Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1947 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1947-10-15 / 12. szám
scat 19».« 2 Magyar jövő 1947 OKTÖBEK 15. mas segé’'/szervezeté*: a CARS-ot és az APARAREA PATRIOTICA-t éljenezték meg. Michail jonescu ezredes és a helyőrség asszonyai magyjar-román bált rendeztek a Nemzeti Segély kiküldői fei tiszteletére. Ezen a színes, hangulatos összejövetelen — Kárász Győző, a Nemzeti Segély főtitkára is felszólalt. Leszögezte, hogy a magyar és román nép érdekei közösek. Hiszem, hogy a két n'pnek nem lesz többé szüksége arra. hogy mentő akciókkal siessenek az éhező gyermekek segítségére; a hatalma an nekilendülő terme* lés és dolgozónk erőfeszítése, mely évről-évre javít a gazdasági állapotunkat, el fogja oszlatni a fasiszta háború utolsó ám át, a fmyege 5 éhínséget is. A gyermekcsere-akciókat mé sem fogjuk lezárni. Mert ezek a kicsinyek megannyi apró d plomatát jelentenek, akik mosolyukkal, szeretetükkel s a fogadó szülőkre való boldog vissza :mlékezéssel építik és erősítik a két nép barátságát. A buklanesti fogadtatás igen jelentős ál omása romániai irtunknak. Az Apararea Pa.riotica sajtófoga-, dásán úgyszólván az összes iap^k vezető publicistái jelentek meg, majd a legme egebb elismerés hangján írtak akciónkról, a magyar szülők áldozatos gesztusáról, valamint Romániában tett nyilatkozatainkról, melyeikből a dunavölgyi szolidaritás és őszinte közeledés hangja csendül ki. Kedves, megható élményben volt részünk — mondja informátorunk — midőn ImZcs János udvarhelyi képviselő az udvarhelyiek üdvözletét tolmácsolta Bucareutben. A képviselő úr székelyfö d jellegzetes iparművészeti remekeit: pompás kőkorsót és ezerszínű kézimunkát hozott ajándékba. A székely asszonyok küldték, hogy ígv fejezzék ki hálájukat a Nemzeti Segély önzetlen dolgozói iránt. — Hogy él odaát a magyarság? — vesszük át a szót. — A csikvármegyei főispán információja szerint — hangzik a válasz — a megye negyvenhat tisztviselőjéből — negyvenöt magyar. Ebből a számadatból kidomborodik az a tény, hogy a magyarlakta terűletek valóban magyar tisztviselői kart kapnak. — Van-e Erdélyben elegendő magyar iskola? — A magyarságnak mindenütt önálló magyarnyelvű iskolája van s ami ezzel talán egyforma fontosságú — egyre szaporodnak a magyar színházak is. — Ezek szerint a kormány kimond ttan magyarbarát! — Igen. Dr. Groza Péter kormánya őszinte magyarbarát politikát fo-ytaí. Ennek az orientációnak Luca Vasil főtitkár az egyik élharcosa. — A reakció nem kovácsol ebből politikai jegyvert? — Szórványosan előfordul még, hogy reakciós szellem irányítja valamelyik közfunkciönárius cselekedeteit. A magyar népi szövetség azonban résen ál, képviselői azonnal panasszal élnek s az ügyeket mindig sikerül tökéletesen orvosolni. — Hogy áll egyébként az összeesküvők ügye? — Bűnperük most veszi majd kezdetét, de a nép már a pert megelőzően hatalmas gyű éseken követed a demokrácia ellenségeinek legszigorúbb' megbüntetését. — Milyenek Románia terméskilátásai? — A multévi szárazságot az idén a bőség esztendeje váltotta fel. Sem az erdélyi, sem a. regáti parasztok nem emlékeznek hasonló jó termésre. Legfeljebb a zsiradékkal van némi baj, mert az aszály .idején a takarmány nélkül síny-ődő állatokat le kellett rágni. Ismerve Románia hatalmas erőforrásait, nyugodtan állíthatom, hogy a hús és zsiradékhiányt is hamarosan pótolni fogják. *— Hogy sikerült Romániában a stabilizáció? — A stabilizációt — csakúgy mint nálunk — fgyik napból a má síkra hajtották végre. Ez a nagyjelentőségű pénzügyi „hadművelet“ természetesen óriási károkat okozotf a spekulációnak. *A do’gozók é’etszínvonalát viszont felemelte, s így a román nép egységesen áll a kormány mögött, mely minden támadás, aknamunka ellen megvédi a stabilizációt. — Milyen a Nemzeti Segély romániai tost vérszervezeteinek jnunkája? — A CARS 1400 népkonyhát állított fel az aszá'ysu t>!+a vidékeken, ahol egy tál étellel látták el az ínséges lakosságét. Hatvanezer gyermeket a Szerencsésebb termésű területekre helyeztek át, de töhbezret juttattak ki Bulgáriába, 2000 gyermeket magyarorszáqi befogadó szülőknek adtak át. Lengi/el :r zágba pedig közel ezer ayermeket utaztattak ki. *Fölvették a kapcsolatot a francia, csehszlovák és magyar demokratikus segélyszervezet ekkel. Magyarország például 10 vagon hüvelyest és 5 vagon cukrot küldött, A CARS — hála a jó termésnek — a legközelebbi jövőben befejezi munkáját. — Szeretnénk hallani valamit az Apararea Pa;rio,icáróL — Ez a szervezet Romániában körülbelül azt a munkát végzi, mint Magyarországon a Nemzeti S gély- Ebben a, szerveze ben résztvesz ez egész társadalom és az összes koalícióba tömörült pártok. Óriási appa rátusával, rengeteg intézményével .a legkülönbözőbb szociális akciókat bonyolítja le. — Milyen tervekkel jött haza Romániából, a Nemzeti Segély? — Az Apararea Pa'.rioti ca vezetőivel. de elsősorban dr. Mezincescu Eduard főtitkárra1 megegveztünk abban, hogy olyan társadalmi akciókban, melyek mindkét nép érdekét szolgálják, a legszorosabb kapcsolatot építjük ki, hogy a jövőben is együtt dolgozhassunk mindkét nép érdekében és a dunavölgyi szolidaritás jegyében. De mindezeken a terveken túl azzal a szilárd meggyőződéssel tértünk haza, hogy a két szomszédnép barátsága a demokratikus fejlődés logikus és kívánatos következménye. Ha demokráciánkat erősítjük, erősítjük a jó szomszédságot V! A me-értő,' szívélyes román-magyar barátság ápolása viszont a d:mok. áciánok — s ami ezzel egyértelmű — a fejlődésnek nyit új perspektívái. G. Gy. S A NEMZETI SEGÉLY LEVELESLÁDÁJA TONALIT RÁDIÓ, ELEKTROTECHNIKAI Budapest, 1947. augusztus 10. ÉS VEGYIPARI K. F„T. BUDAPEST, VII,, ROTIEHBIUER-U. 31 Nemzeti Segély VII. kér., Központ • Budapest, Ruhaakciójuk során Vállalatunk dolgozói részére juttatott ruhaneműkért, alulírott üzemi bizottság — a Vállalat dolgozói nevében — ezúton fejezi ki 'köszönetét. Szabadság! Barátság! güncz László Gábor imre üb. elnök. üb. elnök h. CSILLAG JÁNOSNÉ üb. tagja. ENGEL KÁROLY fcLtKTROMDS SZERELÉSI ANYAGOK ÉS KÉSZÜLÉKEK GYÁRA Budapest, VII., Vöíösmar}y-ufc:i* lé 1947 szeptember 1. Nemzeti Segély Központjának, ^ - Budapest. Az Engel Károly elcktromosgyár üzemi bizottsága ezúton is köszönetét mond a Nemzeti Segélynek és a VII. kér. központnak a részünkre juttatott szereietadományokért és főképen szimpátiáját kiváltotta Weisz Jenőné és özv. Balassa Lászlóné munkája, akik nemcsak a mostani, hanem minden egyes segélyakció alkalmával segítőkezet nyújtanak az elesett sorsú munkásainknak. Mégegyszer hálás köszönetünket kifejezve, vagyunk elvtársi üdvözlettel: ENGEL KAROLY ELEKTROMOS GYÁR ÜZEMI BIZOTTSÁGA ' Budapest. VII., Vörösmarty-u. 16. , Markos György: Ők már tudják Tanítók, pedagógusok felkérésére elmentem egy iskolába előadást t”-»--t a hároméves tervről. Nem tudom mi volt a íontoáabb, az, hogy a gyerekek tanuljanak, vagy *érr. Azt, hoey a gyermekek mit tanultak, nem tudom, — de é-n rengeteget. * Tulajdonkénen^ ez Is volt a cél, mert előzőié" óbban állapodtunk meg, hogy könyve' írok a gyermekek számára a hároméves tervről. Egy könyvet, amiben megmagyarázom, mi a háromév rí terv, mi a tervszerűség, miért pusztult el az ország, mit kell felép:teni, milyen lesz az életszínvonal, mikor iesz újra jóvilág Magyarországon, úgy véltem, nem lesz könnyű dolog ezt gyermekeknek megmagyarázni, amikor még a felnőttek is olyan nehezen értik meg ezeket az igazságokat. Bár már hajlandó vagyok azt hinni, hogy a közgazdaság valami hét lakattal lezárt misztikus titok, amelyet csak a beavatottak értenek meg és a kívülállók csak élvezik annak áldásait, vagy nyögik átkait, de sem megér eni, sem aszerint cselekedni nem képesek. Az előadásból beszélgetés lett- Mindjárt az elején fel ettem a kér dést, mire' is keli a hároméves terv? — és rögtön záporoztak a feleletek. — Azért, hogy a munkásoknak jobban menjen a dolguk, — hogy igazság legyen az országban és ne legyenek gazdagok és szegények, — azért, hogy fel tudjuk építeni az országot, — hogy mindenkinek több pénze legyen, — rend legyen az országban, nem pedig rendetlenség. — Házat sem lehet terv nélkül építeni. Ilyenek voltak a nagy hangzavarbán ■ kivehető válaszok. Persze az első feladat volt a vála szók, kiabálások, vélemények zűrzavarában egy kis rendet és tervszerű‘séget teremteni. A tízéves gyermekek megértették, hogy nem lehet összevissza kiabálni, hanem egyik a másika után mondja el véleményét. Ezek után —r hogyan is mondják a nagy diplomáciai eseményeknél a világ lapok? — „szívélyes és közvetlen légkörben“ folyt le a csevegés. Fölvetődött az a kérdés, hogy tervnek lennie kell, mert ez a rendje és módja a dolognak. Ha országot akarunk építeni, úgy kell eljárni, mintha házat -akarnánk építeni- Először el kell készíteni közös megbeszélés alapján a tervet, azután a legügyesebb megcsinálja a rajzot és az is lehetetlenség, hogy az egyik oda hordja a téglát, ahova akarja és a másik oda akarja rakni a csöveket, ahova éppen eszébe jut és nyilvánvaló az is, hogy nem a tetővel kuli kezdeni, hanem a pincével. Eí?y másik gondolat a puszta sziget képét idézte fel, ahol mintegy 30 gyér. m:k véletlenül odavetődik, megpróbál társadalmat teremteni Itt is nyilvánvalóvá vált, ha valakinek van egy bicskája, egy tűje, cérnája, gyufája, azt a közösség érdekében kell felhasz. nálni. Némi vita volt a körül, hogy vájjon az illető kölcsön adja-e, vagy hogy úgy mondjam, elvileg kell-e kimondani, hogy ne az ő jóságától függjön, hogy k nek és mikor adja kölcsön, szóval a fontos „term: 15 eszközöktt" köztulajdonba kell venni. Tervszerűen ' kell eljárni mindenkinek, alá kell rendelni magát a közösség ügyének, mennél nagyobb a szükség, a veszély, annál inkább, de mindehhez még nem elég a szervezettség, vezetők is kelle nek. / Én nagyon keveset beszéltem, a gyerekek annál többet-Utána már nem is volt olyan nagy probléma a harminc gyerek helyett kilenc és félmillió magyart és a puszta sziget helyett a háborúban tönkrement országot behelyettesíteni. A gyerekek megértették a ház hasonlatát, sőt nemcsak megértették, hanem rögtön rendszerezték a kérdéseket. A felnőttek, akik ma megértik ezeket a kérdéseketr a maguk jelenét adják az ő jövőjükért. A gyerekek megért.k, de miért értik meg olyan nehezen a felnőttek? Nem akarom azt hinni, hogy várnunk kell addig, amíg ők majd a helyünkre állnak. Már előbb termé.. kénnyé kell tennünk a puszta szigetet és fel kell építenünk a lerombolt házat és hazát még akkor is, ha pillanatnyilag nélkülözéseket, új áldozatot kő. vetel, önkéntes alárendelést, alkalmazkodást, lemondást, magunk és a magyar jövő érdekében.
