Magyar Katonaujság, 1942 (5. évfolyam, 4-28. szám)
1942-04-18 / 16. szám
4. OLDAL MAGYAR KATONAUJSÁG 1942 Április is. A budapesti légvédelmi tüzérosztály új csapatzászlója Felavatták a budapesti légvédelmi tüzérosztály csapatzászlóját Harcászati feladatok szakaszparancsnokok számára 6. SZ. FELADAT MEGOLDÁSA. 1. kérdéshez: Báthor őrmester szakaszát az alábbiak szerint csoportosítja: 1. raját a közúti híd D. feljárójánál tüzelőállásba rendeli a folyó mentén az erdőből visszavonuló elg. ellen. 3. raját a híd É. végén rendeli biztosításra és egyben tüzével résztvesz a híd felé, valamint a folyón át menekülő elg. megsemmisítésében. Állv. gsz. az áttöréstől nyitja meg tüzét a híd felé visszavonuló elg-re. 2. raját meghagyja előbbi feladata teljesítésében, a páncélvonat torlaszának biztosítására. Egyben biztosít az erdő É. sarkánál K. felé is. Báthor őrmester az 1. rajánál tartózkodik. (Lásd a vázlatot!) 2. Kérdéshez: A kialakult helyzetben Báthor őrmester az alábbiakat cselekszi: a) Megtisztítja a hidat az elg. műszaki katonáktól, lefegyverezteti őket, összeszedeti a robbanóanyagot és a híd D. feljárójához gyüjteti. b) Az 1. rajával és az állv. gsz-val megnyittatja a tüzet a híd felé visszavonuló elg-re. c) A3, raját a híd túlsó végéhez rendeli biztosításra a vasúti megálló, a műút és Baranov felől várható ellenhatás ellen. Gsz-ával résztvesz a folyópart és az erdőszegély pásztázásában. d) Az összeszedett robbanószelencékből a híd D. feljárója előtt, — kb. 15—20 m-re, — zárat létesít, melyet azután a hk-ik ráfutásakor kézigránát dobásokkal robbantat. e) A foglyokat hátraküldeti a 2. raj érintésével, ahová egyúttal néhány robbanószelencét küld a páncélvonat torlasz hatásossabbá tételére. 3. kérdéshez: Báthor őrmester parancsai: a) A híd megrohanása után az 1. és 3. rai pk-ának személyesen, szóban: «A hídrobbantást megakhdályozni! 3. raj a híd túlsó végére! Elfogni és lefegyverezni az elg. utászokat! A robbantó anyagot összeszedetni és ide, a híd innenső végére, összehordatni! A foglyokat az 1. raj itt az árokban gyűjti! Végeztem!» h) Az 1. raj és az állv. gsz. pk-ának, személyesen, szóban: «1. raj gsz. itt, az állv. gsz. ott az úttörésnél tüzelőállás! Az erdőből a folyó mentén erre viszszavonuló elg-re azonnal nyissák meg a tüzet! Az állv. gsz. tartson látóösszeköttetést a 2. rajjal és ügyeljen hátra is! Végeztem!» c) Báthor őrmester átszaladva a hidon a 3. rai pk-ának személyesen szóban: «Rajával biztosítsa a híd É. feljáratát. A vasúti megálló, a műút és Baranov felől várható ellentámadás. Gsz-jával tartsa egyenlőre tűz alatt a folyópartot és a folyón át menekülni akaró elg-et! Én az 1. rajnál tartózkodom. Végeztem!» d) Visszamenve az 1. rajhoz, az 1. rajpk. helyettesnek személyesen, szóban: «Kiss őrvezető! Két emberrel kísérje hátra a foglyokat. Az út mentén, a 2. raj-on keresztül menjenek s onnét a Szuchov-majoron át a századhoz. A 2 rajhoz vigyenek 4 szelencét a vasúttorlasz megerősítésére! Végeztem!» e) Báthor őrmester az összegyűjtött robbantószelencéket a hídfeljárat előtt, a belehelyezett gyutacsokkal, félkörben elhelyezi olyan szorosan, hogy a harckocsik sehol se tudjanak a hídra feljönni anélkül, hogy rá ne kellene hajtaniok. Azután az 1. rai pk-ának: «Jelöljön ki 3 embert, készítsenek elő kézigránátokat! Ha a harckocsik a robbanószelencékhez érnek, én dobom az első kézigránátot. Erre a kijelölt emberek dobálják kézigránátjaikat a szelencékre. Utánna azonnal fedezzék magukat! Végeztem!» A feladatot ismét számosán oldották meg. Sok közöttük az .ügyes, leleményes, bizonyára a valóságban is sikerthozó megoldás! A legjobbak a következők: Szabó Endre, Nagykamarás, 9 pont; Juhász József, Mezőtúr, 9 pont; ifj. vitéz Boczkó Béla, Budapest, 8 pont; Kiss János, Kalocsa, 8 pont; ifj. Gecser Ottó, Budapest, 8 pont; Hrusztek Dezső, Szegvár, 8 pont; Marton János, Kiskomárom, 6 pont. Az elmúlt héten avatták fel ünnepélyes külsőségek között a budapesti légvédelmi tüzérosztály csapatzászlóját. Az ünnepségen a Kormányzó Ür ö Főméltóságát Rákosy Béla altábornagy képviselte. A honvéd vezérkar főnöke képviseletében vitéz lusty Emil altábornagy jelent meg. A tábornoki kar tagjai között ott volt Ruszkiczay-Rüdiger Imre altábornagy és nemes kishindi Komposcht Nándor vezérőrnagy. A zászlót Virágh György őrnagy adta át, beszéd kíséretében, hangoztatva, hogy az a légvédelmi tüzérosztály idősebb és fiatalabb tagjainak bajtársi összefogásából született. Ezután P. Szabó Pius tábori esperes és Borbás János protestáns tábori esperes beszélt az egybegyűltekhez, majd megáldották a zászlót. Ezt követően a légvédelmi tüzérosztály parancsnoka átvette a csapatzászlót. Köszönetét mondott a zászlóért, amely a csapattesthez való hűség bizonyítéka. A nagyhatású Három és fél hónappal ezelőtt, a japán—amerikaiangol háború kitörésekor, a Fülöp-szigeteken is meg kezdődtek a hadmű ve letek. A japán haderő megkezdte partraszállását a több mint 7000 szigetből álló amerikai birtokon is. Természetesen a nagyobb területű, hadászatilag legfontosabb szigeteken indult meg a harc, így Luzon-, J/írfa/mo-szigeteken. Hamarosan a japán győzelmek sorozata következett. Luzon szigetén, Manilát, a fővárost is megszállták a japánok. Ennek a rejtélyes szigetcsoportnak a törtenetyj sok érdekességet tartalmaz. A legelső feljegyzések szerint a szigetcsoport a Hindu-Maláj birodalomnak volt a tartozéka, amely birodalom! a mai Indokína, Borneo és Szumatra területét foglalta magában. A XV. század elején, 1519-ben Sevillából indult el Femando De Magalhaes, eredetére portugál, de spanyol királyi szolgálatban álló hajós, néhány emberével. Nekivágott az Atlanti-óceánnak és Délamerikát megkerülve, keresett tengeri utat a kincsekkel tele Indiához. Ot hajóból álló csoporttal ment. Délamerika déli csücskénél, a jelenleg saját nevét viselő veszélyes úton — a Magalhaes útján — áthajózott és a Csendes-óceán déli részén haladt tovább. (E vázrajzot v. <5. az 5. oldalon alul lévő szöveggel is.) beszédet a tüzérosztály eskütétele követte. Az ünnepséget a légvédelmi tüzérek díszmenete fejezte be. A légvédelmi tüzérek felesküsznek az új zászlóra fgy érte el a szigetcsoportot, ahol több törzsfőnök uralkodott kis népcsoportja felett, de mindegyik elismerte a borneoi király felsőbbségét. Magalhaes, a mai Cebu közelében, harcba keveredett a bennszülöttekkel. Az eredeti öt hajóból és 268 emberéből csak egy hajóval és 18 emberével tért vissza Spanyolhonba, Afrika felől. így teljesen körülutazta a földet. A (Spanyolok ezután új expedíciókat szerveztek és 1543-ban, a mai Midanao szigetén kötöttek ki. Az akkori spanyol hercegről, a későbbi királyról nevezték el Fülöp-szigetek-nek. az új gyarmatot. Don Miguel López de Legazpi nevű spanyol tiszt 1565-ben szállt partra Cebu-nál, 380 emberrel. Berendezkedtek és az első keresztény templomot építették Távolkeleten. A bennszülöttek barátságosan fogadták a bátor spanyolt, s a kereszténység terjedése megkezdődött. Cebu bennszülött uralkodója volt az első, akit megkereszteltek. Később Luzon szigetére és Manilára került a sor. Manila jelentősen megerődített város volt már akkor, a bennszülött főnök székhelye. Ott is sikerült a spanyoloknak megvetniük a lábukat. Hamarosan az egész szigetcsoport a gyarmatuk lett. A jelenlegi Manila város alapjait 1571-ben építette ugyancsak Legazpi, aki egyúttal a Fülöp-szigetek első kormányzója volt. Templomot és körülötte lakóházaikat létesítettek, Manilát kinevezték a Fülöp-szigetek fővárosává. Már ekkor oly európai külseje volt a városnak, mintha csak Spanyolországban épült volna. Az európai hétéves háború idején a brittek megrohanták és egy évig megszállva tartották, de 1763-ban, a párisi béke után, ismét ki kellett menniük a gyarmatról. Ezután békében és keresztény kultúrában élt tovább a lakosság, mint Spanyolország gyarmatán. A spanyol-amerikai háborúban Devey amerikai admirális hajóhada támadta meg és foglalta el a várost, amely azóta az Egyesült Államok birtoka volt. A Fülöpszigetiek azonban nem nézték jó szemmel az amerikai uralmat. 1934-ben Roosevelt elnök szerződésben biztosította, hogy tíz év múlva önállóságot kapnak. A Fülöp-szigetek jelentősége Az egykori spanyol gyarmaton az amerikai birtoklást japán uralom váltja fel
