben bérmakeresztfia lett, egy karórát kapott tőle. Nem magára gondolt akkor sem, amikor egy használt írógépet szerzett: ezen készültek a vasárnap esti, nevelési tárgyú prédikációi a szülők számára, amelyeket — saját szavai szerint — nem pedagógiai előadásoknak szánt, hanem szentbeszédeknek. (A 2-12 éves kor közötti gyerekek vallásos neveléséről.) —Így készültek el az „őszinte beszélgetés” füzetei is, korok és nemek szerint külön.” (A 12-15 éves serdülő lányok problémáiról és a Nagylányokkal a házasságról témájú összeállításokat Erzsébet húgával együtt gépelte; a fiúké Seregély István - volt kurzustársa, pösei káplán — segítségével készült.) A felnőtt fiataloknak templomi énekkart szervezett, ő tanította meg például a Szállj szívünkbe, nagy Isten... kezdetű éneket. Az énekkarosokat elvitte Jákra, s a Szent Vid-búcsúkor Velembe. — Ha a máterban a plébános misézett, s ő szabad volt, akkor legtöbbször hátul énekelt a hívekkel. Az idősebb gencsiek úgy emlékeznek vissza, hogy nagyon szép hangja volt. Barátságos, közvetlen volt az emberekkel. Mise előtt szóbaállt a férfiakkal. Tapasztalhatták, hogy jól ismeri a paraszti munkát, gondolkodást; ért a parasztok nyelvén. A faluban alig látták gyalog sétálni; mindenhova kerékpárral ment. A régi, kopott bicikli kormányára föl volt szerelve a rózsafüzér egy tizede, s ha hosszabb útra ment, a rózsafüzért imádkozta. Zalaegerszegre, a szülők-62
