Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1947 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1947-09-15 / 10. szám

1947 szeptember 15 ITT. óvfnlvnm ÍO s/ílm Bölöni György: Rendel és munkál A békeszer édesek Mosz' váb~n történt le é elével Magyarország visszan’ er'e önálló és független á­­lami letét, melvet a fa izmus o’d lén vitt háborúval elvrszí'ett. Nemc'ak örömteljes ez a nép számun' ra, szeptember 15-e, hanem na-yon ta­nulságos dá urn is, melyet jól emlé­kezetébe leli vésnj a magyar nép­nek. Emlékezni kell arra, hogy az§rt szenvedje országunk a vérvesztesé­get, a háborús pusztulást — pénz­ben, ér ékekb n, éoüle'ekben, ja­vakban, emberi életekben és er ölesj leziil ésbrn, a csaknem liheve hetet­­len b'rt —, mejt edasz'gődöt a vi­­lág-reakc ó mellé és nem harcol a szabad ágért a demokrácia oldalán. Jó mindezeket még a ki lle*énél is mélvébbrn om ékezetbe vésni ma, amikor az új időszak k zdő ik a po­litikában, az állam életéne.i irányítá­sában. A Delit urában ír csendesül ek a mesterségesen felkavart hullámok, de nem olyan egyenes a jőve dö út a, mint ahogy azt a válasz ások megszabták és irányítani kívánták. Miért volt he eken át rz e őszako~an felidézett forrongás? A dem 'i rá ia­­ellenes erők mozdul ak meg, hogy ha már a választárokkal nem ske­­rült elgáncsoltok a < erince.ebb, ke­ményebb demokrati us kormány­zást, legalább megpróbáják zavarni a győzelmes baloldali pártoka , be­folyásolni a kinyilatkoztatott nép­akaratot. Ha nem is egyenes ö sze­­esküvése, de zendülése volt a re­akciónak, hogy furfangjaival átál­lítsa a kormányzás irányát, leráspo­­lyozza a határozott b-lo-d-li vonalat és többséggé növessze a kisebb.éget. Mindez a mes erkedés nem sike­rült, A koalíció áll és a baodali blokk, mely egyedül önmagában is az orszá gyűlés felét 1 épvis^li vá lasz o't ai< al, tehát az or zág közvé­leményének felét, ot van a rend. a mun' a, a haladás oldal n szexb n a fe’emás programú, nij-yszá ú kor­­te kodé s'l, egyéni hiúságokkal, pró­­fétá kodásokkal ös zev rődött ellen­zőkkel A magát mégis megtalált k's­­gazda,párttal az ország többsége akar.a a zavartalan balold li kor­mányzást az el.enzéki pártok cso­portjával szemben, melyeket nem a világnézet közössége köt össze, nem egységes cél és program vezet, nem megállapított po üikai vonal, han m csak a múlt idők visszakívánásán:.k szelleme. A ba oldali blck t 203 kép­viselőjéről senki sem mondhat a, hogy ők nem a dogozókat, a munká­sokat, a haladó sz 'lemis get ké>vi­­slik, vagyis nem azokat, akik a népi demokrácia erősítését és fej­lesztését kívánták. Márpedig minden lépés és minden szándék, melyet az igazi úemckráca v nalától visszafele térnénk, viss akaryarí-ana bűnün­ket ahhoz a múlt politikához, amely a háborút és a pusztulást hozta reánk és amiből a csak éppen most megs ü e'ett béke ' udott ben­nünket v’sszaadni az életnek. A választásikkal a magyar nóp t’bbsége megmutat-, hog’szak'tani akar az országron 6 poli ikfnak rendszerével és ezért keménye' b, egyenesebb, demokratikus kormány­zást kíván az ország új á'pítésére. A hároméves terv nem öncél, csak eszköz erre, előr hal dás a dolgozók ha'a más, önfoláldo ó teljesítményé­nél a boldogabb haza, rz olégede - tebb népi demokrácia felé. Azért építünk, hogy cmelkedet'ebb életha­­tart, ma as bb éle 1 he ősé et ad­junk a dolgozóknak és ki ágasuk az alulról jövő népi erők elő t az élet kapu át. Ezért a hároméves terv, mol,nek kivi e éré erélyes kormány szükséges, n~m a régi rend föl oz sa, hanem e y új rend megalapozása. „Ezért“ ké z k az c.l nzéken a k r­­mányprogram sz-botálására, az or­­s ágépítő munka clgáncsolásár \ Mert nemcsak arról van szó, hogy Az olvasó bizonyára nem csodálko­zik a címben megnyilvánuló s állás­pontunkat kifejező felfogáson. Szociális, anyagi jólét és kultúra egy­mással szervesen összefüggő jelensé­gek. A teljes igazság, a tör éne em objektív szemlélete, a társadalmi je­lenségek bizony! ják, hogy egyrészt kultúrsfcott tudott kifejlődni és aic­­kor tudott kivirágozni, ahol és amikor annak anyagi előfeltételei adva vo’­­tak; másrészt a szociális jó-ét talaján ki'erebéiyesedett szellemi kultúra visszahatott a társadalom anyagi alapjára, amelytől maga is kisarj sdt. Ezeknek előrebocsátását azért tar tottuk szükségesnek, hogy a 3 éves gaz­dasági terv jelentőségé., a kul ú'-a fejlesztése szempontjából helyesen- ér­tékeljük. Közismert igazság ugyanis ma már az, hr»»v a hárr>mév°s terv gazdasági intézkedései azok. ame­lyek megteremtik a szellemi felemel­kedés anyagi előfeltételeit, de ezen túl­menően és emellett pontosan körülírt menetrendet tartalmaznak az általános kultúra fejlesztése érdekében. Fontonek tartjuk kihangsúlyozni a kultúra általános jellegét, mert a mi hároméves tervünk a termelőerők il­lesztését és azok alapján a kultúra fel­virágoztatását nem egy kisebbség er­dőében teszi feladatává, hanem azt az egész dolgozó tá sadalom szolgálatába akarja állítani. Ez az alapvetően dciptő különbség, mely a népi demokráciák gazdasági terveit általában — és a mi nóroméves tervünket is — élesen el­választja az eddig ismert összes pol­gári jellegű gazdasági tervektől. Ahogy a történelem folyamán eddig általában az anyagi jólét, úgy a kul­túra is a különböző uralkodó osztá­lyok monopóliuma volt. Így volt ez a görög társadalomban, ahol a rabszolgák ki voltak rekeszlve az élet jogaiból és valljuk be — a ka­pitalista rendben is lényegében ez a helyzet. A tőkés társadalomban is a magasabb kultúra elsajátításának le­hetőségétől a munkásság, a szegény emberek fiai ki voltak rekesztve. Nos. a népi demokrácia szerint a népnek joga van, hogy az évszá_adok dolgozzu-k és termel ün’c, hinein ar­ról, hogy miért és kinek t rmeljünk. Semmiese're sem azoknak, akik üzérkedve, a drágasá o a nyrkunk­ba varr ák, sem azoknak, akik nyu­gatról várják a dollár-sül galamb at és nem az kiák, aki t egy ú faj a r - víziós politikát szentelnek fel, mely­ikei ma már nem elveszet ország­részeké akarnak visszacsat-Ini, ha­nem jtz ország ha' árá n belül akar-' . ák revízióval vis zas erezni hatal­mukat. A tőke, a bank, -> fö dbirők irredentái ők, amint voltak más cé­gérrel e;y negyedszáz dón át. A „mindent v:sszá“-t nem a szomszé­dok fe é ordít ák, hanem a földet ka­pott; k, a do’gozúk, az új honfog a- Iók felé, a prcg.e szíven megindu t magyar vil g feli. En .ek megterem­tésére, a gárcsos'odók ele éré kell és szükséges a rend és a munka. alatt általa kitermelt anyagi és szel­lemi javak birtokába jusson. A népi demokrácia — eltérően a kö­zönséges polgári demokráciáktól — nem elégszik meg azzal, hogy egysze­rűen csík deklarálja minden ember­nek a jóléthez és kultúrához való jo­gát, hanem a formális jogokon túl a megsztrzéséhez szükséges anyagi félté• telek biztosításáról is gondoskodik-Szóval: nemcsak formaik g, külsősé­geiben. hanem valóságosan is meg­valósítja a demokráciát a társadalmi élet minden területén ‘ azáltal hogy megteremi! a demokrácia reális, gaz­dasági alapjait- Mert a kultúra végső fokon gazdasági kérdés, az anyagi jó­lét és az ezzel összefüggő szabad idő kérdése. A most jelzett anyagi alap, gazdság’ bázis m'gttremt sét célozza< a hároméves tervben lefektetett, az ipari é? mezőgazdasági te m~lés fej­lesztésére fordítandó hatalmas beru­házások. A szociális és kulturális In­tézmények kiépítésének mértékét az általános gazad-ági lepőd és menete és tempója szabja meg. I- Szociálpolitika. Mint a magyar demokráciának min­den eddigi fontos akciója, mely a há­borútól elpusztított országunk újjá­építését szolgálta, a hároméves terv gondolata is az MKP.-.ól indult el. 1846. szeptemberében — az MKP. III. kongresszusán vetődött fel előezör egy állami gazdasági tervnek a gon­­ckilata és ennek kidolgozásával Gerti Ernő közlekedésügyi minisztert bízta meg. — Gerő Ernő miniszter ve­zetése alatt többszáz kommunista és más pártok szakembereinek közreműködésé­vel készült el az a hárem ves terv, me­lyet 1846 decembereben az MKP. politikai akadémiai előadásán ismerte­tett Gerő Ernő. Mint tudjuk, a demo­kratikus pártok ennek a tervnek lina­ges alapgondolatait magukévá tettek és azóta a háromeves tervet a nemzet gyűles többségé elfogadta és törvény­erőre emelte. Alábbit kban mi az M- K. P. javas­lata alapján az erediti tervet kíván­juk főbb vonalaiban ismertetni. A TARTALOMBÓL: BÖLÖNI GFÖRGY: Rendet es munkát DR. HE1MER ÖDÖN: Szociális jólét és kultúra KOVÁI LŐRINC: Találkozás GÁL GYÖRGY SÄNDOR: A Szovjet demokrácia üzenete KÖBANYAI GYÖRGY: Hajnal a műhelyben RUHL FERENC: János bácsi VASVARI-BüROSS: Akik az ország vérkeringés .rál gondoskodnak FEHÉR KLÁRA: Nevenincs Pista A KÜLFÖLDI MAGYARSÁG \ HANGJA HAJNAL GABOR: Szeptember „A népi demokrácia állami és társ"­­dalmi rendje — Írja az M. K. P- által kiadott hároméves terv — a dolgozó embert állítja gondoskodásának hóm­­lol-t.rébe: a dolgozo embír gyermekit, egészségét, munko.képességét óvja, vé­delmezi.“ Régen nem így volt ez. A Horthy-rendsz.r idején például a tár­sadalombiztosítás élén a néppel ellen­séges beállítottságú vezetők álltak- Ki­sebb gondjuk is nagyobb vo.t, mint a nép jólétének b.ztu,i á.a. Am i~.ie.it, csupán a látszatot szolgáló kirakatszo­ciálpolitika volt- Építettek egy telhő­­karcoiót, hogy külfö-di uraknak mu­togassák (OTl-épület!), de ugyanakkor az ország legnagyobb ipari központjai­ban — Újpesten és Csepelen — szé­gyenletes, földszintes viskókban foly­tak a rmdelés:k. A hároméves tervben legfőbb cél a dolgozó ember. Minden érte kell, hogy történjék- A hároméves terv szociál­politikai és egészségügyi intézkedéseit ez a sziliem hatja át. Az ország jelenlegi állapotában még nem nélkülözheti a társadalmi úton létrejött különböző jóléti intézmények támogatását- (Itt van igen nagy jelen­tősége a Nemzeti Segély munkájá­nak is!) „A hároméves terv célja, hogy végső eredményként a szociálpolitikát át­tegye az állam feladatkörébe és ki­emelje azt a társadalmi gondoskodás köréből.“ Az Országos Szociálpolitikai Központ megszervezésével összhangba kívánja hozni a társada.mi segélyezést az áuami szociálpolitikával. Molnár Erik népjóléti miniszter ve­zetése alatt ezin a vona.on komoly kez­deményezések és munkálatok vannak folyamaiban. A M. K. P. hároméves terve szociál­politikájának négy fő gondoU-ta van: 1. Közelebb hozni a szociálpolitikái az ipari munkássághoz. 2. A falu városhoz viszonyított egész­ségügyi elmaradottságát csökkenteni és idővel megszüntetni. 3. A betegellátást minden dolgozó számára biztosítani-4. Gondoskodni a hadigondozottakról, takról. — ^ Nagy vonalakban, egészen vázlatosan vegyük most sorra az egyes pontokat-Az ipíri munkásság számára a de­mokrácia biztositotta az évenkénti fi­zetett szabadság nagy szociálpolitikai vívmányát. Ovódá.i, napközi ouno­­nok és bölcsődék létesültek az üze­mekben az üzemi bizottságok munkája nyomán- Ezt az üzemi szociálpolitikát kell a hároméves tervnek miggyorsi­­tania. A Nemzeti Segély ezen a téren is kivette részét, amennyire ezt a ren-Szociális jólét és kultúra a hároméves terv tükrében Irta: Dr. Heimer Ödön * Általános szempontok

Next

/
Thumbnails
Contents