Magyar Katonaujság, 1942 (5. évfolyam, 4-28. szám)
1942-03-21 / 12. szám
2 OLDAL. MAGYAR KATONAUJSAG 1942 MÁRCIUS 31. Hogyan lépett szövetségre Anglia üyjnis képek és Amerika a Szovjettel? a Államok és népek a végzetes tévedés útjain szovjetháborúból Az első világháborút követő időben, egész Európa egyetértett abban, hogy a Szovjetunió az egyetlen tényező, amelynek támadó és romboló szellemével semmilyen formában és sohasem lehet megegyezésre jutni. A világforradalom gondolatának kíméletlen hirdetése, a vörös világuralom embertelen, erőszakos megvalósítására való törekvés, a szinte nyíltan, és hatalmas anyagi támogatással folytatott propaganda, barátnál, ellenségnél egyaránt, még a különben vörösbarát demokratákat is elővigyázalra kényszerítette. Erélyes és hatásos védelemre erőtlenek voltak, vezetőik mégsem nézték ölhetett kezekkel a veszély közeledését és különösen a kapitalizmus által kizsákmányolt, elégedetlen munkásköreikben a vörös eszme terjedését. Minden lehető alkalmat felhasználtak tehát a szovjet valódi arculatának, gálád terveinek a leleplezésére. A saját uralmukat féltő nyugati demokráciák védekezése azonban csak belső jellegű volt. A kapcsolatokat egyáltalában nem szakították meg a szovjet-vezetőkkel, sőt azok mérgező munkáját a páris-kömyéki békék által halálrasujtott országokban teljes mértékben előseHitették. A második világháború kitörése előtt, majd a nemreméll csalódásokkal teljes lengyel hadjárat hatása alatt a nyugati demokráciák vezetői is megkezdték érzelmeik felülvizsgálását és egyre sürgetőbb baráti ajánlatokkal fordultak a kevéssel azelőtt még utált szovjethóhérok felé. Megtépázott szovjetremények Alig egy év múlva, a németek nagyszerű északi, nyugati, majd déli villámhadjáratainak hatására, Franciaország, Norvégia, HolLandia, Belgium, Szerbia, Görögország legázolása, Anglia egyre szembetűnőbb tehetetlensége fokozottabb erővel indította meg, a szovjet-demokrata tárgyalásokat. A barátsági nyilatkozatok, a csábító ajánlatok, amelyeket most már az anyagilag érdekelt Amerikai Egyesült Államok is minden eszközzel támogattak — egymást érték. Ez nem is téveszthette el a hatását és a vörös hóhérok, a titokban felfegyverzett orosz tömegeket már el is indították Németország és Magyarország felé. A német-szovjet hadjárat legelső nap jaiban Churchill és Roosevelt. egyre bizakodóbb reménységgel figyelték a keleteurópai események fejlődését. De azokban is csakhamar csalatkoztak. A német előrelátás, Magyarország és a többi európai népek azonnali hadbalépése, a villámgyors előnyomulás, a dicsőséges nyolc bekerítő csata, egymásután tépázták meg a vérmes reményeket. Nem maradt más hátra, Amerikának és Angliának a legszorosabb együttműködésre kellett lépnie Moszkva vereskezü hóhéraival. A vörös propaganda útjai most már megnyíltak Anglia, Észak- és Déiamerika felé is. Á Reuter-iroda munkája Meggyőződésük ellenére a szovjetet ezentúl az ^mberiség, a világmegváltó demokráciák jótevojekent kellett feltüntetni. A megvásárolt Reuter-ügynökség tömegesen árasztotta el az amerikai államokat es Angliát is Moszkvából származó hír- és cikk-anyaggal. Ezek mind a Szovjetunió paradicsomi állapotait, gazdasági fellendülését és a szovjeturalom mélységes vallásos életét dicsőítették. ^ Pedig az amerikai nép jól tudta, hogy a szovjeturalom kezdeten a vörös hóhérok minden eszközt felhasznállak az Isten és vallás fogalmának kiirtására. Tudlak, hogy a keresztény vallást ott államellenes intézménynek nyilvánították, és vassal, vérrel, kötéllel, golyóval igyekeztek azt a szívekből kiirtani. Több ezer papot, szerzetest legyilkoltak, a templomokat földig rombolták, mint például, 1925-ben Lenin halá énak emlékünnepén az ősrégi híres Seme now-kolostort és 1930-ban a Moszkva-fölyó partján álló Megváltó Székesegyházat. A mozgalmat az clstentelenek Szövetsége» irányította, amely 1932-ben már 6 millió tagot számlált és azután is folyton növekedett. A szövetség alapító elnöke, a zsidó Gubelmann, a hangzatos orosz Jaroszlawszki nevet vette föl. A szövetség két Lapja: a <rBesboshnik» (Istentelen) és az «Alheista» (Istentagadó) ontotta a lélek- és erkölcsmérgező tanokat. Milliókra tehető az évek folyamán megjelent, Istent és vallást gyalázó röpiratok száma. És mégis, Anglia és Amerika cáfolni igyekszik a megmásíthatatlanul való tényeket. Így történhetett meg a kereszténység örök szégyenére, hogy a canterburyi angol érsek 1941 július 25-én a vörös fegyverek győzelméért és a szovjet boldogulásáért imádkozott. Szovjet orvlövészektöl zsákmányolt fegyverek Az orosz nép pusztulása A szovjetborzalmak felől vitának ma már nincsen helye. Számtalan semleges megfigyelő és a tanuk százezrei nyilatkoztak már a szovjet «paradicsombeli» állapotairól, az orosz nép pusztulásáról és arról az életről, amelyet az ötágú csillag alatt néhány hónapig mi is átszenvedtünk. Néma borzalommal, megütközéssel és a legteljesebb megvetéssel veszi tudomásul a megcáfolhatatlan adatokat minden magyar. Minket nem téveszthet meg senki a szovjet-hazugságok és életviszonyok felől. Ismerjük a vörös uralom lényegét: a népek fizikai és erkölcsi lezüllesztését, a gyilkos vérfürdőt és a kínos halált. Látjuk a piszkos falvakat, az elhanyagolt városokat, az egyéni szabadság lényegét sem ismerő, szomorú, orosz rabszolgákat. Tudjuk, hogy mit jelent az idegen fajú és hitű, nemzetközi csőcselék kényuralma. Amióta Amerikát is elérte végzete és a Felkelő Nap Országának fiai dicső diadalokkal bizonyítják a helyesebb életfelfogás és világszemlélet kézzelfogható eredményét, a demokráciák kétségbeesett védői nem törődnek már azzal az óriási veszéllyel sem, amely a szovjetbarátság révén fenyegeti őket. Az igazságosság, az emberiség és szabadság jelszavaival kergették pusztulásba Európa kis államait egykoron. És most ugyanezekkel a jelszavakkal viszik saját népeiket a vörös vágóhídra. A jövő meg fogja hozni lelkiismeretlenségük jutalmát. Ny. ív. Spartacus-lázadók rombolása a berlini rendőrfonoKsegen, az eiső világháborút követő bolsevista bujtogatások idején A nagyobb gyárak és ipartelepek munkaszüneteiben az orosz rádió adóállomások húszperces előadásokban dicsőítették a népbiztosok érdemeit. A propaganda és a propagandát kísérő terror anynyira erős volt, hogy mindnyájunknak az volt az érzése, hogy ma is mindenki minden tettében, szavában felsőbb utasításra cselekszik. A propagandát művészi tökélyre emelte a szovjet. Minden falu főtéren ott díszlett Sztálin, Lenin, Vorosilov életnagyságú szobra. A piactereken hatalmas szónoki emelvények állottak, amelyről minden lehető alkalmat megragadva, hirdették a bolsevizmus népet boldogító maszlagjait. Jaj volt annak, aki nem járt el a politikai gyűlésekre, vagy szónoklatokra, azt már mint megbízhatatlant kezelték és a sorsa többé-kevésbbé meg volt pecsételve. * Már rég elmenekültek az orosz csapatok és politikai vezetők, de még mindig az volt az érzésünk, hogy valami láthatatlan kéz kormányozza a visszamaradt tömegeket. Amint azonban felocsúdtak ebből a bilincsekbe vert gondolkodásukból, a szovjet népe újból orosz lett. Hetekre volt szükség, amíg az tirányított közvélemény» nyomása alól felocsúdtak az orosz tömegek. Egyszeribe átvedletlek Tolsztoj, Dosztojewszkij, Gorkij, Gogoly alakjává. Elbeszéléseink nyomán újra felébredt bennük az a vágy, ami tudat alatt ugyan minden oroszban szunnyad: utazni, menni, elmenni innen, keresni valami jobb, emberségesebb életmódot, mint azt, amit a III. Internacionále rendelt. Egy csapásra a postakocsit, vasutat sóváran néző orosszá vedlett, az egyszerű paraszt éppúgy, mint a meggyőződéses bolseviki. * Az orosz képes volt órákat gyalogolni azért, hogy vasutat, postakocsit, gőzhajót lásson. Az érkező járműtől csodál, megváltást várt és amikor a postakocsi, vagy vasút tovább robogott .— álmainak beteljesítése nélkül, csalódásokkal telten indult újból haza a falujába. A csalódottság érzése többé-kevésbbé tudatalattion minden orosz lelkében ott szunnyad. * Az orosz már nem is tud és nemzedéken keresztül leszokott arról, hogy akarni tudjon. Akarat helyett csak vágyai vannak. Az orosz vidék, a falu magán viseli ennek a mélánkó 'ikus vágyódásnak képét. De viszont magán viseli az akaratnélküliség és lustaság bélyeget is. Az orosz ugyanis hihetetlenül lusta. Csak annyit és csak addig dolgozik, amennyit és ameddig feltétlenül szükséges. Ennek jellemző példája, hogy amikor az orosz csapatok kivonultak és ez) úttal megszűnt a ko'chosintézmény, nem törődött azzal, miből fog élni; még novemberben is lábon álló gabonát láttunk, amerre álunk vezetett. (D—es.) — Hírek egy mondatban. Az Egyesült Női Tábor akciót kezdeményezett a finn hadiárvák érdekében, viszonzásul a finnek világháború utáni segítóakciójáért. — A péterrévei tűzharcosok a múlt héten füstnélküli napot rendeztek honvédeink javára. — A kolozsvári Levente Egyesület március 9-én tartotta évi közgyűlését, amelyen összeállították a jövő évi munkatervet — A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, az összes, gazdasági érdekeltségek bevonásával értekezletet tartott, hogy a honvédelmi minisztérium rendelkezése alapján pontos és minden részletre kiterjedő adatfelvételt készítsen a hadikórházakban levő sebesült és lábbadozó honvédekről, akiknek munkához juttatása rövidesen időszerűvé válik. —- A Magyar Vöröskereszt marosvásárhelyi fiókegylete is bekapcsolódott a «könyvet honvédeinknek»-gyüjtésbe. — lluszton a 85. gyalogezred bajtársai a manilovai ütközet emlékére ünne|)élyt rendeztek, amelyen Dudinszky Béla dr. alispán és Sebestyén Béla ny. vezérőrnagy voltak az ünnepi szónokok. — A győri munkásság nagysikerű hangversenyt rendezett a hadiárvákért. — Tavasszal megkezdődnek a «leventepróbák», amelyeknek lényege, hogy a leventék a kiképzés alatt elsajátított elméleti és gyakorlati i.méreteiket korcsoportokra osztva, megszabott «próbával» bizonyítsák be. — Gábor Áron ágyúöntő székelynek a szobrát Sepsiszenlgyörgyön felállítják és a szoborhoz szükséges ötvenezer pengőt adakozás útján teremtik elő. — A honvédelmi miniszter felkéri mindazokat a magánszemélyeket és intézményeket, akik az 1914—18. évi világháborúban működött volt hadikórházak, vöröskeresztes, vagy kisegítő kórházak, katonai üdülőházak iratait őrzik, vagy azok hollétéről tudnak, a lakóhely szerint illetékes polgári hatóságoknak további megőrzés és felhasználás céljából nyugta ellenében szolgáltassák be, illetve jelentsék be.
