Magyar Katonaujság, 1942 (5. évfolyam, 4-28. szám)
1942-04-11 / 15. szám
1942 ÁPRILIS II. MAGYAR KATONAUJSAG 3. OLDAL RÖVID HÍREK Az utász rohamtanfolyam zárógyakorlata r A Kormányzóhelyettes Ur megszemlélte a gyakorlatot — Egv eve vonullak be csapataink a Délvidékre. Egy éve hangzott el a Kormányzó Üt történelmi hadparancsa, amelynek nyomán csapataink felszabadították a jugoszláv uralom alól a Délvidéket. Újjászervezett honvédségünk, vállvetve német és olasz bajtársainkkal, tüneményes gyorsasággal verte le a szerződésszegő Jugoszláviát. Az erődítményeiben elszántan védekező ellenséggel szemben a százhúsz kilométer mélységű területnek négy nap alatt történt elfoglalása büszkeséggel tölt el minden magyar embert. A magyar honvédség megmutatta, hogy huszonhárom évi elnyomatás és katonai korlátozás ellenére komoly katonai tényező Európában. — Kinevezések a tábornoki karban. A Honvédségi Közlöny április 3-iki száma közölte a honvéd tábornoki karban történt kinevezéseket. A Kormányzó Ür ö Főméltósága vitéz Hajnóczy József altábornagyot legfelsőbb kézirattal vezérezredessé nevezte ki. Altábornagy okká nevezték ki a következő vezérőrnagyokat: Olgyay Károlyt, primőr dálnoki Veress Lajost, vitéz Dömötör Jánost, vitéz nemes Justy Emilt. Vezérőrnagyokká a következő ezredeseket: Vitéz Homlok Sándort, vitéz Grassy Józsefet, vitéz nemes nárai Náray Antalt, vitéz Szurmay Lajost, nemes Futó Józsefet, vitéz Kiss Istvánt, Schmoll Endrét, vitéz Szabó Lászlót, vitéz Hellcbronth Vilmost, nemes alsókománai Algya-Pnp Zoltánt, Ujszászy Istvánt, nemes halmaji fíor Jenőt, Murahidy Gusztávot, vitéz nemes szentmiklósi és óvári Pongrácz Pált, vitéz nemes csenkei Csenkey Gézát, Tarnay Bélát, Binder Ottót, Dépold Miklóst. Vezérkapitánnyá (a folyamerőknél): dr. nemes Hardy Kálmán főtörzskapitányt. — Előadás a finn művészetről. A Pázmány-egyetem és a Székesfőváros Szabadegyetemén április 13-án este fél hét órakor az egyetem jogi karának helyiségében dr. JaLsoviczky Károly ny. államtitkár a finn művészetről tart előadást. — A Kormányzóhelyettes Ür felhívása az ifjúsághoz. Vitéz nagybányai Horthy István Kormányzóhelyettes Ür ö Főméltó ága eH ivóm am ag var ifjúságot!* kezdetű hosszabb szózatot intézett a magyar fiatalsághoz, amelyet már a napisajtó teljes terjedelemben közölt. A felhívás többek között az alábbiakat tartalmazza: «A trianoni elnyomatás legszomorúbb éveiben fogcsiliorgatva mondtuk: És mégis repülünk! Ma már az a büszke jelszavunk: Lovas nép voltunk, repülő nemzet leszünk! A fiatal és nagy fejlődés előtt álló magyar légierőnek sok válogatott katonára van szüksége. Már nemcsak néhányon vagyunk és nem vagyunk elrejtve a világ szeme előtt, mint nem is olyan régen. A magyar repülőerő a kárpátaljai légigyőzelmekkel, a galíciai és ukrajnai dicsőzéges légiharcokkal, sikeres bombatámadásokkal és eredményes felderítő vállalkozásokkal becsületet és elismerést szerzett a magyar repülőnévnek mindenütt.» A felhívás így fejeződik be: «Magyar fiúk! A repülő életpálya hív benneteket! Magyar anyák és apák! Engedjétek, hogy fiaitok kövessék a Haza hívó szavát!» — Kispesti diákok adománya. A kispesti gimnázium VII. osztálya 30 pengőt küldött be hozzánk a Vöröskereszt javára. Rendeltetési helyére juttattuk.-— Katonai szolgálatra jelentkezik az ifjúság. A szombathelyi kereskedelmi iskola, a bonyhádi evangélikus gimnázium, a kaposvári állami gimnázium, a székelykereszturi unitárius gimnázium, a kaposvári felsőkereskedelmi iskola, a bácsalmási mezőgazdasági iskola, a miskolci kereskedelmi iskola, a szabadkai gimnázium, a lévai és bajai középiskolák felső osztályos tanulói soron kívüli katonai szolgálatra jelentkeztek. Valahol Magyarországon, 1942 április. A második világháború minden egyes hadszínterén a harccselekmények között ott szerepel az erődrendszerek megtámadása, vagy másképen a kis erődök elleni hare. .Jóformán minden egyes ország, — beleértve a rosszemlékű kisantant államait is, — határait erődrendszerrel igyekezett biztosítani, a most folyó keleti hadjárat tapasztalatai szerint pedig Szovjetoroszország. ha nem is határain, de az ország belsejében több ilyen erődövvel rendelkezett és hihetőleg rendelkezik is. A tavaszi nagy támadó hadművelet előkészületei a tengelvállamokban most folynak. A m. kir. honvédség, részt kér magának ebből a nagy támadásból és szintén felkészül a várható összes hadműveletekre, így az erődök elleni harcra is. Az erődrendszerek megtámadásánál adódó harccselekmények zöme műszaki feladat, ebből kifolyólag a műszaki csapatokat, — elsősorban utászokat — kell az erődök elleni harcra kiképezni és ezt célozta a közelmúltban lefolyt utász rohamtanfolyam is. Ködös, hűvös kora tavaszi reggelen érkezünk meg a gyakorlat színhelyére, amely a rosszemlékű volt cseh erődrendszer egyik, — szándékosan gyakorló célra meghagyott, — szakaszán fekszik. Hasonlít ez a mai reggel ahhoz az őszi reggelhez, amikor 1938-ban először állottam szemben a cseh kiserőd-rendszcrrel. Hasonlít ahhoz, de csak az időjárás. Losonc alatt állottunk. Akkor érdeklődéssel vegyes fojtott izgalommal néztem a vasbeton falakat, amelyekkel «Csehszlovákia» az összerabolt, összehazudott országának rövid, tiszavirágéletét akarta meghosszabbítani. Ma ugyanazt az erődöt a megnagyobbodott, megerősödött, trianoni rabságából kiemelkedett országunk szemén át — büszkén nézem, s lenézem. Az erődrendszerek megtámadásánál minden egyes — Dániel Áron beszéde a húsvéti Országzászló beiktatáson. Húsvét vasárnap többezer főnyi közönség előtt iktatta be az ENOB elnöksége a legközelebb útrakelő Országzászlókat a Délvidék és Erdély részére. Több bácskai, muravidéki és erdélyi románajkú község kért Országzászlót. Az ünnepségen Dániel Áron, az Országos Magyar Sajtó-Oshima tábornok berlini japán követ dél-kelet európai útja során Budapestre is ellátogatott. erőd ellen egy utász rohamosztag küzd. Ezt. a feladatnak megfelelően, olyan, kisebb, küzdő részekből kell összeállítani, amilyen akadályokat kell az erőd eléréséig leküzdeni és amilyenekre az erőd birtokbavételénél szükség van. A rohamosztag, tüzérségi tűz támogatása mellett, megközelíti az erődöt. Tulajdonkénen! támadását a «rohamállásból» kezdi meg. Ez már csak néhány száz méterre van az erődtől. A támadás előtt és alatt a közepes tüzérség alaposan megdolgozza» az erődöt és környékét, majd az utász rohamosztag mesterséges köd leple alatt megkezdi ellenállhatatlan támadását és küzd gránáttölcsértől- gránáttölcsérig. Áthidalja, vagy berobbanthatja a harckocsi akadálv-árkot, robbantással kapukat nyit a drótakadály-rendszcren. lángszóró lángcsapásokkal vakítja, majd pedig robbantja a lőréseket és az ajtót és birtokbaveszi az erődöt. Ekkor fehér rakéta száll az ég felé. jelentve, hogy a támadás sikerült, az erőd birtokunkban van. Még hátra van az erődök között lévő térközállások felsodrítása, amit kézigránátokkal és lángszóró lángcsapásokkal. harántgáttól-harántgátig haladva, derekasan hajt végre az utász rohamosztag. A Kormányzóhelyettes Űr Ö Főméltósága is reszt vett ezen a katonaszívet gyönyörködtető gyakorlaton. Csillogó szemekkel nézte a magyar rohamutászok fergeteges, a pokol tuzét is lekiizdő támadását. A magyar utász már az elmúlt. 1914—18-as világháborúban bebizonyította, hogy harcos fegyvernem katonaja és nem az, akinek valamikor régen, teljesen tévesen kezelték, nemcsttpán dolgozó katona. Az utász helye a most folyó világháborúban a legelői küzdő részeknél van, ott ahol a harc legtüzetesebben tombol, ahol a küzdelem késhegyre megy és számarányához mérten a többi harcos testvérfegyvernemmel együtt ontja vérét és részt kér a babérokból. Sz. S. — Hírek egy mondatban. — A leventeintézmény egy római katolikus és egy protestáns tábori lelkészi állást rendszeresített. — Zuglóban az egyik ipartelepen a munkásnők között önkéntes leventeleánymozgalom indult. — A miskolci vasutasok sportklubja levente sportcsarnokot épít. — A Baross Szövetség gyáripari csoportjának elnökévé vitéz Vájná Viktor ny. áll. altábornagyot választották meg. — Szegeden három nap alatt ezernél többen jelentkeztek önkéntes női honvédelmi munkára. — A békéssámsoni gátvágást a szegedi műszaki csaptoknak sikerült helyreigazitaniok. — A Szegeden tartózkodó Hitler-ifjúsági csoport és a leventék közös ünnepi hangversenyt rendeztek. — Egy nyugalmazott szaltaszvezeto felesége luiszonharmadik gyermekének adott életet. — Scholtz Gusztáv orvosőrnagy egyetemi magántanárrá való képesítésével a repülés élet- és kórtana bevonult a magyar orvosképzésbe. — A Hódmezővásárhely körüli árvízvédelmi munkában utászok és leventék is résztvesznek. — A képviselőház véderőbizottsági elnökévé vitéz gróf Takách- Tolvay Józsefet választották. — Szabadka város társadalma 200 ágyas vöröskeresztes kórházat létesített, melyet elsősorban a honvédek rendelkezésére bocsátanak. — A budapesti Lukácsfürdő alkalmazottai havonta 200 pengőt gyűjtenek össze, hogy egy hősi halált halt társuk 3 árváját segélyezzék. — Somogy vármegye lakossága 24 hadiárva felnevelését vállalta. — Szovjetoroszországban küzdő egyik tehergépkocsi osztagunk tisztjei és legénysége több mint 10Ó0 pengőt adtak a Vöröskereszt, valamint a Főméltóságú Asszony nyomorenyhítő akciója javára. — Bácsföldvár község emlékoszlopot állít fel arra a helyre, ahol az első magyar katonai repülőgép leszállt a község határában. — Munkadíját elküldte a hadiárváknak. — Vitéz Siildy József kőművesmester, építkezési munkálatokat végzett a sarkadi Ipartestület részére. A munkáért járó összeget, 25 pengőt, a Magyar Kalonaujság szerkesztőségébe küldte, hogy a szov’jet elleni háborúban hősi halált halt, elsősorban iparos szülők árváinak ajánlja fel. A nemes adományt illetékes helyre juttattuk. KÉPEK A HARCTEREKRŐL Óriási hóbuckákat kell a katonai vontatónak leküzdeni. Figyelőszolgálat egy olasz csatahajón. Hóborította géppuska-állás a szovjet arcvonalon.
