Magyar Katonaujság, 1942 (5. évfolyam, 4-28. szám)

1942-03-21 / 12. szám

2 OLDAL. MAGYAR KATONAUJSAG 1942 MÁRCIUS 31. Hogyan lépett szövetségre Anglia üyjnis képek és Amerika a Szovjettel? a Államok és népek a végzetes tévedés útjain szovjetháborúból Az első világháborút követő időben, egész Európa egyetértett abban, hogy a Szovjetunió az egyetlen tényező, amelynek támadó és romboló szellemével semmilyen formában és sohasem lehet megegyezésre jutni. A világforradalom gondolatá­nak kíméletlen hirdetése, a vörös világuralom embertelen, erőszakos megvalósítására való törek­vés, a szinte nyíltan, és hatalmas anyagi támoga­tással folytatott propaganda, barátnál, ellenségnél egyaránt, még a különben vörösbarát demokratá­kat is elővigyázalra kényszerítette. Erélyes és ha­tásos védelemre erőtlenek voltak, vezetőik mégsem nézték ölhetett kezekkel a veszély közeledését és különösen a kapitalizmus által kizsákmányolt, elé­gedetlen munkásköreikben a vörös eszme terjedé­sét. Minden lehető alkalmat felhasználtak tehát a szovjet valódi arculatának, gálád terveinek a le­leplezésére. A saját uralmukat féltő nyugati demokráciák védekezése azonban csak belső jellegű volt. A kap­csolatokat egyáltalában nem szakították meg a szovjet-vezetőkkel, sőt azok mérgező munkáját a páris-kömyéki békék által halálrasujtott orszá­gokban teljes mértékben előseHitették. A második világháború kitörése előtt, majd a nemreméll csa­lódásokkal teljes lengyel hadjárat hatása alatt a nyugati demokráciák vezetői is megkezdték érzel­meik felülvizsgálását és egyre sürgetőbb baráti ajánlatokkal fordultak a kevéssel azelőtt még utált szovjethóhérok felé. Megtépázott szovjetremények Alig egy év múlva, a németek nagyszerű északi, nyugati, majd déli villámhadjáratainak ha­tására, Franciaország, Norvégia, HolLandia, Bel­gium, Szerbia, Görögország legázolása, Anglia egyre szembetűnőbb tehetetlensége fokozottabb erővel in­dította meg, a szovjet-demokrata tárgyalásokat. A barátsági nyilatkozatok, a csábító ajánlatok, amelyeket most már az anyagilag érdekelt Ame­rikai Egyesült Államok is minden eszközzel támo­gattak — egymást érték. Ez nem is téveszthette el a hatását és a vörös hóhérok, a titokban fel­­fegyverzett orosz tömegeket már el is indították Németország és Magyarország felé. A német-szov­jet hadjárat legelső nap jaiban Churchill és Roosevelt. egyre bizakodóbb reménységgel figyelték a kelet­európai események fejlődését. De azokban is csak­hamar csalatkoztak. A német előrelátás, Magyarország és a többi európai népek azonnali hadbalépése, a villámgyors előnyomulás, a dicsőséges nyolc bekerítő csata, egymásután tépázták meg a vérmes reményeket. Nem maradt más hátra, Amerikának és Angliának a legszorosabb együttműködésre kellett lépnie Moszkva vereskezü hóhéraival. A vörös propaganda útjai most már megnyíltak Anglia, Észak- és Déi­­amerika felé is. Á Reuter-iroda munkája Meggyőződésük ellenére a szovjetet ezentúl az ^mberiség, a világmegváltó demokráciák jó­­tevojekent kellett feltüntetni. A megvásárolt Reuter-ügynökség tömegesen árasztotta el az ame­rikai államokat es Angliát is Moszkvából származó hír- és cikk-anyaggal. Ezek mind a Szovjetunió paradicsomi állapotait, gazdasági fellendülését és a szovjeturalom mélységes vallásos életét dicsőítet­ték. ^ Pedig az amerikai nép jól tudta, hogy a szovjeturalom kezdeten a vörös hóhérok minden eszközt felhasznállak az Isten és vallás fogalmá­nak kiirtására. Tudlak, hogy a keresztény vallást ott államellenes intézménynek nyilvánították, és vassal, vérrel, kötéllel, golyóval igyekeztek azt a szívekből kiirtani. Több ezer papot, szerzetest le­gyilkoltak, a templomokat földig rombolták, mint például, 1925-ben Lenin halá énak emlékünnepén az ősrégi híres Seme now-kolostort és 1930-ban a Moszkva-fölyó partján álló Megváltó Székesegy­házat. A mozgalmat az clstentelenek Szövetsége» irá­nyította, amely 1932-ben már 6 millió tagot szám­lált és azután is folyton növekedett. A szövetség alapító elnöke, a zsidó Gubelmann, a hangzatos orosz Jaroszlawszki nevet vette föl. A szövet­ség két Lapja: a <rBesboshnik» (Istentelen) és az «Alheista» (Istentagadó) ontotta a lélek- és er­kölcsmérgező tanokat. Milliókra tehető az évek folyamán megjelent, Istent és vallást gyalázó röp­­iratok száma. És mégis, Anglia és Amerika cáfolni igyekszik a megmásíthatatlanul való tényeket. Így történhetett meg a kereszténység örök szégyenére, hogy a canterburyi angol érsek 1941 július 25-én a vörös fegyverek győzelméért és a szovjet bol­dogulásáért imádkozott. Szovjet orvlövészektöl zsákmányolt fegyverek Az orosz nép pusztulása A szovjetborzalmak felől vitának ma már nin­csen helye. Számtalan semleges megfigyelő és a tanuk százezrei nyilatkoztak már a szovjet «para­dicsombeli» állapotairól, az orosz nép pusztulásá­ról és arról az életről, amelyet az ötágú csillag alatt néhány hónapig mi is átszenvedtünk. Néma borzalommal, megütközéssel és a legteljesebb meg­vetéssel veszi tudomásul a megcáfolhatatlan ada­tokat minden magyar. Minket nem téveszthet meg senki a szovjet-hazugságok és életviszonyok felől. Ismerjük a vörös uralom lényegét: a népek fizikai és erkölcsi lezüllesztését, a gyilkos vérfürdőt és a kínos halált. Látjuk a piszkos falvakat, az elhanya­golt városokat, az egyéni szabadság lényegét sem ismerő, szomorú, orosz rabszolgákat. Tudjuk, hogy mit jelent az idegen fajú és hitű, nemzetközi cső­cselék kényuralma. Amióta Amerikát is elérte végzete és a Felkelő Nap Országának fiai dicső diadalokkal bizonyít­ják a helyesebb életfelfogás és világszemlélet kéz­zelfogható eredményét, a demokráciák kétségbe­esett védői nem törődnek már azzal az óriási ve­széllyel sem, amely a szovjetbarátság révén fe­nyegeti őket. Az igazságosság, az emberiség és sza­badság jelszavaival kergették pusztulásba Európa kis államait egykoron. És most ugyanezekkel a jel­szavakkal viszik saját népeiket a vörös vágó­hídra. A jövő meg fogja hozni lelkiismeretlensé­gük jutalmát. Ny. ív. Spartacus-lázadók rombolása a berlini rendőr­­fonoKsegen, az eiső világháborút követő bolsevista bujtogatások idején A nagyobb gyárak és ipartelepek munka­szüneteiben az orosz rádió adóállomások húszperces előadásokban dicsőítették a népbiztosok érdemeit. A propaganda és a propagandát kísérő terror any­­nyira erős volt, hogy mindnyájunknak az volt az érzése, hogy ma is mindenki minden tettében, szavában felsőbb utasításra cselekszik. A propagan­dát művészi tökélyre emelte a szovjet. Minden falu főtéren ott díszlett Sztálin, Lenin, Vorosilov élet­nagyságú szobra. A piactereken hatalmas szónoki emelvények állottak, amelyről minden lehető al­kalmat megragadva, hirdették a bolsevizmus né­pet boldogító maszlagjait. Jaj volt annak, aki nem járt el a politikai gyűlésekre, vagy szónoklatokra, azt már mint megbízhatatlant kezelték és a sorsa többé-kevésbbé meg volt pecsételve. * Már rég elmenekültek az orosz csapatok és politikai vezetők, de még mindig az volt az ér­zésünk, hogy valami láthatatlan kéz kormányozza a visszamaradt tömegeket. Amint azonban fel­ocsúdtak ebből a bilincsekbe vert gondolkodásukból, a szovjet népe újból orosz lett. Hetekre volt szük­ség, amíg az tirányított közvélemény» nyomása alól felocsúdtak az orosz tömegek. Egy­szeribe átvedletlek Tolsztoj, Dosztojewszkij, Gor­kij, Gogoly alakjává. Elbeszéléseink nyomán újra felébredt bennük az a vágy, ami tudat alatt ugyan minden oroszban szunnyad: utazni, menni, elmenni innen, keresni valami jobb, emberségesebb életmódot, mint azt, amit a III. Internacionále rendelt. Egy csapásra a postakocsit, vasutat sóváran néző orosszá ved­lett, az egyszerű paraszt éppúgy, mint a meg­­győződéses bolseviki. * Az orosz képes volt órákat gyalogolni azért, hogy vasutat, postakocsit, gőzhajót lásson. Az ér­kező járműtől csodál, megváltást várt és amikor a postakocsi, vagy vasút tovább robogott .— ál­mainak beteljesítése nélkül, csalódásokkal telten indult újból haza a falujába. A csalódottság ér­zése többé-kevésbbé tudatalattion minden orosz lelkében ott szunnyad. * Az orosz már nem is tud és nemzedéken ke­resztül leszokott arról, hogy akarni tudjon. Aka­rat helyett csak vágyai vannak. Az orosz vidék, a falu magán viseli ennek a mélánkó 'ikus vágyó­dásnak képét. De viszont magán viseli az akarat­nélküliség és lustaság bélyeget is. Az orosz ugyanis hihetetlenül lusta. Csak annyit és csak addig dol­gozik, amennyit és ameddig feltétlenül szükséges. Ennek jellemző példája, hogy amikor az orosz csapatok kivonultak és ez) úttal megszűnt a ko'chos­­intézmény, nem törődött azzal, miből fog élni; még novemberben is lábon álló gabonát láttunk, amerre álunk vezetett. (D—es.) — Hírek egy mondatban. Az Egyesült Női Tábor akciót kezdeményezett a finn hadiárvák érdekében, viszonzásul a finnek világháború utáni segítóakciójáért. — A péterrévei tűzharcosok a múlt héten füstnélküli napot rendeztek honvédeink javára. — A kolozsvári Levente Egyesület március 9-én tartotta évi közgyűlé­sét, amelyen összeállították a jövő évi munkatervet — A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, az összes, gazdasági érdekeltségek bevonásával értekezletet tar­tott, hogy a honvédelmi minisztérium rendelkezése alapján pontos és minden részletre kiterjedő adatfel­vételt készítsen a hadikórházakban levő sebesült és lábbadozó honvédekről, akiknek munkához juttatása rövidesen időszerűvé válik. —- A Magyar Vöröskereszt marosvásárhelyi fiókegylete is bekapcsolódott a «köny­vet honvédeinknek»-gyüjtésbe. — lluszton a 85. gya­logezred bajtársai a manilovai ütközet emlékére ün­­ne|)élyt rendeztek, amelyen Dudinszky Béla dr. alispán és Sebestyén Béla ny. vezérőrnagy voltak az ünnepi szónokok. — A győri munkásság nagysikerű hang­versenyt rendezett a hadiárvákért. — Tavasszal meg­kezdődnek a «leventepróbák», amelyeknek lényege, hogy a leventék a kiképzés alatt elsajátított elméleti és gyakorlati i.méreteiket korcsoportokra osztva, megsza­bott «próbával» bizonyítsák be. — Gábor Áron ágyú­öntő székelynek a szobrát Sepsiszenlgyörgyön felállít­ják és a szoborhoz szükséges ötvenezer pengőt ada­kozás útján teremtik elő. — A honvédelmi minisz­ter felkéri mindazokat a magánszemélyeket és intézmé­nyeket, akik az 1914—18. évi világháborúban műkö­dött volt hadikórházak, vöröskeresztes, vagy kisegítő kórházak, katonai üdülőházak iratait őrzik, vagy azok hollétéről tudnak, a lakóhely szerint illetékes polgári hatóságoknak további megőrzés és felhasználás céljából nyugta ellenében szolgáltassák be, illetve jelentsék be.

Next

/
Thumbnails
Contents