Magyar Jövő - A Nemzeti Segély Lapja, 1945 (1. évfolyam, 1-19. szám)
1945-09-24 / 12. szám
Budapest volt nyilas „vezetői“ gyáván mentegetőztek a Németországban járt fővárosi bizottság előtt Farkas Ákos voll- polgármesfer tömlőében várja sorsa beteljesedését Mohai-Móhaupt- „főpolgármester" magyarázkodik Bechtler Péter alpolgármester ve. zetésével a főváros bizottságot küldött ki Ausztriába és Délnémetországba, hogy a városházi nyilasok által elrabolt rádiumot és a főváros egyek vagyontárgyait felkutassák. A bizottság munkája eredménnyel járt és sikerült a kihurcolt kórházi felszereléseket, a rádium, egy részét, kórházvonatokat, az árvaszék teljes vagyonát, tüzoltófelszereléseket, autóbuszokat, gépkocsikat megtalálni. Mohai—Móhaupt mentegetőzni próbál Amikor a Délnémetországba elmenekült városházi nyilasok megtudták, hogy Budapestről bizottság érkezett oda, érthető izgalom fogta el őket és mindenképpen érintkezést kerestek a bizottság tagjaival. Többek között jelentkezett a nyilas- Budapest volt főpolgármestere, Mohai Gyula is, aki mindenképpen beszélni akart a városházi urakkal. Mohai, akit bizottsági tag korában Móhauptnak hívtak, egyike volt a legszürkébb jobboldali városatyáknak és amikor a keresztény községi pártból kilépett, ő volt az egyedüli, aki hónapokon keresztül zöld ingben jelent meg a közgyűlési teremben. Később társat kapott Temesvári László személyében és attól kezdve ők ketten képviselték a nyilaspártot a közgyűlésben. Mohai- Móhaupt nagyritkán hallatta szavát a törvényhatósági bizottsági üléseken, olyankor is csak pár soros indíványokat makogott el. Állandóan kifigurázták, ő volt a közgyűlés közhülyéje és természetes, hogy ő lett a nyilas főpolgármester. Amikor most egy németországi kis községben Budapest szociáldemokrata alpolgármestere elé merészkedett, harmadmagával szerényen oda sompolygott a budapesti bizottság elé és kezet nyújtott Bechtlerrtek. Az alpolgármester azonban a feléje nyújtott kezet nem fogadta el és ridegen megkérdezte tőle, hogy mit akar Ä nyilas „főpolgármester“ természetesen azért jött, hogy mentegesse magát. 0 csak jót akart, — mondotta — mint a többi gonosztevő és izgatottan védekezett: — Tessék elhinni, én csak jót akartam,' én Budapesten csak segíteni akartam. Mindennek Farkas Ákos az oka, meg a többiek, én nem csináltam semmit. Én mindenképpen azon igyekeztem, hogy szeretett fővárosunkat megmentsem a pusztulástól. A gaz nemetek ellen azonban hiába védekeztem, nem tudtam elérni semmit. A németek becsaptak bennünket, a németek aljasul viselkedtek, tessék elhinni, hogy mindennek a németek az okai. Nagyon örülök, hogy ismerős emberek is kerültek a főváros élére és hogy a demokra-Hetenként tízezrek csodálták a 20th Century Fox ragyogó filmjét Egy frakk története Negyedik hétre prolongálva Kizárólag a FÓRUMBAN Előadások kezdete: 12, 2, 4, 6 órakor Pénztárnyítás 11 órakor tikus Budapesten a szocialisták vették kezükbe a dolgok intézését. Mohai ugyanis abban bízik, hogy az „ismerős“ emberek megbocsájtanak neki és társainak is. Persze alaposan tévednek, mert egyetlen demokratikus gondolkozású ember sem tartozik „ismerőseik“ közé. Farkas Ákos megérdemelt helyén van Még nem tudják, hogy azok részére akik az országot és Budapestet tönkre tették, nincs kegyelem. A nagyszájú nyilas főpolgármester Volt egyszer egy korszak, — tegyük hozzá, hogy fölöttébb dicstelen és szégyenteljes korszak, — amikor Magyarországon a legsötétebb demagógok tarsolyukban hordták a képviselői mandátumot, sőt, nemritkán a miniszteri tárcát is. Ez a korszak Gömbös Gyulával, a „reformerrel“ kezdődött és Szálasival, a nemzet félrevezetőjével ért véget. 1931- ben indult el Gömbös és az ő, Hitler és Mussolini segítségével kiterjesztett szárnyai alatt végleg beérkezett, a kínálkozó zavarosban halászni óhajtó, lelkiismeretlen kalandoroknak az a rettenetesen silány siserehada, amely a hatalomnak negyedszázados bitorlása után, pusztulásba döntötte az országot. Soha nem képzelt konjunktúrája nyílt meg akkor a tehetségtelen törtetőknek és a minden lében kanál akarnokoknak! Máról-holnapra ismeretlen emberek tűntek fel a hazug és ostoba szólamokkal megrészegített közéletben, akik, rövidebb, hosszabb szédelgés után, csak azért nem tűntek el ismét az ismeretlenségben, mert nevük letörülhetetlenül hozzátapadt ahhoz a sok vérhez, könnyhöz és siralomhoz, amely áldatlan működésüket kísérte. íme egy történeti hűséggel bemutatott példa annak bizonyítására, hogy miféle elemek kerültek felszínre az úgynevezett nemzeti ébredés sötét korszakában! Szín egy alföldi kisváros: Szentes! E sorok írója, aki akkor éppen Szentesen tartózkodott, találkozik a városka egyik patikusával. — Szeretnék öntől tanácsot kérni Szerkesztő úr... — kezdi alázatosan a patikus. — Tessék! ... — A dolog úgy áll, hogy szeretnék bekapcsolódni a politikai életbe ■.. — No és? ... — Csak hát... Tetszik tudni, a dolog úgy áll, hagy nem tudom, melyik pártba lépjek be. % — Nem tudja? ... — Nem... És éppen azért voltam bátor megszólítani szerkesztő urat... Mit ajánl, hová érdemes belépnem? Sokáig nem tudtam szóhoz jutni a megdöbbenéstől. Ügy tette föl a jámbor szentesi patikus ezt a kérdést, mintha az iránt érdeklődött volna, hogy melyik korcsmába menjen vacsorázni, vagy melyik színházban töltse el az estéjét. Nem tudtam, bosszankodjam-e a kérdésen, vagy nevessek rajta. A patikus politizálni óhajt és tőlem kérdezi, hogy mi is az ő politikai véleménye? — De hiszen, ha jól tudom, ön Gömbös politikai irányzatával rokonszenvez ... — Igen, igen, csak hát nem tudom, van-e ennek az irányzatnak jövője? Szerkesztő úrnak mi a véleménye róla? — Hm!... Nekem az igazat megvallva, Gömbös politikája egy csöppet sem tetszik, hm ... — És elhallgattam. — Hm! Ismételte a patikus... és hallgatásomat félreértve, ajkán jelentős mosollyal elköszönt tőlem. És — mint később megtudtam — belépett Gömbös pártjába. És nem telt bele egy fél esztendő sem, már mint Szentes város megválasztott országgyűlési kéyviselője, hirdette a parlamentben az „új irányzatot“. Az az ember, aki politikai karrierjének elindulása előtt, tőlem kérdezte meg, hogy milyen politikai pártba lépjen be. És ezt az embert, éppúgy, mint száz, meg száz, nem kevésbé művejletlen és lelkiismeretlen társát, más. most gyáván minden felelősséget másra hárít. Próbálja ezért Farkas Ákos volt polgármestert egyedül felelőssé tenni, pedig közitudomás szerint mind a ketten bűnt követtek el a főváros és lakossága ellen. Farkas Ákos jelenleg Németországban egy tömlőében várja további sorsát. ö tehát egyelőre méltó helyén van. Mohai azonban szabadon jár.kel Németországban, éppen úgy. mint többi bűntársa, akik közül hárman jelentek meg a bizottság előtt, hogy egy kis hazai szagot kapjanak. A volt nyilas főpolgármester mögött fél évtizedig nem sikerült lekaparni a jobb sorsra méltó honatyai székről. Ezt az embert pedig vitéz dr. Vdrady Lászlónak hívták, de hívhatták volna Pityi Palkónak is, mert abban Kcnstanca: A romániai USA- misszió feljelentést tett a rendőrségen, hogy az Amerikából érkezett penicilinszállítmányt hozó hajót kalózok rabolták ki. Közvetlenül Konstanca kikötője előtt zátonyra futtatták a hajót, amelynek többmillió értékű gyógyszerszállítmányát elrabolták. A belügyminiszter vezetése mellett folyt a nyomozás, amelynek során kézrekerültek a tettesek. x\. gépkocsi szuszogva kapaszkodik felfelé a meredek úton. Fával megrakott társzekerek hosszú sora mellett húzunk el, aztán a völgyben apró, pirostetös házakat pillantunk meg. Budakeszire látogatunk el, hogy beszámoljunk; mi a helyzet most a svábság egyik leghirhedtebb fészkében. * 1 Kint az utcán szél kavarja a port. Kísérőnk, aki nagyszerűen ismeri a helyi viszonyokat, felháborodottan beszél a volksbund-svábok arcátlanságáról. —r Még ma is olyan szemtelenek, pöffészkedők, mintha semmi sem változott volna. A magyar csak jöttment a szemükben. Gúnyolnak, szidnak és fenyegetnek bennünket. Tavaly még mintegy 1400 Volksbundtag és 600 nyilas volt itt. Hogy mi van velük? ... Néhányat elvitt a rendőrség, sokan eltűntek, de azt hiszem, legtöbben még itt bujkálnak a környéken. ... Állítólag Németországból visszaszivárgott vidéki svábokat is rejtegetnek. Nagyon kellene már egy nagyarányú razzia. — Elkobozták a volksbundisták földjeit? — kérdezzük. — Néhány volksbundistának elkobozták a vagyonát, de a föld egy része még náluk van. Amint járjuk az utcákat, feltűnik, hogy alig látni a demokratikus pártok plakátjait. Durva kézzel leszakították a falragaszokat. — Tessék elhinni, — mondja kísérőnk — Budakeszi lakosságának je. lentős százaléka bűnös! a Dél felé jár az idő. Az iskolából özönlenek a gyerekek. Alig hallani magyar szót. A Fő-utca egyik házának falán nyilaskeresztet látunk. Ügy látszik a ház gazdája nem is akarja levakarni, vagy bemeszelni. — Miből élnek a község volt volksbunlista lakói? szerényen meghúzódott Nagy Péter, Mohai titkára, Hargittay József volt segédhivatali igazgató, akit a nyilas párt ültetett be a városházára a polgármester ellenőrzésére és minden személyi vonatkozású ügydarab ennek a nyilaskarszallagos segédhivatali igazgatónak a kezén ment keresztül. Harmadiknak ott volt Pászti Károly, aki egyik napról a másikra lett kerületi elöljáró nyilas érdemeinek a jutalmazásául. Ezek is mind haza akarnak jönni. — Mi nem csináltunk semmit, mi csak jót akartunk, — magyarázkodtak a bizottság előtt — mindennek a németek az oka. A nyilasított városháza gonosztevői Németországban, ahol szabadon mozognak, azt hiszik, hogy idehaza enyhén fogják elbírálni gazságaikat. Az ujáépülő magyar főváros méltó fogadtatásban részesíti az időben csak a Pityi Palkók esi. náltak karriert, Gömbös Gyula és később Szálasi Ferenc elmulhatatlan Kiderült, hogy szervezett kalóztársaságot tettek ártalmatlanná a detektívek. A banda vezére egy elcsapott kereskedelmi tengerészeti altiszt volt, aki bűntársaival rendszeresen fosztogatta a kikötőbe érkezett hajókat. A bűnszövetkezet három vasutas tagja értékesítette a zsákmányt. A penicilinszállítmányt és más gyógyszereket Bukarestben adták el. — Abból, hogy szipolyozzák. a dolgozó magyarokat. Utolérhetetlenek a batyuzásban, a feketézésben, Már hetekkel ezelőtt háromszáz pengőért adták a lisztnek kilóját. Tele vannak pénzzel, élelemmel. Vasárnaponként kétféle tészta kerül az asztalukra. Vizsgáljuk felül a fa. kitermelési és szállítási engedélyeket. A községi vezitőeégnek nem szabadna engednie, hogy hivatalos úton, a hatóság hozzájárulásával naponta nehéz ezreseket keressenek a magyarság ősi ellenségei. E Informátorunk egy botrányos esetet mesél el. Táncmulatságot rendeztek a Pemer-féle vendéglőben. Állandóan német dalokat játszott a zene és amikor két magyar fiatalember csárdást rendelt, megverték őket, — Élénken él még emlékezetünkben, hogy 1944 márciusában diadalkapuval, fehér ággyal és puha kaláccsal fogadták a németeket. A magyar katonáknak még szalonna sem jutott. Megtudjuk még, hogy az iskolák vezetői demokratikus gondolkodású tanárok, tanítók. Beszolgáltatták a rendőrségnek a német,iskolába járó gyerekek szüleinek névsorát. A községházán ez a lista szőrén-szálán eltűnt. A községházán dolgozott Kovács Anna Mária, akit a magyarok nagyon kedveltek. Talán azért, mert Kovács Anna Mária agilis volt, minden komoly indokolás nélkül felmondták az állását. Budakeszin tehát lényegében keveset változott a helyzet. Még mindig a volksbundista svábok az urak, még ma is terrorizálni próbálják a magyar lakosságot. Sohasem akartak és nem is fognak beleilleszkedni a magyar életbe. De nem is kérünk belőlük... A nagy világ felé szól Magyarország néhány nap óta az új rádiőleadón keresztül. Keletre és Nyugatra száll a magyarság hangja az éter hullámain át. Ne felejtsük egy pillanatra sem: fokozottan figyelnek ma erre a hangra mindenütt. Vigyázón figyelik, mi a magyarság mondanivalója most. hogy újra megszólalhat. A náci-barbárok szétrombolták a lakihegyi rádióállomást és hosszú hónapokig némaságra kényszerítették az új demokratikus Magyarországot A magyar dolgozók minden akadályon diadalmaskodó megfeszített munkája most visszaadta a lehetőséget, hogy ismét szólhassunk a rádió mikrofonján át nemcsak véreinkhez, hanem a külföldhöz is. Van valami jelképes ebben: ismét jogunk van szólni a ránk kényszerített némaság után. De fontoljuk meg százszor minden szavunkat, mielőtt szólunk. Választási jelszavaktól hangos Budapest. Sok okos jelszót harsognak a mikrofonok, ordítanak a falragaszok és az aszfaltra mázolt betűk. Kettőnek van a legnagyobb sikere: „Halál a reakcióra!“ és „Lakat alá a feketézőkkel!“ Türelmetlenül várjuk, hogy a jogos követelés teljesedjék, a jelszóból valóság legyen. Elérkezett az órája, hogy a mind vakmerőbben és szemtelenebbül jelentkező reakcióval végleg leszámoljunk és hogy végre valóban erélyesen lépjünk fel az árdrágítók ellen! Reakció és feketézők — voltaképen egyazon fán termettek. A legsötétebb reakciót támogatják azok a csak saját zsebüket imádó kufárok, akik lehetetlenné akarják tenni, hogy a dolgozók p legszerényebb élelemhez jussanak. Le kell számolni a politikai és gazdasági téren egyaránt jelentkező reakcióval, a demokrácia minden ellenségével. Ha a fasiszta kormányzatok alatt évekre fosztották meg szabadságától azt. aki bírálni merészelte gaztetteiket, a demokratikus Magyarországnak sincs oka kíméletesnek lenni ellenségeivel szemben. A demokrácia ellenségeinek nem szabad demokratikus jogokat adni, mert ezt csak arra használnák fel, hogy megöljék a szabadságot. S velük egy kalap alá tartoznak a lelketlen üzérek is. Igazán nem értjük, miért nem kerül már népbíróság elé a milliók kárára milliókat harácsoló feketézők közül legalább egyetlenegy! * Minden képzeletet felülmúlóan kényelmetlen az utazás? Rosszul cg a gáz? Nincs még mindenütt utcai világítás? Sorba kell állni a burgonyáért? A posta néhánynapos késéssel kézbesíti a levelet? Közelharcot kell folytatni, hogy a túlzsúfolt villamosra felszállhassunk? így van, de mégse zúgolódjunk! Emlékezzünk csak vissza az alig né hány hónap előtti időkre, amikor az óvóhelyen azt sem tudtuk, hogy mi történik a szomszéd házban, amikor el voltunk vágva a legközelebbi utcáktól is ... És később, amikor már felmerészkedtünk a pincékből, mertük volna hinni, hogy ilyen hamar lesz vasút és posta, gáz és villany? Tegyük a kezünket a szivünkre és valljuk be őszintén: amikor hetekig nem láttunk egy falat kenyeret, milyen szívesen álltunk volna sorba érte... Amikor sebesre jártuk a lábunkat, micsoda gyönyörűség lett volna összepréselődni a villamoson... Amikor egy gyatra mécsest sem lehetett kapni Budapesten, a vaksötétben a boldogság netovábbja lett volna a leggyengébben pislákoló kis villanyégd is ... Ne. panaszkodjunk, hagyjuk abba a zúgolódást, igyekezzünk közös munkával kiküszöbölni a hibákat, de addig is mondjunk hálatelt szívvel köszönetét a dolgozóknak, akiknek emberfeletti munkája juttatott el bennünket azokhoz az eredményekhez, amelyeket most a hamarfelejtők zúgolódva kritizálnak. Szergényi Pál. László Ferenc. CLAUDETTE COLBERT • PAULETTE GODDARD • VERONIKA LAKE ANGYALOK A TŰZVONALBAN CORVIN Paramount film. Szerelmesek, hősök, önfeláldozók = asszonyok! Kedden premier! SCALA majd őket. Fodor Tibor Egy MÉP-képviselö karrierjének története „dicsőségére“. Kondor László Modern kalandor történet: Kalózok rabolták ki az UNRRA hajóját Még arcátlankodnak a volksbundisták Budakeszin
