Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1945 (1. évfolyam, 1-19. szám)
1945-11-12 / 19. szám
Szombathelyi Ferenc bünlajsiromahoz: Oroszországi borzalmas tömeggyilkosságról zengett dicshimnuszt a honvédvezérkar főnöke által kiadott pályadíjnyertes „mü" Szombathelyi Ferenc, a náciimádó, egykori vezérkari iónok most a Markó-utcai népügyészségi fogház egyik cellájának lakója. A kihallgatások során elhárított magától minden felelősséget a múltért Mi egy kis adalékot adunk és ezzel is meg akarjuk könnyíteni az ügyészség munkáját, amely fáradhatatlanul buzgólkodik, hogy kiteregesse az1 a sok bűnt, gyalázatot, amelyet ez a nemzetgyilkos elkövetett. Egy könyv fekszik előttünk, mindössze száznegyven oldal. írója Postha Vilmos tartalékos szakaszvezető. Kiadója: „A m. kir. ho.tvéd Vezérkar Főnöke". A hadinaplókra hirdetett pályázaton III. dijat nyert munka. A könyvet a Vitézi Rend Zrínyi-csoportja adta ki, felelős kiadóként pedig vitéz Mezey Dénes neve olvasható. Postha díjnyertes ,,művében“ a „dicsteljes“ harcokról ír, élményekről, amelyekben része volt. Egekig magasztalja a nemeteket es lepocskondiázza az ellenseget. De idézzünk néhány sort a „műből“: „Október hó 12-en hagy.uk el Pavlovkát. Későn este értünk be Dnyepropetrovszk külvárosába . . . Német járőrökkel találkoztunk, érdeklődjünk tőlük a város viszonyairól. Rengeteg a „jud“, mondják mosolyogva. Mutatjuk, hogy hamar letűnik a csillagjuk. Befejeződött csalásuk, népámításuk és ingyenélésük, amellyel a népet félrevezették. Többé nem élnek a szegény ember verejtékes munkájából.“ „A város zsidait összefogdosták. Eddig a jámbor orosz nép zsírján élösködtek. Képviselve volt itt az újszülöttől kezdve az aggastyánig a zsidó faj apraja-nagyfa egyaránt. ! Szorongatták összeszedett holmijuí kát. melyeket utolsó percben kap- i kodtak magukra. Az út, melyen taposták a bokáig érő sarat, utolsó utat okra kiser benneteket, Mózes ivadékai!... Ki kell irtanunk valamennyit, avagy áttelepíteni őket, hogy egymást csalják, lopják. Mert ha engedjük őket, tovább terjednek, mint a ragályos betegség. Nem vokt fogalmuk, hogy mi vár rájuk, csak ment a menet előre. Oly gyász jellege volt az egésznek. Egy tisztás szélén, mely harckocsi csapdával kezdődőt)!, megállt az élmenet. Végignéztem őket. Kicsi gyermekek anyjuk szoknyáját fogva, másik kezét szájába téve dudiizott, öreg párok kart'karba öltve mentek. Egy rabbi köré asszonyok gyűltek és halk hangon imái, avagy átkot mormoltak. Eldobáltatták mindenüket és az utolsó igazoltatás a megváltást, vagy a halált hozta számukra. Tömegesen álltak a csapda szélén, mert igaz és jól bevált magyar közmondás: ..Aki másnak vermet ás, maga esik bele.“ ..Megszólaltak a fegyverek és haláltsujtó golyóiktól egymásután hullottak be az árok mélyébe. A tömeg erre át akarta törni a katonaság alkotta gyűrűt, de igyekeztünk ezt megakadályozni s ha mégis megugrott valaki, azt egy jól irányzott golyó utolérte. Rettenetes ordi'ás, gyereksirás, lemondó, összetört arcok néztek ránk mindenünnen. Szívem. mely oly könnyen megbocsátó, most nem szorult össze, szememet nem borította könny fátyol... El hagytuk a vesztőhelyet, de a látot: tak végigkísértek egész utunkon : Láttam őket előttem állni. Eldördül az első lövés, eldől a test, mely ittmarad, de a lélek még tovább tart. Ia‘en ítélöszéke elé. Áldom azt a pillanatot, hogy nekünk jutott ősz ; tályrésziinkiil a megtorlás és nem esett áldozatul sok ártatlan szív. Ezt írja „pályanyertes munkájú han“ a*szerző. Szombathe'yi Ferenc vezérkari főnök a felbujtó. Ezt a könyvet a katonaság között ingyen osztogatták. De eljutott néhány pél dány Londonba, Moszkvába, Nem Yorkba. Azokat az ezreket, a milliókat akikről e könyv ír, nem lehet fel támasztani. Még Szombathelyi Fe renc sem keltheti őket életre... Gonosztetteit rövidesen számon kérik a magyar nép bírái a nemze ítélöszéke előtt. Koréin Emil Pillanatképek Olaszországból Milánó első tekintetre majdnem teljesen ép város benyomását kelti. Budához, sőt Pesthez viszanyítva is sértetlennek tűnik. A külvárosokban és a gyárnegyedekben természetesen sok kár esett, de a belváros képe szinte békebeli. A milánóiak büszkesége, a csipkés dóm csak kisebb károkat szenvedett és a Scála a télen már megnyílik. A kis espressók terraszán zajlik az élet, itt vitatják meg napi problémáikat az elengedhetetlen fekete mellett. Végre ismét kávéhoz jutottak, mert spagetti nélkül még csak el tudják képzelni az olaszok az életet, de fekete nélkül nem. Az üzletekben minden megtalálható, ami szem-száj ingere: vermuth, strega. humarok, datolya, gyönyörű színű és fényű selymek és a híres milánói retikülök. Áru van, de az árak meg. fizethetetlenek. Az átlagfizetés tízezer lírától harmincezer Uráig terjed. ezzel szemben egy méter shantung ezerhatszáz lírába kerül, egy kiló vaj kilencszáz lírába. A lakosság lerongyolódott a háború alatt, mert amilyen nagy volt. a bőség selymekben, olyan nagy volt — és maradt is — a hiány szövetekben és gyapjúban. A jegyre adott áruért nem kell sort állni, amit adnak, az viszont plyan kevés, hogy nem elegendő a létfenntartáshoz. Nagy a cukorhiány, g gyönyörű cukrászdái sütemények is élvezhetetlenek. A közlekedés Milánóban sem jobb, fnint Budapesten. A villamosok zsú. foltok, újabban beállítottak egypár trolleybuszt és autóbuszt is. A va_ natkupékból már az üléseket is kiszedték, hogy több ember férhessen a kocsikba. Az élelmet a szövetségesek karavánokkal hozzák fel vidékről. a lakosság élelmesebb része kiáll az országutakra, leállítja a kocsikat, igyekszik feljutni rájuk. Rómában csak három hónapja ég a villany. De most sakkal világosabbak a városok és záróráig — éjfélig — künn nyüzsög a lakosság az utcákon. Róma, egypár enyhe bombakártól eltekintve, teljesen sértetlen maradt. Itt nyitott éttermeket is találni Milánóval ellentétben, ahol csak kifőzésszerű étkezdék vannak. A római nők változatlanul szépek és elegánsak. De ez csak a külszín, a mi Teleki-terünkhöz hasonló piac sokat mesélhetne a római polgárság küzdelmeiről. ide viszik műkincseiket, hogy beváltsák élelemre. Az olasz városok közül, a Riviérát eltekintve, amelynek szállodái és villái hatalmas károkat szenvedtek a helyi harcok alatt, Genova sérült meg leginkább. Híres kikötője csaknem egészen elpusztult, ezzel szemben csodálatosképpen tízemeletes márványpalotái épek maradtak. A kikötőkben nagy a csend, nem futnak ki az óceánjárók, csak a kis helyi járatok hoznak egy kis élelmet a népnek. Rákos Edith \ SzfHjplimiloin kulliíraíejlfMlő halasa az ázsiai Chak ász-földön 32S iskola, 12 újság egy kicsiny ázsiai országban Chakasz-föld a Szovjetunió tagállamai kozott szerepel, mint auvonom terület, Ez teljesen ónálló népi es állami eletet biztosít. Cnakaszlöid egeszen 1930-ig a Nyugat- Szibériai Szovjet Köztarsasagnoz tartozóit. Akor elhatározták, hogy kiválnak és autonóm területté alakulnak at. A Nyugat Szibériai Szovjet Köztársaság szerencsekivánatai kifejezése mellett tudomásul vette Chakasz-íöld önállósulását, aminthogy tudomásul vette a moszkvai Legfelsőbb Szovjet is. Azótia önálló a Chakasz-föld, önálló állami életet él és mint önálló állam — a Szovjetunió népeinek baráti közösségében — fejlődik, virágzik. Most tizenöt éve, hogy önálló lett a Chakasz-föld és ebből az alkalomból érdekes ismertetés jelenít meg az Izvesztijátian a másfélévtizedes fejlődésről. A Chakasz föld Ázsia szivében fekszik, Mongóliától északra és Nyugat-Szibériától délre. A földrajzi lexikon szerint területe nem haladja meg az 50.000 négyzetkilométert, lakóinak száma pedig körülbelül 180—200 ezer. Fővárosa Abakan, a Jeniszej folyó partján épült. A Chakasz-föld lakói o nagy októberi forradalomig a legnagyobb elhugyatottságban, visszamaradottságban éltek. Nomád állattenyésztés volt a főfoglalkozásuk, iparnak, megszervezett kereskedelemnek nem volt semmi nyoma. Kulturális életük sem volt. Egyetlen iskola működött az egész területen nagyon kevés tanulóval, a lakosság túlnyomó része analfabéta volt. Egy szegényes, húsz ágyas kórház volt a legnagyobb nevezetességük. A Szovjet uralma idején kezdő dött a lakosság élete változni, elmozdítani az évszázados, vagy talán még régebbi elmaradottságból. Megkezdődött az újjászületés, az élet föllendülése, az emberi munka megszervezése, a nép öntudatra ébresztése, megértése annak, hogy mit jelent az jogot kapná és azzal hogyan lehet élni. Ma a Chakaszföld kolchozainak és szovchozainak (kolchoz = közős gazdálkodás; szovchoz — állami gazdálkodás) száma meghaladja a kétszázat. Ezek némelyikén tízezrével tenyésztik a szarvasmarhákat. A megművelt föld — azelőtt egyáltalában nem volt számottevő a földművelés — meghaladja a 200 ezer hektárt. A területen összesen 14 traktorállomás működik. Az erdőgazdálkodás ma már igen fejlett. A srálerdőkböl kitűnő épület- és ipari fát termelnek, jelentős az ércbányászat és aranyat is bányásznak. A bányák vidékén épült fel Csernogorszk városa, hatalmas áramfejlesztőteleppel, amely a bányaüzemek jobb kihasználását, a fejlett gépesítést teszi lehetővé és könnyebbé teszi a bányászok mun kaját. A háború elején cukorgyár épült, új bányákat tártak fel. ahonnan vasércet terme' vek. A régi, kis „v> ti falucska. Abakan, ma az egész terület kul turális, közigazgatási es gazdasági élőének központja. Többemeletes házak sorakoznak a vályogviskók helyén, kultúrház, könyvtár, tanin tézetek. A Chakasz-föld autanóm területen jelenleg 325 iskola van, ezenkí vül tanító- és tanárképző intézet állategészségügyi — mezőgazdasági isko'a, bába- és felcser (kisebb orvosi munkára is képzett orvoshelyettes) iskola. A nép nyelvének fejlesztése elsőrendű feladat. Ma már úgyszólván teljesen megszűnt az analfabetizmus. Irodalma van a chakasz-népnek, tizenkét újság je lenilc meg rendszeresen és nagy érdeklődés mellett fejleszti a kul túrát a chakasz nemzeti színház. Ez körülbelül a nyers mérlege a .szovjeturalomnak ezen a közép , i azsiai területen. EmAxq. JLísrdó. Azíyett&se. snexint Vaszary János miatt történtek a vidéki deportálások Most, hogy a háborús bűnösök már a magyar hatóságok kezén vannak és oly ketségbeesel len próbálnak védekezni, mindig másokra hárítva a felelősséget, érdekesnek tartottuk utánajárni, hogy vájjon hogyan viselkedtek ezek a beijedt yengszterek akkor, amikor halálos bűneiket elkövették? Felkerestük egyik kórházunk főorvosát. aki annakidején közéleti szerepénél fogva többször találkozhatott a kegyetlen törvények létrehozóival és végrehajtóival, hogy legalább is enyhítést eszközöljön ki a szerencsétlen áldozatok érdekében. Amikor történetesen Endre Lászlóról esik szó- a főorvos elmondja a következőket: — Amikor Erdély é« Északkeletmagyarország „nemkívánatos elemeit" deportált ák, felkerestük dr. Takács főbírót, ő volt ezeknek az ügyeknek Baky és Endre László után teljhatalmú intézője. Felviláosí'ást kértünk tőle ez ügyben, ö azonban szokásos fölényes modorában azt mondotta, nem kell semmitől sem félni, nem történik semmi baj, csupán a hadműveleti események arra készt étik a németeket, hogy az országnak ezekről a határvidékeiről belsőbb területekre koncentráljanak bizonyos elemeket. Ezek az akciók rövidesen bévé fedődnek és ilyesmire többé sor nem kerül. — Néhány nap múlva azonban arról értesültünk, hogy a Dunántúlon is megkezdődön a deportátió. Azonnal újból felsiettünk Takácshoz, minthogy Endre és Baky elé lehel etlen volt jutni. Ez az egészen fialal, szadista briganti, amikor eléje tártuk, hogy mit ígért egy hét előtt — tudniillik, hogy a deportálások abbamaradnak, — s hogy most ígérete ellenére mégis folytatják, nevelve és ujjával megfenyegetve bennünket, azt mondotta: „No. de én azt mondottam, hogy csak akkor, ha jól Repülőgépen jött most is, de nem olyan diadalmasan, mint 1944 márciusában. Erik Weesenmayer kétségtelenül gonosztevő, de nem a lelkiismeretfurdalás hozta vissza oda, ahol bűntetteit elkövette. A szövetsége, sek jóvoltából került vissza Magyar országra. amelyet nagyreszt az ö intézkedései és utasításai vittek pusztulásba. W'eesenmayer úrnak aligha van lelkiismerete. Ha volna, sohasem vállalta volna azt a gyászos szerepet, amelyet túl jól játszott. Mos* sem őszinte, amikor azt mondja: gyalázatnak érz.i azt, hogy német és megérti, hogy a németeknek egy szavát sem hiszi el a világ. Tavaly bezzeg másképpen gondolkodott és más hangnemben beszélt Hitler magyarországi gaulejtere. Akkor még ő volt a „Herrenvolk“ képviselője és minden szava szent és sérthetetlen volt. Az idők azóta változtak és Erik W’esenmayer ma a németek gyalázatáról beszél Életében talán először mond iga zat. ha ő maga nem is hiszi, amit beszél. Sőt, éppen azért. Tanulságos statisztika látott nap világot néhány nappal ezelőtt. A megélhetési indexre vonatkozó adatok szerint július 15 ike óta har. mincs-zorosára emelkedett az élelmicikkek ára, magában októberben pedig 589 százalékkal emelkedett a drágaság. Ugyanekkor viszont ok. tóberben 200 százalékkal emelték a fizetésekét és munkabéreket .. Ha ezeket az adatokat egymás mel. lé állítjuk, igazán csodálkozhatunk azon, hogy a dolgozók nem bírják az iramot gbb&n a tragikus ver. senyfutásban, amely az árak és a fizetések között most már olyan ré. gén folyik. Kinek a jövedelme emelkedett július óta a harmincszo rosára? Egyedül a feketézőké, az árdrágítóké, a lelketlen spekulán. soké. A dolgozók alulmaradtak ai öldöklő versenyben és így nem eső da. ha ma már reménytvesztve nézik azt az örült boszorkány ián ont. amely az árak alakulása körül tóm bol. Az új kormánynak első és legfontosabb feladata végre megállítani ezt a gyilkos versenyfutást és egy utolsó kiegyenlítő fizetésrende. zés után nemcsak elméletileg, iia. nem valóban rögzíteni az árakat. Nem fontosak a számok, nem az izgatja a dolgozókat, hogy egy nullával többet kell írni minden köz. szükségleti cikk árához, csupán egyetlen kérdés lényeges: lehetővé kell tenni, hogy a dolgozók verejtékes munkájuk fejében legalább a legegyszerűbb mindennapi táplálék, hoz Jussanak. Szerény kívánság ez s minden infláció és gazdasági válság ellenere is döntő fontosságú azon. nali teljesítése. A Nyugatról hazaszivárgó „jobb. oldali elemek“ között — hogy enyhén fejezzük ki magunkat — egyre több egyetemi tanár is érkezik. Ezek a ptofesszor urak azután be. mennek a tudományegyetemre és mintha mi sem történt volna, mintha csak egy egyszerű nyári va. kariéról, vagy külföldi tanulmány, útról térnének vissza, szeretnék i*. mét elfoglalni katedrájukat és foly. tatni munkájukat. Ezek a profesz. szórók azonban sohasem végeztek konstruktív munkát A „fajbioló. gia“ ősapja, az orvosok fasiszta szervezetének, a MONE nak meg. alapítója, a Turul bajtársi egyesü. let dominusa. a Szálasi-puccs egyik előkészítője és a többiek so. hasem voltak tudósok es csak rom. boló munkát végeztek. Egy egész nemzedék értelmét és lelkületét fér. főzték meg tudományos mezbe öltöztetett, ostoba és hazug ,.tanitá. saikkal“. Nemcsak az egyetemen nincs többé helyük, hanem a magyar közéletben sem. És ha ezt nem látják be maguktól, akkor erőszak, kai kell eltávolítani őket. Velük együtt azonban szigorúan igazoltatni kell azokat az egyetemi hallgatókat is. akik nem kényszer hatása alatt, hanem önként követték őket Németországba. I.ASZLÖ FERENC IMA3YARJÖVŐ 3 I fogják magukat viselni“. Első pillanatban meghökkentünk ettől a választól, de azután hamarosan felöesudtunk es megkérdeztük: — Vájjon mit követtünk el? Kihívóan és csak úgy foghegyről válaszolta: — Hát merényletet követtek el Vaszary János színigazgató és Endre László államtitkár ellen. — Ki volt a merénylő? _ kérdeztük fokozódott kíváncsisággal, bár tudtuk, hogy az egész ügy csak ürügyül szolgál. — El van fogva, de nem mondhatom meg — felelte. Ezzel sarkon fordult és otthagyott bennünket. Mindehhez még csak azti kell hozzáfűznünk, hogy az a bizonyos „merénylet“, amelyet Takács főbíró ürügyül használt a deponálások folytatásának megokolására, 1944 nyarán történt. Vaszary színigazgató ugyanis ekkor mérgezett anyaggal bevont ujsápcsomót ka. poti. A nyomozás azóta kiderítette, hogy egy nyilas irigye küldte ezt az ujságcsomót a színigazgatónak bosszúból, mert helyette Vaszary ’.érült egy bizonyos vezető állásba. A nyilasok előbb a kommunistákra fogták a dolgot és kifogásnak használlak fel, hogy ennek révén néhány szemükben, nemkívánatos elemei elhurcoljanak és megkínozzanak. Mint a fentiekből kiderül, a nácik, úgylátszik, kevésnek találták az ügy kapcsán el fogottak számát s ezért sürgősen kiterjesztették az emberek ezreire. Ezt a je. lentéktelen akciót használták fel többszázezer embernek mepsemmi. sítő táborokba való hurcolására és kiirtására A most elköve*kező népbírósági tárgyalások során mindenesetre íem lesz érdektelen megkérdezni Endre Lászlót és Bakyt, hogy ipit tudnak erről az ügyről. Ha majd Vaszary János is sorra kerül, természetesen neki is felelni kell mindezekre a kérdésekre. K asznár Zoltán I
