Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1947 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1947-06-01 / 5. szám
Negyedmillió ember útban hazafelé... Befejezésül dr. Szirtes Miklósné állt szólásra. — Majd negyedmillió hadifogoly hazatéréséről az életbe való bekapcsol ód ásóról keli gondoskodnunk — mondotta Szírtesné. — Negyedmillió embert kell szeretettel magunkhoz ölelni. Szerencsétlen magyarokról van szó, akiket a német imperializmus hajszolt ki az orosz frontra és akiknek menniök kellett, noha semmiféle ellenséges érzület nem élt bennük a Szovjetunió népei ellen. Tizenöt állomás várja a hazatérőket A Nemzeti Segély természetesen kiveszi részét a hadifogoly szolgálatból. Résztveszünk a SAS-mozgalom munkájában, valamint a Népjóléti kormányzat Hadifoglyok Hazahozatalát Előkészítő Bizottságában. Tudvalévő, hogy Focsaniból 5 Ingajárat szállítja hazafelé hadifoglyainkat, e szerelvények konyhaszemélyzetének és egészségügyi személyzetének egy résziét szervezetünk adja. 15 állomáson külön szolgálatot szervezünk: útbaigazítással, tanáccsal, gyógyszerrel és élelemmel segítjük átutazó hadifoglyainkat. Külön gondot fordítunk arra, hogy a betegeket kórházba juttassák és ott az esetleg hiányzó családtagokat pótoljuk: foglyaink levelezését, távoli családtagokkal való érintkezését, speciális gyógyszerekkel való ellátását vállaltuk magunkra. De Kanada. Óriási területen fekvő ország. Mindössze 13 millió lakosa van. Sok magyar él Kanadában, körülbelül 50—60.000 lehet a számuk. A magyarok 1926—29. körül kezdtek nagyobb tömegekben beáramlani, mikor az Uniót végigdúlta a dollárkrach, a gazdasági krízis, — mondja Balogh József, a kanadai Magyar Demokratikus Szervezezetek főtitkára. Csendes, halkszavú, mélytekintetű férfi. Beszél a kanadai magyarok küzdelmes életéről, arról a neue harcról, amit a demokrácia megtartásáért és kiszélesítéséért kell folytatniok. Nem emeli fel hangját akkor sem, mikor azt mondja el, hogy milyen nehéz volt az akkor egyetlen demokratikus magyar újságot megmenteni a betiltástól, de szavain átízzik a küzdő férfi szilárdsága, akit a nehézségek nem tesznek megalkuvóvá, hanem az adott helyzet helyes mérlegelése után megfontoltan halad tovább útján. Fehér Klára lép hozzánk, a Szabad Nép munkatársa. —• Ez Fehér Klári, egyik legötletesebb budapesti riporter, ki egyébként szintén kanadai újságíró, — hozzuk össze Balogh Józseffel, ki meghökkenve nézi földijét“: nem ismeri ugyanis a „kanadai“ ujságírónőt; de Fehér Klárit is meglepi az orvtámadás, majd elneveti, magát és elmeséli egyik híres riportja történetét. Kanadai újságírónak adta ki magát, a régi úri osztály egyes tagjait kereste fel, kik versenyeztek vállalkoztunk arra is, hogy fáradt és a munkában még beleilleszkedni nemtudó hadifoglyainkat ingyenes színház-, mozi- és ismeretterjesztő előadásokkal segítsük át a válságon, hogy ilymódon mihamarább bekapcsolódhassanak az életbe. * A fővédnök! tanáqskozáson több hozzászólás is elhangzott, majd meg is indult a munkai: a vállalt feladatokat azonnal fosztották a megfelelő személyeknek és szerveknek. Evvel a Nemzeti Segély három hónapéi? terve elindult a megvalósítás felé. Gál György Sándor. N. S. HÍREK Irodalmi, művészeti és sajtóankétet tartott a Nemzeti Segély székházában. Megjelentek a művészvilág kitűnőségei közül: Várkonyi Zoltán, Lado>merszky Margit, Rózsahegyi Kálmán, Péchy Blanka, Rajfay Erzsi, Jákó Pál, Gellért Lajos, Ürmössy Anikó, és még számos élvonalbeli színművész, Háy Gyula, Hajnal Gábor, Hegedűs Géza, Gál György Sándor az írók élén, Bortnyik Sándor, Ruzicskay György és még egy egész sor képzőművész, valamint az újságírók élgárdája. Bölöni György elnök megnyitója és Kárász Győző főtitkár beszámolója után a felszólalók egyetlen kincsüket, tehetségüket ajánlották fel a Nemzeti Segély hadifogoly- és faluakciójának támogatására. egymással, hogy az Amerikában megjelenő újságban minél több rágalmat közöltessenek le az újjáépülő Magyarországról. Aztán mintegy mellékesen kérdezi meg: — Nem készülnek még haza a magyarok? De igen, — feleli Balogh József — a kanadai magyarok közül sokan haza akarnak jönni, amint lehetségessé válik. — És mi lett a riport következménye, kérdezi vissza mosolyogva Fehér Klárit. — Családom hetekig azon a gyászos hangon beszélt velem, ahogy a züllés útjára került családtaggal szoktak érintkezni. Keresztanyám megígérte, hogy imádkozni fog értem, hogy el ne kárhozzam. — Balogh József felé fordulva kérdezi: Mi az oka, hogy Kanadába szakadt véreinket elfogta a hazautazás láza? Három oka van — adja meg a felvilágosítást Balogh József. Első a honvágy. Második: várják a háborús gazdálkodás likvidálása után fellépő gizdasági válságot, a munkanélküliséget, nyomort, éhezést. Végül a magyar földreform új reményeket gyújtott, a nagyobbrészt paraszti kivándorlókban. Friss levegőt hoz az Ö-Hazából a szél, a feudál-földbirtokpolitika fojtogató karjai elől Kanadába kényszerült magyarok részt akarnák venni az Új Magyarország felépítésének áldozatos munkájában. — Majd mosolyogva kérdezi a jegyzőkönyvére hajló Fehér Klárit: És még mintiorváth János és a többiek... Evekkel ezelőtt jártam erre utoljára. Akkor még a mezőn légelhárító ágyúk vak torkolata meredt az egre, az országúton löszereskocsik vonultcM fel a városból jövet, a városból, amely végnélküli menetoszlopokban ontotta a front felé az embertízezreket. Akkor fülledt vagonból néztük a nyárelejei táj ígéretes búzaföldjeit. A forró koradélutánban elolvadtak a gondolatok és harmincnyolc társunk többsége a fanyaralomszagú padlózaton hevert, néhányon meg háttal a vagonfalnak dőlve, csukott szemekkel bólongatták a kerekek ütemére. —- Ebből nem lesz semmi jó — susogta félig felémfordulva Horváth János, a falumbeli földmívesfiií. — Nézd ezt a búzát — intett tekintetével előre, ct láthatárig ... Ezt is elviszik majd. Ezek mindent elvisznek és mindenkit — mondta nehézt keserű hangon és elfordult. * Különös érzés évek után viszontlátni ugyanazt a tájat. Itt, az országúton, ahol menetoszlopok vonultak, pár falusi szekér zörög gyümölccsel, vagy egyéb élelemmel rakottan a város felé. A búzaföld egy kilőtt, rozsdalepett német harckocsival kezdődik ugyan, de mögötte, a láthatárig, szélben hullámzanak a magtól súlyosodó kalászfők. A város —• tudom, részben romokban hever — mégis él; füstölögnek határában a gyárak, a romházak helyén kinőnek az újak és az építés friss, fiatal lázában egyre inkább elmélyül az emberben, szavak nélkül is, a két ősi fogalom, mely az élet értelmét jelenti. Béke. Szabadság. * Horváth János, a földmívesfiú, még nem tért vissza a hadifogságból, de anyjának üzente, hogy rövidesen ő is jönni fog. Vele együtt visszatérnék maid azok a tízezrek, akiket elragadtak a város gyáraiból és a falu búzaföldjeiről. Szeretnék Horváth Jánossal beszélni. ha majd visszatér, hogy elmondjam — igaza volt. — Ezek mindent elvittek és mindenkit. * Ezek. akik romboltak, míg mi építettünk. * Ezek, még mindig rombolni akarnak. De Horváth János és a többiek, felmérhetetlen megpróbáltatásaik árán tanultak meg választani — hogy építeni térjenek haza. Vasvári István. dig fekete bárányként kezeli a család? Tegnapelőtt éjfélkor mentem haza, édesanyám aggódva kérdezte: — Hol voltál? — Moziban. — A mozinak 10-kor vége. Mit csináltál azután. — Elmentem egy fiúval táncolni. — Hála Istennek! Már azt hittük, hogy megint egy olyan interv jut csináltál. Megnyugtatjuk _ Fehér Klári édesanyját: leánya olyan talpraesett ember, hogy akkor sem kell aggódni érte, mikor nem fiúval táncol, hanem riportot csinál. M. V. A Nemzeti Segély és az M. N.D.Sz. júl. 4—5-én utcai gyűjtést rendez a Hadifogoly akció javára. Riport a riportról Beszélgetés Balogh Józseffel, a kanadai Magyar Demokratikus Szervezetek főtitkárával Megjöttek a romániai gyermekek Ünnepélyes fogadtatás a békéscsabai és budapesti pályaudvaron A Romániából érkező gj ermekvotiat első csoportjának kis vendégeit 514 gyermeket, csütörtökön, június 19-én délben fél 12 órakor fogadták ünnepélyes külsőségek között a Népjóléti Minisztérium és a társadalmi szervezetek küldöttei. Békéscsaba cigányzenével, majd a magyar és román himnuszok eljátszásával emelkedett hangulatot teremteti. A város polgármestere nyitotta meg a fogadá-i ünnepséget, majd a Népjóléti Miniszter képviseletében Dr. Vikol János államtitkár kedves és közvetlen szavakkal üdvözölte a gyermekeket és az akciót lebonyolító Nemzeti Segélyt. Kárász Győző az N. S. főtitkára ismertette a meghívás előzményeik azt, hogy az infláció poklában sínylődő magyar népet hogyan bátorította, segítette a demokratikus Románia a gyermeknyaraltatásiak Boldog megelégedéssel tölt el bennünket az a tudat, mondta Kárász főtitkár. — hogy a stabilizáció és gazdasági megerő:ödés lehetővé tette, hogy már most viszonozhatjuk ezt a baráti szívességet. A Magyar-Román Társaság kiküldöttjének, Flóriás Pálnak román nyelvű beszéde után Szűcs Margit, Bihar vármegye képviselőnője az aszá’ysúj tóttá vidék segítőbizottságának központi kiküldöttjeként mondott köszönőbe'zédet. Ismertette a romániai helyzetet és élesen elítélte azokat, akik a meglévő kisebbségi kérdést soviniszta célzattal akarják kihasználni. Volt még a felsoroltakon kívül az ünnepélynek két igen kedve® és nagysikerű szónoka; egy székely kisfiú és egy kisleány személyében. Ha a szeretet, amellyel várták őket, nem lett volna már jóelőre biztosítva, ez a két gyermek feltétlenül megtalálta volna az utat a szívekhez, így csak a könnyek ellen kellett küzdenie úgy Békéscsaba közönségének, mint a gyermeket kísérő N. S. munkatársaknak. A csoportot Békéscsabán elosztották a befogadó szülők között, csak 100 gyermek folytatta útját és pénteken hajnalban érkeztek Budapestre, a keleti pályaudvarral. Dacára a korai óráknak, az újságírók és fotóriporterek pergőtüze fogadta a kis vendégeket, akik közül 50-et a Beszkárt munkásai, 50-et pedig a tatabányai munkások fogadtak magukhoz a Szakszervezeti Tanács kezdeményezésére. A következő gyermekvonat, amely 1000 gyermeket hoz, e hó végére várható. N. S. HÍREK A Nemzeti Segély júniusi előadás sorozatának egyik legkiemelkedőbb eseménye volt Balogh József a Kanadai Magyar Demokratikus Szövetség főtitkárának és dr- Gyetvay Jánosnak a newyorki Magyar Jövő főszerkesztőjének együttes előadása „Hogyan él az amerikai magyarság és hogyan segíti az Óhazát“ címmel. Az előadáshoz Rostás István a franciaországi Magyar Független ségi Mozgalom volt főtitkára szólt hozzá, ismertetve az ottani magyar ság életét, partizán harcait es demokratikus állásfoglalását. Az előadást a Zeneakadémia tér mét zsúfolásig megtöltő közönség nagy tetszéssel fogadta. Felelős szerkesztő és kiadó: karasz győző Kiadóhivatal és szerkesztőség: Nemzeti Segély országos központja, Budapest. Munkácsy Miháíy-utca 19 Szikra Irodalmi és Lapkiadó Vállalat Nyomdai Rt., Budapest, V.. Honvéd-u. 10 Felelős vezető: Nedeczky László 4