Magyar Katonaujság, 1942 (5. évfolyam, 4-28. szám)
1942-01-24 / 4. szám
„Harcolnunk kell minden talpalatnyi hazai rösért és minden szem magyarért!" — hangzott el a Vitézi Rend Zrínyi-Csoportjának főértekezletén Minden magyar katona számára feledhetetlenek maradnak azok a szavak, amelyeket vitéz lgmándy-Hegyessy Géza ny. testőraltábornagy, ügyvezető vitézi törzskapitány mondott a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja főértekezletén. Balassi és Zrínyi korának végvári vitézeit idézte és rámutatott arra, hogy a Vitézi Rend tagjai ugyanazt a szellemet képviselik, s feladatuk és fényegük is azonos. A végvári vitézek dicső példája nyomán — mondotta a vitézi törzskapitány — harcolnunk kell minden talpalatnyi, hazai rögért és minden szem magyarért. Ebben a feladatban a Zrínyi Csoportnak, amely szerkeszti és kiadja a Magyar Katonaujságot is, széleskörű és fontos szerep jut. Nehéz és szép ez a küzdelem, de ez teszi lehetővé, hogy Magyarországon a magyar legyen az úr! A hősi eszmény diadala Nem ez volt az egyetlen hivatkozás, amelyben a főértekezlet során a Magyar Katonaujság munkálkodására utaltak. Vitéz Mezey Dénes, a Zrínyi Csoport központi főtitkára is beszámolt arról, hogy a Csoport kiadásában megjelent lapok egyre jobban terjednek és főleg a Katonaujság olvasói adják sok jelét a lappal való meleg együttérzésüknek, szeretetüknék. Egyébként a Zrínyi Csoport nem szorítkozott csupán a lapokra, a múlt esztendőben elindította a „Regényes hőstörténetek“ című kiadványsorozatot is, a selejtes, idegen, ponyvaregények káros hatásának leküzdésére. Több könyvkiadvány is megjelent a múlt évben, komoly és nagy munkák, mint például dr. Rédvay István „Huszáraink hazatérése 1848/49-ben“, vagy vitéz Boksay Antal „A legendás vasmadár“című müve, amelyben a világháború kiváló, magyar repülőhősének, ittebei Kiss Józsefnek állít méltó emléket a szerző. Ugyancsak beszámolt a főtitkár a főértekezleten megjelent munkatársaknak az esztendő egyéb, fontos eseményeiről is, így például arról, hogy illetékes intéző körök erkölcsi támogatásával „Erdélyünk és Honvédségünk“ címmel hatalmas, albumszerű mű jelent meg, amely Erdély egy részének visszaszerzését tárja elénk, színes írásokban és képekben. Siilasvuo finn tábornok Suomussalmi című könyvét magyar fordításban adta ki a Csoport. Ugyancsak megje-. lent Ibrányi Mihály vezérkari ezredes szakszerű tanulmánya: „A rendszeres családkultusz a nemzeti és katonaeszmény szolgálatában“ címmel. A mai világtörténelmi eseményelv történetét tárgyaló művet szerkeszt. Gusztáv alezredes értékes tanulmánya „Dünkirchentől Moszkváig". Vitéz Náray Antal vezérkari ezredes „Mindentudó kis Makra“ címmel irt hosszabblélekzetű, irodalmi értékű, jelképes mesét. Faliképek, nyelvművelés, őstehetségek Beszámolt a főtitkár arról is, hogy képzőművészeti vonatkozásban is folytatta a Zrínyi Csoport a magyar katonaeszménynek és a hősi eszménynek a szolgálatát. Minden laktanya falán ott láthatók immár a ..Színes faliképek a magyar vitézség világából“ című rajzok, amelyek képben is megmutatják: mi a magyar, mi a honvéd, mi a magyar honvéd katona! Ugyanezt a célt szolgálják a rajzos, katonai jelmondatok is. De nem csak a rajz, hanem a dal is szerephez jutott a hősi eszmény szolgálatánál, a Zrínvi Csoport „Daloljatok honvédek" című kiadványa a legszebb katonanótákat gyűjtötte egybe, olyannvira, hogy azok közül a rádió is több katonanótát hanglemezre vétetett és ígv örökített meg. A főértekezleten kitűnt az is, hogy mindebben sem merült ki a katonaeszménv szolgálatának munkássága. A honvédelmi miniszter úrtól kapott megbízás alapián a Zrínyi Csoport magyar katonai nyelvművelő bizottságot létesít, azzal a főfeladattal, hony a katonai szaknyelvet magyarossá és eaységessé teaye. s egyidejűén a magvar katonai nyelv történetét tárgva^ó művet szerkeszt. A honvéd vezérkar főnökétől pedig megbízást kapott a Zrínyi Csonort arra is. hogy nevelő játékfilm megalkotását kezdeményezze. Ugyancsak megemlékeztek a főér+ekezleten az őstehetsének felkarolásáról. Két egvszerű gyári munkásnak, Szivák Mátyásnak és Bruzsa Györgynek a tehetségét be> csülte meg a Zrínyi Csoport, amidőn oktatásuk és kiképzésük érdekében intézkedett. A Katonaujság sikere Örömmel hallgatták a főértekezlet részvevői vitéz Kőszegi Rezső gazdasági e’őadó beszámolóját, mert hiszen abból tűnt ki, hogy 1941-ben a Magyar Katonaujság több mint 2,100.000 példányban jelent meg. Köztudomású, hogy minden Katonaujság-példánvszámot többen olvasnak. Ha szerényen csupán ötre vesszük azoknak a számát, akik egy-egy Katonaujságot elolvasnak, akkor is a gazdasági előadó által felhozott pontos adat azt jelenti, hogy az elmúlt esztendőben több mint tízmillió ember olvasta a Mnm/ar Katonaujságot és épült a lap szelleméből, amely magyar Hazánk és fajtánk vezérlő szempontjait tartalmazza, s így egységre és az önerőtudatból születő nagyságra vezet bennünket. Ebben az utóbbi vonatkozásban nagy jelentősége volt, s a főértekezleó részéről nagy érdeklődés kisérte a Vitézi Rend Zrínyi Csoportjai központi vezetőjének előadását, amelyben nemcsak az e’mult év tanulságait, főként az emberkiválogatás helyes módszerét fejtegette, hanem részletesen utalt az 1942. esztendő nagy munkatervének szervezési és egyéb kérdéseire. Illetékesek egybehangzó elhatározása alapján ugyanis a magyar nemzeti és katonaeszmény szolgálata érdekében az ország egész területén szükségessé vált a Zrínyi-munka megszervezése, s így hamarosan mind több helyen alakulnak meg a helyi Zrínyi Csoportok és azok egy-egy vármegye területén, a vármegyei vezetőség irányításával, bekapcsolják a hazafias magyarságot a Csoport központi vezetőségének immár biztos alapokon folyó munkájába. így válik élő valósággá a Zrínyi-fohász: „Adassák tisztelet a magyar katonaeszménynek, a Hazáért megdicsőültek szelleme töltsön el és a Magyarok Istene segítsen meg minket. Ámen."
