Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1945 (1. évfolyam, 1-19. szám)
1945-10-01 / 13. szám
NEGYVEN ÉVVEL EZELŐTT... A főváros ipari munkássága 1905 szeptember 27-én hatalmas tömegekben hömpölygőit a parlament elé. Zászlók alatt vonultak fel, ünnepélyesen, méltóságteljesen. Amerre elhaladtak, a közönség lelkesen csatlakozott hozzájuk. Mire a parlament elé értek, a tömeg már százezerre emelkedett. Ellepték a környező utcákat, tereket, impozáns erővel nyilvánult meg a munkásság ereje és a közönség együttérzése. A választójogért tüntettek. Az általános, egyenlő, titkos -választójogért, amelyért már évtizede folyik a harc és még mindig nem sikerült kiharcolni. Pedig a nyugati államokban már megvalósították ezt a demokratikus polgári jogot, amely alapja a népfenség elismerésének és az állam haladásának. Csak nálunk nem lehetett még erről a természetes emberi jogról beszélni. A munkásság, ha beszélni nem szabad róla, legalább tüntetett érte. Néma tüntetést rendezett. Elbűvölő ez a hatalmas tömeg, amely a főváros utcáin felvonult és némán, de öntudatosan, tömegeinek nagy erejével szállt síkra a választójogért. A népjogokért vívott évtizedes küzdelemben, külföldi államok munkásmozgalmi történetében is páratlan ez a monstre felvonulás politikai jogaink kiterjesztéséért. A kormány elnöke, Fejérváry Géza báró altábornagy, a király kedvelt hive és- barátja, a belügyminiszter Kristóffy József volt. Mindez 40 évvel ezelőtt történt. Akkor még kellett, ma már nem kell magáért a választójogért tüntetni- Magyarország első demokratikus kormánya megvalósította ezt az évtizedes vágyat. Ma a magyar munkásság a választójogot felhasználva, a választás igaz demokratikus eredményeiért tüntet. Ma már minlenk'r.rk joga van beleszólni a l:özgazgatás, a törvényhatóság, ez állam vmieinek irányításába. Ezzel a jogával a nemzet legnagyobb része csak most élhet először. Es reméljük, hogy élni is fog vele, annak értéke és nagy jelentősége szerint. De 40 évve; ezelőtt mindez csak vágyálom volt. Negyven évnek kellett eltelnie, két világháborúnak kellett tragikusan lefolynia, nemzeteknek kellett pusztulniok, hogy végre magyar dolgozók is hozzájuthassanak a legtermészetesebb, legelemibb emberi joghoz. (ni.) Vajda M. Pál fényképező , műtér in e Újból megnyílt VII., Damjanlch-u. 52. Mussolini túltengés és Hitler-hiány — a Lipótmezőn Az ország legnagyobb elmegyógyintézetében, a Lipótmezőn, Zsakó István dr. egyetemi tanár, igazgatófőorvos vezetésével az elmúlt évben «gész sereg olyan beteget ápoltak, •kik híres vagy hírhedt emberei «terepében tetszelegtek. Érdekes, bogy amíg Mussolin inek nem kevesebben, mint öten vallották magukat, elem akadt egyetlen olyan őrült sem, •kinek nz lett volna a rögeszméje, hogy ő Hitler. — Hitler szerepére senki sem vállalkozott a Lipótmezőn. — mondotta munkatársunknak Zsakó professzor. Pedig hát nemcsak N'jmetorszá.tra, hanem — mint a történelmi események bizonyítják — az e"*sz emberiségre nézve iobb lett volna, ha Hitler a Lioó’mezőt választotta volna működési teréül. MuM Síién W gátat A IH is a gáti a Miau Nyilas banditáit gyilkos garázdálkodása az árvaEtázban Szabó „testvér“ ló zer után kutatott és muníció helyett az árvák pénzét és téli rúnáit rabolta el 1944 telén a Vilma királynő-úti árvaház már egyetlen üszkös romhalmaz volt. Csak a pincehelyi -éeeK maradtak használftató anapoi. ban. Ebben a szűk, levegőtlen, dermesztőén hideg szuterénben szó rongott 400 gyermek. A vízvezetékcsöveket szétszaggatta a gránát, az ápolónővér hőmérővel járta végig az apróságokat és jegyzőkönyve lapjain szaporodtak a bejegyzések: világítást néhány olajmécses libegő fénye szolgáltatott... Alvásról, igazi pihenésről szó sem lehetett: a gyerekek ott üldögéltek a maladozó falak mentén riadtan. A nevelők, — kiéhezett, álmatlanságtól és láztól tántorgó tanárok, — keményen küzdöttek a gyermekekért: lapjain szaporodtak a bejegyzések: skarlát... tüdőgyulladás . .. bélhurut ... A kis betegeket az elkülönílőbe rakták. A betegszoba ablakait kitépte a légnyomás, mennyezete is minden pillanatban beomlással fenyegetett! A vízzel takarékoskodni nagyon kellett. A harmadik házból hordozták az ivóvizet, de csak éjnek évadján lehetett átosonni a kerteken, mert pergőtűz süvöltött végig az utcákon. Az árvr.ház udvarában már jónéhány sír domborodott. Hősök sírjai: hősök pihentek itt, orvosságot, élelmet, vagy talán egy korty vizet próbáltak szerezni 400 pusztulásra szánt gyereknek. Csattog a puskatus az áivaházban... A testvérek röhögnek: — Itt bizony még a hulláknak is sorakozni kell. Majd mi döntjük el, hogy ki beteg. Alti igazán beteg, annak mi majd segítünk megdögleni. A súlyos beteg gyermeke ket% kirángatják az ágyból A briganük rohannak az elkülönítő felé. Kilincset nem használnak, puskatussal verik szét az ajtót. Valamelyik ráordít a betegekre: — Sorakozó! — A kicsinyek fel vannak ugyan öltözve, mert a dermesztő hidegben ruhástól bújtak az ágyba, de ripő nincs egyikükön sem. Persze fel szeretnék húzni a lábbelit, de a nyilas erre sem engedélyez időt. — Ügy jössz, ahogy vagy! Arra a pár órára, míg életben maradsz, nincs szükség ilyesmire. Ügyis a Dunába rúgunk, oda jó leszel f 1- gyott lábbal is! — Tüdőgyulladásos gyerekek, 39—40 fokos lázzal, skarlátosok, diftériások bújnak elő a pincéből és mezítláb topognak a jeges sárban. Az egyik nyilas bűnöző most odaszól a vezetőnek: — At kell kutatni az épü’e'et! Addig hadd álldogáljanak kicsit, úgyis panaszkodtak, hogy nagyon lázasak és melegük van! A szomszéd villa Milotay István főszerkesztő tulajdona. Milotay úr most az ablakból gyönyörködhet mocskos munkája eredményében. Milotay úr dolgozószobájában bronz kandalló terjeszd a meleget és rablóit perzsaszőnyegek teszik otthonossá a hazugság mesterének házától át. Miloíay, úr német barátaival poharazik, miközben kint mozi lábas gyerekek, sapka, téllkabát, pullover nélkül indulnak a halálba. Az épületet mégegyszer végigkutatják a nyilasok. A lépcsőház alatt két katonaszökevény búvik meg, de nem találják meg őket. Kint az utcán ezalatt megkezdődik a motozás. Az árva gyerekektől elszedik a szüleikre emlékeztető amuletteket, a 10—20 pengős megtakarított kis zsebpénzüket. Fé'tve őrzött fénvkéoek hul’anak a sárba és ereklyék, finom vékonyka szálak, melyek e pusztuló gyereksereget az elsüllyedt otthon jcmlék-'hez fűzték. Az árvaház romhalmaza fölött lasszárnyát az a'konyat. Karc^Bny estje közeledik. Az evangélikus templom nyifott kapuján kiáramlik az orgonaszó és a hi vők kórusa az érkező csodát, a jászolból szertesugárzó Csodát köszönti. A Gyermeket dicsőid a dal és a ma meggyötört gyermeke megy mezítlálbasan új szörnyűségek, új szenvedések Golgotája felé. Gál György Sándor Karácsony napján a leghevesebb ágyúzás közben jelentek meg a nyilas hóhérok a gyermekotthonban. Egyenesen az igazgatóhoz rontod ak be. Szabó testvér megkezdte a vallatást: — Jelentést kaptam, hogy maguk itt aranyat dugdosnak, meg idegen valutákat... és hogy lőszer is van a háznál, mert valami merényletre készülnek. Roboz Ottó dr., törékeny emberke, önérzetesen védekezik: — Ez gyermekmenhely! Nekünk nincs semmi dugdosni és titkolni valónk! | A Quisling-párt tagjainak nem lesz választójoguk — És hogy állunk a katonaszö. ... — .w . . Az igazgató elsápad. A romházban Roboz tudtával és beleegyezésével katonák bujkáltak, akik nem voltak hajlandók a náci hordával együtt harcolni. Két ev aiarr neiyreaimjdK « a bécsi Szent István templomot Becsből jelentik: A híres Szent István dóm a háború következtében «úlyos károkat szenvedett. A romtakarítás során, az oltárok P alatt nagyértékű régészeti lele' tekre bukkantak. A Szent István templomot két év alatt állítják helyre. — Itt csak gyermekek vannak és az ápoló személyzet! — mondta. Európa vasúti közlekedésének rendezését tárgyalják Berlinben Bécsi jelentés szerint a szövet-1 vasúti közlekedés rendezése kérdéségesek között napok óta tárgya-1 sében. lások folynak Berlinben, az európai | — Szerény kelengye: 200.000 pengő! Egy modern szerelmi regény második felvonása Szabó, mint a fenevad, amely nyomott kapott s most táguló orrcimpákkal indul a vér szaga után, boldogan vihog: —Na majd én kipiszkálom az ipséket A nyomozás első teendője megfélemlíteni a szerencsétlen gyerekeket. Egyik kézigránát a másik után robban, egyik sortűz követi a másikat s a pincehelyiségben csattog a puskatus, a gyerekek sivalkodása pillanatok alatt olyan pánikot teremt, hogy a szűk térségben véresen gázolják egymást a kicsinyek. Valahol ajtó reccsen, majd diadalmas ordítás hallatszik: a brigantik megtalálták az árvaház szegényes éléskamráját: Hegedűs néni, a gazdaasszony odarohan és testével fedezi a kincsként őrzött lisztet, cukrot, margarint A hős asszony sikoltozik: — Ez az árváké! Ebből senki nem vihet egy falatot sem! Dulakodni kezd az egyik rablóval, de néhánv ökölcsapás elhall gnt. tatja az idős assszonyt A martatócok most bajonettel hasogatják fel a zsákokat, tördelik szét a ládákat. O'thoni éléstáruk nyilván tele van rablóit holmival, mért nem kell nekik se liszt, se margarin. Te hopv rombo’ísi szervedélyüknek eledet tegyenek, a drága holmit szériiporiák a földön, aztán be- STpnnvezik . . Közben fent folyik a vallatás: 4—-5 éves gyermekeket hasogat össze a korbács s a gyilkolásban durvult öklök elemista lánykádon nróbálták ki erejüket. Félórai tortúra után valaki kibőki, hovy hol van az árvaház kasszája s hová rakták a kincsetérő téli ruhákat. Pillanat múltán egymásnak esnek a testvérek s majdnem tűzharcra kerül sor. ú"v össremarakszanak a koncon. Szabó úiabb paranccsal vet véget a verekedésnek: — Sorakozó! Indítunk a kölykö'-'-<M a T'-' "ky-ba. Pár perc múltán több mint 300 gyerek áll lent az utcán. Szabó a létszámot összehasonlítja az árvaház névsorával. Diadalmasan fel ordít: — Egy csomó kölyök hiányzik! Mária nőve csendesen jelenti: — Rengeteg betegünk van. Járás Képtelenek... Beszámoltunk arról, hogy Virág Éva gépírónőt eljegyezte Gdcs Géza nagyvállalati osztályvezető. ígéretet tettünk, hogy a korszerű szerelmi regényt számokban beszéljük el. Az eljegyzés után a kelengye bevásárlására került a sor ... Ami szerencse ... Virág nénivel é3 Évával indultunk a kelengyebevásárlás kalandosnak is mondható útjára. Az első fehérnemű szaküzlet kirakatának ár jelző céduláit nézegetek. Kombiné 2800, női nadrág 800—1200, hálóing 3—4000, női zsebkendő 4— 800 pengő. — Szerencsém, — mondja a boldog menyasszony — hogy testi fehérneműm van. Még nagyobb szerencse, hogy 4 párnát és 2 plümót tudok adni, mert az ma legalább 50.000 pengőbe kerül, teszi hozzá az anya. Nem váciutcai kelengyés boltba tértünk be, hanem nawkőrúM üzletbe. Úgynevezett szerény ke'enoyét állított össze a család. Úgy gondolták, levyen három kész’et ágynemű, hat törülköző és három konyharuha. A kereskedő nem fogadott kitörő örömmel, kissé únot* hangon kérdezte meg, ho"v mivel s^ri^álbat. — Három váltásra v-’ló ágyhvzatot szeretnénk v-nni — ad'a elő kérését Virág néni. Az üzlet tulajdonosa nem ugrott fürgén a polcok felé, hanem a következőkre hívta fel figyelmünket: — Kicsi az árukészlet, csak egy készletet adhatunk. Ezer... tízezer... százezer... Állítólag békebeli minőségű lenvászon az a lepedő, amely a kiszolgálóasztalra került. — Nyolcezer! — Párja? — Ugyan! Hová gondol? Darabja! A vánkoshuzalok darabját háromezerért vesztegetik. A paplanhuzat már tízezer. (Valóban szép darab.) — Törülközőt kaphatunk? — De még milyen remeket! Darabja ezerkétszáz! Asztalterítőt is adott volna négyezerért. Asztali lő;sz’etet hat asztalkendőcskével tízezerért kínált. A konyharuhát hatszázzal vesztegetik. Az örömanya kiszédült az üzletből, ml pedig a nyomában. A következő helyen azután kiderült, hogy nem is olyan drága helyen jártunk az előbb, mert i't asztalterítőért és 6 asztalkendőért, amely állítólag damasztból készült, 15.000 pengőt kértek. Az újságíró már nem várta meg az anya és leánya további kísérletezéseit. Jegyzettömbjén összeállította, hogy: mibe kerül most egy szerény kelengye, azaz 3 hálóin", 3 kombmé, 6 női nadrág. 12 zsebkendő, 6 párnahuzat, 6 pap’an huzat, 6 lepedő, 6 konyhatörlő. 2 tollpáma és 2 paplan? Tessék megfogódzni! Röpke 200.000, azaz kettőszázezer pengőbe! Jövő héten bútornézőbe megyünk a menyaszonnyal és édesanyjával... fr) N&hi dif at: a Duna, kötél, méreg és géz. CsöJz'zant a iz.evi.lmi dn^ttiuyLSd$aí ítzásna A napilapokban állandó róva* voll az öngyilkosság. A hangulat zavaraival járó betegségek, bizonyos ideg- és elmebajok, kifejez*! ten hajlamossá tesznek egyeseket az öngyilkosságra. Az állástalan ság, éhezés, nyomor mellett legtöbbször szereim! csalódás miatt választották a halált. Nézzük, mi a helyzet 1945-ben a szerelmi öngyilkosságok terén? A háborús események következtében a főváros lakossága egy millión alul maradt. Budapesten, mint a leg óbb nagyvárosban, számottevő a nőtöbblet. Ezévben a statisztikai adatok szerint ezer férfira majdnem ezerötszáz nő esik. Részben ezzel a nőtöbblettel magyarázható, hogy főleg nők követnek el szerelmi öngyilkosságot_ Felkerestük aAludapesri önkéntes Men ő Egyesületet, hogy ők. mint legilletékcs;bbek, szóljanak hozzá ehhez a kérdéshez. — 1945 február 1. óta szerelmi okból történt öngyilkosságnál negyvenegy esetben vonultunk ki — mondja dr. Cselkó László mentőorvos. — Ez örvendetesen alacsony szám a tavalyihoz viszonyítva. Ti zennégy esetben a rendelkezésre álló adatok alapján kétségtelenül beigazolódott a szerelmi háttér. Huszonhét esettan, bár kél séget ki záróan nem volt a szerelmi ok megállapítható, de a hozzátartozók vallomása és a körülmények ezt majdnem bizonyossá tették. — Ma már nincsenek előre „fctdo'gozo'i", hosszú búcsúleveles öngyilkosságok. Sajnos, a fiatalok, a tizenhat és huszonkét év közötti leányok játszanak könnyelműen • halállal. Azelőtt az öngyilkosság gondolata lassan, fokozatosan fejlé dött ki az egyénekben. A csapások, kellemetlenségek hosszú sora után a döntő lökést az öngyilkosságra valami csekélység adta meg. Borult és rossz időben hajlemosabbak arra az emberek, hogy önként vessenek véget az életüknek, mini né-psütő ses verőfényben. Ma azonban * legtöbb cselben, egy pillanat alatt. minden mengondoiás nélkül határozzák el magukat a végzete* lépésre. Szerelmi okból leggyakrab ban az emeletről vetik le magukat, vagy a vilamos elé ugranak Megjegyzem, mint érdekességet, szerelmi okból most már igen ritka az önakasztás, a vízbeugrás, a méreg, a gyógyszer- és gázmérgezés ... Az utóbbi nagyon is érthetői... — teszi hozzá mosolyogva a fiatal orvos. — Miben látja az okát, doktor úr, hogy a szerelmi okból történt öngyilkosságok száma 1945-ben ilyen örvendetesen megcsappant? — Úgy vélem, azért, mert a azé relmi problémák eltörpültek a mai nehéz megélhetési viszonyok "nellett. A mai szerelem komoy é3 legtöbb esetben házassággal végződik A nőnek, ha a férfi nem tartja be a házassági ígéretet, nem kell öngyilkossággal fenyegetőznie, hiszen hem vesztette el az egzisztenciáját, a megélhetést. Az új társadalmi rend, megélhetést és jogokat bízta sít neki. Szergényi Pál Ki tud róla ? SZÁNTÓ LAJOS írót !Lőrinci, 1889) Budapestről vitték e! 19 A október 20-án. Múlt év decemberében Buchenwaldban volt. Értesítést tér : SOMLYÓ 7SU7.SI, Vf., Szondv-u. 84. Hirdetmény. Búd ipcst székesfőváros bőr- és nemi lietegeondozó intézetei az alábbi hely. ken nyújtanak teljesen ingyenes remibeteggendozást: 11., Töltryla n ca 10. délelőtt 9—»/..12-íg III., Szantemlroi-ít 21, délelőtt 9—12-ig VI. , l»évai-utca 15/a, délután i/8©—7-ig. VII. , l’ózsák't'ro 2. délután 6—Vo8-is\ Vili., József ntca 49 délelőtt »'9—12-ig IX. . Ér. Hallo -íren 862>s. írsz. (8aent Istváakórház terület'n) délelőtt 1 9—12-ig X. , Mázsától* 9, délelőtt 9—V2lS-ig XI. , Kökörcsin-ntca 5. (tüdőgondozó-ép) dél után 6—V2B-Í? XII. , fillip fasor 2'*, délelőtt 9—12-1 g XIV., II j vidék-utca 5, délután 4—6-ig Budapest székosföváro« polgármestere. Oslóból jelentik: A norvég kor- i mány nyilatkozatot adott ki a választások kérdésében. A kormány- I nyilatkozat kiemeli, hogy senkinek sem lesz választójoga, aki Quisling pártjának tagja volt.
