Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1947 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1947-02-01 / 2. szám
Gyermeküdülő és fürdő a fafai Nemzett Segély munkaprogrammján Tokodi, dorogi, tatai és.tokodaltai bányászok harcolnak gyermekeik jövőjóért A Nemzeti Segély tatabányai napközi otthonában vagyunikL Szép, világos épület. Mindenütt rend és ragyogó tisztaság. Kint a szénportól szennyes hólepel dereng. Hegyek kontúrjai szinte belesüllyednek a lassan ereszkedő ködbe. A Rákosi Mátyás Gyermekotthon egyik vezetője beszél: — Ma üres a Napközi Otthon. Vasárnap a szülőknél vannak a gyermekek. Azért szünnapokon is van munkánk elegendő. Az intézménynél megkívánjuk a tökéletes rendet és tisztaságot. Ilyenkor tehát takarítással, rendezkedéssel foglalkozunk. — Milyenek az egészségügyi viszonyok errefelé? — Adataink, sajnos, nem megnyugtatók. A tatai bányászgyermekek magas százalékban tüdőbajra mutatnak hajlandóságot. Az én ismereteim szerint az arány magasan felette áll az országos statisztikának. Majd két és félszeresét teszi ki a fővárosi statisztika által kimutatott százalékszámnak. — Mi az oka ennek? — A gyermekek — annak ellenére, hogy üzembizottságaink, maga a bánya, a Népjóléti minisztérium és a Nemzeti Segély mindent megtesz azirányban, hogy a kicsinyek kellő táplálékhoz jussanak — a múltban nem kapták meg a kellő kalóriamenynyiséget és a szervezetüknek feltétlenül szükséges vitamint. Ezt mindezideig sem heverték ki. A bányászlakások állapota sem kielégítő. Az épületek sem megfelelőek. A gyermekek által belélegzett levegő is telítve van szénporral. Ezekután érthető, hogy az aktív megbetegedések száma is megdöbbentően nagy. Nagyon szeretném — folvt.atja a Nemzeti Segély munkatársa —, ha délutáni megbeszélésünkön ön is mejelenne és végighallgatná többi intézményünk és az üzemi bizottságok kiküldötteinek tanácskozását. Ezekről a problémákról beszélünk ugyanis. * A délutáni tanácskozás a megyei titkárságon folyik. A megbeszélést Felgyői Pál megyei titkár vezeti. Itt vannak a tokodi, dorogi, tokodaltai munkatársak is, majd megjelennek a tatabányai szénmedence üzemi bizottságainak elnökei. 42 üzem munkássága választotta őket. Kemény emberek. Megfontoltan, lassan beszélnek, az olyan férfiak szokása szerint, alak megszokták, hogy a munkát két kezükre bízzák s közben alig-alig ejtsenek néhány szót. Szavaikból tiszteletet parancsoló tervek bontakoznak ki. Az egyik jelenlévő a megépítendő gyermekfürdőről beszél Érvei egyszerűek, de itt mindenki egyet akar, így tehát nincs is szükség különös megegyezésre. — A fürdőre szükség van — mondja az egyik bizottsági elnök — mert a tisztaság fél egészséget jelent. — Még fogjuk csinálni! — Helyeselnek valamennyien. — A gyermekek üdüléséről és levegőváltozásról is gondoskodnunk kell — veti fel a problémát a Nemzeti Segély egyik munkatársa. — Küzdelmes út, amíg eljutunk odáig, de meg kell születnie a balatonaVmádii gyermeküdülőnek is! Minden munkánk hiábavaló addig, míg a gyermekeknek nem tudjuk biztosítani a tiszta levegőt, napfényt, jó táplálkozást és tökéletes pihenést. Bólogat mindenki és nyilvánvaló, hogy ezek az emberek nemcsak beszélnek, de évekig, sőt évtizedekig képesek harcolni, hogy kitűzött céljaikat megvalósítsák. Ezt bizonyítja az is, hogy bár ez a terv látszólag túlnő a Nemzeti Segély lehetőségein, mégis a megvalósulás stádiumában van, a nyáron az intézmény már üdülést' nyújt sok bányászapróságnak. Most a Nemzeti Segély tehenészetére kerül a sor a megbeszélésen. Az intézmény. 500 gyermeket, valamint várandós és szoptatós anyákat lát el tejjel. A tehenészet anyagi nehézségekkel küzd. — Meg kell mentenünk — mondja az egyik üzembizottsági elnök. — Hiszen az a pár jószág gondoskodik a kórház tejszükségletéről- is. Néhány perces tanácskozás és már döntöttek a tehenészet sorsáról: Bármilyen terhes is a ráfizetés, a tehenészetet fenntartják. íjí Esteledik, mire a tanácskozás véget ér. Néhány egyszerű, keresetlen szó hangzik el: A jelenlévők megköszönik a Nemzeti Segély munkatársainak eddigi fáradozásaikat, erőfeszítéseiket. Bizalom és megértés csendül hangjukból, hiszen a Nemzeti Segély munkatársai is bányászokból lettek a gyermekmentés katonái, A fizikai munkánál is megállták a helyüket és most mintaszerűen teljesítették a reájuk háramló feladatot. * A tatabányai adatok beszélnek magukért. Alig van hozzátenni valónk. Az ország egyik legértékesebb munkásrétegéről van szó. Segítenünk kell, hogy célkitűzéseiket megvalósíthassák ,és napfényt, jó levegőt, üdülést — tehát egészséget — biztosíthassanak gyermekeiknek. lett és helyett ,az ország csatornázását megjavítani. Mennyire hozzásegítene bennünket „a tisztaság fél egészség“ elvének megvalósításához a falvak megfelelő világításának biztosítása. (Hiszen ;a tisztálkodást a rosszul világított helyiségek nagyban akadályozzák, s folytathatnánk a példák felsorolását tetszés szerint.) A reakció igyekszik a társadalmi segítés jelentőségét kisebbíteni, lényegét elhomályosítani. Ahhoz, hogy valóban a nélkülözőkön tudjunk segíteni és tudjunk is segíteni, elengedhetetlenül szükséges a demokratikus szociális szervezetek megerősítése- A Nemzeti Segély a rászorultakon, nélkülözőkön segít a dolgozó társadalom nyilvánosságának közreműködése mellett. Mikor a magyar társadalom minden rétegét be akarjuk vonni munkánkba, ezt azzal a tudattal tesszük, hogy a szervezetünkbe tömörült segítőkészség a magyar társadalom élniakarását, nélkülözésének megrövitásét és a jobb jövőt jelenti-Kádár Iván Otthont az elhagyott gyermekeknek Művészeink példaadó összefogása a gyermeknyomor enyhítéséi e A Nemzeti Segéiy a Zeneművészeti Főiskola nagytermében rendezte meg díszhangversenyét. A magyar művészt arca dalom szine-java jött el, hogy produkciójával szociálpolitikánk egyik legégetőbb problémáját, az elhagyott gyermekek kérdését segítsen megoldani. A Nemzeti Segély és a művésztársadalom közötti kapcsolat nem új keletű. A felszabadulás küzdelmes óráiban talán a Nemzeti Segély volt az. egyetlen szervezet, amely felismerve, hogy a művészekre miyen hatalmas munka vár az újjáépítés küzdelmes korszakában, intézményesen és rendszeresen segítette a zene, a betű, piktura és a szinpad szellemi munkásait. Művészeink most, a Nemzeti Segély hívó szavára felsorakoztak, hogy a szervezet célkitűzését: otthonhoz juttatni az elhagyott gyermekeket ők is hathatósan támogassák. Az intézmény iránt való szeretetüket és azt a hajlandóságukat, hogy a Nemzeti Segélylyel együtt akarnak harcolni az aggasztó gyermeknyomorúság ellen, ki* hangsúlyozták azzal is, hogy teljesen önzetlenül, minden tiszteletdíj nélkül szerepeltek a Nemzeti Segély ünnepi műsorán. Jemnitz Sánd- , a kiváló zeneszerző és kritikus nyitotta meg az estet. Bevezetőjében rámutatott arra a szétbon thatatlan kapcsolatra, amely az igazi művészt és a közösséget összekapcsolja. A zenei műsor Beethoven Kreutzerszonéiíójával kezdődött. A nagy osztrák mester muzsikája valóban ugyanazokat az eszményeket hirdeti, mint amelyeket a Nemzeti Segély tűzött zászlajára: humanizmus, embereket és népeket összefogó szeretet és hősies kiállás az igazság s a szabadság mellett és a népeket letipró zsarnokság ellen. A szoqptát Böszörményi.Nagy Béla, a Zeneművészeti Főiskola tanára és Zathureczky Ede, a Főiskola igazgatója szólaltatta meg. A két kitűnő muzsikus produkcióját aligha kéül méltatni. Böszörményi-Nagy a mai zongorista-gárda egyik legnagyobb kultúrájú és fegyelmű képviselője. A tiszta formálás, a nemesen zengő tónus és a férfiasán tartózkodó líra egyesül előadásában. Zathureczky virtuóz kiállása, zengő hegedűhamgja mintaszerűen simult a zongoraszólamhoz, az igazi kamaramuzsikálás jegyében. Neményi Lili, a Magyar Állami Operaház énekesnője sorozatinyi dallal gazdagította a műsort. József Attila és Babits Mihály versére írt dalokkal (Reinitz Béla és Kardos István kompozíciói) aratta a legforróbb sikert-Külön tanulmányt kíván Jemnitz Sándor szóló-brácsára írt szonátája. A zeneszerző, mint mindig, a járatlan, meredélyes utat választja, büszkén elhajítva minden közhelyet és mutatós, behízelgő hatóeszközt. Az igényes és nagy elmélyedést kívánó művet Lukács Pál játszotta miintaszerű hangszertudással és előadói invencióval. Fischer Anniét már a dobogón való megjelenésekor ünnepléssel fogadta a közönség. Fischer Annie valóban nemcsak zongoraművész, hanem poétája hangszerének. Chopin F-moll fantáziája, az ő tolmácsolásában, felejthetetlen élmény maradt mindnyájunk számára. Lengyel Gabriella, a párisi zeneverseny egyik győztese, stílusban Bartók Béla Román táncaival fejezte be a műsort. Meggyőződésünk, hogy ez a hangverseny egy mozgalom elindítója vo-t csupán. Egy országos mozgalomé, mely szoros összefogásra szólítja fel a művésztársadalom kiválóságait, hogy ól: is, — a szellemi és kétkezi munkások ezreivel együttesen, — segítsenek lekitejdtent a gondokat, mellyel a demo kratikus Magyarország legszebb Ígérete, az ifjúság harcol. Gál György Sándor Belgiumba mennek a gyermekek Az orvosi rendelőt halk zsongás tölti be: gyermekek és szülők várakoznak kipirulva az izgalomtól. A terem közepén hófehér asztal, rajta az orvosi munka kicsit félelmetes és mégis bizalomgerjesztő eszközei: szívhallgató, homloktűkör, hőmérő, az asztal mellett állómérleg és mérőléc. A most érkező fiatal orvosnő intézkedésére a gyermekek vetkőzni kezdenek. Bizony, Rubens, a pufók kis angyalkák festője, nem sok modelt találna, itt. Vékony kis testele, a bordák majd kibökik a bőrt, a lapockacsontok is ijesztően kiáltanak, a horpadt mellkasok felett sápadt gyermekarcok fehérlenek. Az orvosi asztalnál egyre-másra készülnek a jegyzőkönyvek. Az eredmény döbbenetes: alig van a gyermekek között aki elérné az életkorának megfelelő súlyt és testmagasságot. Két testvér kerül most az orvosnő elé. Az egyiknél minden rendben van, — már mint a belgiumi nyaralás szempontjából, — mert kisebb, mint ahogy korának megfelelne, de ewébként makkegészséges, A másik kislány pirosarcú, látszólag kicsattan az egészségtől, de a szép szín lázas, aktív tuberkolózist leplez. A pirosarcú kislány csak annyit ért meg a dologból, hogy ő nem mehet, de a testvére igen. Rettenetes sírás, jajveszékelés támad, az anya pedig rémülten öleli magához a beteg gyermeket. Csak most tudta meg, hogy a kislány súlyos beteg. Nagy nehezen sikerül az orvosnőnek a feldúlt édesanyát megnyugtatnia: — „Az egyik gyermek Belgiumba megy, a másikat bejuttatjuk a Nemzeti Segély szanatóriumába s onnan egészségesen fog kikerülni." Amint helyreáll a nyugalom újabb tragédia történik- Az egyik •jólfejlett fiúcska megtudja, hogy súlya és testmagassága megfelelő az orvosi előírásoknak, tehát helyét át kell adnia olyan gyermekeknek, akiknek növekedésre, súlygyarapodásra van szükségük. Csodálatos, mennyire él ezekben a gyermekekben a vágy új, jobb környezet után. Valami csodát várnak, mely a gyermeki fantáziának megfelelően, a rossz, kopott ruhák helyett díszes és vadonatúj öltönyt jelent s a rossz, egészségtelen lakást játékokkal, könyvekkel telt tündérpalotával cseréli fel. Az orvosnő néhány egyszerű, gyermekésszel is megközelíthető érvet sorol fel. A kisfiú megnyugszik- Megérti, hogy vannak nála gyengébbek, szánandóbbak is, akik jobban rászorulnak a segítségre. A fiúcska talán most, életében először érzi, mit jelent ez a szó: együttérzés... Megérti a leckét: már nem sír, nem könyörög, szép lassan öltözködni kezd. * A belgiumi nyaralásra csak kevés gyermeket lehet elhelyezni. Ezek a kicsinyek a nyomortelepeik lakói közül kerülnek ki. A Nemzeti Segély minden törekvése odairányul, hogy már ebben az évben valamennyi rászoruló gyeidnek részesüljön néhány hetes nyaralásban, hogy egészséges ifjúság nöjjön fel a szabad országban. Sz. E. Külföldi magyarság hangja Magyar Jövő | New York, 1946 nov. 9. ,,A német gyárosok felelősek elsősorban a náci megszállta országok ipari kifosztásáért és ők felelősek a háború alatt Európa különböző országaiból Németországba hurcolt kényszermunkások lealázó, embertelen kizsákmányolásáért!“ Magyar Szemle, Páris, 1927 január 5. ZiUiacus angol képviselő nyilatkozata. A keleteurópai államokban, mint pl. Magyarországon a bel- és külföldi reakció néhány hónap alatt elpusztította az első világháború utáni demokráciákat. Az új demokrácia, felépítése mindenütt a legszorosabban összefügg az újjáépítéssel, amely gazdaságilag a szakszervezetek, a termelői és fogyasztási szövetkezetek kifejlesztését, politikailag pedig a koalíciós kormányzást teszi szükségessé
